Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-02 / 27. szám
HEVES MEGYEI 1X1.. évfolyam, 27. szám ÁRA: 1990. február 2„ péntek 4,30 FORINT BUKARESTI POLITIKAI TÉRKÉP „A vezetők java része a hetvenes években szabadult ki a kényszermunkatáborból.'’ (3. oldal) HA FEBRUÁR, AKKOR HITELADÓ... „Mi lesz azokkal, akik az OTP felkérésére nem tesznek önvallomást?” (4. oldal) NYITOTT FÜLLEL Van-e pénz az NB Il-re Hatvanban? (6. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 32, 47, 57, 66, 82 Az Országgyűlés „pótülésszakán” Közép-Európában Az ütemterv: Százmillió a képviselőjelöltek támogatására Csütörtökön néhány perccel 9 óra után képviselői indítványok tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka. Raffay Ernő (Csongrád m. 1. Milyen privilégiumok ? Kiss Elemér, a Minisztertanács Hivatala elnöke ismertette, hogy milyen privilégiumok járnak még a volt vezetőknek. Elmondotta: a volt kormánytagok évente 3000 kilométerre gépkocsihasználatot kérhetnek, a volt államfők, kormányfők és országgyűlési elnökök gépkocsi-járandósága pedig évi 50(H) kilométer. A másik lehetőség pedig, hogy nyugdíjasként a Központi Állami Kórház (a Kútvölgyi) szolgáltatásait igénybe vehetik. A Minisztertanács január 1-jei hatállyal megszüntette a nyugdíj-megállapításra vonatkozó speciális szabályokat. így ebben az évben nem mehetnek kedvezménnyel nyugdíjba a volt állami vezetők. Az igaz, hogy december 31-ig kivételes szabályok érvényesültek, ennek megváltoztatása azonban nem a Miniszter- tanács, hanem az Országgyűlés feladata. vk.) a beterjesztett törvényjavaslatáról szólva emlékeztetett arra: még a decemberi ülésszakon szóbeli indítványt tett, aminek az volt a lényege, hogy az Ország- gyűlés hozzon létre egy különbizottságot — ha úgy tetszik egy vizsgálóbizottságot —, amely ösz- szeállítaná az ország jelenlegi rossz helyzetéért felelős politikusok listáját, s azt átadná a megfelelő állami, illetve igazságügyi szerveknek. Hámori Csaba, az MSZP parlamenti csoportjának vezetője, csaknem három héttel ezután adott be egy nagyjából hasonló tartalmú indítványt. A szerdai vita sorában bizonyos kérdésekben álláspontjuk természetszerűen valóban közeledett egymáshoz, de ez korántsemjelenti azt, hogy itt valamiféle pártközi megállapodásról lenne szó a Magyar Szocialista Párt és a Magyar Demokrata Fórum között. Mivel mindkét indítványban hasonló állítások és javaslatok szerepelnek, célszerű volt, hogy a jogi bizottság egy határozattervezetet készítsen elő, amely egyesíti a kettejük indítványában megtalálható azonos tényezőket. A két rövid jogszabálytervezet alapvetően két dologban mutat eltérést. Hámori Csaba 1980. június 8-ától, az akkori választásoktól napjainkig számított időpontban bizonyos párt és állami pozíciókat betöltők számára javasolja vagyonnyilatkozat tételét. Az MDF képviselője pedig 1968. január 1-jétől 1989. október /-/éig terjedő időszakot javasol e célra. Indítványában az álla(Folytatás a 2. oldalon) Bush 435 ezer katonát leszerelne George Bush további jelentős európai haderőcsökkentést javasolt a Szovjetuniónak szerda esti beszédében. Az amerikai elnök a törvényhozás tagjai előtt mondotta el a szokásos évi „jelentését az unió helyzetéről” amelyben vázolta kormányának bel- és külpolitikai szándékait. Bush javasolta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió a tervezettnél nagyobb mértékben (Folytatás a 2. oldalon) Még az idén, de legkésőbb 1991 -ben... Magyar — szovjet tárgyalások a csapatkivonásról Budapesten csütörtök délután megkezdődtek a magyar — szovjet tárgyalások a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. A magyar delegációt Somogyi Ferenc külügyminisztéri- umi államtitkár vezeti, míg a szovjet küldöttség élén Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes áll. A várhatóan kétnapos megbeszélésen a tárgyaló felek minden bizonnyal kifejtik a két ország álláspontját a csapatkivonással kapcsolatban, illetve megvitatják az ezzel kapcsolatos részletes ütemtervet. Ismeretes, hogy az Országgyűlés is felhatalmazta a magyar kormányt: a folyamatban lévő tárgyalásokon szorgalmazza a szovjet csapatok teljes kivonása menetrendjének mielőbbi kidolgozását. A cél az, hogy — a technikailag szükséges időtartamot és a kérdés nemzetközi vonatkozásait figyelembe véve — a teljes kivonásra még az idén, de legkésőbb 1991-ben sor kerüljön. (MTI) Németh Miklós, Magyarország miniszterelnöke elkerülhetetlennek tartja, hogy a demokratikus és egyesült Európa irányába tartó fejlődés során feloszlassák a katonai tömböket. Egyidejűleg azt is hangsúlyozta a nyugatnémet Die Welt című napilapnak adott interjújában, hogy egy moszkvai „hangulatváltás" esetleg azonnal véget vetne a reformoknak. Sámánképzőtől a mesterséges gömbvillámig — Szabad ötletek jegyzéke egy eredményhirdetés kapcsán — Somogyi László nem jött el Egerbe A világkiállítást elvállaltuk, de... Még minden a levegőben lóg a világkiállítás előkészületeivel kapcsolatosan. Legalábbis ez derült ki abból a néhány bevezető mondatból, amelyet dr. Zsenibe ry Ferencné főelőadótól, a Budapest — Bécs 1995. Világkiállítás előkészítő bizottságának képviselőjétől hallottunk tegnap Egerben, a Heti Hírnök ötletpályázatának eredményhirdetésén. Az eseményre Egerben, a Technika Házában került sor, ahová meghívták azokat a pályázókat, akik a száz nevező közül a leg- hasznosíthatóbb, vagy épp a leg- bizarrabb ötlettel álltak elő a világkiállítás hazai rendezvényeit Kell-e nekünk? Olvasói szondázásunkból özvegy Pálinkás Péterné véleménye: — Olyan szegények vagyunk, mint a templom egere. Hogy is lehetne ebből valami? Nézze, én 65 éves vagyok. A lakásból is alig tudok kimozdulni. Laikus vagyok ebben a kérdésben, de az bizonyos, ha rajtam múlott volna, én nem szavaztam volna meg. A vacsorám jó ideje egy pohár tej néhány kekszszel. De lassan ott tartok, hogy a kekszet sem tudom megvenni. Hát milyen alapon támogathatnám én ezt a tervet? illetően. Már maga az a tény árulkodó, hogy az előzetes jelzések ellenére nem jött el Egerbe a kormánybiztos, Somogyi László. S ezt a sejtésünket erősítették meg a dr. Zsemberyné által elmondottak, akitől az esemény után rövid inteijűt kértünk. Ó a következőket mondta: — Az országos napilapokban meghirdetett ötletpályázatokra is rengeteg használható, de nagyon sok gyermeteg javaslat is érkezett. Ezek mindegyikét feldolgoztuk. Ám mindaddig, míg nincs meg a pénzügyi fedezet, nem léphetünk. Egészen pontosan 1989. december 14-én a világ előtt is elvállaltuk a kiállítás rendezését. Ez kötelez bennünket. De az a nemzetközi bizottság, amelyik elfogadta a jelent- (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti: ■ .. ■ A nap javaslata: vagyon- és nyugdíj-elszámoltatás... 40 pártot már bejegyeztek A Legfelsőbb Bíróság adatai szerint eddig 40 pártot vettek nyilvántartásba, 11-nek a bejegyzése pedig folyamatban van — közölte az MTI munkatársának érdeklődésére dr. Petrik Ferenc, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, a közigazgatási kollégium vezetője, miután január 31-én lezárult a pártok nyilvántartásba vételének egy szakasza. Eddig adott lehetőséget ugyanis a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény az 1989. október 30. előtt megalakult pártok számára, hogy bejegyzésükkel jogfolytonosságukat megőrizzék. Természetesen pártok a jövőben is alakulhatnak, s még a választásokon is indulhatnak, hiszen a jelöltállítás csak február 23-án zárul le. Korengedményes nyugdíjazás Lényegesen egyszerűbbé vált néhány nap óta a korengedményes nyugdíjazás kezdeményezése — tájékoztatták az ÁBMH- ban az MTI munkatársát. (Folytatás a 2. oldalon) Ami miatt Jakab Róbertné a kezdő nap reggelén még csak aggódott, azt dr. Horváth Lajos, az este posztoló alelnök már kénytelen volt tényként bejelenteni: a képviselők eltávozása miatt az ülés határozatképtelenné vált. S akkor mindenki úgy állt fel, hogy majd holnap... Tegnap reggel ismét listás létszámellenőrzés: kiderült, hogy csütörtökre újabb 37 képviselővel kevesebben ültek a széksorokban. A 63 százalékos részvétel ugyan még azt jelentette, hogy az Országgyűlés határozatképes, de úgy tűnik, ez már nem az igazi parlament. Ehhez tartozik még: ennek az Országgyűlésnek nem a legitimitása vitatható, hanem a komolysága...! * Ezen a „pótülésszakon” még mindig vissza-visszatérő beszédtéma a földtulajdonnal kapcsolatos vita. Ebben részt vett Sebők József is, akinek a felszólalásához — immár otthon — jó néhá- nyan véleményt fűztek. — Sokakban szimpátiát váltott ki a felvetésem — mondta. — Mind a mérsékelten gondolkodók, mind pedig a tsz-nyugdija- sok körében elhangzott: ne engedjék már felszámolni a szövetkezetei, hiszen akkor nekünk végünk... Tudják az emberek, hogy akkor nincs munkahely, s háztáji, nyugdíj-kiegészítés, amit fizetünk. Vannak természetesen szélsőséges megfogalmazások is, főként a kisgazda párthoz közelállók részéről. Nekik kompromisszumot javasoltam: tavasszal azonnal kielégítjük a jogos igényüket, de csak azokat, amelyek törvényszerűek, hozzák a cöve- ket, meg a kisbaltát... Nem tudom, mit szólnak ehhez a józan paraszti ésszel gondolkodók, akik azt mondják: kell ugyan a magántulajdon, de meggondolandó a mikéntje és a hogyanja... Nekem még az a véleményem: a következőparlament és kormány lesz annyira felelős, hogy nem fog fejjel menni a falnak. Tudniillik, abból a székből eldönteni, hogy az országnak milyen lesz az élelmiszer-ellátása, teljesen más, mint most a pártok korteskedése idején „csemegeként” bedobni ezt a földügyet... * Ami azt illeti, nincs valami nagy „sikere” az A llami Szám ve- vásze'A:A:e/kapcsolatos témáknak és elképzeléseknek. Vitatják felállását, személyi összetételét, faragják költségvetését a képviselők. Erről így szólt a témában már jártas Zsidei Istvánná-. — Az a véleményem, hogy a számvevőszék a legfőbb szakmai őre annak, hogy mire költik majd az állam pénzét, s mint ilyennek, a takarékosságban is példát kell mutatnia — hangsúlyozta. — Éppen ezért nem értenék egyet azzal, hogy a számvevőszék tagjai között olyan személyeket találnék, akik a korábbi költségvetéseket készítették, vagy netán a felgyülemlett adóságban szerepük volt. Furcsának találom azt, hogy az állami hivatalok bizonyos kiváltságokkal rendelkeznek: például a számvevőszék is háromszor annyi üdülési heUyel rendelkezik, mint amennyi a létszáma, miközben az ipari nagy- vállalatoknál ez egyáltalán nem jellemző. Sőt, talán fordított is a helyzet... * Az interpellációk napja volt a tegnap. Nagy vita előzte meg többek között azt a döntést, amely a Kovács A ndrás cukorrépa-feldolgozási javaslatáról született: a képviselő a MÉM-veze- tés válaszát ugyanis nem fogadta el. A házelnök az Országgyűléshez fordult, s a testület támogatta a Heves megyei képviselőt. — Végeredményben ez egy győzelem, mert így az ügy egy részletesebb vizsgálódásra három bizottság — a terv- és költségvetési, a kereskedelmi és a mezőgazdasági — hatáskörébe került — mondta Kovács András. * Az ülésszak „bombáját” • a szintén felszólaló szegedi képviselő, Raffay Ernő robbantotta, amikor egy korábbi javaslatát módosítva, azt indítványozta: a volt MSZMP- és állami vezetők — egészen a városi szintekig — részletesen számoljanak el immár nemcsak a vagyonokkal, hanem az indokolatlanul magas nyugdíjuk jogosultságával is. — Szelet vetett. Képviselő Úr! — ...Nem akarok vihart aratni, éppen ellenkezőleg: a békés átmenet érdekében tettem ezt a javaslatot. A közvélemény elég nagy részében érzékelem azt, hogy valamilyen módon el akarja számoltatni az elmúlt korszak vezetőit, akik közül sokan egészen jó vagyoni helyzetben vannak. Ugyanakkor a lakosság jó néhány milliója a társadalmi létminimum körüli szinten él Akik viszont az országot ilyen helyzetbe juttatták, azok most is élvezik a különböző kiváltságaikat, például az átlagosnál sokkal magasabb nyugdijakat Ezekkel valamilyen módon szembe kellene nézni a parlamentnek, ezért most olyan döntés született, hogy egy létrehozandó bizottság a különböző privilégiumokat vizsgálja fölül... — A javaslatát követő vitából máris látszik, hogy „különböző vastagságú falakkal” találhatják szembe magukat. Vagyis: kivitelezhetőnek tartja-e a vizsgálatot? — Nem feltétlenül lesz kivitelezhető, hiszen a mostani jogszabályok bizonyos tekintetben ellentétben állnak a javaslataimmal. Azt hiszem azonban, ha a társadalmi helyzet ellentétben van a jogszabállyal, akkor talán nem a jogszabályt kell előnyben részesíteni. Dehát, a parlament azért van, hogy ha egy jogszabály történelmileg érvényét veszti, helyébe újat hozzon. — Nem tart attól, hogy a vizsgálat hullámai — csúnya kifejezéssel élve — „legyűrűznek” a kisemberekig, akiknek aztán, képtelen módon, egy zsák építési cementtel, egy szöggel is el kell majd számolniuk... ? — Nem erről van szó. Ilyen „retorziótól” nem tartok, mert meghatározható pontosan, hogy mely beosztásokban egykor volt embereket érintene a vizsgálat. Nem hinném, hogy a parlamenti bizottság hagyná továbbgyűrűzni a dolgokat. Ellenkezőleg, a megvont szint megnyugtathatja a ma meglehetősen felkorbácsolt kisemberi kedélyeket. Mit tehet hozzá mindehhez a tudósító: majd meglátjuk.... * Reméljük: meglátjuk azt is, hogy lesz, aki foglalkozik is majd a kisemberek dolgaival, mert a mostani ülésszak utolsó részében már csak a képviselők fele (!) volt kíváncsi az országházi történésekre. S ez önmagáért beszél... Szilvás István A hatvani aprítósoknál 25 százalékos bérfejlesztés Új üzemcsarnok Jó hírrel fogadott bennünket tegnap Takács Zoltán, a Jászberényi Aprítógépgyár hatvani gyáregységének vezetője. Mint elmondotta: az 1989-es termelési esztendőt mind a vállalat, mind a gyáregység kiemelkedően jó eredménnyel zárta. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy tavaly tovább tudták növelni tőkés exportjukat, s az összes konvertibilis export értéke majdnem elérte az 500 millió forintot, tűni a befejezett ipari termelésnek csaknem az 50 százaléka. Az össz- eredményen belül maguk a hatvaniak 108 millió forint értékű árut állítottak elő, s ebből 80 millió tőkés exportból származik. Voltaképpen ez a teljesítmény tette lehetővé számukra, hogy tegnaptól 25 százalékos bérfejlesztést hajtsanak végre. Ugyanakkor biztosra vehető, hogy az 1989-es év végleges mérlege alapján nyereségrészesedést is tudnak fizetni az aprítósoknál dolgozóiknak. (Folytatás a 8. oldalon)
