Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-13 / 11. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. január 13., szombat 13. 1 ÉK IHH íhrQitia MjII ¥ iUllit forró napjai Többezer tüntető követelte a köztársaság füg­getlenségét Vilnius utcáin Gorbacsov látogatása előtt. Találkozott velük Vagyim Medvegjev, az SZKP KB PB tagja. Január 11-én Michail Gorbacsov szovjet párt­főtitkár, államfő három napos látogatásra érke­zett a Litván SZSZK fővárosába, hogy a helyszí­nen tanulmányozza a litván KB pártszakadáshoz vezetett XX. kongresszusa után kialakult hely­zetet. (Népújság-telefotó — MTI) Együtt és kölcsönhatásban Csehszlovák külügyminiszter nyilatkozata Izraeli útijegyzet „Óvakodj a gyanús tárgyaktól!” A mai helyzetben, amikor mind Csehszlovákiában, mind Magyarországon demokratikus struktúrák alakulnak ki, vi­szonylag könnyen megoldhatók a két ország közötti olyan prob­lémák, mint a bős-nagymarosi vízlépcső ügye, vagy a nemzeti­ségek helyzete Csehszlovákiá­ban és Magyarországon — hang­súlyozta Jiri Dienstbier csehszlo­vák külügyminiszter. Dienstbier lengyelországi és magyarországi útja előtt nyilatkozott az MTI, a Mágyar Nemzet és a Népszabad­ság prágai tudósítóinak. Dienstbier azt hangoztatta, hogy Csehszlovákia és Magyar- ország kapcsolatai jók voltak és jók, hozzátéve, hogy természete­sen az elmúlt időszakban gond volt a bős-nagymarosi építkezés és talán bizonyos problémák vol­tak mindkét ország nemzetisége­it illetően. A csehszlovák kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezeket a problémákat nehezen lehetett volna megoldani, ami­kor mindkét országban vagy az egyikben sztálinista rezsimek voltak uralmon, de a jelenlegi helyzetben, amikor mind Cseh­szlovákiában, mind Magyaror­szágon demokratikus struktúrák alakulnak ki, viszonylag köny- nyen meg lehet oldani őket. Ami a gazdasági együttműködést ille­ti, Dienstbier megemlítette, Csehszlovákiában rövid időn be­lül új gazdaságpolitikát alakíta­nak ki és ennek megfelelően új alapokra helyezik a kapcsolato­kat Magyarországgal is. Arra fognak törekedni, hogy az elmúlt évtizedek gyakorlatával szem­ben, amikor a két ország egymás elmaradottságát tartotta fenn, a jövőben gazdaságaik modem fejlesztését ösztönözzék együtt­működésükkel. A külügyminisz­ter utalva a szomszédságra és az együttműködés hagyományaira megjegyezte, hogy biztosan sok olyan területet lehet találni, ahol a két ország együttműködhet. Dienstbier elismerően szólt arról a szerepről, amelyet a cseh­szlovákiai magyar nemzetiség játszott a csehszlovákiai békés forradalomban. Arra vonatko­zóan, hogy az új szövetségi kor­mányban miért nem hoztak létre nemzetiségügyi minisztériumot, kifejtette: ennek a bürokratikus alkotmány az akadálya, amely megszabja, hogy milyen minisz­tériumok lehetnek a szövetségi kormányban, így a tájékoztatási tárcát sem hozhattak létre egye­lőre. A külügyminiszter azt is el­mondotta, kérdés, hogy legyen-e külön minisztériuma a nemzeti­ségi kisebbségeknek, mivel Csehszlovákiában a legnagyobb mérfékben korlátozni akarják az állam beavatkozását nemcsak a gazdasági, kulturális, hanem más területeken is és a szabad de­mokratikus rendszerben min­denkinek, az egyénnek és bármi­lyen nemzetiségi, szociális vagy más csoportnak lehetősége van a szabad önkifejezésre és érdekei érvényesítésére, A bős-nagymarosi vízlépcső­vel kapcsolatban Dienstbier el­mondotta, Csehszlovákiában már folynak a szakértői vizsgála­tok és bizonyára új módon áll majd hozzá a kormányzat Bős- Nagymaros kérdéséhez. A kül­ügyminiszter egyben utalt arra, hogy a múlt rendszertől örökölt gigantikus építménybe sok milli­árd koronát öltek bele, ezért va­lami módot kell találni, hogy eb­ből legalább részben hasznosít­hassanak valamit. Csehszlovákiának a közép­európai térségben betöltött sze­repéről és az itteni folyamatokról szólva Jiri Dienstbier azt hangsú­lyozta, hogy a szomszédokkal való kapcsolatoknak ebben rendkívüli szerepet kell játszani­uk. Dienstbier a beszélgetésben végül azt hangsúlyozta, hogy a sztálinizmus elleni harc nem most kezdődött, hanem az 1953- as berlini események, az 1956-os magyar forradalom, az 1968-as Prágai Tavasz része volt ennek a küzdelemnek. Csehszlovákiá­ban a mostani forradalmat nem lehetett volna olyan békésen és nyugodtan véghezvinni, ha nin­csenek mögötte ezek az esemé­nyek, ha nem előzi meg a Szoli­daritás tíz évig tartó harca, vala­mint a magyarországi demokra­tizálási folyamat, amikor meg­nyitották a magyar-osztrák ha­tárt és ez elindította az NDK-beli változásokat is. Dienstbier sze­rint mindez azt bizonyítja, hogy egyik közép-európai ország sem szigetelődhet el, a demokratizá­lási folyamatoknak együtt és köl­csönhatásban kell végbemenni­ük. (MTI) A bécsi repülőtéren kora dél­után rövid időre elcsitul a forga­lom. A B-épület félreeső sarka, a 26-os kijárat kivétel. Itt van az iz­raeli légitársaság, az El A1 bérelt területe, ahol alapos kihallgatás után engedik fel az elcsigázott utasokat a kék-fehér gépre. A Szovjetunióból kivándorló zsidókat, a turistákat, de a zarán­dokokat, vagy az üzletembereket is átható pillantású, de felettébb udvarias biztonsági emberek kérdezgetik. Nem, a bőröndöket (most) nem akarják átkutatni, az utas lelkiismeretére apellálnak. Mindegyikük szakképzett pszi­chológus, a szempilla rebbenésé- re is gyanút fognak. Mikor cso­magolt a kedves utas? A csoma­golás után felügyelet nélkül ma- radt-e a bőrönd? Vett-e át vala­kitől csomagot, borítékot (lásd még: levélbomba)? A repülőté­ren vásárolt tárgyat a szeme lát­tára csomagolták-e be? És így to­vább, a végtelenségig. A közel-keleti újsághíreken edződött utazó bólint, s lassan, ha eddig még nem volt, bűntuda­ta támad. Izraeli útja során elő­ször, de nem utoljára. A Tel Aviv-i Ben Gurion repülőtéren elutazás előtt „Óvakodj a gyanús tárgyaktól!” feliratok alatt még egyszer átesik a procedúrán. Az utas a két ellenőrzés között is csak nehezen feledheti: olyan országba érkezett, amely több mint negyven éve védi állig fel­fegyverkezve fennmaradását arab szomszédaival szemben. A jeruzsálemi óváros arab részében a dzsippekben halkan duruzsol az adó-vevő készülék, katonák strázsálnak a sikátorok bejáratai­nál, Betlehem előtt araszol a for­galom: az út felét szögesdrótaka- dály torlaszolja el. A tv-híradó- ból ismert kis tér a Születés temploma előtt éppen csendes; az előző napon ugyanitt kődobá­ló arabokra lőttek. Az 1967-ben Szíriától elraga­dott Golan-fennsíkon szöges­drótkerítések veszik körül az új zsidó településeket, a falvakban éjszakánként polgáriak őijára- toznak. Kirjat Smonában, a liba­noni határ közelében minden ház bomba- és belövésbiztos szo­bával épül. A Holt tengerben csak kijelölt szakaszokon lehet fürödni, a strand bejáratánál fegyveres katona nyúlik el a székben, jó száz méterre légvé­delmi ágyú mered az égre. A vi­lág legmélyebb pontján, több mint 400 méterre a tengerszint alatt a víz felét arab ország, Jor­dánia birtokolja. A hangulat kis­sé hitchcocki: a félelem behálóz mindent — bár az ok nem látha­tó, nem tapintható. Ennek ellenére se tételezze fel az olvasó, hogy a turista rettegve járja be a kicsiny, de látnivalók­ban párját ritkító országot. A ka­tonai készenlét rekvizitumai nem fedik el a zsidó Sirató Falat, fe­lette a muzulmán Al-Aksza me­csetet, vagy a keresztények templomait. Az Olajfák hegyé­ről zsidó temetőn keresztül bo­torkál le a hagymakupolás pra­voszláv Mária Magdolna temp­lomhoz, majd a tenyérnyi Getse- máne kerthez, ahol amerikai anyóka akarja megtéríteni: ne a templomban imádkozzon Isten­hez, szívében hordja őt. Amikor megtudja, hogy az utas magyar, magyar nyelvű szórólapot kerít elő mappájából. A Genezáret-tó és környéke Jézus tevékenységének helyszí­ne. De a tó fölött terül el például Szafed, amelyet főleg Spanyol- országból, aragóniai Fülöp ide­jéből bevándorolt zsidók leszár­mazottai népesítenek be. Itt fő­leg zsinagógákat mutogatnak, askenázi és szefárd stílusút. Az egyik zsinagógából kilépve, levé­ve a férfiak számára kötelező kis fejfedőt, perselyes bácsikába üt­közünk: Románia számára gyűjt, ő maga is Bukarestből ván­dorolt ki valamikor a hatvanas években. „Ott csak dolgozni volt muszáj — enni nem volt mit”, mondja ki a szentenciát hibátlan németséggel. Közép-Európa legújabbkori történései a Szent­földön is utolérik az embert, sőt igazán csak itt. A badacsonyi vulkánkúpnál kétszer nagyobb Masszada teteje fellegvárat rejt: Masszadában zajlott le a zsidók utolsó nagy csatája a rómaitik ellen időszámí­tásunk kezdetén. Az utas e hero­ikus küzdelemről — az erődít­mény védői kollektív öngyilkos­ságot követtek el — Josephus Flaviustól tudhat meg a legtöb­bet. Arról is értesül, hogy a Jo­sephus Flavius bizony felvett név, egy magas rangú reálpoliti­kus zsidó rejlik mögötte. A Holt-tengerben valóban nem lehet úszni: a szokásos só­mennyiség legalább tízszeresét tartalmazó víz fenntartja a lubic- kolót, akár újságot is olvashat a vizes hintaszékben. Élet itt lehe­tetlen, a kíváncsiskodó úgy köpi ki a vizet, mintha petróleumot nyelt volna. A turista a Jordán völgyét fi­gyelve meghallgatja az idegenve­zető magyarázatát a háborúkról, amelyeket Noémi szerint rá- kényszerítettek Izraelre, s legfel­jebb csak preventív lépésekről lehet szó. A magyar utas tudja ugyan, hogy a kibuc nem cser­késztábor — mint ahogy az egyik osztrák utas az izraeli kirándulá­sig sejteni vélte —, némi újdon­ság viszont, hogy ezek „a kom- munisztikus képződmények” felbomlóban vannak. Az indivi­dualizmus áttöri a spártai szabá­lyokat. Azt, hogy a gyerekek éjszaka is együtt maradjanak szüleiktől elszakítva, vagy hogy ne legyen mindenkinek autója, hanem a 200-300 kibuclakó a telep 20-30 gépkocsijának valamelyikét bé­relje ki egy-egy alkalomra. A ki­buc azonban sok terhet levesz a telepesek válláról — amennyi­ben a bürokráciától megcsömör- lötten csak a kényelmi szempon­tokat nézzük —, például befizeti helyette az adót, vagy befizet a betegsegélyezési alapba. A ki­buclakó évi 1500-2000 sékel készpénzt kap kézhez „extrakia­dásokra” — ez a városokban nagyjából a havi átlagjövedelem­nek felel meg. Nem sok, morogja a turista, Izrael csillagászati áraira gondol­va, miközben hörpint a világ legdrágább söréből. Még a Szentföldön vette három és fél sékelért, azaz körülbelül száz fo­rintért. Sarkadi Kovács Ferenc r---------------------------­A Dunaújvárosi Nyomda kft pályázatot hirdet ügyvezető igazgatói munkakörbe Az ügyvezető igazgató feladata a 110 főt foglalkoztató társaság működésé­nek biztosítása az SzMSz-ben és az alapító okiratban foglaltak szerint. Pályázati feltételek: szakirányú felsőfokú végzettség, leg­alább 5 éves, a^nyomdaiparban szer­zett szakmai és 5 éves vezetői gyakor­lat. A kézírásos pályázat tartalmazza a pályázó szakmai életútját, jelenlegi te­vékenységének és jövedelmi viszonyá­nak ismertetését, valamint iskolai vég­zettségét igazoló okmányainak máso­latát. Nyelvismeret előnyt jelent. Bérezés: megegyezés szerint A pályázatot kérjük az alábbi címre: Vörösmarty Nyomda H-8000 Székesfehérvár, Irányi Dániel utca 6. CSALÁDI EÍIM \ Kiss Miklós és Kissné Rák Éva örömmel értesíti rokonait, ismerőseit, hogy 1990. január 11-én MARCI és BERCI nézni gyermekeik megszülettek. \=J==J AMFORA AKCIÓ! 9 AMFORA Szeretettel várjuk és üdvözöljük kedves vásárlóinkat AMFORA 55. Sz. ajándékboltunkban Eger, Dobó tér 8. szám alatt, ahol 20 % árengedménnyel árusítjuk üvegpoharainkat január 16-tól 18-ig. HALÁLOZÁS Mély fájdalommal tudatjuk, hogy, BOZSIK JÓZSEF nyugdíjas szobafestő életének 64. évében elhunyt. Gyászszertartása 1990. január 15-én 13.30 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. A gyászoló család Fájó szívvel tudatjuk az ismerősökkel, barátokkal, hogy KATZ MÓR MIKLÓS életének 81. évében hosszú betegség után 1990. január 11-én elhunyt. Temetése január 14-én (vasárnap) 14 órakor lesz az egri izraelita temetőben. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapám, nagyapám és dédnagyapánk MÁTYÁSI SÁNDOR 69 éves korában elhunyt. Temetése 1990. január 15-én 15 órakor az egri Kisasszony temetőben lesz. A gyászoló család Fájó szívvel tudatjuk, hogy LOVNICZKY JÓZSEF ny. postafelügyelő életének 72. évében elhunyt. Ilamvasztás utáni búcsúztatása 1990. január 16-án (kedden) 11.30 órakor az egri Hatvani temetőben. Előtte 11 órakor gyászmise. Hozzátartozói. Fájdalommal tudatjuk, hogy CSÁTI SZILVESZTER életének 102. évében elhunyt. Temetése 1990. január 14-én 13 órakor, a komlói temetőben. A gyászoló család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom