Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-15 / 296. szám

POLITIKAI NAPILAP PRÓBÁRA TETT BOLDOGSÁG „Belső kényszert éreztem arra, hogy levelet írjak az újság­nak, és hogy elmeséljem keltőnk sorsát...” (4. oldal) HÚSZMILLIÓ ÉVES LÁBNYOMOK „Ezek az állatok egykor nyugodt és sekély tenger lakói vol­tak.” (5. oldat) NYITOTT FÜLLEL „...Semmiben sem kérték ki a véleményüket, pedig ha ez megtörtént volna, biztos, hogy nem keletkezik 8 millió fo­rintos hiány az ESE-nél.” (6. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 30, 45, 66, 79, 80 Véglegesen Budapestnek és Bécsnek ítélték az 1995. évi világkiállítás megrendezésének jogát Kitüntették a megszűnt testület kiemelkedő munkát végzett tagjait Utolsó ülését tartotta a megyei NEB Berecz Andrásné gyöngyösi népi ellenőr átveszi kitüntetését (Fotó: Szántó György) A Nemzetközi Kiállítások Iro­dája csütörtökön Párizsban megtartott ülésén véglegesen Budapestnek és Bécsnek ítélte az 1995. évi, a „ Híd a jövőbe” mot­tóval készülő világkiállítás meg­rendezésének jogát. A világkiál­lítások történetében első ízben két, egymástól több mint kétszáz kilométerre levő főváros kapta meg ezt a jogot: a példátlan ese­mény, az iroda ülésének tanúsá­ga szerint is, máris nagy érdeklő­dést kelt. A csütörtöki ülésre Párizsba érkezett Glatz Ferenc művelődé­si miniszter, a világkiállítással foglalkozó kormánybizottság vezetője, Somogyi László kor­mánybiztos és dr. Bielek József a Fővárosi Tanács elnöke. Osztrák részről Erhard Busek tudomá­nyos és kutatásügyi miniszter, az osztrák kormány képviselője és — az utolsó pillantaban betegsé­ge miatt távolmaradásra kény­szerült Helmut Zilk polgármes­ter helyett — Hannes Swoboda városi tanácsnok vett részt a ta­nácskozáson. A magyar és az osztrák kül­döttség a szavazást követően kö­zösen tartott sajtókonferenciát. Glatz Ferenc nagy örömmel üdvözölte az iroda döntését, tré­fásan megjegyezve: azon ritka alkalmak egyikéről van szó, amikor Ausztria és Magyaror­szág közösen aratott győzelmet. „Nem csupán építési lehetőség­nek, gazdasági bemutatónak te­kintjük ezt a kiállítást. Arra kell kihasználnunk a lehetőséget, hogy megmutassuk azokat a jel­legzetességeket, hagyományo­kat, történelmi emléket, amelyek országainkat jellemzik — mon­dotta. — Ez egyúttal lehetőség arra is, hogy Magyarország, amelyet korábban elzártak ettől, közelebb kerüljön Európához”. A magyar miniszter kijelen­tette: — Az 1995-ös világkiállí­tás egyúttal Közép-Európa kiál­lítása is lesz, hiszen az ott élő né­pek is bemutatkozhatnak majd a világnak, hogy közelebb kerülje­nek a nyugat-európai fejlődés folyamatához. Ez alkalom lesz arra, hogy gazdaságukat és kul­turális életüket is fellendítsék. ”A mi körzetünk kimaradt a komputerkorszakból, munka- kultúránk balkanizálódott és szovjetizálódott az elmúlt negy­ven évben. Ezek a problémák természetesen kihatnak még a világkiállítás előkészítésére is. De meg akaijuk szüntetni ezt a helyzetet, mozgósítani akaijuk országunkban a vállalkozói ked­vet. Somogyi László aláhúzta, hogy Magyarország egyik úttö­rője volt a kelet-európai térség­ben bekövetkezett és folyamat­ban levő politikai változásoknak. Kijelentette, hogy a magyar kor­mány, a magyar Országgyűlés és az ország lakossága jó világkiállí­tást akar, és bizonyos abban, hogy képes is lesz annak megren­dezésére. Erhard Busek elmondta: — Amikor három évvel ezelőtt megkezdődött a közös munka a világkiállítás előkészítésére, még senki sem látta előre azokat a po­litikai változásokat, amelyek mára átalakították a világ képét. Akkor még nem volt könnyű át­lépni a határokon — mára lebon­tották a vasfüggönyt, leomlanak a népeket elválasztó falak. „Szomszédos országok va­gyunk. Természetesen van kü­lönbség a politikai, a gazdasági és a társadalmi rendszerben. De megvan bennünk a törekvés az együttélésre, a közeledésre” — mondotta az osztrák miniszter, hangoztatva egyúttal, hogy a ma­gyarországi, lengyelországi, csehszlovákiai és más kelet-eu­rópai változások már szinte meg is valósítják a világkiállítás alap­eszméjét, megépítik a jövőbe ve- zető hidat. Miből és hogyan lesz képes a súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő Magyarország a világ- kiállítás megrendezésére? Erről nyilatkozott Somogyi László, a kiállítás kormánybiztosa Párizs­ban, azt követően, hogy Buda­pest és Bécs megkapta a jogot az 1995. évi világkiállítás megren­dezésére. — Kezdettől fogva tudjuk, hogy a világkiállítás megrende­zéséhez vállalati pénzekre és kül­földi pénzeszközökre, külföldi vállalkozókra lesz szükségünk. A mai döntés azt jelenti, hogy nyitva áll a kapu azok előtt a ma­gyar és külföldi vállalkozók előtt, akik pénzeszközökkel, be­fektetésekkel akarnak részt ven­ni a világkiállításban. Ezt célozza az az elhatározás, hogy még az idén, de legkésőbb a jövő év ele­jén megalakítjuk a budapesti vi­lágkiállítás részvénytársaságot — mondta. Több mint három évtizedes tevékenységét lezárva, utolsó testületi ülését tartotta meg teg­nap Egerben a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A másfél ezres aktív és társadalmi munkás tagságának képviselőit Csepelyi Károly nyugállomány­ba vonuló elnök köszöntötte, amikor egyebek között elmon­dotta tevékenységüket méltató beszédében: — A népi ellenőrzési munka fő iránya mindig az volt: hogyan lehetne a fejlődésünket, előreha­ladásunkat akadályozó körül­ményeket a felszínre hozni és azokat megszüntetni. A NEB vizsgálatai mindig valós problé­mákat feszegettek, igazak voltak, és azok intézkedésekre inspirál­tak. Ez mindenekelőtt annak a következménye volt, hogy a vizs­gálatokat a témát és a felvetett problémát legjobban ismerő sza­kemberek végezték, akik szíve­sen vállalták ezt a fontos társa­dalmi megbízatást... Az elismerést és a köszönetét tolmácsoló elnöki gondolatok után került sor a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság által ado­mányozott kitüntetések átadásá­ra. Szálkái Tóth István, a KNEB elnökhelyettese a Kiváló Társa­dalmi Munkáért kitüntető jel­vényt nyújtotta át Berecz And- rásnénak, a gyöngyösi Berze gimnázium igazgatójának, a vá­rosi NEB társadalmi elnökhe­lyettesének, Bogdány Jánosnak, az Egri Finomszerelvénygyár fő­osztályvezetőjének, megyei NEB-tagnak, Daragó István­nak, az egerszóláti téesz csoport- vezetőjének, megyei NEB-tag­Kontinensünkön — így orszá­gunkban is — készülnek az 1992- es összeurópai piac megteremté­sére. Ez teljesen új feltételeket teremt a nemzetek gazdasági éle­tében, az együttműködésben, a kapcsolatokban. A felkészülés tulajdonképpen feltételezi az egyes országok hasznos tapasz­talatainak közreadását, a segítő szándékot. Mindezt szolgálta az a gazdasági szeminárium, ame­lyet a hazai vállalatok — közöt­tük Heves megyeiek —, üzemek, szövetkezetek és vállalkozók il­letékes kereskedelmi szakembe­reinek részvételével a Qualifó- rum Minőségfejlesztési Leány- vállalat szervezett csütörtökön Budapesten a MTESZ székhá­zában. Az újszerű kezdeményezést bizonyítja, hogy nagy volt az ér­deklődés. Fixier László, a leány- vállalat igazgatója mutatta be a svájci, az osztrák, a nyugatnémet és francia előadókat. Legelőször is a magyar származású, Svájcban élő és dolgozó Kazimir M. Ma­gyar professzort, a St.-galleni egyetem tanárát, aki a marke­tingszemléletű vállalatirányítás­ról beszélt. Utalt a nemrég ma­gyar nyelvre is lefordított köny­vére, amely A marketingé a jövő címet viseli, s 1988-ban Európa és az Egyesült Államok legjobb piaci „kódexe” elismerést szer­zett. Teljesen új szemléletet és tárgyalásmódot hozott a szerző nak, Erki Jánosnak, a nagyrédei tanács vb-titkárának, gyöngyösi városi NEB-tagnak, Fenyves Olivérnek, az egri Csepel Autó­gyár előadójának, népi ellenőr­nek, dr. Gál Jánosnak, a Heves Megyei Finommechanikai Vál­lalat igazgatóhelyettesének, az egri városi NEB társadalmi el­nökhelyettesének, Kiss Elemér­nek, a Mátraaljai Szénbányák Vállalat nyugdíjasának, gyön­gyösi népi ellenőrnek, Nagy Jó­zsefnek, a GHV műhelyvezető­jének, megyei NEB-tagnak, So- modi Lajosnak, az egri Agroker Vállalat igazgatójának, a megyei NEB társadalmi elnökhelyette­sének és Tüdős Gyulának, a Te- szöv főmunkatársának. Kiváló munkáért kitüntetésben része­sült Pogonyi Sándor, a megyei művében. A sikeres, kezdemé­nyező vállalkozások elemzésé­vel, a piaci elismertség titkaival foglalkozik. Hangoztatta, és a magyar szakemberek figyelmébe ajánlotta, hogy munkájuk során a kielégítésre váró fogyasztói igényeket vegyék elsődlegesen figyelembe, mert a szükségletek folyamatosan élnek, a termékek viszont elhalnak. Beszélt az egyes áruk minőségének, igé­nyességének, megjelenési for­májának és árának szoros össze­függéseiről. Mindezt a japán au­tó- és óraipar rendkívül gyors fejlődésével példázta. Ennek eredményeként elárasztották a világpiacot jobbnál jobb termé­keikkel. Aláhúzta, a márkák, az áruk elnevezésének fontosságát, azok figyelemfelkeltő szerepét és hatásos reklámját. Mint mondta, a modern marketingszellem át­hatol a gazdaság minden részén: a műszaki fejlesztéstől a szerve­zésen át a nyilvántartásig, és ké­pes új eredményeket létrehozni. Érdeklődés kísérte dr. Tho­mas Lederer osztrák jogászpro­fesszor előadását is, aki a termék szavatosság felelősségéről szólt, amelyet ma már törvény szabá­lyoz a fejlett európai országok­ban, így Ausztriában is. Hangoz­tatta, hogy fontos ez azért, mi­szerint a termelők az importőrök és exportőrök, a kereskedők konkrét személyes felelősséget vállaljanak cikkeikért, garantál­NEB gépkocsivezetője. Em­lékplakettel tizenegy népi ellen­őr munkáját ismerték el. Az eseményen köszönetét mondott mind a jelenlévő, mind pedig a megyében élő volt népi ellenőröknek a testület nevében Schmidt Rezső megyei tanácsel­nök is. Kiemelte azt a szoros és fontos kapcsolatot, amely a há­rom évtized alatt a NEB vezetői, aktívái és a megye tanácsai kö­zött kialakult. Külön értékelte azt a sokrétű munkát, amellyel Csepelyi Károly a népi ellenőr­zés helyi feladatait összefogta, irányította. A megyei NEB utolsó testületi ülése — Somodi Lajosnak, a ki­tüntetettek nevében mondott köszönő szavait követően — sze­rény fogadással zárult. va azok megbízhatóságát, minő­ségét! Rámutatott, hogy erre Magyarországon is mielőbb szükség lesz annak érdekében, hogy az itteni áruk is jobban el­keljenek a világpiacon. Segítséget és együttműködést ajánlott a magyar vállalatoknak, vállalkozóknak Franciaország első számú termékmenedzselő cége, az Interaction igazgatója, Daniel Petit. A piacközpontú termékfejlesztés követelményei­ről beszélt, kiemelve a magya­rokkal való vegyes vállalatok lét­rehozásának lehetőségét, felté­teleit. Végezetül dr. Wolfgang Shirmer, az NSZK-beli Ral Insti­tute igazgatója szólt azokról a bi­zonylatokról, amelyek a termé­kek minőségét igazolják a nyu­gat-európai piacokon. Felhívta a figyelmet ezek fontosságára a magyar áruk esetében is a követ­kező évekre. A szeminárium része volt az a divatbemutató, amelyen az S-modell bemutatta azokat a női és férfi öltözékeket, amelyek a menedzserek határozott, jó meg­jelenését, fellépését segítik elő. Az egésznapos konferencia a Ki­váló Áruk Fóruma védjegyével kitüntetett 37 új hazai termék gyártóinak köszöntésével zárult, amikor is átadták a kiváló minő­séget bizonyító okleveleket. IVlentusz Károly Ünnepváró A HÉT műsorában — talán látták a kedves olvasók — egy nem mindennapi embert is­merhettünk meg. A rákos- szentmihályi lelkész feleségé­vel készített beszélgetés szí- vetmelengető oázis volt a ka­vargó Európáról, hazánk csöppet sem ellentmondások nélküli helyzetéről szóló tu­dósítások között. Az asszony, kiből áradt a jóság, s ki erdélyi menekültek ezrein segített, régi karácsonyok emlékeit : juttatta eszembe. Az iskolai ünnepséget, amelyen a kará­csonyfa körül ülvén a Télapót vártuk, aztán a nagyszülői házban átélt ünnepet: nagya­nyám ragaszkodott a csengő csilingelőséhez, hogy az an­gyalkát hívja. Végül is ne­I künk, gyerekeknek mindegy volt, ki hozza az ajándékot, kihez szól az ének. Béke volt szívünkben — s ez számított a legfontosabbnak. Most, a nyolcvanas évek utolsó karácsonyát várva, fel­nőtt fejjel már keserű ízek is vegyülnek az örömbe. A jövő : bizonytalansága mellett a je­len ellentmondásai miatt. Mert bár „megfordult a vi­lág”, tengernyi a fájdalom. A vén Európa szívében, s körü­lötte is. Vajon lesz-e béke a szeretet ünnepén Prága Szent-Vencel terén? Lesz-e friss kalács az erdélyiek aszta­lán, vagy dermesztő hideg költözik a családi otthonok­ba? S itt, honunkban oldódik-e a végletes ellentmondás? Hisz vélhetően már nem tá­gulhat ennél is szélesebbre az olló, a családok életnívója közti még nagyobb távolság szinte elképzelhetetlen. Mert egyfelől a fogyasztói elegan­cia letéteményesei: sokaknak elérhető a Konzum Tourist üzletek csillogó kínálata. Mi­nimum a Magic Noire illatfel­hője illeti meg a nerebundás hölgyet, s a csemete méreg­drága játékot bonthat ki a fa alatt a csomagból — a kétdek- ] kés magnót, a videót már | úgyis únja. No és? — kérdez­hetnénk — miért nincs ez jól? Lehet, jó lenne — ha minden­kinek megadatnék. De sok­kalta többen vannak, akiknek be kell érniük az árengedmé­nyes ajándékokkal. A több- gyerekes anya — legyen ő munkás, alkalmazott vagy akár értelmiségi — épp úgy szereti fiát, lányát. Csakhát az elegáns szalonok, butikok aj­taja helyett a turkálók, bön­gészdék küszöbét lépi át: úgyis kinőtte már a kamasz a téli nadrágját, s a csitri lányka a csizmáját... A nyolcvanas évek végi Magyarországán a különböző szervezetek szegénységelle­nes hétvégeket, engedményes tojásakciót tartanak, vagy aranyvasárnapra használt holmit, főleg gyermekjátéko­kat kémek az adakozóktól. S jusson eszünkbe a sok­sok idős ember, kinek magá­nyát nem feledtetheti egy fe­nyőág, s nincs senki, hogy boldog karácsonyt kívánjon, s apró ajándékot nyújtson át neki. Még nem érkezett meg az ünnep, nem vagyunk hát han- gulatrontók. De ha millió kis fény gyullad majd az ottho­nokban — mily jó lenne, ha a szívekben is béke fényesked- nék... Mikes Márta A leendő magyarországi színhely: Dél-Budapest (N épújság-telefotó — MTI) Bemutatták Európa legjobb piaci „kódexét”—ahol már törvénnyel szava­tolják a termékek iránti felelősséget — Francia ajánlat magyar cégeknek— Hogyan öltözködjenek a menedzserek? Marketing—minőség—vezetés ’92

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom