Heves Megyei Népújság, 1990. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-13 / 11. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. január 13., szombat 13. 1 ÉK IHH íhrQitia MjII ¥ iUllit forró napjai Többezer tüntető követelte a köztársaság függetlenségét Vilnius utcáin Gorbacsov látogatása előtt. Találkozott velük Vagyim Medvegjev, az SZKP KB PB tagja. Január 11-én Michail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár, államfő három napos látogatásra érkezett a Litván SZSZK fővárosába, hogy a helyszínen tanulmányozza a litván KB pártszakadáshoz vezetett XX. kongresszusa után kialakult helyzetet. (Népújság-telefotó — MTI) Együtt és kölcsönhatásban Csehszlovák külügyminiszter nyilatkozata Izraeli útijegyzet „Óvakodj a gyanús tárgyaktól!” A mai helyzetben, amikor mind Csehszlovákiában, mind Magyarországon demokratikus struktúrák alakulnak ki, viszonylag könnyen megoldhatók a két ország közötti olyan problémák, mint a bős-nagymarosi vízlépcső ügye, vagy a nemzetiségek helyzete Csehszlovákiában és Magyarországon — hangsúlyozta Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter. Dienstbier lengyelországi és magyarországi útja előtt nyilatkozott az MTI, a Mágyar Nemzet és a Népszabadság prágai tudósítóinak. Dienstbier azt hangoztatta, hogy Csehszlovákia és Magyar- ország kapcsolatai jók voltak és jók, hozzátéve, hogy természetesen az elmúlt időszakban gond volt a bős-nagymarosi építkezés és talán bizonyos problémák voltak mindkét ország nemzetiségeit illetően. A csehszlovák külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezeket a problémákat nehezen lehetett volna megoldani, amikor mindkét országban vagy az egyikben sztálinista rezsimek voltak uralmon, de a jelenlegi helyzetben, amikor mind Csehszlovákiában, mind Magyarországon demokratikus struktúrák alakulnak ki, viszonylag köny- nyen meg lehet oldani őket. Ami a gazdasági együttműködést illeti, Dienstbier megemlítette, Csehszlovákiában rövid időn belül új gazdaságpolitikát alakítanak ki és ennek megfelelően új alapokra helyezik a kapcsolatokat Magyarországgal is. Arra fognak törekedni, hogy az elmúlt évtizedek gyakorlatával szemben, amikor a két ország egymás elmaradottságát tartotta fenn, a jövőben gazdaságaik modem fejlesztését ösztönözzék együttműködésükkel. A külügyminiszter utalva a szomszédságra és az együttműködés hagyományaira megjegyezte, hogy biztosan sok olyan területet lehet találni, ahol a két ország együttműködhet. Dienstbier elismerően szólt arról a szerepről, amelyet a csehszlovákiai magyar nemzetiség játszott a csehszlovákiai békés forradalomban. Arra vonatkozóan, hogy az új szövetségi kormányban miért nem hoztak létre nemzetiségügyi minisztériumot, kifejtette: ennek a bürokratikus alkotmány az akadálya, amely megszabja, hogy milyen minisztériumok lehetnek a szövetségi kormányban, így a tájékoztatási tárcát sem hozhattak létre egyelőre. A külügyminiszter azt is elmondotta, kérdés, hogy legyen-e külön minisztériuma a nemzetiségi kisebbségeknek, mivel Csehszlovákiában a legnagyobb mérfékben korlátozni akarják az állam beavatkozását nemcsak a gazdasági, kulturális, hanem más területeken is és a szabad demokratikus rendszerben mindenkinek, az egyénnek és bármilyen nemzetiségi, szociális vagy más csoportnak lehetősége van a szabad önkifejezésre és érdekei érvényesítésére, A bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban Dienstbier elmondotta, Csehszlovákiában már folynak a szakértői vizsgálatok és bizonyára új módon áll majd hozzá a kormányzat Bős- Nagymaros kérdéséhez. A külügyminiszter egyben utalt arra, hogy a múlt rendszertől örökölt gigantikus építménybe sok milliárd koronát öltek bele, ezért valami módot kell találni, hogy ebből legalább részben hasznosíthassanak valamit. Csehszlovákiának a középeurópai térségben betöltött szerepéről és az itteni folyamatokról szólva Jiri Dienstbier azt hangsúlyozta, hogy a szomszédokkal való kapcsolatoknak ebben rendkívüli szerepet kell játszaniuk. Dienstbier a beszélgetésben végül azt hangsúlyozta, hogy a sztálinizmus elleni harc nem most kezdődött, hanem az 1953- as berlini események, az 1956-os magyar forradalom, az 1968-as Prágai Tavasz része volt ennek a küzdelemnek. Csehszlovákiában a mostani forradalmat nem lehetett volna olyan békésen és nyugodtan véghezvinni, ha nincsenek mögötte ezek az események, ha nem előzi meg a Szolidaritás tíz évig tartó harca, valamint a magyarországi demokratizálási folyamat, amikor megnyitották a magyar-osztrák határt és ez elindította az NDK-beli változásokat is. Dienstbier szerint mindez azt bizonyítja, hogy egyik közép-európai ország sem szigetelődhet el, a demokratizálási folyamatoknak együtt és kölcsönhatásban kell végbemenniük. (MTI) A bécsi repülőtéren kora délután rövid időre elcsitul a forgalom. A B-épület félreeső sarka, a 26-os kijárat kivétel. Itt van az izraeli légitársaság, az El A1 bérelt területe, ahol alapos kihallgatás után engedik fel az elcsigázott utasokat a kék-fehér gépre. A Szovjetunióból kivándorló zsidókat, a turistákat, de a zarándokokat, vagy az üzletembereket is átható pillantású, de felettébb udvarias biztonsági emberek kérdezgetik. Nem, a bőröndöket (most) nem akarják átkutatni, az utas lelkiismeretére apellálnak. Mindegyikük szakképzett pszichológus, a szempilla rebbenésé- re is gyanút fognak. Mikor csomagolt a kedves utas? A csomagolás után felügyelet nélkül ma- radt-e a bőrönd? Vett-e át valakitől csomagot, borítékot (lásd még: levélbomba)? A repülőtéren vásárolt tárgyat a szeme láttára csomagolták-e be? És így tovább, a végtelenségig. A közel-keleti újsághíreken edződött utazó bólint, s lassan, ha eddig még nem volt, bűntudata támad. Izraeli útja során először, de nem utoljára. A Tel Aviv-i Ben Gurion repülőtéren elutazás előtt „Óvakodj a gyanús tárgyaktól!” feliratok alatt még egyszer átesik a procedúrán. Az utas a két ellenőrzés között is csak nehezen feledheti: olyan országba érkezett, amely több mint negyven éve védi állig felfegyverkezve fennmaradását arab szomszédaival szemben. A jeruzsálemi óváros arab részében a dzsippekben halkan duruzsol az adó-vevő készülék, katonák strázsálnak a sikátorok bejáratainál, Betlehem előtt araszol a forgalom: az út felét szögesdrótaka- dály torlaszolja el. A tv-híradó- ból ismert kis tér a Születés temploma előtt éppen csendes; az előző napon ugyanitt kődobáló arabokra lőttek. Az 1967-ben Szíriától elragadott Golan-fennsíkon szögesdrótkerítések veszik körül az új zsidó településeket, a falvakban éjszakánként polgáriak őijára- toznak. Kirjat Smonában, a libanoni határ közelében minden ház bomba- és belövésbiztos szobával épül. A Holt tengerben csak kijelölt szakaszokon lehet fürödni, a strand bejáratánál fegyveres katona nyúlik el a székben, jó száz méterre légvédelmi ágyú mered az égre. A világ legmélyebb pontján, több mint 400 méterre a tengerszint alatt a víz felét arab ország, Jordánia birtokolja. A hangulat kissé hitchcocki: a félelem behálóz mindent — bár az ok nem látható, nem tapintható. Ennek ellenére se tételezze fel az olvasó, hogy a turista rettegve járja be a kicsiny, de látnivalókban párját ritkító országot. A katonai készenlét rekvizitumai nem fedik el a zsidó Sirató Falat, felette a muzulmán Al-Aksza mecsetet, vagy a keresztények templomait. Az Olajfák hegyéről zsidó temetőn keresztül botorkál le a hagymakupolás pravoszláv Mária Magdolna templomhoz, majd a tenyérnyi Getse- máne kerthez, ahol amerikai anyóka akarja megtéríteni: ne a templomban imádkozzon Istenhez, szívében hordja őt. Amikor megtudja, hogy az utas magyar, magyar nyelvű szórólapot kerít elő mappájából. A Genezáret-tó és környéke Jézus tevékenységének helyszíne. De a tó fölött terül el például Szafed, amelyet főleg Spanyol- országból, aragóniai Fülöp idejéből bevándorolt zsidók leszármazottai népesítenek be. Itt főleg zsinagógákat mutogatnak, askenázi és szefárd stílusút. Az egyik zsinagógából kilépve, levéve a férfiak számára kötelező kis fejfedőt, perselyes bácsikába ütközünk: Románia számára gyűjt, ő maga is Bukarestből vándorolt ki valamikor a hatvanas években. „Ott csak dolgozni volt muszáj — enni nem volt mit”, mondja ki a szentenciát hibátlan németséggel. Közép-Európa legújabbkori történései a Szentföldön is utolérik az embert, sőt igazán csak itt. A badacsonyi vulkánkúpnál kétszer nagyobb Masszada teteje fellegvárat rejt: Masszadában zajlott le a zsidók utolsó nagy csatája a rómaitik ellen időszámításunk kezdetén. Az utas e heroikus küzdelemről — az erődítmény védői kollektív öngyilkosságot követtek el — Josephus Flaviustól tudhat meg a legtöbbet. Arról is értesül, hogy a Josephus Flavius bizony felvett név, egy magas rangú reálpolitikus zsidó rejlik mögötte. A Holt-tengerben valóban nem lehet úszni: a szokásos sómennyiség legalább tízszeresét tartalmazó víz fenntartja a lubic- kolót, akár újságot is olvashat a vizes hintaszékben. Élet itt lehetetlen, a kíváncsiskodó úgy köpi ki a vizet, mintha petróleumot nyelt volna. A turista a Jordán völgyét figyelve meghallgatja az idegenvezető magyarázatát a háborúkról, amelyeket Noémi szerint rá- kényszerítettek Izraelre, s legfeljebb csak preventív lépésekről lehet szó. A magyar utas tudja ugyan, hogy a kibuc nem cserkésztábor — mint ahogy az egyik osztrák utas az izraeli kirándulásig sejteni vélte —, némi újdonság viszont, hogy ezek „a kom- munisztikus képződmények” felbomlóban vannak. Az individualizmus áttöri a spártai szabályokat. Azt, hogy a gyerekek éjszaka is együtt maradjanak szüleiktől elszakítva, vagy hogy ne legyen mindenkinek autója, hanem a 200-300 kibuclakó a telep 20-30 gépkocsijának valamelyikét bérelje ki egy-egy alkalomra. A kibuc azonban sok terhet levesz a telepesek válláról — amennyiben a bürokráciától megcsömör- lötten csak a kényelmi szempontokat nézzük —, például befizeti helyette az adót, vagy befizet a betegsegélyezési alapba. A kibuclakó évi 1500-2000 sékel készpénzt kap kézhez „extrakiadásokra” — ez a városokban nagyjából a havi átlagjövedelemnek felel meg. Nem sok, morogja a turista, Izrael csillagászati áraira gondolva, miközben hörpint a világ legdrágább söréből. Még a Szentföldön vette három és fél sékelért, azaz körülbelül száz forintért. Sarkadi Kovács Ferenc r---------------------------A Dunaújvárosi Nyomda kft pályázatot hirdet ügyvezető igazgatói munkakörbe Az ügyvezető igazgató feladata a 110 főt foglalkoztató társaság működésének biztosítása az SzMSz-ben és az alapító okiratban foglaltak szerint. Pályázati feltételek: szakirányú felsőfokú végzettség, legalább 5 éves, a^nyomdaiparban szerzett szakmai és 5 éves vezetői gyakorlat. A kézírásos pályázat tartalmazza a pályázó szakmai életútját, jelenlegi tevékenységének és jövedelmi viszonyának ismertetését, valamint iskolai végzettségét igazoló okmányainak másolatát. Nyelvismeret előnyt jelent. Bérezés: megegyezés szerint A pályázatot kérjük az alábbi címre: Vörösmarty Nyomda H-8000 Székesfehérvár, Irányi Dániel utca 6. CSALÁDI EÍIM \ Kiss Miklós és Kissné Rák Éva örömmel értesíti rokonait, ismerőseit, hogy 1990. január 11-én MARCI és BERCI nézni gyermekeik megszülettek. \=J==J AMFORA AKCIÓ! 9 AMFORA Szeretettel várjuk és üdvözöljük kedves vásárlóinkat AMFORA 55. Sz. ajándékboltunkban Eger, Dobó tér 8. szám alatt, ahol 20 % árengedménnyel árusítjuk üvegpoharainkat január 16-tól 18-ig. HALÁLOZÁS Mély fájdalommal tudatjuk, hogy, BOZSIK JÓZSEF nyugdíjas szobafestő életének 64. évében elhunyt. Gyászszertartása 1990. január 15-én 13.30 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. A gyászoló család Fájó szívvel tudatjuk az ismerősökkel, barátokkal, hogy KATZ MÓR MIKLÓS életének 81. évében hosszú betegség után 1990. január 11-én elhunyt. Temetése január 14-én (vasárnap) 14 órakor lesz az egri izraelita temetőben. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapám, nagyapám és dédnagyapánk MÁTYÁSI SÁNDOR 69 éves korában elhunyt. Temetése 1990. január 15-én 15 órakor az egri Kisasszony temetőben lesz. A gyászoló család Fájó szívvel tudatjuk, hogy LOVNICZKY JÓZSEF ny. postafelügyelő életének 72. évében elhunyt. Ilamvasztás utáni búcsúztatása 1990. január 16-án (kedden) 11.30 órakor az egri Hatvani temetőben. Előtte 11 órakor gyászmise. Hozzátartozói. Fájdalommal tudatjuk, hogy CSÁTI SZILVESZTER életének 102. évében elhunyt. Temetése 1990. január 14-én 13 órakor, a komlói temetőben. A gyászoló család.
