Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-26 / 22. szám

HEVES MEGYEI IXL. évfolyam, 22. szám ÁRA: 1990. január 26., péntek 4,30 FORINT ELSZABADULT ÁRAK, TANÁCSTALAN VEVŐK „Sokan úgy látják, hogy idén január 8-tól következett be az árrobbanás, holott évek óta folyamatosan emelkedtek.” (3. oldal) ISMÉT FELBOMLOTT EGY „KÉNYSZERHÁZASSÁGw „Erk újra önálló község, s több helyen is szeretnék a példát követni” (3. oldal) HIDEGEK A TÁVFŰTÉSES LAKÁSOK „Olyan lakó is akadt, aki azzal „fenyegetőzött”, hogy nem fizeti ki a fűtési díjat...” (S. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 21, 39, 56, 58, 86 A tárgynyeremény-sorsoláson a 2. játékhét szelvényei vesz­nek részt. Havel Budapesten Vacláv Havel, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság el­nöke, aki tegnap még Varsóban tárgyalt, a késő esti órákban Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására Buda­pestre érkezett. A csehszlovák köztársasági elnök ma kezdi meg hivata­los tárgyalásait ma­gyar vendéglátóival. (Népújság-telefotó — MTI) A csodaszer már negyvenéves — A népgazda­ság valamennyi ágában használható — Az autó­sok nagy barátja lesz — Csökkenti a szerviz- igényt és a fogyasztást Sajtótájékoztatón mutatták be a SUCK 50 termékcsaládot Tárgyaltak az egyéni vállalkozásokról, a föld- és a termelőszövetkezeti törvény módosításáról Az igazságügy-miniszter engedélyezheti a titkosszolgálati eszközök alkalmazását Folytatja munkáját az Országgyűlés Minden bizonnyal megdob­bantja az autósok népes táborá­nak a szívét a tegnap Budapes­ten, a Stadion Szállóban megtar­tott sajtótájékoztatóról szárma­zó információ. A Kereskedelmi és Lízing Kft. megkezdte ugyanis a SLICK 50 néven ismertté vált termékcsalád forgalmazását ha­zánkban is. Mint az Steier József ügyveze­tő igazgató tájékoztatójából ki­derült, ez az elnevezés egy olyan termékcsaládot takar, amelynek eredményeként súrlódáscsökke­nés, teljesítménynövelés, s az ed­digiekhez nem hasonlítható ha­tásfokú korrózióvédelem bizto­sítható a gépkocsiknál s egyéb munkagépeknél. Megegyező kö­zös tulajdonságuk, hogy mivel teflont tartalmaznak, nagymér­tékben csökkentik a súrlódást, így a hidegben könnyebben in­dul a motor, s a fémfelületek ál­talános kopása csökken, a belső korrózió ellen aktív védelem ala­kul ki, a motor élettartama meg­nő, csöndesebben működik, a fogyasztás jelentősen csökken. Kell-e még ennél több a mai autósoknak inflálódó világunk­ban? Igen! Merthogy a SLICK 50-et csakis egyszer kell használ­ni. Méghozzá olajcserénél, ma­gas fordulatszámon járatva a motort, az olajhoz adagolva. Az egész egy féllitemyi folyadék, s így értelemszerűen ennél az olaj­cserénél egy fél literrel kevesebb olajat kell a motorba tölteni. Háromezer kilométer megté­tele után lehet érezni a kedvező hatását. Ennek egyik jele, hogy a fordulatszámot egyszerűen visz- szább kell állítani. A gépkocsi műszaki hiba esetén, ha SLICK 50 kezelést kapott, több száz ki­lométert képes megtenni anél­kül, hogy akár egy csepp olaj is lenne a motorban. S még egy fontos tudnivaló, hogy csak bejáratott motoroknál használható! A termék teljesen semleges kémhatásű. A népgaz­daság valamennyi ágában meg­nyújtja a berendezések élettarta­mát, csökkenti azok szervizigé­nyét. Van külön sebességváltóba való termék is, külön a négy-, il­letve a kétütemű motorokba ön­tendő folyadék, de létezik zsír és spray is, ami teljessé teszi a SLICK 50 családot. Hódító útjára az Amerikai Egyesült Államokból indult el, s ma már a 15 milliós autóstábo­ron tűi az ipar és a hadsereg is a törzsfelhasználók közé tartozik. Jellemző, hogy rendelkezik az API és SÁ Military besorolással. A sajtótájékoztatón megtud­tuk azt is, hogy egyelőre csak for­galmazhatjuk a SLICK 50-et, de százezer liter eladását követően a gyártási jogot is megkapjuk, amit jövőre remélnek. A döbbe­net erejével hatott mindezeken kívül még az is, hogy a termék­család neve utáni 50-es szám azt jelenti: az USA-ban 1950-ben találták fel, s azóta használják ezt a csodaszerként mindenképpen em leget hét ő folyadékot... (kis szabó) Kilenc óra után néhány perc­cel az elnöklő Horváth Lajos megnyitotta az Országgyűlés ja­nuári ülésszakának harmadik munkanapját. Az előzetes jelzés ellenére nem az Állami Vagyon­ügynökségről és az állami va­gyon védelméről szóló törvény- javaslatok vitájával, hanem a tit­kosszolgálati eszközök és mód­szerek engedélyezésének átme­neti szabályozásáról szóló tör­vényjavaslat határozathozatalá­val folytatták a munkát. Horváth Lajos elsőként két percre szót adott volna Roszik Gábornak (Pest megye 4. vk.), hogy válaszoljon az előző napi vitában neki címzett kérdésre, ám a képviselő még nem jelent meg a teremben. így a döntésho­zatalra került sor. Ezt megelőző­en Kereszti Csaba, a jogi, igazga­tási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság előadója kapott szót. Elmondotta: a két bizottság szerdai ülésén megtár­gyalta a törvényjavaslat vitatott részét, hogy a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának enge­délyezése a legfőbb ügyész vagy pedig egy parlamenti biztos ha­táskörébe tartozzon. A két bi­zottság úgy ítélte meg: olyan sze­mély kaphatja ezt a jogosítványt, aki közvetlen parlamenti irányí­tás alatt áll. Ennek a feltételnek pedig a legfőbb ügyész felel meg. A köztársaság legfőbb ügyészét a Parlament választja, az Ország- gyűlésnek tartozik beszámolni, interpellálható, visszahívható, közvetlen jogosítványait a Parla­menttől kapja. Nehezen születnek a javasolt és az ország működése, élete szempontjából fontos törvé­nyek. Az ülésszak harmadik napjának kezdetén még csupán a harmadik napirendhez kezdhet­tek hozzá a képviselők, akikre még jócskán várnak törvényke­zési feladatok, most és a követ­kező alkalommal is. Igaz, a bel­politikai feszültségeket okozó botránytémák rányomták a bé­lyegüket az első napokra. Mi több: beigazolódott az, amire mindenki számított ugyan, de — a választások utánra. Története­sen arra, a pártharcok kereszttü­zébe kerül a Parlament. A biztonsági szolgálatról foly­tatott vita végül is már most ki­hozta a kemény, pártos szócsatá­kat, csakhogy — s ez volt az, ami megzavarta az ügy tisztázását — nem várt személyeskedéssé fa­jult. Tamás Gáspár Miklós, Ro­szik Gábor, Hámori Csaba „pár­viadala” egymás korábbi nyilat­kozatait dobta be az „arénába”, ha „cirkusz kell, hát legyen cir­kusz” alapállásból. A felizzott hangulatban — s az ilyen vitákra nem kíváncsi képviselők távozá­sa miatt — napolták el végül is a határozathozatalt a következő napra. Az események ilyen alakulása erősíti meg a tudósítóban azt a sejtést, miszerint a leendő új Par­lament — egy, másfél évvel a megalakulását követően — az A legfőbb ügyész személye mellett szól az is, hogy a témában jelentős szakmai ismeretekkel rendelkezik. Erre az időszakra parlamenti biztost kiválasztani, munkába állítani, meglehetősen körülményes és nehézkes lenne. Ezért a bizottság úgy ítélte meg, hogy a nemzetvédelmi hivatal létrehozásával kapcsolatos tör­vény megalkotásakor kell részle­tesen megvizsgálni a kérdést: véglegesen milyen funkciót be­töltő személy, milyen hatáskörrel végezheti az engedélyezési eljá­rást. Mivel az idő sürget, s a prak­tikus szempontok sem elhanya­golhatók, ezért a két bizottság úgy döntött: a legfőbb ügyészre kell bízni, hogy engedélyezze a titkosszolgálati eszközök alkal­mazását. Mielőtt a szavazásra került volna sor, Gál Zoltán belügymi­nisztériumi államtitkár kért szót, és szintén azt a változatot aján­lotta a képviselők figyelmébe, amely szerint a legfőbb ügyész rendelhetné el egyes különleges eszközök alkalmazását. Ez alkalommal adott választ Raffay Ernő képviselőnek az előző napon feltett kérdésére, miszerint a KGB-nek, illetve a szovjet belügyminisztériumnak vannak-e tanácsadói Magyaror­szágon. Mint mondta, ilyen ta­nácsadók nem tartózkodnak ha­zánkban, itt vannak azonban képviselőik, mint ahogy a ma­gyar Belügyminisztériumnak is vannak munkatársai e két szovjet szervezetnél. Az elnöklő Horváth Lajos ké­ádázpártcsatározások miatt kép­telen lesz teljesíteni megbízatá­sát. S ennek az a nép látja kárát, amelyet — éppen a pártérdekek szem előtt tartása miatt — nem képvisel majd senki.. * Kócza Imre még az elmúlt időszakon tette szóvá a költség- vetéssel kapcsolatos vitában, hogy gondokat okoz majd a KGST-export visszafogása, mert nemcsak a jól dolgozó s nyereség­gel értékesítő vállalatok termelé­sét szorítja vissza, hanem a velük kapcsolatban álló kisüzemekét is veszélyezteti. Az élet igazolni lát­szik a képviselő szavait, hiszen a gazdasági szakemberek lépten- nyomon a rubelelszámolású ex­portengedélyek körüli bizonyta­lanságról beszélnek. — A múlt ülésszakon — idézi felszólalását a képviselő — azt mondtam, hogy bizonyos korlá­tozásokat vezessenek be a szo­cialista exportba, mert az egyér­telmű volt, hogy az az egymilli- árd rubel körüli kintlévőség elég nehéz gazdasági helyzetet teremt. De úgy éreztem: ennyi idő alatt nem tudták felmérni, hogy egy ilyen visszafogás milyen követ­kezményekkel jár, s tulajdon­képpen erre akartam felhívni a figyelmet. Tény ugyanis, hogy egy olyan nemzetközi kooperá­ció, mint a mi vállalatunknál, nemcsak úgy jött létre, hogy a svédek és a magyarok árucserét résére ezután az Országgyűlés megszavazta, hogy ne nyissanak újabb vitát a törvényjavaslat fe­lett, majd szavazás következett. A szerdaihoz hasonló módon most sem kapta meg az elfoga­dáshoz szükséges minősített, két­harmados szavazati többséget a különleges eszközök alkalmazá­sát engedélyező személyre tett két javaslat egyike sem. Ekkor állt fel Németh Miklós miniszterelnök, és a kormány ne­vében egy újabb javaslatot tett. Azt indítványozta, hogy arra az átmeneti időre, amíg az új parla­ment elfogadja a nemzetbizton­sági törvényt, az igazságügymi­niszter legyen az, aki engedélyt adhat a különleges eszközök al­kalmazására. Mivel merőben új javaslat hangzott el, az elnök a házszabá­lyok szerint szünetet rendelt el, s a kérdést kiadta megvitatásra a jogi igazgatási és igazságügyi bi­zottságnak. A szünet után Fodor István vette át az elnöklést, s — mivel úgy vélte, elhúzódik a bizottság ülése — javasolta, hogy folytas­sák a munkát az állami vállala­tokra bízott vagyon védelméről, valamint az Állami Vagyonügy­nökségről szóló törvényjavasla­tok vitájával. E témakörben — többek kö­zött — felszólalt Zsidei Istvánná (Heves m., 5. vk.) helyeselve a vagyonügynökség létrehozását, rámutatott: jelenleg sem körvo­nalazódott a tulajdonreform tör­vényi koncepciója, holott éppen ebből kellett volna levezetni a bonyolítanak le, hanem hogy a korszerű termékeinket a KGST- piacokon forgalmazzuk. Tavaly például 320 millió forint értékű terméket küldtünk konvertábilis valutáért a svédeknek, s olyan négyszázmillió körül volt a KGST-forgalom. Ha ez a szocia­lista export csökken, akkor ve­szélyezteti a nyugati értékesítést is, mert a svédeket nem érdekli, hogy milyen helyzetben vagyunk mi, nekik az üzlet a mérvadó... — Akkor ez veszélyhelyzetet teremthet a vegyes vállalatoknál is. — Egyértelműen nehezíteni fogja a vegyes vállalatok létreho­zását, mert ha Magyarországon ilyeneket terveznek alakítani, a nyugati cég elsősorban nem azért adja a pénzt, hogy mi Nyugatra exportáljunk, hanem éppenhogy a másik oldalra... Ezért nem jött jól, hogy a kormány ilyen gyor­san leállította a szocialista expor­tot. — Mi lehet a megoldás? — Csakis az, hogy ezekkel az országokkal egy új elszámolási gyakorlatot alakítanánk ki, mert addig ezek az intézkedések csak amolyan központilag vezérelt, átmeneti megoldások lehetnek. A másik: be kell tartani a kontin­gensek által meghatározott szál­lításokat, s szigorúan megfogni az engedély nélküli — nem is ér­tem, hogyan lehetnek ilyenek —, terven felüli kiviteleket, ame­kapcsolódótörvényeket, igya va­gyonvédelmét is. A tulajdonreforiü kapcsán a képviselő fontosnak tartotta az alkalmazotti részvényvásárlást, a dolgozói tulajdon megteremté­sét. Leszögezte, hogy egyetért az Állami Vagyonügynökség létre­hozásával, ám óva intett attól, hogy intézmény felállításával megismétlődjön a központi újra­elosztás, a gazdasági folyama­tokba való beavatkozás. Ezt követően a Polgári Tör­vénykönyv egyes rendelkezései­nek módosítása került a képvise­lőtestület elé. Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) önálló indítványáról, valamint az igazságügyi tárca módosító javaslatairól kellett dönteniük a képviselőknek. A gödöllői képviselő a Ptk. alapít­ványokra vonatkozó rendelke­zéseinek módosítására tett javas­latot, miszerint: szűnjék meg az alapítványok államigazgatási felügyelete. Az Igazságügyi Mi­nisztérium előteijesztését László Jenő államtitkár ismertette, hangsúlyozva: a Ptk. rendelke­zéseinek módosítását az teszi in­dokolttá, hogy az elmúlt üléssza­kon elfogadott új lakásgazdálko­dási koncepcióhoz kell igazítani a Polgári Törvénykönyv ide vo­natkozó passzusait. A két előteljesztésről együtte­sen határozott a Tisztelt Ház, és mind Roszik Gábor, mind az igazságügyi tárca indítványát el­fogadta. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosí- (Folytatás a 2. oldalon) lyeknek az összege tavaly már meghaladta a 2-300 millió rubelt is. Megszívlelendő gondolatok... * Az Erdélyi Szövetség Orszá­gos Elnöksége meghívót nyújtott át Árvái Lászlóné egri képvise­lőnek, hogy vegyen részt egy ha­táron túli utazáson egy delegáció tagjaként. — Mint mondták — újságolta a képviselőnő —, a közeljövőben egy újabb nemzetközi segélyszál­lítmányt küldenek Erdélybe,s a szövetség Heves megyei vezetőit bízták meg a szervezéssel. A szállítmány kíséretében lévő sze­mélyiségek között vehetek részt az akcióban. — Milyen feladata lesz majd az úton? — A küldetésnek úgynevezett kultúrpolitikai célja is van, s en­gem — úgy is, mint képviselőt, s úgy is, mint egrit — ilyen irányú kapcsolatfelvétellel, az együtt­működés szálainak erősítésével bíztak meg. Remélhetőleg ez az utazás si­keres lesz, tavaly október 6-án ugyanis a képviselőnő az akkori román hatóságok tilalma miatt nem juthatott be az aradi ünnep­ségre a magyar parlamenti dele­gációval, a szomszédos ország­ba... Szilvás István A gyakorlatban is bemutatták a SLICK 50 alkalmazását (Fotó: Szántó György) Parlamenti tudósítónk jelenti: _______________________ P ártharcokba keveredett ülésszak

Next

/
Oldalképek
Tartalom