Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-23 / 19. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. január 23., kedd C*JMZEUXSiÁkGl",w"TÁ.F8SiAkDjAiLOIlfl 3. Eloszor készül külön törvény a képviselők jogállásáról Először készül külön törvény az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költ-, ségtérítéséről és kedvezményeiről. Ennek az alkotmányerejű törvénynek a megalkotását nemcsak az indokolja, hogy az újonnan megválasztandó Országgyűlésnek minden bizonnyal hivatásos képviselők lesznek a tagjai. Fontos az is — és a tisztesség is azt kívánja —, hogy a választásokon induló képviselőjelöltek legalább megközelítőleg tisztában legyenek azzal: milyen feltételek mellett vállalják új hivatásukat. Tehát a képviselőjelöltek védelmét is biztosító, s így a választási kampány szempontjából nélkülözhetetlen magas szintű jogszabályról van szó, amelyet januári ülésszakán tárgyal a plénum — tájékoztatta az MTI munkatársát Soltész István, a Ház főtitkára. A képviselők már a korábbi viták során is felvetették: a jelenlegi Parlament döntsön-e erről, avagy már az új Országgyűlés kompetenciájába tartozzék-e mindez. Arra valóban nincs lehetőség, hogy a képviselők jogállását részletesen szabályozó törvény szülessen. Ugyanakkor a leglényegesebb kérdéseket mindenképpen rendezni kell, és ezért ez még a jelenlegi Parlament feladata. Ez a törvényjavaslat csupán arra vállalkozik, hogy szabályozza a képviselőjelöltek védelmét, rendelkezzék a képviselői összeférhetetlenségről, továbbá a honatyákat megillető tisztelet- díjról, költségtérítésről és kedvezményekről — mondta Soltész István. A törvényjavaslat már eltér az Igazságügyminisztérium alap- koncepciójától. Azt ugyanis megvitatták különböző pártok képviselői, az Országgyűlés hivatalának szakértői és a Parlamentjogász tagjai. A vélemények alapján csütörtökön elkészült az új változat, s ezt tárgyalja majd a plénum. A törvényjavaslatot ismertetve a Ház főtitkára elmondta: az első fejezet szabályozza a képviselőjelöltek védelmét, szolgálva ezzel, hogy a nyilvántartásba vett jelöltek idejüket és energiájukat nyugodtan fordíthassák a választási kampányra. Éppen ezért — a javaslat szerint — a képviselőjelöltet a nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságra elengedni, ha a jelölt ezt kéri. A fizetés nélküli szabadság időtartama munkaviszonyban töltött időnek számít, s ez idő alatt munkáltatója nem szüntetheti meg a jelölt munka- viszonyát. A törvénytervezet vitáján felmerült az is, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő képviselőjelölteket valamiféle térítésben kellene részesíteni. Bár jó megoldásnak tűnt, a választójogi törvény azonban nem engedi meg azt, hogy a képviselőjelölteknek az őket megillető támogatási keretösszeg egy részéből pótolják a kieső munkabért. Ám nem rendelkezik arról, hogy a jelöltek erre az időre bárkitől bármilyen juttatást kapjanak. így jelen pillanatban a jelöltség vállalása anyagi hátrányt jelent. A törvényjavaslat szerint a képviselőjelölteket a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg. A tervezet a már megválasztott képviselőre bízza, hogy képviselői munkája mellett folytatja-e főfoglalkozását is, avagy sem. Ez lényegében elvi lehetőség, hiszen egy hivatásos Parlamentben nehezen elképzelhető, hogy a képviselő más munkát is tudjon végezni, másrészt a tiszteletdíjak rendszere biztosítja a folyamatosan végzett kizárólagos képviselői tevékenység anyagi feltételeit. A törvénytervezet ezen túlmenően — az alkotmány rendelkezéseit figyelembe véve — összeférhetetlenségi okokat is megállapít. Eszerint a képviselő nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevő- szék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, az ÁSZ hivatali szervezetének dolgozója, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója — a Minisztertanács tagjának és a politikai államtitkárnak a kivételével —, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, elnökhelyettese, igazgatója, a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, gazdasági társaság igazgatótanácsának vagy igazgatóságának, valamint felügyelő bizottságának tagja. A képviselőt a törvénytervezet szerint a miniszteri fizetés fele illeti meg. (A miniszteri fizetés jelenleg bruttó értékben 65 ezer forint.) Ez a tiszteletdíj adóköteles, illetve társadalombiztosítási járulékot is kell fizetni. Ez azonban csak alapdijnak tekinthető, hiszen a képviselőnek további juttatás jár, ha valamilyen tisztséget tölt be. A tiszteletdijhoz viszonyított pótdíj jár például a parlamenti bizottság tagjának és elnökének, a parlamenti párt- csoport, elnökének, az Országgyűlés elnökének, alelnökének, jegyzőjének. A Ház elnökének eldául a tiszteletdíj 180 százalé- a, a pártcsoport elnökének a tiszteletdíj 80 százaléka, a bizottsági tagnak a tiszteletdíj 40 százaléka jár. Emellett utazási, pos- ta- és telefonköltségeit, illetve adott esetben a szakértői dijakat is téríti a Parlament. A költségtérítés azonban az éves képviselői tiszteletdíj 30 százalékát nem haladhatja meg. A tervezet további kedvezményeket is tartalmaz. Soltész István kifejtette azt is: jogos igény, hogy a képviselők munkájukhoz megfelelő irodával is rendelkezzenek a Házban. Ez azonban a lehetetlenséggel határos, hiszen 386 képviselőről van szó, a Parlamentben viszont, a nagy tanácskozótermeket is ideszámítva, csak 179 helyiség található. Ma még ezeken is az ideiglenes köztársasági elnök, a Parlament, a kormány és ezek hivatalai osztoznak, az épületet 60 százalékban még mindig a kormány foglalja el. A Ház főtitkára szólt arról is, hogy a képviselők jogállásáról, tiszteletdijaról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvényjavaslat csak egyike annak a 29-nek, amelyet a jelenlegi Parlamentnek meg kellene tárgyalnia. A kormány a decemberi ülésszak előtt elkészítette negyedéves tervét, s ebben 29 törvényjavaslat szerepelt. December elején a Parlament, a párták és az érdekképviseleti szervek háromnapos eszmecseréjén ez a mennyiség 6-10 törvényre redukálódott. A jelenlegi állapot szerint viszont már ismét legalább két tucat törvénytervezet szerepel napirenden — januárra és februárra. Ezek többségének beterjesztését a napról napra változó helyzet tette-teszi sürgetővé. Közöttük van az állambiztonsági törvény, amelyet januárban megtárgyal a plenum, továbbá a sajtótörvény módosítása is. Ez utóbbiról éppen Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozott úgy: a jelenlegi sajtótörvény alapján megtartani a választásokat „életveszélyes,,. Ezzel összefüggésben Soltész István elmondta: az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint egy új sajtótörvényt már lehetetlen kidolgozni. Nem jogi és technikai szempontból, hanem mert a politikai pártok véleménye is rendkívül eltérő ebben a kérdésben, s úgy tűnik, egyhamar nem is lehet közös nevezőre jutni. Ezért a kormány a törvény módosítását dolgozta ki, amely azt a minimális célt szolgálja, hogy a választások szempontjából nélkülözhetetlen rendelkezéseket módosítsa. A kormány ebben a kérdésben sürgősségi tárgyalást kér még januárban. A Magyar Demokrata Fórum Munkásérdek-védelmi Tanácsának nyilatkozata és felhívása Terheink elviselhetetlenek. Az ország robbanás- közeli állapotba sodródott. Tudjuk, hogy ezt egy letűnőben levő rendszer, annak bűnös vezetői és törtető kiszolgálói okozták. Tudjuk, hogy a számlát a nemzetnek kell megfizetnie. Történelmi büntetését a szocializmus és a kommunizmus eszméi, papjai és zsoldosai a márciusi szabad választásokon fogják elnyerni. Nyilatkozatot és hitet teszünk a határozott, erőteljes, és valódi fordulatot hozó politikai megoldások mellett. Dolgozni akarunk, nem sztrájkolni, keresni akarunk, nem tüntetni, esélyt akarunk, nem munkanélküli-segélyt! Bizalmunk az MDF-é, mert az alábbi, politikai programmá formálódott követeléseink megvalósításának letéteményese: 1. Meg kell állítani az inflációt! Az infláció megfoszt a tartalékoktól, elolvasztja jövedelmeinket, ésszerűtlen cselekvésre kényszerít, és elszegényít. Az infláció mértékét korrektül számbavevo, a mindenkori “kormánytól független, parlamenti megbízatású szakértői csoportot kell felállítani. 2. Tisztességes minimálbéreket és reálértékük megőrzését! A minimálbéreket úgy kell megállapítani, hogy a társadalmi minimum közelében biztosítsák a megélhetést! A felemelt minimálbér értékállóságát indexálással kell elérni. 3. Közteherviselést az adórendszerben! A személyi jövedelemadó legutóbbi változásai a magas jövedelműeket kedvezményezik. Az évi adónyereség, az adómegtakarítás hatszoros jövedelem mellett harminckétszeres! A társadalmi minimum ne legyen adó. A kis és középjövedelmek adója lineáris legyen. A műszakpótlékot, bérpótlékot semmiféle adó nem terhelheti. Az adórendszerben legyen választási lehetőség a személyi és családi jövedelemadó között. 4. Közteherviselést a jövedelmekben! A gazdaság állami szférájában irreálisan magas vezetői jövedelmek vannak. A gazdaság állami szektorának vezetője közalkalmazott, ezért törvényi úton kell maximálni az összes, munkaviszonyból származó jövedelmének felső határát. 5. Közteherviselést a nyugellátásoknál! A minimális nyugdíj értékállóságát biztosítani kell. A nyugdijakat törvénykezéssel maximálni kell, a különleges nyugellátásokat és kedvezményeket el kell törölni. Vissza kell vonni a korábbi politikai címeket, kitüntetésekkel járó javadalmazasokat és különleges ellátmányokat. 6. Le a kiváltságokkal! El kell törölni minden olyan törvényt, rendelkezést, ami a gazdasági, állami és politikai vezetésnek bármilyen külön előnyt, pozitív megkülönböztetést nyújt! A lehetőségét is meg kell gátolni, hogy új kiváltságok, új kiváltságosok teremjenek. 7. Igazságos jövedelemarányokat! Az állami szektorban elfogadhatatlanok az ágazatok, szakmák közötti súlyos különbségek. Minden ágazat a nemzet vagyonát használja, kezeli. Ágazaton belül cégeknél lehetnek gazdálkodási okokra visszavezethető különbségek, de ágazatok között ez elfogadhatatlan, csak ha azt különösen nehéz, veszélyes és ártalmas körülmények indokolják. Szűnjön meg a munkásokat megosztó és megfélemlítő, igazságtalan jutalmazási és prémium- rendszer! Egységes elvek alapján felépülő, az alapbérre vetített mozgóbérrendszer kell. 8. Bírósági felülvizsgálatokat! Minden korrupciógyanús eset és a hivatali visz- szaélés észlelésekor induljon büntetőeljárás. Az ítéletek kerüljenek nyilvánosságra. Vizsgálatot a bűnözők ellen! Ki kell vizsgálni a legutóbb idők gazdasági tévintézkedéseit a nagyberuházásoktól az átmentéseket lehetővé tevő intézkedésekig, ezek felelőseit meg kell nevezni. Az eladósodás bekövetkezésének folyamatát fel kell tárni. A felelősöket bíróság elé kell állítani, ahol a büntetőeljárás szükséges. 9. A nemzet vagyonának megőrzését! Úgy járhatunk, hogy mindentől megfoszthatnak bennünket! Szűnjön meg az öntulajdonú vállalatok vagyonrendelkezési jogosítványa. Szűnjön meg a szövetkezetek földeladási joga. Legyen a Parlamentnek felelős intézménye, ami megakadályozza a nemzeti vagyon elkótyavetyélését és átjátszását, a pozíciómentést a társasági törvény égisze alatt. 10. Demokratizálódást a tulajdonban is! A föld kerülhessen vissza korábbi tulajdonosához. A megváltott földek legyenek visszaválthatók. Akinek a földjét eltüntették, azt kártalanítani kell. Dolgozói tulajdonlást akarunk! Törvény kell arról, hogy a tulajdon bizonyos része a munkavállalóké legyen. A munkavállalók tulajdonszerzését támogassa hitel- és adókedvezmény! A törlesztést az osztalékból és a nyereségadóból lehessen fizetni. Lakóhelyünk is tulajdonos legyen! Kapja vissza vagy kapja meg a közbirtokosságokat; az állami földeket, a közintézményeket, a középületeket, a közüzemeket, a közszolgáltatást. Az átalakuló cégeknél vagy a társaságot alapító cégektől a tulajdon egy részét kapja meg az önkormányzat. 11. Új lakáspolitikát, a lakáskamatok megváltoztatását! Azonnal át kell dolgozni a legutóbbi törvényt a lakásterhekről. El kell törölni a kamatadót! Fel kell számolni az IKV-kat, az állami lakások felett az ön- kormányzat rendelkezzen. A kedvezményes megváltás lehetőségét vissza kell állítani. A kedvezményes megváltáshoz álljon rendelkezésre pótlólagos hitelkeret. 12. Új vezetőket! A vezetőváltásra nemcsak a politikában, a gazdaságban is szükség van: a képzettség, a tudás legyen az alkalmazás alapja. Az állami vállalati körben el kell rendelni, hogy 1990-ben mindenütt válasszák újra a vezetést nyílt pályázatok kiírása után, művezetői szinttel bezárólag. 13. Munkanélküliség-ellenes programot! Az egyéni munkajövedelem szintjét közelítő munkanélküli-segélyt, a segélyminimum minimálbérszintjét; újrakezdési támogatást, de csak komoly mérlegelés után, átképzési támogatást, tömeges külföldi munkalehetőseget kell elérni. Biztosítékok és garanciák kellenek, nem szépségtapasz a nagy seben. 14. Monopol- és kartellellenes fellépést! A nagyvállalati monopóliumok és kartellek léte mellett a szabad árak az infláció legyűrését lehetetlenné teszik. Törvényi támogatást akarunk a gyáregységek, telephelyek önállósodásához. 15. Új törvényt a munkavállalói érdekvédelemről és a részvételi jogról. Ezen, politikai programmá összeállt követeléssor megvalósulása elképzelhetetlen erős, független munkavállalói érdekvédelmi szervezetek, munkás- tanácsok és szabad szakszervezetek nélkül. Hozzuk létre saját szerveződéseinket. 1990. február közepén az MDF Munkásérdek-védelmi Tanácsa megrendezi III. országos munkásfórumát. Várjuk az önálló munkáskezdeményezéseket, a független szerveződések, a megalakult munkástanácsok jelentkezését. Várjuk az önálló utat kereső munkáskollektívák jelentkezését. Szeretnénk elősegíteni az önálló munkáskezdeményezések egymásra találását. A Magyar Demokrata Fórum Munkásérdek-védelmi Tanácsa „Kiválón tett a hatvani Vertikum A MOM-ban tartott ünnepségen Ruszin Ferenc átveszi a kitüntetést Pozsgay Imrétől A Vállalkozók Országos Szövetsége már másodszor hirdette meg a „Kiváló vállalkozói” cím elnyerésére irányuló pályázat, melyen részt vett a hatvani Vertikum Tervező, Építő és Javító Szakcsoport is. Mi több: a VOSZ zsűrije az 1989-es esztendő eredménye alapján — tíz további vállalat társaságában — nekik ítélte az egyik „kiváló” címet, illetve a velejáró plakettet, amelyet Pozsgay Imre államminiszter adott át Ruszin Ferenc elnöknek, a MOM művelődési házában rendezett ünnepségen. Túl immár az ünnepi eseményen, arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen munkasikerek segítették a vállalatot e szép elismeréshez? Ruszin Ferenc szerint igen hasznosnak bizonyult az eredmények szempontjából, hogy tisztességes munkájuknak köszönhetően mindig van tennivalójuk, s igen sok az olyan megrendelő, aki már 6-7 esztendeje „törzsvendég” náluk. Fontos szempont tevékenységük megítélése dolgában továbbá, hogy rendre hiánymentesen, valamint határidőn és vállalási összegen belül dolgoznak. Hogy csak egyetlen példát hozzunk föl erre: a Bajza-gimnázium négytantermes bővítését a szerződésben foglalt tizenkét hónapon belül elvégezték, s nem lépték túl az e célra rendelkezésre álló 14 millió forintot sem. Ugyancsak méltánylást érdemel, hogy a Vertikum vállalat különböző társa- dalmimunka-akciókból is részt vállalt 1989-ben, s ennek az értéke meghaladta a kétmillió forintot. Mit hoz, mit ígér az idei esztendő? E kérdések kapcsán megtudtuk, hogy a vállalat kapacitása az egész 1990-es évre már lekötött. Szerepel benne a városi tanács rendelése, aminek teljesítése során teljesen felújítják a kastély- kerti Zalka Máté Kollégiumot, továbbá tetőtér-beépítést oldanak meg a Bajza-gimnáziumban, hogy ott egy könyvtár kaphasson helyet. Kimozdulva a városból: Heréden az óvodát bővítik, Ap- con hárommillió forint értékben a Qualitálnál fognak dolgozni, Gyöngyös város területén pedig a MÉH-telepek átalakítása, felújítása során végeznek majd mintegy nyolcmillió forint értékű munkát ebben az esztendőben. (m. gy.) Citroen autók a laktanyában A Magyar Néphadsereg egyik laktanyájában működteti személygépkocsi-átadó telepét az MN Gödöllői Gépgyára, a Technika Külkereskedelmi Vállalattal és a Laser Kft.-vel közös vállalkozásban. A XV. kerületi Irinyi János Laktanyában forintért is árusított Citroen személygépkocsik forgalomba állítását végzik a hadsereg szakemberei. A laktanya — a gazdaságosság jegyében — gépkocsimosóját is megnyitotta a „polgári lakosság” számára. A Citroenek vizsgáztatását a laktanya garázsában végzik. (Fotó: Bartos Gyula — MTI)
