Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-03 / 2. szám

POLITIKAI NAPILAP „KÉMEK PARADICSOMA" A MIG-29-es darabja 20 millió dollár. (2. oldal) HALLÓ, ITT VANNAK! Telefonszerelők iskolája — már két turnust kibocsátott a fa­lai közül. (3. oldal) KAPUK NYÍLTAK AZ EGYHÁZ SZÁMÁRA IS Mit mond a változásokról az egri református lelkész. (4. oldal) PEZSGŐSÜVEGGEL „NYITOTTA KI" A BOLTOT Duhaj szilveszter: kirabolták az egri Consumtouristot. (8. oldal) A választási előkészületek idején: A tanácsoknak stabilizáló szerepük van Rendkívüli ülést tartott ked­den a Hajdű-Bihar Megyei Ta­nács: a testület — az országgyű­lési képviselőválasztások előké­szítéseként — megválasztotta az egyéni és területi választókerüle­tekben működő választási bi­zottságok titkárait és tagjait. A tanács rendkívüli ülésén részt vett és felszólalt Szűrös Má­tyás, a Magyar Köztársaság ide­iglenes elnöke. A tanácskozás után adott nyilatkozatában fon­tosnak mondotta, hogy a parla­menti választásokra nyugodt kö­rülmények között, kiegyensú­lyozottan készüljön az ország, s ebben az időszakban a tanácsok­nak stabilizáló szerepet kell be­tölteniük. Szűrös Mátyás szerint ma az egyik legnagyobb veszély, hogy a belpolitikánkban eluralkodik a zűrzavar, a bizonytalanság. — A nemzet jövője érdekében (Folytatás a 2. oldalon) Diplomaták cáfolnak Arab nagykövetek nyilatkozata A Budapesten akkreditált arab nagykövetek tanácsának nevében Hikmat Zaid, Palesztina Állam nagykövete nyílt levelet juttatott el a Magyar Távirati Irodához. A levélben — Corneliu Bogdan román ál­lamminiszter nyilatkozatára is hivatkozva — cáfolta, hogy „bizonyos arab országok állampolgárai részt vettek a baráti román nép törekvé­sei és céljai elleni harcokban”. Ezzel szemben „nyílt titok — írta a nagykövet —, hogy több arab ország a tragikus napokban az elsők kö­zött nyújtott segítő kezet a baráti román népnek”. (MTI) Új magyar nagykövet Moszkvában Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, Németh Miklós, a Miniszterta­nács elnöke és Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke kedden fogadta Győr ke Sán­dort, hazánknak a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsé­gébe akkreditált új nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állo­máshelyére. (MTI) Ceausescu az autópályán landolt — Ele­na nem kedvelte a bajuszos pilótákat — A diktátornak jó volt a piros Dacia is... Az utolsó repülés Lassan-lassan fény derül a részletekre. Arra is, hogyan me­nekült el Nicolae Ceausescu, akinek — legalábbis így tudja a Romania Libera című bukaresti napilap — a december 22-i drá­mai fejlemények hatására arra már nem volt ideje, hogy az ere­deti terveknek megfelelően lép­jen meg a pártközpont épületébe hatoló tömeg elől. A Romania Libera most be­számol erről, hogy a Bukarest melletti nemzetközi repülőtéren állomásoztatták a „Flotilla 50” elnevezésű légierő egységét, amelyhez az elnöki helikopterek és pilóták is tartoztak. Ennek az egységnek a vezetője a légierők főparancsnoka volt. Az elnöki légi személyzet különleges fel­adatok megoldására kapott ki­képzést és a gépparkot is külön­legesen szerelték fel. Külön tör­vény írta elő: a repülőtéren állan­dóan, éjjel-nappal készenlétben kellett állnia egy repülőgépnek és egy helikopternek. Azok a pi­lóták, akik nem voltak szolgálat­ban, nem hagyhatták el lakásai­kat. Aurel Dumitrescu őrnagy el­mondta: különleges képességek alapján válogatták ehhez az egy­séghez a pilótákat, munkás és parasztszülők gyermekeit. Ami­kor ezek szolgálatba léptek, ak­kor érezhették, hogy a bajuszos pilóták kevesebbet repülhetnek. Elena asszony ugyanis nem sze­rette a bajuszos embereket s így, amikor legutóbb Nicolae Ceau­sescu Iránba repült, akkor is ő döntött arról, hogy a bajusztala- nok csoportja „viszi a gépet”. A pilóták arról is beszámoltak, hogy az utóbbi napokban érez­ték: körükben is megjelent a Se- cu és nagy ellenőrzéseket végez. A nevezetes pénteken 13 óra­kor a „Flotilla 50” egységével közölték, hogy a katonák lete­szik a fegyvert. Mint kiderült ez megtévesztés volt. Constantin Tudósé ezredes ismertette: négy helikopterrel rendelkezett az el­nöki pár, 4 további helikoptert a Politikai Végrehajtó Bizottság tagjai használhattak, további négy pedig a testőrségé volt. A helikopterek szállították az orvost, fodrászt és szakácsot is. „A Flotilla 50”-nek állandó kap­csolata volt a Securitate 5 osztá­lyával: az utóbbi időszakban az állambiztonsági főosztálynak az emberei, a Secusok ellenőrizték a pilótákat, mindenki gyanús volt, aki csak az elnöki házaspár közelébe jut. Ceausescu menekítésére 11.30-kor rendelték a belváros központjához, a pártközpont épületéhez a Delfin SA-365-202 fex lajtstromjelű fehér elnöki he­likoptert. A gép mindig a KB székháza előtti téren szállt le, de ez most lehetetlenné vált. A piló­tának meg kellett kísérelnie, hogy az épület tetejére ereszked­jen le, nagy vállalkozás volt, de sikerült. Oda vitték — biztonsági (Folytatás a 2. oldalon) Korszerűsítik az anyagmozgatást a Fémművek Füzesabonyi Gyárában — Önelszámoló egységek a tulajdonosi szemlélet erősítésére Bélapátfalván — A Vilatinál gyártották, Amerikába viszik — A vállalkozó garantálja a minőséget Az új évtized első munkanapján Pillanatkép a Vilati Egri Gyárának szerelőcsarnokából Éj évtized, új esztendő köszöntött ránk 1990. január I-jén. Elteltek az ünnepek, és megkezdődött a munka a gazdasági életben is. Nehéz, mégis előremutató programot fogadott el a Parlament 1989 decemberében az idei évre vonatkozóan. A legfontosabb: meg kell őrizni az ország nemzetközi fizetőké­pességét. A gazdálkodási feltételrendszer változásai a piacgaz­daság meghatározó elemeinek kiépítését célozzák. Mindenek­előtt a világgazdasági nyitást, a vállalkozások feltételeinek ja­vítását. Már újév napján este 10 óra­kor megkezdődött a műszak a melegüzemi kemencék felfűté­sével a Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyárában. Semmi különösebb esemény nem zavar­ta a munkát, így a hideg kora reg­gel ellenére 6 órakor pontban megkezdődött 1990 első mun­kanapja. — Pontosan megérkeztek a dolgozók, nem volt fennakadás az indításnál — mondta érdeklő­désünkre Blahó István igazgató. — Öt koronagyártósorunk közül négyen kezdődött a munka, az ötödiket január végéig kijavítjuk. Teljes műszakkal indultunk a tu­bus-, a nyomda-, a pilverüzem- ben is. — Hogy zárták 1989-et? — Bár nincsenek még végle­ges adataink, annyi bizonyos, hogy a rengeteg gond és baj kö­zepette is eredményesen. Egy- milliárd 350 milliós termelési ér­téket értünk el, így a gyártásunk túlteljesült. A legnagyobb prob­lémát az anyagellátás okozta, amelyben heteken át fennakadás volt, főleg az alumínium- és óno­zott acéllemez-ellátásban. Mégis viszonylag kevés veszteséggel si­került túljutnunk ezen. — Hogyan tekintenek 1990 elé? — Lényegében a piaci igénye­ket felmérő információkkal már rendelkezünk, szeretnénk taka­rékossággal, belső szervezéssel, és lehetőségeink alapján fejlesz­téssel a másfél milliárdos terme­lési értéket elérni. Anyagyá­runknak Sirokba technikát adunk át, gyártósorokat, ami a foglalkoztatást biztosítja ott. Új­donságnak számít, hogy a már említett alumínium és ónozott acéllemez alapanyagokat, ame­lyek importból kerülnek hoz­zánk, ezentúl saját magunk sze­rezzük be, nem pedig a Fémmű­vek központjának irányításával. A közgazdasági szabályozók na­gyon szigorú feltételeket közve­títenek felénk is, sok lesz a várha­tó elvonás, így mindent elköve­tünk az eredményes munka ér­dekében. Az első negyedévben korszerűsítjük gyárunkon belül az anyagmozgatást, ennek érde­kében központi targoncacsopor­tot hozunk létre. Számítunk ne­hézségekre, de azért mégis biza­kodunk. Kedden délután egy órakor a vezetői értekezlet jelentette az első jelentős eseményt a bélapát­falvi Bükkalja Termelőszövetke­zetben. Kovács Flórián elnök tárgyalt, véleményeket kért kol­légáitól a termelés beindításához a közös gazdaságban. — Sok a teendőnk, így év ele­jén is — magyarázta. — Készü­lünk a zárszámadásra. A leltáro­zást még a múlt év végén befejez­tük minden területen. Jelenleg az adatok feldolgozását végzik. 1989-ben terveinknek megfele­lően dolgoztunk, és a várható eredmények is ennek megfelelő­en alakulnak. Az nem titok, hogy nagy volta kényszer a múlt évben is, hisz nem kis gondot okoz tíz falu közösségének összetartása 7 ezer hektáron. Sajátos a helyze­tünk, amely 1990-ben is megma­rad. Rengeteg elvonással küsz­ködünk, és csak rendkívül szigo­rú, költségtakarékos gazdálko­dással maradhatunk továbbra is talpon. — Milyen feladatok várnak a kollektívára most, az új esztendő első napjaiban? (Folytatás a 2. oldalon) Hiány helyett ••• Nehéz szorításban van gaz­daságunk, magas az ország adósságállománya, sok az el­vonás a termelőegységektől, egyénektől egyaránt. Infláció van, és munkanélküliség, amely mind velejárója annak a keservesen kiizzadott folya­matnak, amely a változásokat jelzi, és egyre inkább erősíti. Mégis a szorítások közepet­te a jövő felé kell tekintenünk, hogy felzárkózhassunk Euró­pához, hiszen 1992-től egysé­ges piac lesz kontinensünkön, amire fel kell készülnünk. I Nagy tehát a felelőssége a kor­mánynak, amikor vállalva a nehézségeket ebbe az irányba ' , késztet. Gondterhes, szociális ; terhekkel, feszültségekkel teli napokat élünk, miközben a modernizációra gondolunk. A minap éppen ennek szel­lemében kezdeményezett , szakmai tanfolyamot a Quali- , : fórum Minőségfejlesztési Le- í ányvállalat a kereskedelem­mel, az áruforgalmazással fog­lalkozó szakemberek részvéte- ; lével. Nemzetközileg elismert svájci, osztrák, francia és nyu- , gatnémet előadókat hívtak an­nak érdekében, hogy a legkor­szerűbb, a tapasztalatokon . alapuló friss információkat kapjanak az érintettek Amikor itthon is a vállalko­zások korát éljük, élvezet volt 3 hallgatni azokat az összefüg­géseket, amelyek például a si­keres kezdeményezések felté­teleire irányították rá a figyel­met. Mindennek alapja a fo­gyasztói igények számbavéte- ! le, szem előtt tartása. Ugyanis ; az egyes áruk a divat, az ízlés a szokások változásával módo­sulnak, sőt eltűnnek, az igé­nyek viszont megmaradnak. Az is, hogy a cikkek minősége, igényessége, csomagolása és ára mennyire összefügg egy­mással. És ebben nekünk ma- ! gyáraknak rengeteg a tenniva- ! lónk. Nagyszerű példa erre a ja­pán autó-és óraipar hihetetle- ] nül gyors fejlődése, amely szó- : rosan összefügg néhány ipar- : j ág, úgy, mint a mikroelektroni- I ka fejlődésével. Úgy tűnik, eb­ben a japánok jelenleg min- < denkit megelőztek, és jó minő- ; , ségű, szép kivitelű termékeik- , kel elárasztották a világpiacot, ‘ 1 túlszárnyalva a nagy svájci, az i ; amerikai, nyugatnémet vagy . j francia gyárakat. Mindehhez ] 1 kiváló márkák és reklámok ' j párosultak, amelyekből szin- i j tén van mit tanulnunk. így 1990 elején, mindezeket j í nem hagyhatjuk figyelmen ki- s vül. Bármennyire is fájdalma- j ( sak a változtatások, rengeteg a I munkánk üzemekben, vállala- , > toknál, szövetkezetekben javí- j \ tani a tevékenységen. Mindezt j ' szervezésen, vezetésen, kultú- ; rában, nem kevésbé az áruk összetételén, megjelenítésén, a csomagoláson egyaránt ért- ! jük. Aztán ott van az érdekelt- ség, amely úgy tűnik, ma a gaz­daságunkban a feszültségek egyik forrása. Új szervezési módszerek, más marketing szellem kell, hogy áthassa munkánkat, an- nak érdekében, hogy új ered­ményeket hozhassunk létre, műszaki fejlesztésben, szerve­zésben, számvitelben, nyilván­tartásban. Ennek hiánya olyan, mint a „vitaminhiány”, és jelenleg ebben szenved sok hazai vállalat, szövetkezet, sőt vállalkozó is, amelyen változ­tatnunk kell! Mentusz Károly A vállalkozó és az adó Az új esztendő első munkanapján már reggel nagy volt a nyüzsgés Szadváry Béla gyöngyösi autófényező kisiparos háza táján. Felújított kocsikat hoztak festésre, nyugati és keleti márkákat egyaránt. A vállalkozó iránt nagy a biza­lom, ezt igazolja, hogy Egerből is, Gyöngyösről is, Buda­pestről is többen nála festetik a kocsikat az autókarosszé- ria-szerelők. — Tizenhárom esztendeje vagyok kisiparos — mondja Szadváry Béla. — A tavalyi évem nem volt rossz, persze egyetlen hétvége sem volt szabad. Én nem úgy vagyok, mint más, hogy nyolc órát dolgozik, hanem amennyit csak lehet napjában. A legnagyobb kincsem az volt, hogy meg­őriztem az egészségem, és örömömre szolgál, hogy amióta kisiparos vagyok, 13 esztendeje, egyetlen napon sem vol­tam táppénzen. Persze év közben a napi munka mellett so­kat rohangáltam festékekért, hiszen ez az az alapanyag, amely nélkül nem boldogulok. — Sokféle kereskedelmi kapcsolata van? — Ezek személyesek, ahová magam járok, főleg Buda­pestre, Gyöngyösre, Gödöllőre. Meg hát a nyugati autó­márkákhoz különleges festékekre van szükség, ezeket is igyekszem beszerezni. A jó festék ugyanis alapja a jó minő­ségnek. Ma még Renault-t és Mercedest fényezek. — Mire számít 1990-ben ? — Arra, hogy a vállalkozóknak még nagyobb becsülete, elismertsége lesz. Remélem, hogy ez az adó mérséklésében is kifejezésre jut majd, mert csak így éri meg! A privatizáció így nemcsak papíron marad, hanem valósággá is válhat. Az esztendő elsőfelében ez beigazolódhat...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom