Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-23 / 19. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. január 23., kedd C*JMZEUXSiÁkGl",w"TÁ.F8SiAkDjAiLOIlfl 3. Eloszor készül külön törvény a képviselők jogállásáról Először készül külön törvény az országgyűlési képviselők jog­állásáról, tiszteletdíjáról, költ-, ségtérítéséről és kedvezményei­ről. Ennek az alkotmányerejű törvénynek a megalkotását nem­csak az indokolja, hogy az újon­nan megválasztandó Országgyű­lésnek minden bizonnyal hivatá­sos képviselők lesznek a tagjai. Fontos az is — és a tisztesség is azt kívánja —, hogy a választáso­kon induló képviselőjelöltek leg­alább megközelítőleg tisztában legyenek azzal: milyen feltételek mellett vállalják új hivatásukat. Tehát a képviselőjelöltek védel­mét is biztosító, s így a választási kampány szempontjából nélkü­lözhetetlen magas szintű jogsza­bályról van szó, amelyet januári ülésszakán tárgyal a plénum — tájékoztatta az MTI munkatársát Soltész István, a Ház főtitkára. A képviselők már a korábbi viták során is felvetették: a jelen­legi Parlament döntsön-e erről, avagy már az új Országgyűlés kompetenciájába tartozzék-e mindez. Arra valóban nincs le­hetőség, hogy a képviselők jogál­lását részletesen szabályozó tör­vény szülessen. Ugyanakkor a leglényegesebb kérdéseket min­denképpen rendezni kell, és ezért ez még a jelenlegi Parlament fel­adata. Ez a törvényjavaslat csu­pán arra vállalkozik, hogy szabá­lyozza a képviselőjelöltek védel­mét, rendelkezzék a képviselői összeférhetetlenségről, továbbá a honatyákat megillető tisztelet- díjról, költségtérítésről és ked­vezményekről — mondta Soltész István. A törvényjavaslat már eltér az Igazságügyminisztérium alap- koncepciójától. Azt ugyanis megvitatták különböző pártok képviselői, az Országgyűlés hi­vatalának szakértői és a Parla­mentjogász tagjai. A vélemények alapján csütörtökön elkészült az új változat, s ezt tárgyalja majd a plénum. A törvényjavaslatot ismertet­ve a Ház főtitkára elmondta: az első fejezet szabályozza a képvi­selőjelöltek védelmét, szolgálva ezzel, hogy a nyilvántartásba vett jelöltek idejüket és energiájukat nyugodtan fordíthassák a válasz­tási kampányra. Éppen ezért — a javaslat szerint — a képviselője­löltet a nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig a mun­káltató köteles fizetés nélküli szabadságra elengedni, ha a je­lölt ezt kéri. A fizetés nélküli sza­badság időtartama munkavi­szonyban töltött időnek számít, s ez idő alatt munkáltatója nem szüntetheti meg a jelölt munka- viszonyát. A törvénytervezet vitáján fel­merült az is, hogy a fizetés nélkü­li szabadságon lévő képviselője­lölteket valamiféle térítésben kellene részesíteni. Bár jó meg­oldásnak tűnt, a választójogi tör­vény azonban nem engedi meg azt, hogy a képviselőjelölteknek az őket megillető támogatási ke­retösszeg egy részéből pótolják a kieső munkabért. Ám nem ren­delkezik arról, hogy a jelöltek er­re az időre bárkitől bármilyen juttatást kapjanak. így jelen pil­lanatban a jelöltség vállalása anyagi hátrányt jelent. A törvényjavaslat szerint a képviselőjelölteket a képviselők­kel azonos mentelmi jog illeti meg. A tervezet a már megválasz­tott képviselőre bízza, hogy kép­viselői munkája mellett folytat­ja-e főfoglalkozását is, avagy sem. Ez lényegében elvi lehető­ség, hiszen egy hivatásos Parla­mentben nehezen elképzelhető, hogy a képviselő más munkát is tudjon végezni, másrészt a tiszte­letdíjak rendszere biztosítja a fo­lyamatosan végzett kizárólagos képviselői tevékenység anyagi feltételeit. A törvénytervezet ezen túlmenően — az alkotmány rendelkezéseit figyelembe véve — összeférhetetlenségi okokat is megállapít. Eszerint a képviselő nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevő- szék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, az ÁSZ hivatali szervezetének dolgozója, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója — a Minisztertanács tagjának és a politikai államtit­kárnak a kivételével —, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, elnökhe­lyettese, igazgatója, a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tag­ja, gazdasági társaság igazgatóta­nácsának vagy igazgatóságának, valamint felügyelő bizottságá­nak tagja. A képviselőt a törvénytervezet szerint a miniszteri fizetés fele il­leti meg. (A miniszteri fizetés je­lenleg bruttó értékben 65 ezer forint.) Ez a tiszteletdíj adóköte­les, illetve társadalombiztosítási járulékot is kell fizetni. Ez azon­ban csak alapdijnak tekinthető, hiszen a képviselőnek további juttatás jár, ha valamilyen tisztsé­get tölt be. A tiszteletdijhoz vi­szonyított pótdíj jár például a parlamenti bizottság tagjának és elnökének, a parlamenti párt- csoport, elnökének, az Ország­gyűlés elnökének, alelnökének, jegyzőjének. A Ház elnökének eldául a tiszteletdíj 180 százalé- a, a pártcsoport elnökének a tiszteletdíj 80 százaléka, a bizott­sági tagnak a tiszteletdíj 40 szá­zaléka jár. Emellett utazási, pos- ta- és telefonköltségeit, illetve adott esetben a szakértői dijakat is téríti a Parlament. A költségté­rítés azonban az éves képviselői tiszteletdíj 30 százalékát nem ha­ladhatja meg. A tervezet további kedvezmé­nyeket is tartalmaz. Soltész István kifejtette azt is: jogos igény, hogy a képviselők munkájukhoz megfelelő irodá­val is rendelkezzenek a Házban. Ez azonban a lehetetlenséggel határos, hiszen 386 képviselőről van szó, a Parlamentben viszont, a nagy tanácskozótermeket is ideszámítva, csak 179 helyiség található. Ma még ezeken is az ideiglenes köztársasági elnök, a Parlament, a kormány és ezek hi­vatalai osztoznak, az épületet 60 százalékban még mindig a kor­mány foglalja el. A Ház főtitkára szólt arról is, hogy a képviselők jogállásáról, tiszteletdijaról, költségtérítésé­ről és kedvezményeiről szóló törvényjavaslat csak egyike an­nak a 29-nek, amelyet a jelenlegi Parlamentnek meg kellene tár­gyalnia. A kormány a decemberi ülésszak előtt elkészítette ne­gyedéves tervét, s ebben 29 tör­vényjavaslat szerepelt. Decem­ber elején a Parlament, a párták és az érdekképviseleti szervek háromnapos eszmecseréjén ez a mennyiség 6-10 törvényre redu­kálódott. A jelenlegi állapot sze­rint viszont már ismét legalább két tucat törvénytervezet szere­pel napirenden — januárra és februárra. Ezek többségének be­terjesztését a napról napra válto­zó helyzet tette-teszi sürgetővé. Közöttük van az állambiztonsági törvény, amelyet januárban megtárgyal a plenum, továbbá a sajtótörvény módosítása is. Ez utóbbiról éppen Németh Miklós miniszterelnök nyilatko­zott úgy: a jelenlegi sajtótörvény alapján megtartani a választáso­kat „életveszélyes,,. Ezzel össze­függésben Soltész István el­mondta: az Igazságügyi Minisz­térium tájékoztatása szerint egy új sajtótörvényt már lehetetlen kidolgozni. Nem jogi és techni­kai szempontból, hanem mert a politikai pártok véleménye is rendkívül eltérő ebben a kérdés­ben, s úgy tűnik, egyhamar nem is lehet közös nevezőre jutni. Ezért a kormány a törvény mó­dosítását dolgozta ki, amely azt a minimális célt szolgálja, hogy a választások szempontjából nél­külözhetetlen rendelkezéseket módosítsa. A kormány ebben a kérdésben sürgősségi tárgyalást kér még januárban. A Magyar Demokrata Fórum Munkásérdek-védelmi Tanácsának nyilatkozata és felhívása Terheink elviselhetetlenek. Az ország robbanás- közeli állapotba sodródott. Tudjuk, hogy ezt egy le­tűnőben levő rendszer, annak bűnös vezetői és tör­tető kiszolgálói okozták. Tudjuk, hogy a számlát a nemzetnek kell megfizetnie. Történelmi büntetését a szocializmus és a kommunizmus eszméi, papjai és zsoldosai a márciusi szabad választásokon fogják elnyerni. Nyilatkozatot és hitet teszünk a határo­zott, erőteljes, és valódi fordulatot hozó politikai megoldások mellett. Dolgozni akarunk, nem sztráj­kolni, keresni akarunk, nem tüntetni, esélyt aka­runk, nem munkanélküli-segélyt! Bizalmunk az MDF-é, mert az alábbi, politikai programmá for­málódott követeléseink megvalósításának letéte­ményese: 1. Meg kell állítani az inflációt! Az infláció megfoszt a tartalékoktól, elolvasztja jövedelmeinket, ésszerűtlen cselekvésre kénysze­rít, és elszegényít. Az infláció mértékét korrektül számbavevo, a mindenkori “kormánytól független, parlamenti megbízatású szakértői csoportot kell felállítani. 2. Tisztességes minimálbéreket és reálértékük megőrzését! A minimálbéreket úgy kell megállapítani, hogy a társadalmi minimum közelében biztosítsák a meg­élhetést! A felemelt minimálbér értékállóságát in­dexálással kell elérni. 3. Közteherviselést az adórendszerben! A személyi jövedelemadó legutóbbi változásai a magas jövedelműeket kedvezményezik. Az évi adónyereség, az adómegtakarítás hatszoros jöve­delem mellett harminckétszeres! A társadalmi mi­nimum ne legyen adó. A kis és középjövedelmek adója lineáris legyen. A műszakpótlékot, bérpótlé­kot semmiféle adó nem terhelheti. Az adórendszer­ben legyen választási lehetőség a személyi és családi jövedelemadó között. 4. Közteherviselést a jövedelmekben! A gazdaság állami szférájában irreálisan magas vezetői jövedelmek vannak. A gazdaság állami szektorának vezetője közalkalmazott, ezért törvé­nyi úton kell maximálni az összes, munkaviszony­ból származó jövedelmének felső határát. 5. Közteherviselést a nyugellátásoknál! A minimális nyugdíj értékállóságát biztosítani kell. A nyugdijakat törvénykezéssel maximálni kell, a különleges nyugellátásokat és kedvezménye­ket el kell törölni. Vissza kell vonni a korábbi politi­kai címeket, kitüntetésekkel járó javadalmazasokat és különleges ellátmányokat. 6. Le a kiváltságokkal! El kell törölni minden olyan törvényt, rendelke­zést, ami a gazdasági, állami és politikai vezetésnek bármilyen külön előnyt, pozitív megkülönböztetést nyújt! A lehetőségét is meg kell gátolni, hogy új ki­váltságok, új kiváltságosok teremjenek. 7. Igazságos jövedelemarányokat! Az állami szektorban elfogadhatatlanok az ága­zatok, szakmák közötti súlyos különbségek. Min­den ágazat a nemzet vagyonát használja, kezeli. Ágazaton belül cégeknél lehetnek gazdálkodási okokra visszavezethető különbségek, de ágazatok között ez elfogadhatatlan, csak ha azt különösen nehéz, veszélyes és ártalmas körülmények indokol­ják. Szűnjön meg a munkásokat megosztó és meg­félemlítő, igazságtalan jutalmazási és prémium- rendszer! Egységes elvek alapján felépülő, az alap­bérre vetített mozgóbérrendszer kell. 8. Bírósági felülvizsgálatokat! Minden korrupciógyanús eset és a hivatali visz- szaélés észlelésekor induljon büntetőeljárás. Az ítéletek kerüljenek nyilvánosságra. Vizsgálatot a bűnözők ellen! Ki kell vizsgálni a legutóbb idők gazdasági tévintézkedéseit a nagyberuházásoktól az átmentéseket lehetővé tevő intézkedésekig, ezek felelőseit meg kell nevezni. Az eladósodás bekövet­kezésének folyamatát fel kell tárni. A felelősöket bíróság elé kell állítani, ahol a büntetőeljárás szük­séges. 9. A nemzet vagyonának megőrzését! Úgy járhatunk, hogy mindentől megfoszthatnak bennünket! Szűnjön meg az öntulajdonú vállalatok vagyonrendelkezési jogosítványa. Szűnjön meg a szövetkezetek földeladási joga. Legyen a Parla­mentnek felelős intézménye, ami megakadályozza a nemzeti vagyon elkótyavetyélését és átjátszását, a pozíciómentést a társasági törvény égisze alatt. 10. Demokratizálódást a tulajdonban is! A föld kerülhessen vissza korábbi tulajdonosá­hoz. A megváltott földek legyenek visszaválthatók. Akinek a földjét eltüntették, azt kártalanítani kell. Dolgozói tulajdonlást akarunk! Törvény kell arról, hogy a tulajdon bizonyos része a munkavállalóké legyen. A munkavállalók tulajdonszerzését támo­gassa hitel- és adókedvezmény! A törlesztést az osztalékból és a nyereségadóból lehessen fizetni. Lakóhelyünk is tulajdonos legyen! Kapja vissza vagy kapja meg a közbirtokosságokat; az állami föl­deket, a közintézményeket, a középületeket, a köz­üzemeket, a közszolgáltatást. Az átalakuló cégek­nél vagy a társaságot alapító cégektől a tulajdon egy részét kapja meg az önkormányzat. 11. Új lakáspolitikát, a lakáskamatok megváltoz­tatását! Azonnal át kell dolgozni a legutóbbi törvényt a lakásterhekről. El kell törölni a kamatadót! Fel kell számolni az IKV-kat, az állami lakások felett az ön- kormányzat rendelkezzen. A kedvezményes meg­váltás lehetőségét vissza kell állítani. A kedvezmé­nyes megváltáshoz álljon rendelkezésre pótlólagos hitelkeret. 12. Új vezetőket! A vezetőváltásra nemcsak a politikában, a gaz­daságban is szükség van: a képzettség, a tudás le­gyen az alkalmazás alapja. Az állami vállalati kör­ben el kell rendelni, hogy 1990-ben mindenütt vá­lasszák újra a vezetést nyílt pályázatok kiírása után, művezetői szinttel bezárólag. 13. Munkanélküliség-ellenes programot! Az egyéni munkajövedelem szintjét közelítő munkanélküli-segélyt, a segélyminimum minimál­bérszintjét; újrakezdési támogatást, de csak komoly mérlegelés után, átképzési támogatást, tömeges külföldi munkalehetőseget kell elérni. Biztosítékok és garanciák kellenek, nem szépségtapasz a nagy seben. 14. Monopol- és kartellellenes fellépést! A nagyvállalati monopóliumok és kartellek léte mellett a szabad árak az infláció legyűrését lehetet­lenné teszik. Törvényi támogatást akarunk a gyár­egységek, telephelyek önállósodásához. 15. Új törvényt a munkavállalói érdekvédelem­ről és a részvételi jogról. Ezen, politikai programmá összeállt követelés­sor megvalósulása elképzelhetetlen erős, független munkavállalói érdekvédelmi szervezetek, munkás- tanácsok és szabad szakszervezetek nélkül. Hozzuk létre saját szerveződéseinket. 1990. február köze­pén az MDF Munkásérdek-védelmi Tanácsa meg­rendezi III. országos munkásfórumát. Várjuk az önálló munkáskezdeményezéseket, a független szerveződések, a megalakult munkástanácsok je­lentkezését. Várjuk az önálló utat kereső munkás­kollektívák jelentkezését. Szeretnénk elősegíteni az önálló munkáskezdeményezések egymásra találá­sát. A Magyar Demokrata Fórum Munkásérdek-védelmi Tanácsa „Kiválón tett a hatvani Vertikum A MOM-ban tartott ünnepségen Ruszin Ferenc átveszi a kitünte­tést Pozsgay Imrétől A Vállalkozók Országos Szö­vetsége már másodszor hirdette meg a „Kiváló vállalkozói” cím elnyerésére irányuló pályázat, melyen részt vett a hatvani Verti­kum Tervező, Építő és Javító Szakcsoport is. Mi több: a VOSZ zsűrije az 1989-es esztendő ered­ménye alapján — tíz további vál­lalat társaságában — nekik ítélte az egyik „kiváló” címet, illetve a velejáró plakettet, amelyet Pozs­gay Imre államminiszter adott át Ruszin Ferenc elnöknek, a MOM művelődési házában ren­dezett ünnepségen. Túl immár az ünnepi esemé­nyen, arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen munkasikerek segí­tették a vállalatot e szép elisme­réshez? Ruszin Ferenc szerint igen hasznosnak bizonyult az eredmények szempontjából, hogy tisztességes munkájuknak köszönhetően mindig van tenni­valójuk, s igen sok az olyan meg­rendelő, aki már 6-7 esztendeje „törzsvendég” náluk. Fontos szempont tevékenységük meg­ítélése dolgában továbbá, hogy rendre hiánymentesen, valamint határidőn és vállalási összegen belül dolgoznak. Hogy csak egyetlen példát hozzunk föl erre: a Bajza-gimnázium négytanter­mes bővítését a szerződésben foglalt tizenkét hónapon belül elvégezték, s nem lépték túl az e célra rendelkezésre álló 14 millió forintot sem. Ugyancsak mél­tánylást érdemel, hogy a Verti­kum vállalat különböző társa- dalmimunka-akciókból is részt vállalt 1989-ben, s ennek az érté­ke meghaladta a kétmillió forin­tot. Mit hoz, mit ígér az idei esz­tendő? E kérdések kapcsán megtud­tuk, hogy a vállalat kapacitása az egész 1990-es évre már lekötött. Szerepel benne a városi tanács rendelése, aminek teljesítése so­rán teljesen felújítják a kastély- kerti Zalka Máté Kollégiumot, továbbá tetőtér-beépítést olda­nak meg a Bajza-gimnáziumban, hogy ott egy könyvtár kaphasson helyet. Kimozdulva a városból: Heréden az óvodát bővítik, Ap- con hárommillió forint értékben a Qualitálnál fognak dolgozni, Gyöngyös város területén pedig a MÉH-telepek átalakítása, fel­újítása során végeznek majd mintegy nyolcmillió forint érté­kű munkát ebben az esztendő­ben. (m. gy.) Citroen autók a laktanyában A Magyar Néphadsereg egyik laktanyájában működteti személygép­kocsi-átadó telepét az MN Gödöllői Gépgyára, a Technika Külkeres­kedelmi Vállalattal és a Laser Kft.-vel közös vállalkozásban. A XV. kerületi Irinyi János Laktanyában forintért is árusított Citroen sze­mélygépkocsik forgalomba állítását végzik a hadsereg szakemberei. A laktanya — a gazdaságosság jegyében — gépkocsimosóját is meg­nyitotta a „polgári lakosság” számára. A Citroenek vizsgáztatását a laktanya garázsában végzik. (Fotó: Bartos Gyula — MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom