Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-31 / 25. szám

HEVES MEGYEI IXI . évfolyam, 25. szám 1990. január 31., szerda ÁRA: 4,30 FORINT KI LEHET KÉPVISELŐJELÖLT? A sok szelvény összegyűjtése önmagában is felerősítheti a hitet, hogy a választás niár eldőlt. (3. oldal) MEZŐKÖVESDI HÍVOGATÓ Magánkívánságra mutyólakodalmat rendeznek. (4. oldal) A KOKAINHÁBORÚ FOLYTATÓDIK Eddig száz halott és kétezer sebesült Kolumbiában. (5. oldal) SÍRDUETT Nyilvánosság előtti halottgyalázás? (8. oldal) Budapesten tanácskoznak a NATO és a VSZ szakértői „Nyitott Kedden megnyílt Budapesten a „Nyitott égbolt” kezdeménye­zés szakértői tanácskozása. A háromnapos, informális jellegű eszmecserén a NATO és a Varsói Szerződés 23 tagállamának szakértői vesznek részt, azzal a céllal, hogy a februárban rende­zendő ottawai konferencia előtt összegezzék a kezdeményezés eddigi tapasztalatait, és körvo­nalazzák a szabad légi ellenőr­zésnek teret engedő rendszer működésének alapelveit. A kezdeményezésnek új di­menziót adott, hogy Kanada és Magyarország gyors reagálása és példamutató együttműködése nyomán a „Nyitott égbolt” a két katonai tömbre is kiterjedt. A mostani szakértői- tanácskozás összegzi ennek az eredményeit, s a résztvevők már az ottawai kon­ferenciajegyében fognak hozzá a „Nyitott égbolt” rendszer alapo­zó munkálataihoz. Az ottawai konferencia sikere esetén Buda­pest áprilisban szeretne otthont adni a tárgyalások második sza­kaszának. Alakulóban az új szakszervezeti szövetség Csaknem száz szakmai-ágaza­ti szakszervezet új országos szö­vetséget kíván létrehozni a már­cius 1-je és 4-e között megrende­zendő szakszervezeti kongresz- szuson. Az új szövetség működé­sének szabályairól, feladatairól, céljairól, a készülő alapokmány­tervezetről sajtótájékoztatón számoltak be kedden a Szakszer­vezetek Országos Koordinációs Tanácsának képviselői. Elmondták: a szakszerveze­teknek egy alapvető feladata kell hogy legyen, mégpedig a munka­vállalói érdekek képviselete, ki­fejezése és érvényre juttatása. Az elmúlt év során már ebben a szel­lemben alakultak újjá a szakszer­vezetek egy adott szakma vagy ágazat munkavállalóinak érdek- védelmére. A szakmákon, ága­zatokon túlnyúló érdekek képvi­seletére lesz hivatott a létreho­zandó országos szövetség. Az alapokmány-tervezet kimondja: ebben a testületben önálló és egyenjogú szakszervezetek ön­ként lépnek egymással szövet- ( Folytatás a 2. oldalon) Több bűncselekmény, több razzia — Fellép a független rendőrszakszervezet A tavalyi a korszakváltás éve volt a megye rendőrségénél nikai feltételek. Ez pedig nincs éppen kedvező hatással a rend­őri szolgálatot teljesítőkre. Ezen kívánnak minél előbb változtat­ni. (Folytatás a 2. oldalon) Jelentkezni február 2-ig lehet Pártprogramok a Népújságban Szerkesztőségünk kéri mindazokat a Heves megyében működő — s a közelgő országgyűlési képviselői választáso­kon induló — pártokat, amelyek igényt tartanak arra, hogy programjukat a Népújság hasábjain keresztül is megismer­tethessék a választópolgárokkal, ebbéli szándékukat la­punk szerkesztőségénél — a párt nevének megjelölésével — február 2-án délután négy óráig jelezzék. A jelentkezést megtehetik személyesen (Eger, Beloiannisz út 3.), avagy a 13-644-es telefonszámon. A programok — amelyeknek maximális terjedelméről