Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-03 / 28. szám

POLITIKAI NAPILAP MIT MONDANAK A PÁRTOK KÉPVISELŐI? „Az ajánlóccdulás rendszert megalázó dolognak tartom.” (3. oldal) A HÉT EMBERE „Négy óra kemény munkával keresem meg egy kiló hús árát...” (5. oldal) HÉT KÉRDÉS - HÉT VÁLASZ Szabó Sándor: ’’Ami hazugságon alapul, az összeomlik...” (6. oldal) BEMUTATKOZIK A HATVANI KÁBELTELEVÍZIÓ 55 perces filmösszeállitás a város utolsó másfél hónapjáról (16. oldal) A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok teljes kivonásáról Kormányközi megállapodást kötnek A Külügyminisztérium az alábbi közleményt juttatta el az MTI- hez: A Szovjetunió és a Magyar Köztársaság kormánya közötti megál­lapodások alapján 1990. február 1-jén és 2-án Budapesten tárgyalá­sokra került sor. A Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár vezette magyar és az Ivan Áiowjovkülügyminiszter-helyettes vezet­te szovjet küldöttség tárgyalásokat folytatott az ideiglenesen Ma­gyarországon tartózkodó szovjet csapatok teljes kivonásáról. A tár­gyalások során a felek kifejtették álláspontjukat, és megállapodtak abban, hogy a szovjet csapatok kivonását a legrövidebb időn belül megkötendő kormányközi megállapodás alapján hajtják végre. A felek megegyeztek abban, hogy folytatják a megállapodással kapcso­latos, valamint a csapatkivonás ütemének kidolgozását célzó tárgya­lásokat. A megbeszélések tárgyszerű, konstruktív légkörben folytak. Horn Gyula, a Magyar Köztársaság külügyminisztere fogadta Ivan Aboimovot. Kárpáti Ferenc, a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere fogadta Bronyiszlav Omelicsev vezérezredest, a szovjet hadsereg vezérkari főnökének első helyettesét. (MTI) Táncsics Mihály-díj az újságíróknak Átszervezik az MHSZ-t Ülést tartott a Minisztertanács Csaknem egy tucat téma ke­rült a Minisztertanács elé a testü­let pénteki ülésén. Ezek közül válogatva: A kormány a honvédelmi mi­niszter előteijesztésében foglal­kozott a Magyar Honvédelmi Szövetség sorsával. A döntés lé­nyege: félkatonai szervezetből minden tekintetben társadalmi szervezetté kívánják átalakítani az MHSZ-t. A honvédelmi tárca álláspontja szerint a jövőben nincs szükség az MHSZ-nek arra a korábbi funkciójára, amely a fiatalok katonai felkészítését szolgálta. Az átszervezés határi­deje: 1990. október 1. A Minisz­tertanács elé került a vezető álla­mi tisztségviselők munkadijáról szóló előteijesztés is, de megma­radtak az eddigi fizetések, (mi­niszterelnök: nettó 47.979; ál­lamminiszter és a miniszterel­nök-helyettes nettó 40.179; a minisztereké nettó 34.979 fo­rint). A Minisztertanács ajánla­ta: a vezetők idei alapbérének növekedése ne haladja meg saját vállalatuk dolgozóinak átlagos bérnövekedését. Az ülésen döntés született ar­ról is, hogy a jövőben március 15-e legyen a Magyar Sajtó Nap­ja. A kiemelkedő sajtómunka el­ismerésére a kormány Táncsics Mihály-díj alapítását határozta el. Három önálló részre vált a Magyar Posta A postás szívességből nem kézbesít Ez év január elsejével a Ma­gyar Posta három önálló állami­gazgatási vállalattá alakult át; létrejött a Magyar Posta Válla­lat, a Magyar Távközlési Válla­lat és a Magyar Műsorszóró Vál­lalat. Az átszervezés következ­ményeként a Miskolci Postai­gazgatóság is két önálló területi igazgatóságra vált szét: A Ma­gyar Posta Vállalat Miskolci Postaigazgatóságára, illetve a Magyar Távközlési Vállalat Miskolci Igazgatóságára. E két igazgatóság a korábbiakhoz ha­sonlóan továbbra is Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves me­gyében látja el feladatát, ezért természetesen mi is részt vettünk azon a sajtótájékoztatón, ame­lyet tegnap tartottak Miskolcon, s amelyen magáról az átszerve­zésről, valamint a két vállalat kö­zeljövőre vonatkozó terveiről hallhattunk. Mint azt Sztahura László, a Magyar Távközlési Vállalat Mis­kolci Igazgatóságának igazgató­ja elmondta, az átszervezés alap­vető célja, hogy olyan struktúra alakuljon ki, amely lehetővé teszi a távközlés finanszírozásához a külföldi tőke bevonását. Emel­lett a tervezett távközlési törvény módosításával, a jelenlegi mono­pólium megszűnésével a válla­latnak a piaci viszonyokra, a ver­Teljes rekonst­rukció Gyöngyösön A megyénket érintő ter­vezett fejlesztések közül a legfontosabb