Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-25 / 21. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. január 25., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. Receptsarok f ízletes ételek Karfiolkrémleves Hozzávalók: 30 dkg karfiol, 3 dkg zsír, 3 dkg liszt, 1 dl tejföl, só, 1 liter hús- vagy csontié. A tisztára mosott, rózsáira szedett karfiolt az 1 liter húsvagy csontlében nagyon puhára főzzük. Amikor a karfiol megfőtt, kiszedjük a levesből és át- passzírozzuk, vagy turmixkeverőben apróra dolgozzuk. Utána visszatesszük a levesbe, a zsírból és a lisztből fehér rántást készítünk, ezzel a levest berántjuk, majd hozzátesszük az 1 dl tejfölt. Az egészet összeforraljuk. Pirított zsemlekockát adunk hozzá. Szalonnával rakott burgonya Hozzávalók: 1 kg burgonya, 25 dkg szalonna, 1-2 közepes fej vöröshagyma, 5 dkg zsír. A burgonyát meghámozzuk és karikára vágjuk. A 25 dkg szalonnát vékony szeletekre vágjuk. A hagymát szintén karikázzuk. A kizsírozott zománcos tepsibe lerakunk egy réteg burgonyát, erre tesszük a szalonnaszeletké- ket, majd a karikára vágott hagymát. Addig rakjuk a tepsibe az anyagokat egymásra, amíg el nem fogynak. Arra ügyeljünk, hogy a tetejére burgonya kerüljön. A zsírt megolvasszuk, ezzel az ételt meglocsoljuk, sót szórunk a tetejére, majd az egészet forró sütőben megsütjük. Parasztrántotta Hozzávalók: 10 tojás, 30 dkg mirelit vegyes zöldség apróra vágva, 4 szelet sonka és 10 dkg füstölt szalonna. A füstölt szalonnát apró kockákra vágjuk, és egy serpenyőben a zsírt kiolvasszuk. A porcot a zsírból kiszedjük, a meleg zsírra tesszük a mirelit vegyes zöldséget. Ebben puhára pároljuk. Amikor mindez kész van, rátesz- szük a 4 szelet vékony sonkát, majd ráöntjük a felvert tojásokat, és rántotténak elkészítjük. Birkapaprikás Hozzávalók: 80 dkg birkahús, 20 dkg gomba, 5 dkg zsír, 1 közepes fej vöröshagyma, piros- paprika, 1 db zöldpaprika, 1 db paradicsom (télen konzervle- csó), 1-2 dl tejföl, 2 dl vörös bor. A húst hártyáitól jól megtisztítjuk, és 2 cm-es kockákra feldaraboljuk. A hagymát nagyon apróra vágva a meleg zsírba téve megpároljuk. Ha ez elkészült, a lángról levesszük, és rászórjuk a pirospaprikát. Erre rátesszük a húst, felöntjük kellő mennyiségű vízzel, és visszatesszük a lángra főni. Beletesszük a zöldpaprikát, a paradicsomot, és ízlés szerint megsózzuk. Amikor a hús háromnegyed részig megfőtt, belerakjuk az apróra szeletelt gombát, a 2 dl vörösbort, és az egészet készre főzzük. Amikor az étel kész, ráöntjük az 1-2 dl tejfölt, és az egészet még egyszer felrottyantjuk. Aki szereti, no- kedlivel is tálalhatja. A pszichológus válaszol A teszteden keresztül... Japán második számú trónörököse Tudom, sok embert érdekel, mi állapítható meg a pszichológiai tesztekből. Valóban hitelesen mérik-e az intelligenciát, biztonsággal kimutatják-e a kóros személyiséget, meg lehet-e belőle olyasmit tudni az emberről, amit titkolni akar? A mindennapi élet számtalan területén sokféle teszt (próba) használatos. Mind közül valószínűleg legérdekesebbek a pszichológiai tesztvizsgálatok, melyekből több ezer féle létezik. Intelligenciavizsgálatra küldenek egy egészséges fiatalt. 50- 60 perc alatt elvégez egy sor elméleti és gyakorlati feladatot, szöveges számtanpéldákat old meg, általános fogalmakat alkot, egyszerű jeleket másol időre, képeket rak sorba, kockákból mintákat készít. Azután a pszichológus kiszámít különféle mutatókat, és ezekből — valóban hitelesen! — megállapítja a személy intelligenciaszintjét (ezt a bűvös IQ-t, azaz intelligenciakvócienst lényegében egy számjegy jelöli). Megállapítható még az elméleti és gyakorlati képességek aránya, idős vagy beteg embereknél az esetleges szellemi leépülés mértéke, jellege. Az intelligencián kívül mérhető — más próbákkal — a térészlelés, a hallás és látás utáni emlékezet, a logikai gondolkodás, a kreativitás (alkotóképesség), és még sok más szellemi részfunkció. A személyiségvizsgálatok még érdekesebbek. Szintén készülhetnek egészséges és beteg emberekkel is. A pszichológus eszköztárának legfontosabb próbája, a személyiségtesztek „királynője” igen szokatlan feladat elé állítja a vizsgált személyt. Alaktalan festékfoltoknak kell értelmet adnia, ötleteket keresnie, mire hasonlíthatnak az ábrák. Minden ember fantáziája másként forog, a kép más-más részét vagy más tulajdonságát (színét, formáját) ragadja meg, más-más állat, tárgy, jelenség jut róla eszébe. Ezt a sokszínű ötletforgatagot a pszichológus körülbelül 250 féle jellel kódolja, kiszámít egy sor képletet, mutatót; közben próbálja maga előtt látni a vizsgált személy fantáziaképeit, és aprólékosan elemzi a megfogalmazásait. Lassanként ösz- szeáll a lelet. Ez a személyiség különféle tulajdonságait — például érdeklődésbeli nyitottságát, kapcsolatkészségét, érzelmi-indulati jellemzőit, magatartási fékrendszerét és még igen sok mást — öleli fel. Ezeken túl a kóros lelki elváltozásokat, sőt ezek pszichés hátterét is valóban megragadhatjuk a teszteredmények alapján. Több mutató is jelzi, ha a személy nem őszinte, ha szépít- getni próbál. Az csak néha derül ki, hogy konkrétan mit titkol. Viszont olyan érzelmeit, vágyait is megismerhetjük, melyek önmagában nem tudatosak. Más személyiségvizsgáló eljárásban arcképeket kell rangsorolni a rokonszenv és ellenszenv alapján. Megint más tesztben homályosan rajzolt képekről kell történeteket kitalálni. Vannak olyan feladatok, melyekben emberalakokat vagy fákat kell rajzolni. Ismeretes nagyon sokféle, kérdőív rendszerű próba, és még sok egyéb módszer. A teszteket, mielőtt a gyakorlatba bevezetik, szigorú kísérleti körülmények közt próbálják ki, és hitelesítik. A leendő szakemberek hosszú ideig tanulják elméletben és gyakorlatban a módszereket, mielőtt önállóan alkalmaznák. A tesztek értelmezését csak szakképzett pszichológus végezheti, mivel igen sokféle mutatót kell egymással egybevetni, és a lélektani, kórlélektani összefüggések alapos ismerete nélkül a számszerű eredmények mély megértése lehetetlen. A felületes következtetések veszélyesek. A pszichológiai teszt nem csodaszer, mely egyértelműen megmutatná a múltat, jelent és jövendőt. Az avatott szakember kezében azonban rengeteg olyan információt nyújt, melyek semmilyen más módon meg nem szerezhetők az adott egyénről; kimentő beszélgetés alapján sem, a személy teljesítményeinek, viselkedésének, életútjának ismerete alapján sem. A tesztekben az emberi pszichikum mélységeit vallatjuk, mint amikor a föld mély rétegeiből veszünk mintát. Dr. Ignácz Piroska Farsang A farsang évszázadok óta a téli mulatságok ideje. Pontos menetrendjét a néphagyományból is- meijük. Vízkereszttől (január 6.) a nagyböjt kezdetéig tart (hamvazószerda). A középkorban a farsangot az ördög ünnepének tartották. Különösen a farsang utolsó három napján volt nagy vigalom, mert ez volt az utolsó alkalom a mulatozásra. Ezt a vasárnaptól szerdáig terjedő időt farsang farkának nevezték. Akkor mindent szabad volt csinálni. A mulatozó emberek szürke csuklyát vettek föl, s e lepel alatt semmiféle törvényt nem tartottak magukra érvényesnek, így féktelenségükben néha szörnyű dolgokat is műveltek. Ezért be is tiltották a farsangot egy időre, aztán az 1800-as években ismét engedélyezték, de finomabb formában. A csuklyát jelmezek, álarcok, maskarák helyettesítették. Farsangfarkán nagy esemény volt a farsangi bál. Készülődtek is rá nagy sütéssel-főzéssel. Kocsonya, disznótoros és sokféle 1 T sütemény került az asztalra. Ezek közül a legnevezetesebb volt a farsangi fánk. A bál vasárnap délután kezdődött, és kisebb pihenőkkel, megszakításokkal három napig tartott. Egy lány csak akkor mehetett a bálba, ha jött érte a legény, s ott még egyszer jól kitáncolták magukat. A farsangi mulatozás húshagyó kedden ért véget. Mint a nap elnevezése is mutatja, ezzel a húsevés, a mulatozás egy időre befejeződött. Az a lány, aki farsang végéig nem ment férjhez, már várhatott a következő farsangig, így nem csoda, hogy ebben az időszakban sok lakodalom volt. Ezért farsang vasárnapját me- nyegzős vasárnapnak is nevezték. A farsangi mulatságok fénypontja volt a maskarások, ala- koskodók megjelenése a házaknál. Különböző állatoknak álcázott emberek, fiúnak öltözött lányok és lányoknak öltözött fiúk jelentek meg. A lényeg az volt, hogy az álarcosoknak megfelelő- ejji kellett viselkedniük, lehetőleg olyan meggyőző módon, hogy senki ne tudja felismerni az álarcot viselő személyt. Manapság is nagy vigasságok vannak farsang idején, sőt már a hagyományos időn túl is. A gyerekek és felnőttek rendszerint jelmezbálon vesznek részt, sajnos legtöbbször kölcsönzőből vett jelmezekkel, pedig sokkal olcsóbb és ötletesebb jelmezeket lehet készíteni saját kezűleg. A komplett jelmezeknél egyszerűbb egy maszk vagy álarc elkészítése. Erre a célra megfelelő a színes kartonpapír, a filc vagy a fa. Fából azonban nehezebb és igen munkaigényes maszkot készíteni (példa erre a Mohács-szigeten megmaradt busóálarc). A kivágott alapformák díszíthetők vékonyabb színes papírral, tortaalátét csipkés szélével, aranyezüst papírral, szerpentincsíkokkal, színes fonallal, kenderkóc- cal, és így tovább, aszerint, hogy milyen jelleget akarunk adni az álarcnak. íme, néhány példa a mellékelt rajzokon. \ < '*%ZZZZZPr Álarc kartonpapírból I. és leendő felesége Tokió: Kombókép Aja hercegről, a második számú trónörökösről és menyasszonyáról, Kavasimáról. (Telefotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség) Jaj a hóríhorgasoknak Ha előbb nem, akkor a Holdra szállás közvetítésekor megismerhette a világ a NASA nevet, az amerikai repülési és űrkutatási intézet rövidítését. Most azonban van egy másik NASA is (szó szerint: National association of short adults), ez egészen földközeli dolgokkal foglalkozik, lévén a mély növésűek szövetsége. Ez a NASA két újságírónak köszönheti létét — írja az Espresso —, „akikről egyáltalán nem mondható, hogy óriások lennének.” Keaton és Adler a legutóbbi elnökválasztási kampány során fölfigyelt arra, hogy a sajtó milyen elemi erővel sajnálkozott amiatt, hogy Jesse Jackson, a demokratikus jelölt eleve hátránynyal indul, merthogy nem elég magas. Hozzáláttak tehát a múlt tanulmányozásához, s kiderült, hogy az USA legutóbbi 22 elnöke közül 18 bizony túlnőtt az amerikai átlagmagasságon. Tovább nyomoztak, s kimutatták, hogy a fontos nagyvállalatok vezetőinek 90 százaléka magas növésű, az egyetemi professzorok is az átlag fölött hordják a fejüket, a katonatisztekről nem is szólva. A testmagasság és az alkalmasság összefüggése még tisztázásra vár, a két újságíró azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magasabbak átlagosan 12 százalékkal több fizetést kapnak ugyanazért a munkáért, mint az alacsonyabb pályatársaik. Mondjuk így: ez volt a csepp a pohárban; megalakították tehát — talán szándékosan is — a fellegjáró NASA rövidítésére utalva, derék szövetségüket. Elszántságukhoz nem férhet kétség, mert a jelmondatuk: ’’Húzzuk ki alóluk a sámlit. ” Orvosunk válaszol Alhasi görcsös fájdalommal kerültem egy vidéki kórházba hétvégi rokoni látogatásomkor. Ott azt állapították meg, hogy vakbélgyanús vagyok, ezért je- gelést, borogatást alkalmaztak. Két hét múlva ismét jelentkeztek görcseim, és ekkor már a mentők szállítottak kórházba, ahol azonnal megoperáltak méhen kívüli terhességgel. Lehetséges az, hogy már a korábbi görcsös fájdalom is ennek a következménye volt? — kérdezi levelében Szabó Jánosné egri olvasónk. Valóban ilyen nehéz a méhen kívüli terhesség felismerése? — írjanak bővebben róla, kéri a levélíró. Egészen bizonyos, hogy már az előző tüneteket is a méhen kívüli terhesség okozta. Sajnos, a tünetek igen gyakran megtéveszthetik még a szakmában leg- járatosabb orvosokat is. Legtöbbször már akkor kerül felismerésre, amikor az életveszéllyel járó tünetek (hasűri vérzés, eszméletvesztés stb.) kialakulnak. Az atípusos terhesség lényege, hogy valamilyen ok (például gyulladás, szűkület) folytán a megtermékenyített petesejt nem a méh üregében tapad meg, hanem valamelyik petevezető üregében, és ott kezd növekedni. Amíg a petezsák még kicsiny, fájdalom nem jelentkezik. Amikor a növekedés olyan fokú, hogy a petevezető igen szűk (3-4 mm), csatornájában már nem fér el, akkor a kürt fala megfeszül, kitágul, és egy váratlan pillanatban megreped! A beteg elvérezhet a saját hasüregébe. A tünetek ijesztőek, és pillanatok alatt cselekedni kell. Az azonnali műtét minden esetben sikerrel jár. Az lenne a kívánatos, hogy a tüneteket már legkorábbi stádiumában fel lehetne ismerni, azonban ez nem mindig sikerül. A nem kifejezett tünetek közé sorolhatók a hányinger, hányás, puffadás, kezdetben még nem erős alhasi fájdalom. De ezek a tünetek általánosak, és más emésztőszervi megbetegedéseknél is megtalálhatók. Ezért a felismerés nem könnyű. A terhességet igazoló vizsgálatok közelebb vihetnek a helyes diagnózishoz. (Például menotest-pozitivitás vagy az ultrahangvizsgálat. A menstruáció viselkedése nem jellemző!) A vizsgálóasztalon fekvő betegnél a douglos üreg megcsapolása és a leszívott vér kóijelző és biztos támpontot jelent a betegség felismerésében, az azonnali műtét beindikálásában. A műtét lényege, hogy a megrepedt petevezetőt eltávolítják, a hasűri vérgyülemet kitakarítják, a beteg vérátömlesztést kap. A méhen kívüli terhesség bár ritkán fordul elő, mégis a mindennapi orvosi gyakorlatban gondolni kell rá, mert a korai felismerés életmentő lehet. El kell különíteni más — szintén életveszélyt okozó — hasi katasztrófától — többek között — heveny vakbél-, illetve féreg- nyúlvány-gyulladástól is. És ez nem mindig könnyű feladat! (kap ősi)