tájékoztatjuk a pártok képviselőit — közlési sorrendjét szavazással döntjük el, amelyrefebruár 5-én, hétfőn délután 5 órai kezdettel kerül sor a Népújság klubjában. Ill/lll. osztály: öt leszerelő Megyénkben az állam­biztonsági szolgálat III/III. osztályának megszünteté­sével öten leszereltek, a to­vábbi hat személy pedig más területen folytatja munkáját. A felszabaduíő három személygépkocsit — épp a bűnüldöző tevékeny­ség feltételeinek javítása érdekében — a füzesabo­nyi, a hevesi és a hatvani kapitányságok kapják meg. Amire idáig még nem volt pél­da, tegnapra a Népújság is meg­hívót kapott a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság parancs­noki munkaértekezletére. A tu­dósító így közvetlenül is képet alkothatott a kötelező formasá­goktól nem mentes, de lényegre törő vezetői megbeszélésről, amelynek középpontjában ter­mészetesen térségünk közrendje és közbiztonsága állt. Dr. Lantos Bálint r. alezredes, főkapitány-helyettes üdvözlője után az elmúlt esztendei értéke­léshez dr. Jónás Pál r. ezredes, a főkapitányság vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Érdemes ki­emelni mondandójából azt a két­ségkívül nemes szándékú törek­vést, hogy európai szintű, kor­szerű rendőrséget szeretnének megteremteni. Az is igaz azon­ban, hogy ma ehhez nincsenek meg a szükséges anyagi és tech­Egymilliárd Philip Morris-licenccigaretta Egerből — Bíznak a jövőnkben, országunk sikerében — Támogatásukról biztosítottak — A további együttműködés lehetőségei adottak Az Egri Dohánygyárnak erre a sikerére Európán túl is figyeltek Tegnap délben Egerben, a Park Szálló Fehér Termében nagyszabású sajtótájékoztatót és fogadást rendezett az Egri Do­hánygyár abból az alkalomból, hogy 1989-ben elérték a licen- cek alapján gyártott cigaretták magyarországi forgalmazásában az egymilliárd darabot. Ebből az alkalomból dr. Domán László, a dohánygyár igazgatója köszön­tötte a megjelenteket, köztük Dunai Imre államtitkárt a Keres­kedelmi Minisztériumból, dr. Kunos Péter pénzügyminisztéri­umi államtitkárt, dr. Cseri La­jost, az árhivatal elnökhelyette­sét, dr. Kemenes Lászlót, a Mo- nimpex vezérigazgatóját, nem utolsósorban pedig külföldi partnereiket, köztük Norman W. Janelle urat, a Philip Morris eu­rópai képviseletének alelnökét. (Folytatás a 2. oldalon) DB PHILIP MORRIS CIGARETTA Dr. Domán László: — Idegenforgalmi szempontból is gyümölcsöző e kapcsolat (Fotó: Szántó György) Melyik lesz drágább? Az országos lapok árai emelkednek Bár január elsején ezt a „terü­letet” elkerülte az áremelés, mégis köztudott, hogy rövidesen akkor is tágabbra kell nyitnunk a pénztárcánkat, ha újságot kívá­nunk vásárolni. Pető Miklósáé­nál, a posta megyei hírlaposztá­lyának vezetőjénél arról érdek­lődtünk, melyik napilap, mikor­tól, mennyivel lesz drágább: — Kezdjük a február 1-jétől érvényes áremelésekkel: a Nép­szava 5,60-ba fog kerülni min­dennap, így szombaton is. Egy havi előfizetése 140 forint. A Magyar Nemzet és a Magyar Hír­lap a hét minden napján 6,50-ért lesz kapható, a havi előfizetés 165 forint. A Népsportnál már valamivel bonyolultabb a hely­zet: az első tájékoztatásból az de­rült ki, hogy február elsejétől 5 forint 70 fillér lesz az ára, az elő­fizetés pedig 136 forint; a leg­utóbbi információk szerint azon - ban 6,30-ba kerül majd, az előfi­zetése március 1-jétől 151 forint. A Hírlapkiadó Vállalat szintén emelte lapjai árát. A Népszabad­ság március 1-jétől a hét négy napján, hétfőtől csütörtökig se 123forint. Értesüléseink alap­6.50- ért, pénteken és szombaton ján más újságok, hetilapok — 7.50- ért vásárolható meg; az egy például az Üj Fórum, a 168 Óra, hónapra előfizetőknek 169 fo- a Foci, a Riport, a Képes Újság, a nn/or kell fizetniük. Az Esti Hír- Szabad Föld, a Magyar Nők lap március elsejétől hétköznap Lapja — ugyancsak drágábbak 4,70, szombaton 5,70, előfizeté- lesznek. A Népújságé nem! Tehát ez a helyzet az országos napilapokkal. A Népújság vi­szont... De erről szóljon Gazsó László, a Heves megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója: — Természetesen vannak bizonyos gazdasági költségek, ame­lyek a lap előállításakor jelentkeznek. Ilyen a nyomdai-, illetve a papíráremelés, az előbbi másfél millió forint, az utóbbi két és fél mil­lióforint többletkiadást jelent éves szinten. Ehhez járul még a bér, s a Magyar Távirati Iroda is bejelentette áremelési szándékát. Mindezek ellenére, mivel az utóbbi időszakban szinte sokkszerű hatást váltottak ki az egymást követő áremelések, és jó néhány család költségvetése nem tudott ezekhez alkalmazkodni, az első negyedévben a vállalat mindenképp Viseli a költségtöbbletet, átvállalja a terhet a saját ered­mények rovására. Magyarán a Népújság ára változatlan marad! In­dokolja ezt az is, hogy a választás idején minél több családhoz szeret­nénk eljuttatni a helyi híreket. Egyébként más megyei kiadóvállala­tok igazgatóinak is ez a szándéka. Holnap tárgyalunk a papíripar és az MTI vezetőivel, mert egységesen kívánunk fellépni minden indoko­latlan áremelés ellen. Folytatódik a januári ülésszak Országgyűlés: 10 napirendi pont Várhatóan tíz napirendi pont megtárgyalása vár még az Or­szággyűlésre, amely ma folytatja munkáját. Ismeretes, hogy a Par­lament január 23-án megkezdő­dött ülésszaka az elmúlt hét pén­tekjén félbeszakadt: a képvise­lők nem tudták elvégezni a rájuk váró hatalmas mennyiségű mun­kát négy nap alatt. Szerdán és csütörtökön hatá­rozatot kell hozniuk az ország- gyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdijáról, költségtérítésé­ről és kedvezményeiről szóló törvényjavaslatról, s ugyancsak dönteniök kell a sajtótörvény módosításáról. Tárgyalásra vár még egyebek mellett a családjogi törvény módosításáról szóló tör­vényjavaslat. Dönteni kell az Ál­lami Számvevőszék létszámáról és éves költségvetéséről szóló törvénytervezetről is, amelyet a decemberi ülésszakon a Parla­ment átdolgozásra visszautalt az előterjesztőnek. „Sorompó” az utasoknak? Új MÁV- tarifák A Magyar Államvasutak érte­síti az utazóközönséget, hogy február 1-jétől a vasúti közleke­désben a személyfuvarozási tari­fák 20 százalékkal emelkednek. A díjváltozás kizárólag a belföldi utazásokra, fuvarozásokra érvé­nyes, a nemzetközi forgalomban meghirdetett dijakat nem érinti. Ugyancsak változatlanok ma­radnak az állami- és szociálpoli­tikai kedvezmények, valamint a vállalati hatáskörben biztosított üzletpolitikai kedvezmények is. Az új menetdíjakról a pénztá­raknál kifüggesztett díjtáblázat­ból tájékozódhatnak az utasok. A díjváltozás időpontja előtt, 1990. január 31-éig elővételben, a régi áron kiadott menetjegyek, valamint a felmutatóra és névre szóló bérletjegy a díjszabási ér­vénytartamon belül felhasznál­ható az utazáshoz. A január hó­napra érvényesített havijegyek és a tanulók havijegye, illetve a második félhónapra váltott fél­havijegy február 5-én 24 óráig érvényes. Számadás, a kevesebbről Az országban már korábban, Heves megyében viszont ma ja­nuár utolsó napján kezdődnek a zárszámadások a mezőgazdasági üzemekben. Ezúttal szűkebb ha­zánk déli, alföldi részén a pélyiek nyitják meg a sort. A felkészülés, a mérlegkészítés talán csende­sebb körülmények között zajlott most, mint máskor, változó bel­politikai életünkben azonban ér­demes néhány percre elidőz­nünk ennél a fontos témánál. A falvak, parasztságunk életét meghatározó, kenyeret adó szö­vetkezetek helyzetéről adnak számot az elkövetkező napok­ban közgyűléseken és küldött- gyűléseken. Eredményekről és feszítő gondokról lesz szó. Ha az országos helyzetképet vizsgál­juk, rögtön megállapíthatjuk,. hogy 1989-ben tovább nőtt a dif­ferenciáltság a nagyüzemek kö­zött. Ez azt jelenti, hogy az üze­mek egy szűkebb csoportja az át­lagosnál sikeresebben gazdálko­dott, egy kisebb kör viszont to­vább szegényedett. Az is bizo­nyos, hogy a korábban kiemel­kedő eredményt elértek mind több gonddal küzdenek, a ter­melési költségek tetemes, főként az ipari, eredetű anyagok, eszkö­zök, közüzemi szolgáltatások árának emelkedése miatt. A gaz­daságok minden eddiginél na­gyobb tömegű hitellel, az eddigi­eknél is magasabb kamatok fize­tésével voltak csak képesek vál­lalkozni a térmelésre. Mindez számos üzem esetében vesztesé­gessé tette a gazdálkodást. Az adózás és más pénzügyi elvonó intézkedések ugyancsak feszítet­ték a helyzetet. Mindez azt jelen­ti, hogy a nagyüzemek jelentős részénél folytatódik a vagyon felélése! A mostani zárszámadásokon, így szűkebb hazánkban 53 ter­melőszövetkezetben és négy tár- . sulásnál hasonló előjelekkel vet­nek számot a jelenről, a csökkent nyereségről, mint amennyit 1988-ban elértek. Ebben az is közrejátszott, hogy a vártnál ke­vesebb kalászos gabona és szőlő termett, nem kevésbé megdrá­gultak a hitelek, és csökkent az állami támogatás. Ami pedig a jövőt illeti, a meghirdetett sza­bad felvásárlási árak valószínű­leg nem hoznak annyival több jö­vedelmet, hogy ez a gazdaságok helyzetét az idén javítaná. Azt ugyanis, hogy a fogyasztói ár­emelések révén a mezőgazdasági üzemek bevétele nem gyarap­szik, az ágazat vezetői és a külön­féle érdekvédelmi szervzetek is elismerték. Ráadásul az is nyilvánvaló, hogy ebben az évben tovább emelkednek a termeléshez fel­használt anyagok, eszközök árai. így például a műtrágyáké átlago­san 60, az energia és a szállítási költségeké 30, a műanyag fólia­termékeké pedig csaknem 100 százalékkal. Mindez nyilván rá­nyomja a hangulatát a zárszáma­dó közgyűlésekre, így várható, hogy a szövetkezeti gazdaságok­ban meglehetősen nehezen fo­galmazzák meg az idei tervet, és minden bizonnyal sokféle észre­vétel, felvetés és kritika közepet­te fogadják el az idei üzemi prog­ramokat. Nehéz helyzetben vannak te­hát mezőgazdasági üzemeink. Pedig sokkal több törődést, meg­becsülést érdemelnének a falvak lakói, a szövetkezetek dolgozói, hiszen nélkülük lehet, elkövet­kezik az az időszak, hogy nem lesz mit ennünk...! Mentusz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom