Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-08 / 6. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1990. január 8„ hétfő Budapestre érkezett Bush elnök személyi orvosa is Amerikai segély Romániának Szombaton déli 12 órakor a Ferihegy I-en egy amerikai kü- löngép szállt le az Americares nevű amerikai segélyszervezet adományával, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat átvett, és továbbít Romániába. Az Americares segélyszervezet képviseletében Stephen Johnson és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nevében Csilla Boeselager elmondotta az MTI munkatársának, hogy 1 millió 400 ezer dollár értékben küldött adományt az amerikai jótékony- sági szervezet a romániai rászorulóknak. A küldemény továbbításával a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot bízta meg. Stephen Johnson tájékoztatott arról is: szervezete évente mintegy 30 millió dollár értékű adományt ad át a Máltai Szeretetszolgálatnak annak érdekében, hogy azt juttassa el a világon leginkább rászorulóknak. A mostani adomány főleg gyógyszerekből, antibiotikumokból, vérkészítményekből, gyermektápszerekből, injekciós tűkből és orvosi segédeszközökből áll. Csilla Boeselager hangsúlyozta, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak és az Americares- nek ez az első közös akciója, és remélik, hogy a jövőben szoros kapcsolat alakul ki a két önkéntes jótékonysági szervezet között. Ennek előmozdításában nagyon aktív szerepet játszik Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A két szervezet képviselői azt tervezik, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat juttatja el a jövőben is az Americares segélyszállítmányait Romániába. A különgépen elkísérte az adományt dr. Burton Lee, Bush amerikai elnök személyi orvosa. Mint azt az MTI munkatársának elmondotta, kizárólag magán- személyként, az Americares delegációjának vendégeként jött Magyarországra. Tapasztalatairól, a két segélyszervezet együttműködéséről azonban részletesen beszámol Bush elnöknek. Sajtótájékoztató a Merkúrnál (Folytatás az 1. oldalról) Ebben az évben valamivel több mint 130 ezer szocialista országból érkező személygépkocsira számít a Merkur, s mintegy 100 ezerre már meg is kötötték a szerződést. Harmincegyezer Ladára, 26 ezer Daciára, 14 ezer Wartburgra és 21 ezer kétütemű Trabantra már biztosan számítani lehet. Tárgyalnak arról is, hogy a 26 ezer Dacián felül Olicit típusú autókat is vásárolnak Romániából. Annak érdekében, hogy a jövőben ne kerüljön sor az ideihez és á tavalyihoz hasonló torlódásra-^ hiszen áremelkedésre sajnos a továbbiakban is számítani lehet —, s a beérkezések meglehetősen bizonytalanok, a Merkur leállította az előjegyzéseket, mindössze 10 típusra, kétféle Ladára, kétféle Volgára, Trabantra, Wartburgra és Daciára fogadnak el előleget. A tájékoztatón szó esett arról is, milyen nyugati típusú személygépkocsira lehet számítani az idén a Merkur forgalmazásában. A cég arra számít, hogy az első fél évben 200 Volkswagen Golf, 300 Opel Kadett érkezik, s ezenkívül Marutik is, ám itt a mennyiség bizonytalan, mert a magyar ellentételekben nehezen egyeznek meg a partnerek. A Magyar Nemzeti Bank az év elejétől felemelte egyes jegybanki hitelek kamatlábait (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Nemzeti Bank által 1990. január 1-jétől alkalmazott jegybanki kamatlábak a következők: Évi kamatláb I. Jegybanki (refinanszírozási) kölcsönök kamatlába 1. Államháztartást finanszírozó hitelek esetén — Központi költségvetést finanszírozó hiteleknél — állampapírok fedezete mellett nyújtott jegybanki hitelek után változó x — hosszú lejáratú hitelek (1989. évi végleges költségvetési elszámolás alapján fennálló állomány után) 7 százalék — rövid lejáratú likviditási hitelek után 21 százalék — bevételeket megelőlegező folyószámlahitelek után 17, illetve 21 százalék — Társadalombiztosítási Alap folyószámlahitele után 17 százalék — Költségvetési intézmények részére nyújtott rövid lejáratú hitelek után 17 százalék — Az Állami Fejlesztési Intézet részére nyújtott hiteleknél — állami kölcsönöket ref. hitelek után xx 14,5 százalék — állami alapjuttatást ref. hitelek után 14,5 százalék — Bős-Nagymarosi Vízlépcső Alapot finanszírozó hitel után 14,5 százalék — Jamburgi Gázvezeték-építési Alapot finanszírozó hitel után xxx 8 százalék 2. Pénzintézetek részére nyújtott ref. hitelek — Export céghiteleket ref. hiteleknél — 180 napig teijedő lejárat esetén xx — 180 napon túli, de éven belüli lejárat esetén xx — éven túli lejárat esetén xx 7,75 százalék — Forgatható exportokmányok leszámítolásánál — 180 napig terjedő lejárat esetén xx — 180 napot meghaladó lejárat esetén xx — Idegenforgalmi hitelkonstrukció keretében folyósított kölcsönöknél xx Évi kamatláb 5.5 százalék 6.5 százalék 5.5 százalék 6.5 százalék 8.5 százalék II. Jegybanknál saját elhatározás alapján elhelyezett betétek után térített kamatok — 3 hónapos lekötés esetén — 6 hónapos lekötés esetén — 9 hónapos lekötés esetén — 1 éves lekötés esetén — 2 éves lekötés esetén III. Kötelező tartalék összege után Megjegyzések: x! A piaci viszonyokhoz alkalmazkodó, lejárattól függően megállapított kamatlábak xx/ A vállalkozói szektor részére a pénz- és hitelpolitikai irányelvek végrehajtásáról szóló MNB-rendelkezéssel szabályozott fix kamatozású hiteleket refinanszírozó hitelek kamatlába xxx/ GB-határozattal szabályozott fix kamatozású hitel 15 százalék 16 százalék 17 százalék 19 százalék 20,5 százalék 0 százalék Ülést tartott az országos választmány (Folytatás az 1. oldalról) tása s a sarkalatos törvények megalkotása. A párt újjáalakítását bizonytalanság jellemezte, helyenként válságos belső állapotok közepette kezdődött a szervezés, ezen azonban sikerült változtatni. A testület véleménye szerint a Kelet-Közép-Euró- pában végbement változások új helyzetet teremtettek az ország és az MSZP számára is. A párt szerveződése tehát másként alakult, mint ahogy azt a kongresz- szuson elképzelték. A választmány álláspontja szerint azonban a helyzetet nem szabad „MSZMP-s tudattal” értékelni, mert így akár kudarcnak is nevezhető a jelenlegi 50 ezres létszám. Nyers Rezső kifejezte meggyőződését, hogy a párt megerősödhet, de máris a magyar demokrácia jelentős tényezője. Pozsgay Imre a választással összefüggő kérdésekről szólt, s rámutatott: nem lenne jó, ha az állampolgárok a négy évtized utáni első szabad választások idején passzívan, letargiával fogadnák a döntés lehetőségét, igaz, van elég ok riadalomra, a tartózkodó magatartásra is. Az MSZP vezetői a tájékoztatón több kérdést kaptak a magyar Watergate-ügy kapcsán. Nyers Rezső hangoztatta: az ügy törvényes kivizsgálását támogatják, az MSZP elhatárolja magát mindenféle törvénysértéstől, így az állampolgári szabadságjogokat sértő magatartásoktól is. A párt szükségesnek tartja a hírszerzéssel kapcsolatos mindenféle eljárási mód törvényes szabályozását, ellenőrzésének megteremtését. Pozsgay Imre visszautasította azokat a híreszteléseket, gyanúsítgatásokat, amelyek szerint az MSZP-nek bármiféle érdeke fűződött volna az ügyhöz. Horváth István belügyminiszter, aki részt vett a tanácskozáson, bár nem tagja az országos választmánynak, szintén nyilatkozott a testület előtt, hogy vállalja mindenféle törvénytelenség kivizsgálását. Nyers Rezső a személyét érintő kérdésre válaszolva elmondta: nyugdíjba ment, hogy a párt kiadásait ezáltal is csökkentsék, elnöki tisztségét, munkálkodását azonban ez nem érinti. Havonta csupán jelképes díjazásban részesül. Á párt elnökének régebben volt olyan gyanúja, hogy esetleg lehallgatják a telefonját, ám ennek valódiságát soha nem kutatta. Mindig azon a véleményen volt: jobb, ha egyenesben hallják véleményét. S végül arra a kérdésre, hogy bizonyos belügyi akták lehetnek-e áruk, így válaszolt: a gondolat számára új, de semmi sem lehetetlen. (MTI) A Minisztertanács közleménye egyes központi fogyasztói ár- és szociálpolitikai intézkedésekről (Folytatás az 1. oldalról) jasbérletek változatlanul a teljes árú bérlet egynegyedébe kerülnek majd. A vasúti és a közúti személyszállítási dijak szintén február 1-jétől átlagosan 20 százalékkal emelkednek. A munkába járásnál, valamint a tanulók iskolába járásánál a szociálpolitikai kedvezmények mértékei változatlanok maradnak. A tanintézetek által igénybevett különjárati autóbuszok tarifái ugyancsak február 1-jétől 15 százalékkal emelkednek. A postai szolgáltatások (így például levél, csomag, távirat) dijai január 8-atól átlagosan 22 százalékkal, a távközlési szolgáltatásoké (például telefon, telex) pedig február 1-jétől 11 százalékkal emelkednek. A tv-előfizetés dija február 1-jétől havi 30 forinttal nő. A szolgáltatások esetében — főként ahol a tarifa- rendszer is módosul — a lakosság részletesebb tájékoztatásáról a szakmailag illetékes minisztériumok még január hónapban gondoskodnak. n. A fogyasztói árszínvonal növekedéséből adódó lakossági többletterhek ellentételezése, illetve mérséklése érdekében 1990. január 1-jével a nyugdíjasok, járadékosok, valamint a gyermekes családok teljes körét érintő intézkedésekre kerül sor. 1. Az Országgyűlés december 18-án jóváhagyta a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetését, amely a januárban végrehajtandó intézkedésekre 33 milliárd forintot tartalmaz. Törvényi rendelkezés született arról is, hogy — a fogyasztói árszínvonal-emelkedés tényleges mértékéhez igazodóan — év közben további intézkedéseket kell tenni. A nyugellátásokat, nyugdíjszerű szociális ellátásokat januártól — amint a Minisztertanács 1989. december 21-ei sajtótájékoztatóján már részletesen ismertette — differenciált összegekkel kell emelni. Az emelés a nyugdijak nagyságát és a nyugdíjba vonulás időpontját figyelembe véve két külön összegből tevődik össze. Minden 6000 forint alatti nyugdijat, járadékot 550 forinttal, a 6001 — 10.000 forint közötti ellátásokat 400 forinttal, a 10.001 — 20.000 forint közöttieket 300 forinttal, a 20.000 forint feletti nyugdíjakat pedig 200 forinttal kell emelni. Ezenfelül a nyugdíjazás éve szerint — függetlenül a nyugdíj nagyságától — az 1975. július 1. előtti nyugdíjazottaknak 500 forint, az 1975. július és 1980. december 31. között nyugdíjazottaknak 300 forint, az 1981. január 1. és 1985. december 31. között nyugdíjazottaknak 200 forint kiegészítő emelés jár. Ezzel például az 1974-ben megállapított, 1989 decemberében 6000 forintot el nem érő nyugdíj havi 1050 forinttal, az 1984-ben megállapított, 10.000 forintot el nem érő nyugdíj havi 600 forinttal emelkedik. A házastársi pótlék 550 forinttal kerül kiegészítésre, ugyanilyen összegű emelést kapnak házastársuk után azok a 6000 forintnál kisebb nyugdíjjal rendelkezők is, akik jövedelempótlékban részesülnek. 1989. január 1-jétől azoknak az özvegyeknek, akik saját jogon is nyugdijat szereztek, a két nyugdíjat 6000 forintig együttesen folyósítják. (1989-ben ez az összeghatár 3890 forint volt.) Az özvegyi nyugdíjra jogosulttá váltak a gyermekeket nevelő és a nyugdíjas férfiak is. Áz intézkedés biztosítja a számított létminimumra (4300 forintra) való nyugdíjkiegészítést nemcsak — az idén tett intézkedésekhez hasonlóan — a 70 éven felüli és az I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíjasok számára, hanem az 1986. január 1. előtt megállapított valamennyi saját jogú, özvegyi, szülői nyugdíjban részesülőnek is. A nyugdíjemeléseket nemcsak az 1990. január 1-jén már nyugdíjban lévők, hanem az 1990. év folyamán nyugdíjba vonulók is megkapják. A családi pótlékot (jövedelempótlékot) gyermekenként egységesen havi 300 forinttal, a gyermek- gondozási segélyhez járó jövedelempótlékot pedig a nyugdijak alapemelésének megfelelő összeggel, havi 550 forinttal kell emelni. A gyermekgondozási díj legkisebb összege — az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő emeléssel — 4190 forint lesz. Az ellátások emeléséről a folyósító szervek hivatalból — külön kérelem nélkül — intézkednek. Csak az új feltételek szerinti özvegyi nyugdijak esetében kell az egyéneknek igénylést benyújtaniuk. A január hónapra járó nyugdíjemelés összegét nem a januári nyugdíjjal folyósítják együtt, hanem azt külön — de még január hónapban — fizetik ki. Februártól azonban már az emelt összegű nyugellátás kerül folyósításra. A január hónapra járó emelt összegű családi pótlékot az érintettek a február havi bérfizetés időpontjában kapják kézhez. A január hónapra járó és februárban kifizetésre kerülő gyermekgondozási segélyhez már az emelt összegű kiegészítés jár. 2. A tanácsi szociális támogatások emelése A nyugdíjemelésekhez kapcsolódóan januártól meghatározott összegekkel emelkednek a tanácsok által megállapított rendszeres szociális ellátások is. A rendszeres szociális segély, a rendszeres szociális segélyben részesülő családtagjának kiegészítő segélye, a központi szociális segély és az e segélyben részesülő családtagjának kiegészítő ellátása havi 550 forinttal emelkedik. A vakok személyi járadéka, a vakok rendszeres szociális segélye, a hadigondozási pénzellátások egységesen havi 1050 forinttal emelkednek. Ha ezen ellátások közül valamelyiket nyugdíjjal együtt folyósítanak, a két ellátás együttes összegét kell emelni, de az emelés összege ez esetben sem lehet kevesebb havi 1050 forintnál. A rendszeres szociális ellátások emelésével egyidejűleg emelkednek az ellátások megállapításának, illetve folyósításának feltételéül szolgáló kereseti és jövedelem-értékhatárok is. A tanácsok az általuk folyósított ellátások emelését külön kérelem nélkül hivatalból intézik. A január hónapra járó emeléseket még nem a januári ellátásokkal együtt, hanem azt követően, utólag fizetik ki. A tanácsok által folyósított rendszeres szociális ellátások emelésének többletköltsége a helyi feladatoknál, az egy állandó lakosra jutó normatívába beépítésre kerültek. Ez a normatíva tartalmazza továbbá a tanácsi eseti segélykeretek, a gyámügyi rendszeres és eseti segélykeretek növeléséhez biztosított támogatásokat is. Ezenfelül a tanácsi költségvetési keretek tovább növekedtek az egyedi szociális támogatásra fordítható összegekkel. így lehetőség van a gyermekintézményi és a szociális étkeztetésben részesülők térítési díjkedvezményeinek további támogatására. A lakbéremelésről, a lakáscélú kedvezményes állami kölcsönök utáni adózásról és a kapcsolódó kompenzációs lépésekről a bevezetést megelőzően részletes tájékoztató jelenik meg. (MTI) A próbarepülés sikerült Nyitott égtsolt Szombaton sikeresen teljesítette magyarországi misszióját a kanadai légierő C — 130 Herkules típusú óriás repülőgépe, amely a „Nyitott égbolt” kezdeményezés keretében próbarepülésre érkezett hazánkba. A közös kanadai — magyar személyzettel végrehajtott háromórás tesztrepülés Magyarország keleti és nyugati területei felett igazolta, hogy technikailag semmi sem gátolja a szabad katonai ellenőrzésnek teret engedő „Nyitott égbolt” koncepció átültetését a gyakorlatba. Erről a végkövetkeztetésről tájékoztatták a sikeres próbaút után a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit a kísérlet magyar és kanadai résztvevői a Ferihegyi légikikötőben rögtönzött sajtóértekezleten. Mind magyar, mind kanadai részről megelégedéssel nyugtázták a kísérletben részt vevő partnerek együttműködési készségét. Ez a gördülékeny kooperáció annál is inkább elismerést érdemel, mert alig fél év telt el azóta, hógy Bush elnök egy beszédében felelevenítette az elsőként 1955-ben megfogalmazott „Nyitott égbolt” kezdeményezést, s kanadai — magyar közös kivitelezésben máris megtették az első gyakorlati lépést a koncepció megvalósításának irányába. Ä most végrehajtott teszt lényegét összefoglalva a magyar és a kanadai szakemberek elmondták az újságíróknak, hogy ezúttal a kanadai légierő gépe nem hajtott végre ellenőrzési feladatot, így ehhez szükséges műszereket, eszközöket sem helyeztek el fedélzetén. (Erről egyébként a gépet átvizsgálva a magyar vendéglátók maguk is meggyőződhettek.) Egyelőre csak azt kívánták felmérni, hogy röviddel a bejelentkezés után technikailag miként lehet teljesíteni egy esetleges „rajtaütésszerű” ellenőrzési igényt. John Barrett, a kanadai delegáció vezetője szerint a kísérlet kielégítő választ adott erre a kérdésre. A kanadai fél bejelentkezése után három nappal már meg is érkezett a magyar repülési engedély, mégpedig a leendő „Nyitott égbolt” egyezmény szelleméhez híven bármiféle útvonal-módosítás nélkül. A kanadai küldöttségre — mondotta John Barrett — jó benyomást tett, hogy a magyar partner mindenben teljesítette a benyújtott igényeket. A próbarepülés útvonala egyébként — a dolog természetéből fakadóan — több jelentős magyar, sőt szovjet katonai objektumot érintett. Ezzel kapcsolatban az újságírók azt tudakolták, a magyar katonai vezetés egyeztette-e a repülési tervet az illetékes szovjet katonai parancsnoksággal. Schmidt István vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg repülőfőnöke elmondta: az útvonal engedélyezéséről a magyar honvédelmi vezetés önállóan döntött; a repülés azonban a szovjet alakulatok objektumait is érintette, ezért a korrektség megkívánta, hogy előzetesen tájékoztassák a szovjet felet. A tervről egyébként előzetesen Csehszlovákiát is tájékoztatták. John Barrett ezzel kapcsolatban köszönetét mondott a csehszlovákiai katonai vezetésnek a légi tranzitút biztosításáért. A próbarepülés tapasztalatait a magyar fél részéről Tóth Tibor, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese foglalta össze. Hangsúlyozta: Magyarország aktívan támogatja a „Nyitott égbolt” koncepció megvalósítását, amelyet a nyíltság, a bizalom elmélyítésének fontos eszközeként értékel. A koncepció gyakorlati megvalósításákor felmerülhetnek ugyan eltérő megközelítések, de az ellenőrzési rendszer alapgondolata feltétlen támogatást érdemel. Magyar részről egyébként a kelet — nyugati együttműködés egyfajta szimbólumát látják a „Nyitott égbolt” kezdeményezésben. Remélhetőleg a most sikerrel végződött próbarepülés hozzájárul a február 12 — 28. között Ottawában rendezendő „Nyitott égbolt” konferencia eredményes lebonyolításához. A tanácskozás sikere esetén Budapest szeretne otthont adni a tárgyalások második szakaszának az év áprilisában. (MTI)