Gyöngyös és körzete hálózatának teljes rekonstrukciója, itt nem­zetközi tendert hirdettek, március 14. az ajánlat be­adásának napja. Az üzem­be helyezés 1993 első ne­gyedévére várható. Folyta­tódik Eger góckörzetének automatizálása is, s a lakos­ság és a helyi tanácsok se­gítségével önerős hálózaté­pítésre kerül sor többek között Mezőkövesden, Makiáron, Párádon, Péter- vásárán, Tamaleleszen. senyre is fel kell készülnie,'vagyis javítani kellett a versenyképessé­get. A vállalat egyébként 1990. július 1-jétől részvénytársasággá alakul. A tarifaemelésekről: a helyi és a nemzetközi telefonhí­vások dija változatlan maradt, a belföldi távhívásokért viszont többet kell fizetnünk ezentúl. Ezenkívül a telefonébresztés díja és a kézikapcsolási pótdíj is nőtt. (Folytatás a 2. oldalon) A Tanép szakemberei tetőszigetelést végeznek Télen sem állnak az építők Lakások, intézmények átadás előtt Épül a Tihaméri-lakótelep (Fotó: Gál Gábor) Az előző évek gyakorlatától eltérően a téli hónapokban is fo­lyamatosan dolgoznak az építői­pari munkások. Megyénkben a a Heves Megyei Állami Építőipa­ri, valamint a Tanácsi Építőipari Vállalatnál alkalmazásban lé­vőknek egész évben lesz felada­tuk. A Tanép terveiről, az első ne­gyedévre vonatkozó céljairól Boros Imre termelési főmérnök­től kaptunk részletes informáci­ót. Nyilatkozatot tett közzé a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar, amely elöljáróban megállapítja: az egyház az elmúlt évtizedek­ben intézményeitől megfosztva, vallási életében korlátozva és meggyengítve, olykor hibákat el­követve, nyilvánosan ugyan nem hallathatta szavát az egész nem­zetet érintő súlyos társadalmi kérdésekben, mégis jelentős sze­repet játszott azzal, hogy az em­beri személy méltóságának, az örök igazságoknak és értékek­nek őrzője és védelmezője volt. Elmondta, hogy a vállalat idei céljait az év elején munkásgyűlé- sen ismertették a kollektívával, ahol egyebek mellett az is el­hangzott, hogy 1990-ben vala­mennyi dolgozó számára lesz munkalehetőség. Jelenleg a tavalyról áthúzódó építkezéseken elsősorban belső munkákat végeznek az emberek. Ilyen például Egerben a Tihamé­ri-lakótelep 93 lakásos tömbje, és a Lajosvárosban készülő 143 lakás, amelyből ötvenhármat Hazánk most elindult a de­mokratikus jogállamiság megte­remtésének útján — folytatódik a deklaráció. — Az egyház, amely benne él a társadalomban, prófétai küldetésének tekinti, hogy az evangélium alapján irány­elveket, értékítéletet adjon, a konkrét kérdésekben pedig gya­korlati útmutatással szolgáljon. Az egyház társadalmi küldetését kifejtve a Püspöki Kar nyomaté­kosan kijelenti: az egyház intéz­ménye független akar lenni a po­litikai pártoktól. Tiszteletben már az előző évben átadtak. A napokban újabb kilenc kulcsra­kész otthont vehettek birtokuk­ba a lakók ezen a részen. A Ró­zsa Károly utcában is az utolsó simításokat végzik az ott épült 39 lakáson. Újdonság, hogy a vállalat gyöngyösi egysége január 1-jétől kft.-ként működik. A mátraaljai városban a Róbert Károly úton 16, a Mátrai úton 40 lakás befe­jező munkálatait végzik. (Folytatás a 2. oldalon) tartja az állam autonómiáját, de azt is elvárja, hogy a politikai ha­talom szintén tartsa tiszteletben az egyház autonómiáját, s bizto­sítsa számára azokat a feltétele­ket, amelyek szükségesek Krisz­tustól kapott küldetésének mara­déktalan teljesítéséhez. Az egy­ház kovásza, lelke és lelkiismere­te akar lenni a megújuló társada­lomnak. Ebben az értelemben emeli föl szavát a minden ember­re kiterjedő társadalmi igazsá­gosság érdekében, az emberi élet (Folytatás a 2. oldalon) Fodor István hazaérkezett az USA-ból Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke pénteken ha­zaérkezett az Egyesült Államok­ból, ahol a zsidó kulturális örök­ség ápolására létrejött Emanuel Alapítvány meghívására tett lá­togatást. Találkozott az amerikai szenátus néhány tagjával, s bete­kinthetett a szenátus munkájába is. Megbeszélést folytatott az Egyesült Államokban élő zsidó közösség, a Zsidó Világkongresz- szus vezetőivel, a kint élő magyar emigráció, valamint az üzleti kö­rök képviselőivel. Fodor István elmondta: uta­zásának eredeti és kizárólagos célja az volt, hogy a magyar álla­mi vezetés képviseletében részt vegyen az Emanuel Alapítvány díszvacsoráján. Ezen egyebek között megerősítette a magyar kormány és az alapítvány koráb­bi megállapodását, amelynek ér­telmében az alapítvány gyűjtésé­ből származó és magyar zsinagó­gák helyreállítására fordítandó pénzt a magyar kormány hason­ló összeggel egészíti ki. Az össze­gyűjtött pénz mennyiségéről azonban nincs pontos informáci­ója. Élőlánc a Duna mentén Szombaton nagyszabású kör­nyezetvédelmi demonstráció lesz a Duna mentén. Osztrák, szlovák, magyar részvétellel az ausztriai Himburg és Nagymaros közötti 300 kilométeres szaka­szon élőláncot alkotnak a három ország polgárai. A tüntetést a bősi erőmű megépítése elleni til­takozásként, eredetileg a szlová­kiai környezetvédők szervezték, hozzájuk csatlakoznak az oszt­rák és a magyar aktivisták. Állás­pontjuk szerint az erőmű meg­építése veszélyezteti a Csallóköz ökológiai egyensúlyát, növény- és állatvilágát, a talajvízkincsét. Ezért még a mű részleges meg­építését sem tartják elfogadható­nak. Vallásos műsorok a Magyar Televízióban Élő adásban istentisztelet Április végétől hetente rend­szeresen több alkalommal vallá­sos műsorok jelentkeznek a tv képernyőjén. Nagy ünnepeken és különleges alkalmakkor pedig a Magyar Televízió élő adásban sugároz istentiszteleteket. A val­lásos sorozatműsorok terveit a most megalakított Vallásos Mű­sorok Szerkesztősége készítette el, dr. Szennay András pannon­halmi főapát, Lukács László fő- szerkesztő, dr. Adorján József esperes, dr. Harmati Béla püs­pök, Révész Benjámin egyházi elnökhelyettes, Kardos Péter fő­rabbi, dr. Huszti János püspök, dr. Berki Feriz esperes javaslatai, tanácsai nyomán. A szerkesztőség munkáját Czigány György, a Magyar Tele­vízió elnökségének tagja irányít­ja. (MTI) Lapunkban korábban képriportban számoltunk be a sajnálatos hírről, ami szerint bezárták a nagy reményekkel néhány éve átadott füzesabonyi FLEX-XEL üzemet. Aztán a legutóbbi Hét című televíziós műsorban is szóba került a dolog. Világszínvonalú, amerikai licenc alapján meg­vásárolt gépsorokkal és technológiával világszín­vonalú terméket állítottak elő a füzesabonyi áfész munkatársai. Csakhogy, ha kissé durván akarunk fogalmazni, akkor azt mondhatnánk: a kutyának sem kell ez a termék! Legalábbis a Hungarotex Kül- kereskedelmi Vállalata szerint. Az történt ugyanis, hogy a füzesabonyiak velük kötöttek szerződést az itt előállított, a népgazdaság szinte valamennyi ágá­ban felhasználható cikkeik értékesítésére. Mindez kellő előrelátásról tanúskodott, mert ugye már frá­zissá csépeltük a mondást: jó bornak is kell a cégér. Innen azonban csak az egyik fél teljesítette a szer­ződésben foglaltakat, méghozzá a füzesabonyi áfész. Nevezetesen azzal, hogy mindenki által elis­mert — nem győzöm hangsúlyozni —, világszínvo­nalú terméket állítottak elő. A külkereskedők azon­ban nem adták el az árut. Egyszerűsítve a problé­mát, ez vezetett oda, hogy végül is lakat került az üzemre. Talán már ennyi is világosan mutatja, hogy miért tart gazdaságunk ott, ahol tart. Miért kell most leg­fontosabb célkitűzésünkként szerepeltetni: zárkóz­zunk fel Európához. A televízióban bemutatott mű­sorban a Hungarotex főosztályvezetője még csak- csak kényelmetlenül feszengett a kamerák előtt. A vezérigazgató viszont lesöpörte a témát az asztalról. Még ha más szavakkal is, de tulajdonképpen mon­dandója lényege az volt, hogy hagyják már őt békén egy falusi áfész problémáival, van neki gondja-baja elég... Nyilatkozatával minden bizonnyal el is érte cél­ját. Merthogy a Magyarországon akkreditált követ­ségeken keresztül még a tengerentúl is tudomást szereztek erről a problémáról a szakemberek. Az USA-tól a Távol-Keletig jelezték, hogy közelebbi ismereteket kívánnak, s akkor nem lesz szükség a továbbiakban a Hungarotex szolgálataira. A füzes­abonyi áfész elnöke egész héten ebben az ügyben tárgyalt a különböző világcégek képviselőivel. Ha egy magyar vállalatnak nincs szüksége arra a kül­kereskedelmi haszonra, amit a FLEX-XEL termé­kek eladásiból származhat, majd zsebre vágjákazt! Igaz, akkor napi egymillió forint veszteséggel nem kell zárva tartani egy világszín vonalon termelő üzemet — még Füzesabonyban sem... Kis Szabó Ervin A keresztények részvétele a társadalmi megújulásban A Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom