Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-08 / 290. szám (291. szám)

NÉPÚJSÁG, 1989. december 8., péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA - HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. A Világegyetem ma is sok titkot rejteget a tudósok, a kutatók előtt. Nemzetközi összefogással sokféle megfigyelést, műszeres kutatást folytatnak bolygó­ink vizsgálatára. A szakemberek állandóan tökélete­sítik eszközeiket, berendezéseiket. Mostani összeál­lításunk néhány új érdekességbe avatja be olvasóin­kat. Gyűrű a Neptunusz körül? A Neptunusz gyűrűjét még nem fedezték fel, de annak léteznie kell — ezt állítja egy szovjet professzor, a kijevi egyetem bolygókuta­tója. A tudós elmélete szerint az óriásbolygókon és azok holdjain is roppant heves vulkáni tevékenység zajlik. A vulkánok hatalmas meny- nyiségű anyagot lövellnek ki magukból. A professzor szerint ez az anyagmennyiség okvetlenül a Szaturnusz gyűrűjéhez hasonló övét al­kot az óriásbolygók körül. A Jupiter gyűrűje, amelyet a Voyager ame­rikai űrszonda fedezett fel, szintén megerősítette a föltevést. Űrrepülőtér Brazíliában A táguló világegyetem elmélete mellett szól — A legtökéletesebb nagyméretű optikai elem a vilá­gon — A világűrben automatikusan dolgozik A Hubble-űrtávcső Az Amazonas torkolatától délkeletre, Alcantarándl hozzá­láttak ahhoz, hogy megépítsék Brazília első űrbázisát. Brazília a déli féltekének első olyan orszá­ga kíván lenni, amelyről mester­séges holdakat bocsátanak fel. Az 1981-ben megkezdett űrprog­ram megvalósítására 1995-ig mintegy 300 millió dollárt szán­nak. Azt tervezik, hogy 1989-től 1993-ig két meteorológiai mes­terséges holdat és két erőforrás­kutató holdat bocsátanak fel. Ezeknek szilárd hajtóanyagú, kétlépcsős hordozórakétáját egy olyan kutatórakétának a tovább­fejlesztésével építik meg, amely­nek legnagyobb teljesítményű tí­pusa, a Sonda — IV. 500 kg hasz­nos terhet 730 km-es magasságú keringési pályára állíthat rá. Brazíliának — a világ harma­dik országaként — már 1973 óta van földi állomása, amely alkal­mas rá, hogy az Egyesült Álla­mok Landsat erőforrás-kutató műholdjainak felvételeit vegye. E képek másolatait 1500 előfize­tő kapja meg, így Brazília a Landsat-rendszer második leg­nagyobb felhasználója. Brazília első mesterséges holdját, a Brasilsat nevű távköz­lési műholdat az USA-ban és Ka­nadában készítették el, 1984 februárjában juttatták a világűr­be, a nyugat-európai országok Ariane nevű rakétájával. Az Al- kantarából 1989-ben felbocsá­tandó első meteorológiai műhol­dat már 90 százalékban Brazíliá­ban építik meg. Századunk második felében a hagyományos felépítésű földi tükrös távcsövek elérték teljesí­tőképességük határát. Ugyanak­kor a földi távcsöveinkkel az elektromágneses sugárzásoknak csak kicsiny részét tudjuk megfi­gyelni. A fejlődés további útját a világűrbe telepített csillagászati távcsövek jelenthetik. A Hubb- le-űrtávcsövet a tervek szerint 1985-ben szerették volna Föld körüli pályára állítani. Ez az idő­pont később 1986. augusztus 8-ra módosult, amikor az Atlan­tis űrrepülőgép indította volna útjára a távcsövet. A Challenger katasztrófája miatt a startra nem került sor; a várva várt indításra remélhetőleg ez év decemberé­ben, legkésőbb 1990 első ne­gyedévében sor kerül. Légkörünk sokáig eltitkolta előlünk, hogy Napunk milyen sokféle sugárzást bocsát ki. De Tejútrendszerünk távolabbi vi­dékeiről nagy energiájú sugárzá­sok szinte állandóan bombázzák Földünket. Bolygónk vastag lég­köre az elektromágneses sugár­zás egyik tartományát engedi át. Az infravörös sugarak ugyan mélyen behatolnak légkörünk­be, de a víz és széndioxid-mole­kulák elnyelik őket, így nem jut­hatnak le a felszínre. Az ultrai­bolya-sugárzás bizonyos tarto­mányait az ózonréteg nyeli el. A kemény ibolya- és röntgensugár­zások elnyelődése néhány száz kilométer magasságban történik meg. A látható fény látszólag akadály nélkül hatol át bolygónk vastag légkörén. Pedig a több száz kilométer vastag levegőré­teg alaposan megnehezíti a csil­lagászati megfigyeléseket. A csillagok helyzetének meghatá­rozásánál a légköri fénytörés ne­hezíti a pontos mérést. De a csil­lagok fényének színe is megvál­tozik a vastag légkörön való át­haladás közben. Minderről mi magunk is meggyőződhetünk, ha a lenyugvó Nap vöröses ko­rongjára pillantunk. Már az űrkutatás kezdetei előtt is volt igény a csillagászati megfigyelések légkörön túlról való végzésére. Az első kísérlete­ket ballonokra, majd rakétákra helyezett műszerekkel végezték el. Mesterséges holdak fedélze­téről végzett első csillagászati mérésekre a hatvanas években került sor. A Szovjetunióban 1979-ben a Progressz — 7 teherűrhajóval egy 10 méter átmérőjű rádiótáv­csövet szállítottak a Szaljut — 6 űrállomásra. A három hétig tartó kísérlet során a Nap, a Föld és a Tejút sugárzását fogták fel. Ugyancsak a légkörön túlról tör­tént az égbolt kozmikus háttér- sugárzásának mérése is, mivel a Föld felszínén ezeken a hullám­hosszakon igen nagy az elnyelő­dés. A Prognoz műhold detekto­rainak mintegy fél év alatt sike­rült az egész égboltot feltérké­pezni. Mérési eredményei meg­erősítették azt a feltételezést, amely szerint a kozmikus háttér- sugárzás egyenletesen és azonos erősséggel érkezik minden irányból. Mindez a táguló Világ- egyetem elmélete mellett szól. A hősugarak csillagászatában nagy áttörést jelentett az első kizáró­lag csillagászati célú infravörös csillagászati műhold, az írás. Az amerikai, holland és angol szak­emberek közreműködésével ké­szült műhold rendkívül sikeres méréssorozatot hajtott végre. A majdnem egyéves megfigyelési idő alatt az égbolt 95 százalékát tapogatta le, így az írás mérésso­rozata alapján több százezerrel nőtt az égbolt infravörös objek­tumainak a száma. Az űrcsillagászat legjelentő­sebb lépésére remélhetőleg né­hány hónapon belül sor kerül, amikor 500 kilométer magas Föld körüli pályára állítják a Hubble-űrtávcsövet. A távcső nem sokban különbözik na­gyobb méretű földi társaitól, de teljesítőképessége az összes mű­ködési tartományban — ibo­lyántúli, látható fény, infravörös — túlszárnyalja a földi távcsöve­két és a már eddig pályára állított összes csillagászati mesterséges holdakét. ficz. eddigi csillagászati távcsö­vekhez soha olyan pontosan megmunkált felületű tükör nem készült, mint az űrtávcső főtük­re. A 240 centiméter átmérőjű főtükör, a gyártó cég Perkin-El- mer szóvivője szerint a valaha gyártott legtökéletesebb nagy­méretű optikai elem a világon. A tükör felületi egyenetlenségei nem haladják meg a 10 nanomé­tert. A távcső átmérőjéhez ké­pest ez olyan pontosságnak felel meg, mintha egy magyarország- nyi területen a tengerszinttől va­ló eltérés maximum 1 milliméter lennel! Az óriástükör készítése során soha nem alkalmazott spe­ciális technológiát vezettek be. A vákuumkamrában a foncsorozás ideje alatt a tükröt percenként ötször kellett körbeforgatni, így biztosítva azt, hogy a tükröző be­vonat mindenütt azonos vastag­ságú legyen. A teljesítmény nö­velése érdekében a főtükör olyan tulajdonságú üvegből készült, ami hőmérséklet-változás hatá­sára alig változtatja alakját. Az űrtávcső emberektől távol, a világűrben, automatikusan fog dolgozni. Készítésénél célrave­zetőbbnek látszott, ha a műszer úgynevezett modul rendszerben épül, így szükség esetén lehető­ség lesz arra, hogy az egyes meghibásodott műszereket au­tomaták kiemeljék, majd rögtön egy működő egységgel pótolják. A karbantartási feladatok elvég­zése érdekében az űrrepülőgép két és fél évenként megközelíte­né a Föld körül keringő műszert. Az űrtávcső a tervek szerint lega­lább 20 évig lesz működőképes, teljesítőképességénél fogva 50- szer halványabb égitesteket tu­dunk majd megfigyelni, mint föl­di társaival. Választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy valójában mik is a kvazárok. A nagy vörös- eltolódású kvazárok lehetnek a Világegyetem legtávolabbi és legidősebb objektumai, vagy ta­lán akadnak még nagyobb sebes­séggel távolodó objektumok is? Legizgalmasabbnak bizonyulna az a megfigyelési program, ami a közeli csillagok bolygórendsze­reinek kutatását célozná meg. De a fedélzeti nagy látószögű ka­merával lehetővé válna a csilla­gok keletkezésének és életének tanulmányozása is. Lényegesen jobb minőségű felvételeket ké­szíthetnénk a Naprendszerünk bolygóiról. A fedélzeti színképe­lemzővel vizsgálható lesz majd a bolygók légköre, az üstökösök kémiai összetétele és a csillagkö­zi gázfelhők fizikai viszonyai. Az első évek űrkísérletei ter­mészetesen azokra az elektro­mágneses tartományokra irá­nyulnak majd, amelyeket a Föld felszínéről nem lehet megfigyel­ni. A hagyományos csillagászati megfigyelések a látható fény tar­tományában csak néhány évvel később kezdődhetnek meg. Az első eredmények bizonyára vá­ratnak majd magukra, de egy azonban bizonyos, hogy az elkö­vetkezendő évtizedek felfedezé­sei a Hubble-űrtávcsőtől szár­maznak majd! Vas né Tana Judit ■■■■■■■■■■■■ B3 Országúti disco Századunk tanúja — Habsburg Ottó Mozipremierek Országúti disco a címe annak a kiváló amerikai produkciónak, melyet az egri Vörös Csillag mo­zi tűzött műsorra. A film fősze­replője Patrick Swayze egy bérelt verekedőt alakít. Már többször megkéselték, meglőtték és teste legtöbb csontját eltörte, de még mindig tökéletes fizikai kondíci­óban van. Jelmondata: "Vagy el­fogadsz, vagy mehetsz”. Szex, kábítószerek és a vidéki éjszakai mulatójának rock’n roll-ja köze­pette a Road House, Dalton igazságos harcának a története a város brutális patriarchája éllen, akinek hatalomvágya alig múlja felül züllött és buja mohóságát. Századunk tanúja — Habs­burg Ottó. Ez a produkció a ko­rábban róla készült alkotás má­sodik része. A politikust Európa és Magyarország jövője foglal­koztatja. A felelősség hangján fi­gyelmeztet: bosszúval semmiféle problémát nem lehet megoldani. Aggódik azért az országért, amelynek trónörököse volt. Tol­mácsolja, nehogy a második lé­pést tegyük meg az első előtt. A filmet a Prizma mutatja be ma délután 3-kor, valamint vasár­nap 15 és 17 órakor. Buday Ágota kerámiái a Rudnay Teremben Buday Ágota témaköre egy tengely körül forog. Van az asz- szony, a nő, a lány. Esetleg a gye­rek. Ezek egyedül állnak a tér­ben, vagy összefogódzanak. Az anya hóna alatt cipelheti vásott kölykét. De mindig azt látjuk, hogy ez a nő, a lány, az asszony valahová tartozik, azaz, hogy hozzá tartoznak valakik. Mert ez az asszony néha hangos kiáltásra csücsöríti a száját és az ábrázo­latból kitűnik, hogy nem a Stille Hachtot fuvolázza nehezen elal- vó, még újabb mesét váró gyer­kőcének. Ez a magányos, vagy párjával elénk álló asszonyi népség tele van temperamentummal. Úgy hordja az empire-ból, netán a biedermeyerből itt felejtett hosz- szú ruháit, netán hálóingjeit teríti fejére-vállára kendőjét, hogy a szendeség, az áhitat mögül kilát­szik az a belső tudat és méltóság, amiért olyan figyelmeztetően és okosan néz ránk. Ahogyan kife­jezi, megmagyarázza sorsát. Ő itt van, őt szeretni kell, mert akkor is jót akar, ha kiabál, akkor is jót cselekszik, ha táncba lép, netán sétára indul, vagy hangos szóval mosdatja a gyereket. Meghitt, az otthonból ránk szóló, szeretetet sugárzó asszo­nyi világ ez a hetven kerámia, ahogyan Buday Ágota bemutat­ja nekünk szenvedélyes teremtő­kedvét, indulatait, varázslatait. Nem lehet érzéketlenül tovább­menni figuráitól. Nagybozontú fejek, égre emelt karok, felsze­gett nyakkal ránkmeredő tekin­tetek vallanak arról, mennyire fékezhetetlen vággyal és sokol­dalúsággal, az élet mekkora sze­retetével alkot ez a művész. És még nem is szóltunk azokról az apró, de szenvedéllyel, értéssel odarakott részletekről, amelyek egy-egy kis mintázat lelkét feldú­sítják. A harmonikus egészben finom jelzetek, minták jelenítik meg a gondosságot, amellyel Bu­day Ágota a nagyhírű elődök méltó folytatója hazai kerámia­művészetünkben. A hét vége időjárása Hideg idő várható az előttünk álló hét végén megyénk terüle­tén. Szombaton felhős, párás időre számíthatunk, legfeljebb néhány órás napsütéssel. Hó- szállingózás lehet. A szél gyenge marad. Vasárnap borult lesz az ég, gyenge havazás kialakulása is valószínű. A legalacsonyabb haj­nali hőrmérséklet szombaton -5, -8 fok között várható, vasárnap hajnalra -3, -5 fokig csökken a hőmérséklet. A kora délutáni órákban mindkét napon O-fok körül valószínű. A hét elején igazi téli idő vár­ható. A szél is átmenetileg meg­erősödik. A hét második felétől enyhül az idő, gyakran kell szá­mítani csapadék kialakulására. Havaseső majd eső is várható. A hajnali minimum O-fok körül, a maximum néhány fokkal fagy­pont felett alakul. Programbörze Kiállítások, tárlatok Bulla Márta és Koch György grafikusművészek tárlatát Eger­ben az Oktatási Igazgatóságon kereshetik fel a képzőművészet rajongói. A kiállítás gazdái: A Megyei Művelődési Központ és a Hevesi Szemle Galériája. * Minden gyermekjátéktípusból láthatnak egy-egy darabot az Eg­ri Ifjúsági Házban. A vármúze­um gyűjteményének fő része Fa­ragó Lóránt egri fényképész ha­gyatékából származik. Ugyanitt az első emeleten Ducsai Zoltán tanár festményeit, a Galéria „I” földszinti nagytermében pedig Csontváry Kosztka Tivadar élet­művét bemutató tematikusán összeállított reprodukciósort te­kinthetnek meg. * Az MMK II. emeleti előterében a fotószakkör kamaratárlata látható, a kisgalé- riában pedig a XIV. Országos Amatőr Képző- és Iparművésze­ti kiállítás megyei bemutatóján vehetnénk részt az érdeklődők. Szórakoztató, ismeretterjesztő programok Holnap délelőtt 10 órától az MMK 205-ös termében számí­tógépeken programozhatnak a fiatalok * Vasárnap délután 3 órakor ugyancsak itt a földszinti 9-es teremben az Egri Nagycsa­ládos Egyesület rendezvényére kerül sor a karácsonyi készülő­dés jegyében. Túra A Magyar Úttörők Szövetsé­ge Heves megyei elnöksége, a Heves megyei és a városi termé­szetbarát bizottságok „Hátizsák­kal októbertől áprilisig” túra- mozgalom teljesítésére gyalog­túrákat szervez december 9-én, szombaton. Egerből a Bükkbe indítanak egyet Felsőtárkány — Stimecz-ház — Felsőtárkány út­vonalán. A10 kilométeres túrára vállalkozók 7.10 és 8.35 órakor találkozhatnak Lovász József, Martus Ferenc és Nemes Gyula vezetőkkel a dr. Nagy János utcai autóbusz-megállóban. Gyöngyösről a Mátrába me­hetnek a kirándulni vágyók. A 8 kilométeres útvonalon a követ-1 kező állomásokat érinthetik: Ké­kestető — Négyeshatár -Peres- bérc — Mátrafüred. Bratu László és Pálmai Béla túravezetőkkel 7.50 órakor találkozhatnak a gyöngyösi Volán autóbusz-állo­máson. Hatvanból a Medvesbe indíta­nak csoportokat, mely során So­moskőújfalu, Eresztvény, Salgó- bánya és Salgótarján úton halad­nak. A 16 kilométeres túrára je­lentkezők 9-10 órakor legyenek a hatvani vasútállomáson, ahol Pappné Lipták Edit és Verbói Ti- borné váiják. A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor SE természetjárói vasár­nap kerekednek fel a kerecsendi erdőbe. Indulás 8.50-kor az egri Volán-pályaudvarról. Bélyeggyűjtőknek A Magyar Posta korábban megjelent festmény bélyegei és sorai a hazai és kül­földi nagy mesterek igen sok művét örö­kítették meg. Most ismét gyarapítja a té­makörbe tartozó bélyegek miniműzeu- mát. December 18-án ugyanis négyér­tékű sorozattal ad válogatást a modern magyar festészetből. A harminc forint névértékű sorban ábrázolt alkotásokat Vertei József grafikusművész foglalta keretbe. Az egyes bélyegek a következő műveket ábrázolják: Komis Dezső: Miska, Kassák Lajos: Felkelt a nap, Bá­lint Endre: Groteszk és Gyarmathy Ti­hamér: Játékemlékek. A sort a Pénz­jegynyomda készíti ofszet eljárással 269300 fogazott és 4700 fogazatlan példányban. Postai levelezőlap: december 12-én a posta három forint névértékű benyo­mott bélyegű levelezőlap kibocsátásá­val kívánja felhívni a figyelmet a jövő évben esedékes népszámlálásra. A leve­lezőlapot Dudás László grafikusművész tervrajza alapján az Állami Nyomda ké­szíti harmincezer példányban. A be­nyomott bélyegen a népszavazás emblé­mája az ábra. A lap bal oldalán az ország térképe látható. Felette — az esemény szimbólumaként — különböző korú, tí­pusú emberek tűnnek fel. A január 2-6 felirat a népszámlálás időpontját jelzi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom