Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-02 / 27. szám

4. GAZDASÁG — KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1990. február 2., péntek önbevallás alapján kötelező — Heves megyében 50 ezer ügyfelet értesí­tett az OTP — Aki nem jelez vissza, áprilisban ismét felszólítják Ha február, akkor hiteladó... Mindenki jól emlékszik, hogy az Országgyűlés a múlt év de­cember 20-án a költségvetés vitája során jóváhagyta, hogy 1990. február l-jétől a kedvezményes kamattal felvett hosszú lejáratú építési és lakásvásárlási kölcsönök után hiteladót kell fizetni. Azóta is foglalkoztatja az embereket, hogy mennyit kell adózni, miként kell kiszámítani és lebonyolítani. Mindez­zel a Minisztertanács az Országos Takarékpénztárt bízta meg, amely nyilvántartásba veszi a fizetésre kötelezetteket. A felkészülésről, a feltételek­ről kérdeztük Krivarics Ferencet, az Országos Takarékpénztár He­ves Megyei Igazgatóságának he­lyettes vezetőjét: — A közelmúltban valameny- nyi érintett ügyfelünknek értesí­tést küldtünk a hiteladózásról — mondta. — Tulajdonképpen a kamatmentes, az egy, a kettő, a három és a három és félszázalé­kos kamatozású hosszú lejáratú állami kölcsönökről van szó. Ön­bevallás alapján nyilatkozniuk kell, figyelembe véve a kölcsön­szerződés időpontját és jövedel­mi viszonyaikat. A nyilatkoza­tok egy része már vissza is érke­zett igazgatóságunkra, amelyek az adómentességet igazolják. — Tulajdonképpen miről is kell nyilatkozni? — Miután a hitelszerződés egy példánya ügyfeleinknél van, így tudják, hogy azt mikor kötöt­ték pénzintézetünkkel. Ugyan­akkor azt is, hogy február l-jétől vállalják, minden hónap 15-ig az általunk kiküldött átutalási számlára befizetik az esedékes hiteladót. Ezt takarékpénztá­runk adósaink minden más köl­csöntartozásától elkülönítve ke­zeli. Egyébként minden hónap végén a beérkezett hiteladót át­utaljuk a városi tanácsnak az úgynevezett lakásalapra. Félév­kor és év végén összesítjük majd azokat, akik nem fizettek. Erről értesítjük a tanács pénzügyi osz­tályát, mint hatóságot, amely ha­tározattal intézkedik a fizetés be­hajtásáról. — Kiknek nem kell kamata­dót fizetniük? — Mentesülnek ez alól azok, akikkel öt esztendőnél hama­rabb kötött hosszú lejáratú köl­csönszerződést a takarékpénz­tár. Ha az adófizetésre kötele­zettnek és a vele egy háztartás­ban élő közeli hozzátartozójának az egy főre jutó havi nettó jöve­delme az 1989 évi helyzetét ala- pulvéve, a 4300 forintos létmini­mumot nem haladja meg. Ez esetben április 20-ig az értesíté­sünkhöz csatolt végleges nyilat­kozatban kell ezt igazolnia. A bi­zonyító okmányokat őrizzék meg, hogy az adóhatóság felhí­vására rendelkezésre álljanak. Ehhez nyújt segítséget a Pénz­ügyminisztérium erre vonatkozó tájékoztatója, amelyet szintén mellékeltünk levelünkben. Ak­kor sem kell fizetni kamatadót, ha a kötelezett háztartásában há­rom vagy több kiskorú vagy nap­pali tagozaton tanulmányait folytató és jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermek ellátásáról gondoskodik. Ha az adófizetésre kötelezett munka- képességének legalább 67 száza­lékát elvesztette, abban az eset­ben, ha a kölcsönszerződésben az első helyen szerepel. Ameny- nyiben ügyfelünk 70 éven felüli nyugdíjas, és vele egy háztartás­ban élő közeli hozzátartozójának az egy főre jutó havi nettó jöve­delme a már említett 4300 forin­tos létminimum háromszorosát nem haladja meg. Nem terjed ki az adókötelezettség arra a köl­csönre sem, amelyet az ügyfe­lünk az általa bérelt lakás építé­sére vagy az azon végzett egyéb építési munkára vett fel. Kivéve, ha a bérlakását időközben meg­vásárolta, vagy a törvény hatály­ba lépése után vásárolja meg. — És kikre vonatkozik a fize­tési kötelezettség? — Ha a hitelszerződést tíz éven belül, de öt éven túl kötöt­ték meg, február l-jétől a havon­ta fizetendő adómértéke a köl­csön havi törlesztésének 50 szá­zaléka lesz. A törlesztőrészlet 100 százaléka, akkor, ha a szer­ződés 10 évnél régebbi. Egyéb­ként, ha egy lakásra több ked­vezményes kamatozású állami kölcsönnel tartozik ügyfelünk, annak a megküldött felhívás alapján külőn-külön kell nyilat­kozatot tennie. Ebben az esetben a törvény szerint a legnagyobb havi törlesztésű hiteltartozás alapján adózik. Abban az eset­ben, ha a kölcsönigénylővel egy háztartásban élő közeli hozzá­tartozóknál az egy főre jutó havi nettó jövedelem a 4300 forintos létminimum háromszorosát meghaladja, úgy valamennyi kedvezményes kamatozású álla­mi kölcsön után havonta hitela­dót kell fizetnie. — Mi lesz azokkal, akik az OTP felkérésére nem tesznek ön­bevallást? — Azokat áprilisban ismét felszólítjuk, miután leellenőriz­zük a kölcsönszerződések idő­pontját. — Heves megyében egyébként hány ügyfelüknek küldtek értesí­tést? — Legalább 50 ezer érintett van. Szeretném azonban megje­gyezni, hogy 1989. december 28-ig 12 ezren éltek hosszú lejá­ratú hiteleik visszafizetésével, miután ezekre 45 százalék ked­vezményt kaptak. Egyébként ne lepődjenek meg az említett ügy­feleink sem, akik már rendezték tartozásukat, hogy nekik is küld­tünk értesítést, miután számító- gépes nyilvántartásunk van. Mindenkivel pontosan elszámo­lunk, az engedményes befizeté­sekről számlát kapnak. így a hi­teladózásra vonatkozó értesíté­sünkre az önbevallást ne küldjék vissza. — Akik ezután határidő előtt kívánják hosszú lejáratú köl­csöntartozásukat befizetni, kap­nak-e kedvezményt? — A múlt év december 29-től is van ilyen, bár nem a korábbi 45, hanem csak 25 százalékos kedvezmény. Ez még így is ösz­tönző! Az elmúlt napokban azt tapasztaltuk, hogy ezzel a lehe­tőséggel is többen éltek. A hitela­dózás egyébként a törvény szerint 1990. december 31-ig lesz ha­tályban. Mentusz Károly Az én filmem... Jézus Krisztus utolsó megkísértése Nem hiszem, hogy született film mostanában, amely látványosabban döntötte volna romba azo­kat a sztereotípiákat, melyek a kereszténység szüle­téséről bennünk élnek. Ezt aztán lehet elutasítani, lehet ellene tüntetni, de ha már megnéztük semmi­képp sem hagy minket érintetlenül. Na jó, persze igen nehéz egy biblián nem nevel­kedett társadalommal elfogadtatni, megemésztetni azt, hogy születhet olyan művészeti produktum, mely a kereszténységről, az Istenhez való viszo­nyunkról szól ugyan, de nem ragaszkodik a szentí­rás minden betűjéhez, hogy nem követi, hanem élve az emberi és művészeti szabadsággal, továbbgon­dolja, egy merész fricskával továbbfolytatja azt. Martin Scorsese a magyar mozikban most bemu­tatott filmje ilyen alkotás. Nikosz Kazantzakhisz műve nyomán új, az eddigi adaptációkhoz képest más, emberibb Krisztust állít elénk. Ha úgy tetszik egy korabeli, vívódó „gondolkodót”, aki miután megcsömörlik attól, hogy a rómaiak szolgálatában a halálraítélt zsidó messiásoknak faragja a keresz­tet, tétován, küldetésében előbb bizonytalanul út­nak indul, hogy megelégelve a szenvedést népének harmonikusabb, vértől és mocsoktól mentesebb „világot” keressen.De ha úgy vesszük egy korai po­litikus is, aki tanítványaival együtt tudatosan vállal­ja a ráosztott szerepet. A film egy emlékezetes jele­netében, amikor már elkészülve a rá váró mártí- romságra követőivel a templomba indul, az aposto­lok szinte kufárok módjára latolgatják az esélyeket: mit tesznek, ha Krisztus hatalomra jut, s vajon érde­mes-e őt követni, ha bukni fog. A Krisztust fogság­ba ejtő Pilátus (David Bowie, az artisztikus arcú rockénekes) aztán a szemébe is mondja ezt. „Volta­képp zsidó politikusok vagytok.” Az aktualizálás másképp is igaz. A kereszten gyötrődő Krisztust őrangyala megmenti a vértanú­ságtól, hogy aztán az még hosszú évekig tartó élete során frigyre kelljen, megözvegyüljön és újra meg­nősüljön, s gyerekeket nemzzen. Szentségtörés? Vagy csupán a huszadik századi ember Isten — és boldogságkeresésének fiimi megfogalmazása? A tökéletes szeretet által vezérelt világba vezető útja­ink és tévútjaink kicsit ábrándos, kicsit hóbortos, hellyel közzel túlságosan hollywoodira sikeredett ábrázolása? Ráadásul bizonytalanra hagyva, nem egészen egyértelműre lezárva? A végén ugyanis Krisztus mégiscsak meghal a kereszten. Nem tudni pontosan álom vagy valóság volt élete második fele, s hogy az őrangyal állt mellette vagy a sátán. Mégis. Nincs az a képes biblia, vagy videofeldol- gozás, amely ennyi fantáziával, dús realizmussal közelítené meg a témát. A helyszín a sivatagi környezet, a naturális rész­letek, a hús-vér könnyteli szenvedés és öröm még sem Pasolini hasonló témájú filmjeiben, sem más műben nem hatott ennyire az érzéseinkre. A fősze­repet Robert de Niró helyett (eredetileg ugyanis ne­ki szánták) Willem Dafoe játssza, és nem kisebb sztár szerezte a zenét, mint Peter Gabriel. Más hí­rességek is feltűnnek, egyebek mellett a Párizs Te­xas főhőse (Harry Dean Stanton) a Paulussá lett Sa­ulus szerepében. Nekem ez a film igazi mozi, gazdag látványosság. S egyáltalán nem lettem hitetlenebb általa. Sót... Jámbor Ildikó Szuggesztopédia: Befolyás a tudásért A szuggeszcióról azt úja a megfelelő szótár, hogy az nem más, mint valamely személy tudatának erőteljes befolyásolása elsősorban pszichikai eszközök segítségével. Külföldön már felismerték: pe­dagógiai jellegű alkalmazása ennek különösen előnyös lehet példá­ul a matematika, valamint az idegen nyelvek oktatásában. Intéze­tekben kutatják azokat a módszereket, amelyek leginkább javára válhatnak a tanulni, új ismereteket szerezni vágyóknak. Hazánk­ban egyelőre csupán néhány kísérlet jelzi, hogy azért itthon is van fogalmunk a szuggesztopédiáról. Az egri tanárképző főiskola matematika tanszéke és a Bolyai János Matematikai Társulat He­ves megyei tagozata még 1988 novemberében vette fel a kap­csolatot a szófiai Szuggesztopé- diai Intézettel. A cserelátogatá­sok révén tágulhatott a honi pe­dagógusokban a kép erről a módszerről. Jól alkalmazható — derült ki mindjárt az elején — a természet matematika oktatására, de ugyanígy fontos szerepe lehet a többnyelvűségre való nevelésben is. Mi több, a két tantárgy köl­csönhatása is jól nyomon követ­hető. Múlt év decemberében a bol­gár fővárosban rendeztek e té­makörben nemzetközi konfe­renciát, amelyen meghívottként az egri főiskola egy tanára is részt vett. Rajta kívül orvosok, pszi­chológusok, pedagógusok és szaktárgyak oktatói hallgatták a 47 előadást. Azok egy részében arról esett szó, hogy mennyire lé­nyeges az iskolai tanításban az értelmi és érzelmi hatások egyen­súlyban tartása. Ehhez a gyere­kek, diákok agyféltekéinek egyenletes terhelésére van szük­ség, amiben sokat segíthet a kü­lönböző gyakorlatok, feladatok játékos megoldása, érdekes fel­dolgozása. A gyógyászatban, a tanulásban, a zenében, a sport­ban egyaránt érvényesülnie kell a változatosságnak, a fokozatos­ságnak, a sokszori ismétlésnek. Nemkülönben döntő az, hogy az egyén szellemi fejlődésére minél korábban befolyással legyenek! Régi tapasztalat ugyanis, hogy ha 3 éves koráig nem kapta meg a gyermek a kellő fejlesztő hatást, azután már — bármilyen neve­lésben is részesítsék — nem éri el azt a szintet, amire képes lenne! Ezt az elméletet vallják olyan tu­dósok, mint az amerikai J.B. Watson, a francia Helvetius, az osztrák A. Adler, a japán Szunu- gi Szuzuki és a szovjet V. Tur- csenko. Az ő alapgondolatuk, hogy 3-6 esztendős korban tulaj­donképpen minden gyermek zse­ni! Erre kell tehát alapozni — mégpedig idejében. A szófiai Szuggesztopédiai In­tézet — amely már másfél évtize­de működik — nyelvtanfolyamo­kat is tart felnőtteknek, illetve nyaranta középiskolásoknak. Ugyanakkor külön nyelvoktatási kísérletet is végeznek, irányíta­nak az intézet dolgozói az általá­nos iskolában. Törekvésük a szuggesztopédia alkalmazásánál az, hogy minél hatékonyabb, ér­dekesebb legyen a nyelvtanulás, rövid idő alatt érjenek el jó ered­ményeket, s végül a képzés segít­se elő, hogy a tanulók minélhosz- szabb időre legyenek képesek megőrizni megszerzett ismeretei­ket. Az előadásokban a konferen­cián számos figyelemre méltó öt­let látott napvilágot. így például a matematikai fogalmak (mint például halmazok, matematikai logika) és a nyelvtanulás szoros kapcsolatáról, ami szerint igen fontos szempont a gyűjtőnevek, F orog a világ körülöttünk. Azelőtt évtizedek során sem történt annyi minden velünk, mint most egyetlen hét alatt. Szellemi mohóságunk, kí­váncsiságunk kielégíthetetlen, tartunk a holnaptól, mégis alig váijuk újságban, rádióban a híre­ket. Olyan, mintha korbáccsal kergetnék előttünk az esemé­nyeket, pártok, tudós emberek, hétköznapi politizálok korszak- alkotó ötletekkel lépnek színre, amelyekről hamar kiderül, hogy valamennyi kérészéletű, szétpat­tannak, mint megannyi szappan- buborék. Gyakran csap be minket a lát­szat. Akiknek tegnap hittünk, azokban csalódnunk kell, fedd­hetetleneknek vélt személyekről kiderül, hogy visszaéltek rang­jukkal, hatalmukkal, eladták a becsületet egy tál lencséért. Má­sok tele szájjal hangoskodnak, egykori hordószónokok módjára mellet döngetnek igazuk és győ­zelmük biztos reményében, mi­közben éppen ezzel veszítik el a nyugodtabb vérmérsékletűek tá­mogatását. Dúlnak a pártcsaták, gomba módra szaporodnak a ringbe szállók, és miközben másokat győzködnek, egymást is marcan­golják, tűnődhet a hétköznapi ember továbbra is, hogy ki a ba­rát és ki az ellenség? A napokban Egerfarmoson rendeztek a tsz nyugdíjasainak találkozót a kultúrházban. Le­hettek úgy százan. Szemet hu- nyorgató fényes ragyogásban ül­tek a terített asztalok mellett, senki nem késett, idejekorán ér­kezett mindenki, mintha ezen a hétköznapon is vasárnapi misére jöttek volna. Valamennyien tele voltak ér­deklődő kíváncsisággal. Az el­nököt várták, mert ugye az is va­lami, amit a tv mutat és az újsá­gok megírnak, de amiről az ő sa­ját elnökük beszél, az mégis a legközelebb áll eszükhöz, szí­vükhöz. Az emberi élet, amióta a világ világ, mindig tele volt kí­váncsiságokkal és meglepeté­sekkel. Effélékről beszélgettünk még jócskán a kezdet előtt néhány gazdával, olyanokkal is, akiknek régen tizenöt — húsz holdjuk is volt a Rima-parton. A kíváncsis­Vissz­han­gok kodásra az egyikük a Biblia ó- és újszövetségbeli kérdőjeleit hozta fel példának: — Miért ment fel magányosan Mózes a Sión hegyére? — Jézus miért bolyongott negyven napig a pusztában? Bizony, az évezredek óta vá­laszra váró kérdések mindmáig titokban maradtak, mert a titkok együtt élnek az emberekkel, és ameddig ember lesz, addig titkok is maradnak... Elcsendesedett a terem. A fia­tal elnök — aki sokkal inkább be­szélgetett az öregekkel, mint szó­nokolt — került minden prófétai pátoszt, és a nehezen megszer­zett eredmények mellett a for­málódó új világ alakulóban lévő törvényei szerint, egy emberköz- pontúbb holnap körvonalait tá­lalta fel előételnek a közös va­csorához. — Ki, hogyan akaija? A beszélgetések során döb­bentem rá, hogy milyen furcsa ember is a magyar! íme, egy ke­véske az Árpád apánkra hasonlí­tó okos paraszt szavaiból: — Sok évvel ezelőtt hajtották, vagy csak hívták a tsz-be? — Menni kellett... — Tudja-e még, hogy hol volt a tizenkét holdja? — Nem érdemes hánytorgatni a múltat... — Most, ha visszakérné? Megemeli a kucsmáját, mint­ha köszönni akarna, de nem szól. Az elnémított emlékek a legsaj­góbbak! Azt csak az Isten tudja, hogy belül mit érez a múltról, de a jövőhöz már van mondanivaló­ja. — Füstölög a kedvünk az al­kalom revés ágai alatt. Nekem, uram, már csak annyi föld kell, amennyibe belefér egy kopor­só... — De a gyerekek! Egyszerre tüzes bolhák szök­s azokon belül az egyes elemek megismerése. Ez a fajta elrende­zés jelentősen segíti a nyelvtani feladatok azonnali gyakorlását. A beszédkészség ily módon szin­te rögtön kialakítható a diákban, s nagy szerepe van abban, hogy a képzésben részesülő igen hamar önállóan alkotja a mondatokat, a saját közölni valóját tudja meg­fogalmazni. Sokan tartották lé­nyegesnek a zenei hallás fejlesz­tését, amelynek igen jó a hatása a nyelvtanulásra, ugyanígy a játék fontosságát. Érdemes a bolgár intézet ve­zetőjének elképzeléseit megfi­gyelni. Normál általános iskolá­ban végzik a szuggesztopédiai oktatást az ő irányításuk mellett. Az első osztályban a napi foglal­kozások négyórások. Hetenként ilyen megoszlásban: 9 óra idegen nyelv, 2-2 ének-zene, bolgár nyelv, matematika, 4 óra pedig torna és játék. A tanítás mindig legalább két-három nyelven zaj­lik. A kísérletükben elsőben az 1-2., másodikban a 3., harma­dikban a 4-5., negyedikben pe­dig már az 5-6. osztály anyagát dolgozzák fel. Ez is igazolja: ná­luk a fő a gyorsaság, a hatékony­ság! S hogyan állunk ezzel Ma­gyarországon? Ilyen intézet sehol sem tevé­kenykedik nálunk. Legfeljebb hasonló kísérletet folytatnak az idei tanévben Budaörsön, a 12. számú Általános Iskolában. Ott például a tehetségképző kurzust Polgár László pszichopedagó- gus irányítja — az ő lányai a sakk- fenoménok —, a Talento eszpe­rantó alapítvány támogatásával. Mondani se kell talán: remélhe­tően hazánk se marad ki a tehet­ségek nevelésének sorából... Sz.Z. dösnek a szemébe, jámbor szava megkeményedik: — A nagyobbik fiam Veszp­rémben igazgató, a kisebbik ta­nár. A lányom asszisztens egy pesti klinikán. Meg aztán most már tovább is tartsuk csak a be­lénk sulykolt rendet: legyen azé a föld, aki megműveli! Attól, hogy még sajog a szívem, a lábamból és a karomból elszállt az erő... — Ne Pesten döntsenek fe­lőlünk! — fogja az agyarára mak­rapipáját egy hajdani zsellér. — Ha már egyszer összerak­tuk a gazdaságot, nem engedjük újra szétcincálni... Egy órácskát beszélt az elnök, a közönség hallgatott, a fejekben és a szívekben ettől még nyü­zsögtek a gondolatok. — Nehéz lesz az idei eszten­dő... — Úgy kell csinálni, hogy jó legyen! Állítom, hogy bizonyos dol­gokat csak menet közben lehet megérteni, miközben véghez kell vinnie mindenkinek a maga fel­adatát biztatás, nógatás nélkül. Sütő Andrással szólva úgy, hogy tisztán tartsuk az ablakunkat és a lelkiismeretünket... Annak is örültem, hogy az egerfarmosi nyugdíj as-találko- zón sok szép emberi szót hallot­tam. Mostanság kiveszőben van­nak ugyanis a barátságos, szép szavak, noha az emberek lelkűk mélyén szomjazzák a megértést, miközben izmosodik az erőszak, az egymás becsmérlése, lelki topronggyá tépése. — Mi már öregek vagyunk, de mégis a jövőt féltjük... Felkap­tam a fejemet egy pirospozsgás arcú asszony szavaira. — Ne gondolja, hogy ön­magunkra gondolunk! A gyermekeink, az unokáink jö­vőjéért aggódunk, az ország, a nemzet sorsáért, amelyre most nem széthúzással, ha­nem közfelkiáltással kellene vivátolni! Hallgatom a vezetőket, a volt tagságot. Az embereket! És megérlelődött bennem, hogy nem a kiáltás ereje, ha­nem a visszhangja az, amely a következtetések levonására alkalmas. Szalay István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom