Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-09 / 7. szám

HEVES MEGYEI IXI.. évfolyam, 7. szám ÁRA: 1990. január 9., kedd 4,30 FORINT DIPLOMÁCIÁI „OFFENZÍV«’? „...Kelel-Lurópa a korábbi időszakhoz képest divatba jött.” (2. oldal) BOLGÁR CSODAGYEREK „...bemelegítő gyakorlata háromjegyű számok összeszorzá­SSI*W (3. oldal) ELENÁRÓL, KÖSZÖNTŐ HELYETT „...Nicolae, ezek lelőnek minket!” EL(LE)HALLGATÁS „Ott egy elnök bukott bele a dologba.” (7. oldal) (8. oldal) KGST-tanácsülés Elutazott a magyar küldöttség ígérik: nem lesznek édes gondjaink — 81 ezer tonna kristálycukor került ki a berendezésekből a Mátra vidékén — A veszteségek csökkentésére ösztönöztek — Környezetkímélő fejlesztés 1990-ben Kilencvenhét nap krónikája Az egri belvárosi ABC-ben a mai nyitásra pakolják a polcokra a hatvani cukrot (Fotó: Szántó György) Németh Miklós miniszterel­nök vezetésével magyar kor­mányküldöttség utazott hétfőn kora délután Szófiába, hogy részt vegyen a KGST 45. tanács­ülésén. A delegáció tagja Med- gyessy Péter miniszterelnök-he­lyettes, Kemenes Ernő, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, Őszi István külügyminiszter-helyet­tes és Szőnyi Péter, a Miniszter- tanács Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Irodájának ve­zetője. Az elutazás előtt Medgyessy Péter rövid interjút adott az MTI- nek: — A szófiai tánácskozáson a KGST jövője a tét. Ön a Nép- szabadság hétfői számában amellett foglalt állást, hogy mindazt meg kell őrizni belőle, ami jó. Lesz-e vita arról, hogv a a KGST-n belül mi a jó? — Óriási vita lesz arról, hogy mi a jó, mert valószínűleg mind a távol-keleti országok, mind Ku­ba másként vélekedik a KGST- ről, mint mondjuk a közép-euró­pai országok vagy a Szovjetunió. Azt hiszem, hogy sajnos nagyon kevésazajó, amit meg lehet őriz­ni. Csakhogy, úgy gondolom, semmifajta előnyről nem szabad lemondani a mostani helyzet­ben, hiszen ez politikai, gazdasá­gi luxus lenne. Előny a szándék a szabványosításra, a környezet­Az elmúlt év novemberében pattant ki, hogy a Petőfi-kutatás- ban jelentős szerepet játszó Mor­vái Ferenc szponzor — a MEGAMORV Kazánfejlesztő és Kutató Iroda tulajdonos-ve­zetője — autóját ismeretlen tet­tesek feltörték, s elvitték az akta­táskáját. Ebben nem kisebb érté­kű iratok voltak, mint a Petőfi- kutatás eredeti dokumentumai. Nem sokkal a történtek után olyan információt kapott Morvái Ferenc, hogy "azt a bizonyos au­tófeltörést megszervezték”. Idé­zet a Fehérvári Hét című lap no­vember 24-én megjelent cikké­ből: ’’Rendőri felügyelet mellett történt minden. Kiengedtek a fogdából két illetőt, akik előzetes letartóztatásban voltak, ők vol­tak a tettesek, és a megszervezett lopásért cserébe elengedték a szabadságvesztésüket... Azt is tudom, miért szervezték meg. Azért, mert ön át akár ja írni a történelmet, és meg kell akadá­lyozni, hogy Petőfi-ügyben előbbre jusson... ” Az ügy részleteiről így nyilat­kozott a napokban a NÉPÜJ- SÁG-nak Morvái Ferenc: — Jelentkezett egy tanú, aki­ről azt mondja a rendőrség, hogy szélhámos, de ezt az illetékesek majd kinyomozzák. Nagyon ér­dekes eset volt... A nagyrédei irodámban voltunk: a Francia védelem megszervezése és mindazok a programok, ame­lyek valamelyest haladtak. Még ha nagyon kicsiny is ez az előny, az is fontos. Ha nem okoz kárt ebben a laza formájában, akkor meg kell hagyni, és minden erő­vel arra törekedni, hogy a kis in­tegrációt — Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország — megerősítsük, hogy itt valóságos integrációt hozzunk létre. A kis integráció országai azok, ame­lyek piacosítani akarnak, a világ­piac felé fordulnak. — Várható-e, hogy újkele­tű féltékenység kerül felszínre, tekintettel például arra az üzleti körökben hallható vélekedésre, hogy az NDK és Csehszlovákia jobban vonzza a nyugati tőkét, mint mondjuk Magyarország? — Az NDK-t össze sem lehet hasonlítani Magyarországgal, mert az NSZK-hoz való közelsé­ge, az NSZK-val való kooperá­ció szükségképpen más alapokra helyezi a tőke beáramlását. Csehszlovákia pedig, ügy gon­dolom, semmivel sem vonzóbb, mint Magyarország. — Szóba kerülhet-e egy kelet-európai tőzsde létesítése? — Nem lehet megkerülni bi­zonyos sorrendet. Az országok­nak a saját piacaikat, a saját pénzpiacukat és a saját tőzsdéjü­ket kell először megteremteniük. TV munkatársai, a Szabad Euró­pa Rádió újságírója, a Babits Könyvkiadó újságírója, ott volt a Fehérvári Hét újságírója. Egy szombati napon valamilyen vá­lasztási ügyet tárgyaltunk a fran­cia politikusokkal az irodámban. Közben megjelent egy fiatalem­ber, hogy beszélni akar velem. Várt körülbelül tíz órát, mert nem értem rá, ez a tanácskozás volt. Egyszer csak már türelmet­len volt, mert mindenhogy be­szélni akart velem. Bejött és azt mondta: szeretném-e tudni, hogy mi történt a táskám feltöré­se körül...? — Hogyan reagáltak erre? — Azt kérdezték az újságírók: bekapcsolhatják-e a magnót. Azt válaszolta: bekapcsolhatják, és a magnó előtt elmondta, hogy pontosan tudja: a rokona magas beosztású belügyis tiszt, s ők tö­rették fel a kocsit... Felvettük a jegyzőkönyvet, alá is írta. Vilá­gos, hogy rögtön lépéseket tet­tem... — Morvái úr, hol tart ma ez az ügy? — A rendőrség véleménye szerint ez nagyzási hóbort, de er­re a Katonai Ügyészség megfele­lő választ ad. Jelen pillanatban á Katonai Ügyészség, illetve azok a szervek vizsgálják, akikre tar­tozik. Én feljelentést tettem... Szilvás István Szervezeti átalakítás szükséges Vizsgálat a belső biztonsági szolgálatnál Megtartotta első ülését hétfőn az a különbizottság, amelyet Horváth István belügyminiszter nevezett ki a Fidesz és az SZDSZ által törvénysértéssel vádolt bel­ső biztonsági szolgálat ügyének vizsgálatára. Ezt Barsi Tomaj belügymi­nisztériumi szóvivő közölte hét­főn az MTI kérdésére. Elmond­ta, hogy a bizottság elnöke Dic- zig István rendőrvezérőrnagy, a BM vizsgálati osztályának veze­tője, tagjai pedig Szikinger Ist­ván, a BM közigazgatási és kuta­tási programirodájának vezető­je, Kolláth György, a BM közjo­gi főosztályvezetője és Finszter Géza, a BM ORFK bűnügyi technikai osztályának igazgató­ja. Az első ülésen meghatározták a bizottság feladatait. Ezek: ob­jektív tényfeltárás és adatrögzí­tés, az ügyészségi vizsgálathoz szükséges valamennyi feltétel megteremtése. A feltárt tények alapján pedig következtetéseket, javaslatokat fogalmaznak meg az állambiztonsági szolgálat át­alakításához. Emlékezetes, hogy a kormány még december­ben döntött arról, hogy a Bel­ügyminisztérium szervezeti át­alakítása során az állambiztonsá­gi feladatok ellátására március 1-jétől Nemzetbiztonsági Hiva­talt kell létrehozni. * Kis János, a Szabad Demok­raták Szövetségének ügyvivője kifejtette: miután a Katonai Fő­ügyészség illetékese közölte, hogy a feljelentés alapjául szol­gáló dokumentumok hitelesek, és ebből következtetve megálla­pítható a bűncselekmény folya­matos elkövetésének alapos gya­núja, személyes véleménye sze­rint érthetetlen, miért nem füg­gesztik fel azonnali hatállyal Horváth József belügyi osztály- vezetőt, illetve az Állambizton- sági Szolgálat tevékenységét fel­ügyelő Pallagi Ferenc belügymi­niszter-helyettest. Fodor Gábor, a Fidesz vá­lasztmányának tagja elmondta: bár csak három nap telt el az ügy kipattanása óta, az eddig hozott intézkedések nem megnyugtató­ak. Egyrészt nem tudható teljes bizonyossággal, hogy ki zároltat­ta az ominózus dokumentumo­kat. Másrészt késik a személyi konzekvenciák levonása is. Ab­ból például, hogy a belügymi­niszter a belső biztonsági szolgá­lat csoportfőnökét kötelezte iga­zolójelentésre, az tűnik ki, mint­ha a Belügyminisztériumban nem lennének egészen tisztában a magyar „Watergate-ügy” nyo­mán keletkezett bizalmi válság­gal. A miniszterelnöknek kül-• dött levélben ugyanis a Fidesz és az SZDSZ követelte a belső biz­tonsági szolgálat vezetőjének, il­letve a területet felügyelő mi­niszterhelyettesnek azonnali fel­függesztését. Ugyanígy kezde­ményezték a belügyminiszter le­mondását. Utóbbival kapcsolat­ban határozott véleményünk — hangsúlyozta Fodor Gábor —, hogy a belügyi tárca vezetőjének le kell vonnia a konzekvenciá­kat, akár tudott az adatok gyűj­téséről, akár nem. Végül egyál­talán nem megnyugtató az sem, hogy az ügy tényeinek kivizsgá­lásával megbízott csoportot nem a BM-en kívül álló személy veze­ti, hanem épp az illetékes tárca képviselőiből alakítottak bizott­ságot. Befejeződött a cukorkam­pány! Az egyszerű, szinte termé­szetesnek tűnő ténymegállapító hír mégis fontos és jelentős azért, mert arra utal, hogy a következő hetekben, hónapokban is lesz elegendő cukor. Kiegyensúlyo­zott ellátást ígérnek ugyanis eb­ből az alapvető élelmiszerből. A Mátravidéki Cukorgyárak hat­vani és selypi gyárában tehát be­fejeződött az óesztendő legna- gyobbb tevékenysége, és már az ilyenkor szokásos nagyjavítást, karbantartást végzik. Ez várha­tóan augusztus végéig, szeptem­ber elejéig eltart. Ezzel tehát megkezdték a felkészülést az 1990-es kampányra is. Azért mégis érdemes felidézni az elmúlt 97 nap eseményeit és eredményeit, merthogy eddig tartott a megállás nélküli feldol­gozás. Megtudtuk, hogy ez az időszak most tíz napnál tovább tartott, mint a korábbi. A várttól ugyanis több répát dolgoztak föl. Tulajdonképpen öt megyéből mintegy 15 ezer hektárról beta­karított termést fogadtak folya­matosan szeptember közepétől nem sokkal mostanáig. Noha ezer hektárral kisebb területről, mint máskor, mégis több répa ér­kezett. Félmillió tonna nyers­anyag feldolgozását irányozták elő a Mátra vidékén, ezzel szem­ben 640 ezer tonnából nyertek cukrot. 1989-ben az időjárás kedve­zett a répa érésére, így ezzel is magyarázható a több termés, bár a cukortartalma alacsonyabb volt, mint egy évvel előtte. Ám a többletmennyiség mégis ellensú­lyozta ezt. így bár 61 ezer tonna feldolgozására készültek fel, de a kampány végére örvendetesen 81 ezer tonna kristálycukor ke­rült ki a berendezésekből. Előtte egy évvel, 1988-ban 66 ezer 400 tonna cukrot nyertek. A hatvani és a selypi gyárba úgy került be a mostani kampány története, Az 1990. évre jóváhagyott ál­lami költségvetésben 700 millió forintos támogatás szerepel a pártok számára. Ebből a válasz­tások előtt 140 milliót terveznek felosztani — közölte az MTI kér­désére a Pénzügyminisztérium illetékese. Németh Gyulánécso­portvezető elmondta, hogy ed­dig 28 párt nyújtotta be igényét, ehhez mellékelniük kellett a tag­létszámukról szóló nyilatkoza­tot, valamint a pártként való mű­ködést igazoló bírósági végzés két másolatát. A 140 millió forintot norma­tív alapon, a taglétszám alapján kívánják felosztani a pártok kö­zött. Eszerint a 20 ezernél több tagot számláló pártok 15 millió forintot, a 10 és 20 ezres létszám mint az utóbbi évtized leg­kiegyensúlyozottabb, za vartalan feldolgozási időszaka. Mindez annak köszönhető, hogy a ko­rábbi fejlesztések beértek, és a számítógépes irányításra tértek át. Csökkent a veszteség is, min­denekelőtt jobb minőségű alap­anyagot dolgoztak fel. Ez azt je­lentette, hogy a répa szöveti szer­kezete és kémiai összetétele ked­vezőbb volt. Emellett a működ­tetett Siemens-automatika csök­kentette a technológiai vesztesé­get. Az úgynevezett ioncserélő technika pedig lehetővé tette a cukorgyári melasz további keze­lését. Áz eredményekhez az is hozzájárult, hogy a dolgozókat havi premizálással a veszteségek csökkentésére ösztönözték. Nö­vekedett a napi feldolgozás is, 6400 tonna répa helyett 6620 tonnából nyertek cukrot. Mint már említettük, a szerve­zés megkezdődött az idei felké­szüléshez. A „megtermett” cuk­rot export helyett elsődlegesen a hazai ellátásra biztosítják, amely a következő hetekben, hónapok­ban a boltokba kerül, majd pedig hozzánk, fogyasztókhoz. Emel­lett azért már a jövőre gondol­közöttiek 10 milliót, az 5 és 10 ezer tag közöttiek 7, a 2 és 5 ezer közötti taglétszámúak 4, a 2000- nél kisebb tagságúak pedig 2 mil­lió forintot kapnak. Előfordul-- hat azonban, hogy az összeget arányosan csökkenteni kell, mert a tervezettnél már eddig is több párt nyújtott be igényt költ­ségvetési támogatásra. A választásokat követően már a pártok gazdálkodásáról szóló törvény értelmében osztják fel a megmaradó 560 millió forintot. A törvény kimondja, hogy a par­lamenti képviselettel rendelkező pártok között ennek az összeg­nek a negyedét egyenlő arány­ban, 75 százalékát pedig a vá­lasztási eredmények alapján ará­nyosan kell felosztani. nak. A Mátravidéki Cukorgyá­raknak többéves szerződése van a termelőkkel, így 1990-ben úgy tervezik, hogy a tavalyival azo­nos, 15 ezer hektárról várnak majd répát az állami gazdasá­goktól és a termelőszövetkeze­tektől. Folytatják a fejlesztéseket eb­ben az évben. Cukorrépavágó gépeket, valamint úgynevezett iszapprést vásárolnak a Német Szövetségi Köztársaságból, mintegy 50 millió forint érték­ben. Miután környezetkímélő technológiáról van szó, így pénzt igényeltek hozzá a kormány kör­nyezetvédelmi alapjából. Ezek mellett tökéletesítik a cukorcso­magolást, és a tárolást, gépesí­téssel. Erre 12-13 milliót szán­nak. Már szerződést is kötöttek a Magyar Államvasutakkal, úgy­nevezett rakodásfejlesztési alap nyújtására. Bár még nincsenek végleges záróadataik, annyi bi­zonyos, hogy a Mátravidéki Cu­korgyárakban 1989-ben 2 milli­árd forint értékű árbevételt tud­hatnak magukénak, és a várható nyereségük 70 millió körüli lesz, több mint az előző évben volt. Mentusz Károly Külügy­miniszterünk izraeli tárgyalásai Horn Gyula külügyminiszter hétfőn Jeruzsálemben találko­zott Jichak Samir miniszterel­nökkel, az izraeli egységkor­mány Likud-szárnya vezetőjé­vel, Simon Peresz pénzügymi­niszterrel és első miniszterelnök­helyettessel, aki ez utóbbi tiszt­ségét a Munkapárt vezéreként tölti be, Hájim Herzog államfő­vel és a Knesszet, az izraeli parla­ment külügyi és biztonsági bi­zottsága vezetőivel. Horn Gyula vasárnap érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Izraelbe. Peresz miniszterelnök-helyet­tes az MTI-nek adott nyilatkoza­tában elmondta, hogy Horn Gyulával megállapították: Ma­gyarország megszabadult a múlt nehézségeitől és ezért új fejezet nyílott a két ország kapcsolatai­ban. (MTI) Beszámoltatják a kereskedelmi minisztert A Miniszterelnök Titkársága közli: Az utóbbi napokban számos árucikkből ellátási hiányok mutat­koztak. Ezzel összefüggésben a Minisztertanács elnöke utasította a kereskedelmi minisztert, hogy számoljon be az áremeléséket megelő­ző időszak ellátásáról, annak minősítéséről. Perbe fogott BM Amimegelőzte a Dunagate-botrányt is... Viharfelhők gyülekeznek a Belügyminisztérium felett. Az elmúlt hét végén kirobbant telefon-lehallgatási ügy máris olyan botrányt okozott, hogy a BM-nek a Katonai Ügyészség előtt kell felelnie az érintett osztálya „viselt dolgaiért”. De nem ez az egyetlen kényes ügye a belügyi tárcának, ugyanis a Dunagate-botrányt megelőzte egy másik, ha nem is ennyire nagy port felkavaró ügy... A költségvetésből Hétszázmillió a pártoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom