Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-09 / 291. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 291. szám ÁRA: 1989. december 9„ szombat 5,30 FORINT ANNA NÉNI LEVELÉT MEGÍRTA ,Jó helyen járunk-e, ha a Hevesi határ 5-ös cúnet keres­sük?” (3. oldal) EGER ELSŐ CIGÁNYLAKOSAI „...akadt közöttük zenész, közelebbről: sípos is” (4. oldal) LÉTEZIK-E MÉG HEVESEN KÁDÁR-REZIDENCIA ? „...járt itt többek között Úszta Gyula, Gáspár Sándor, Fa- lovégi Lajos...” (7. oldal) TAG KEZÉBEN A VAGYON... Az egri Universalnál (16. oldal) Politikai párbeszéd A Parlamentben tegnap megkezdődött az Országgyűlés és a kormány által kezdeményezett politikai párbeszédsorozat. Képünkön, az elnökségben: Né­meth Miklós és Fodor István, bal oldalon az Országgyűlés és a kormány, jobb oldalon a pártok képviselői. (Népújság-telefotó MTI) Polgári célra átadják a Pipishegyi repteret is 10 ezerrel kevesebb behívó Sajtótájékoztató a HM-ben Jövő februárban a korábbinál mintegy 10 ezerrel kevesebb fia­talt hívnak be sorkatonai szolgá­latra az elmúlt napokban beje­lentett haderőreformmal össze­függésben —jelentette be a Hon­védelmi Minisztériumban pénte­ken tartott sajtótájékoztatón Ke­leti György ezredes, a tárca szó­vivője. Hozzátette: a létszám- csökkentés miatt ezúttal nem tudják tartani korábbi ígéretü­ket, miszerint 100 nappal a behí­vás előtt kiküldik az előzetes ér­tesítéseket, de erre január köze­péig mindenképp sort kerítenek. A bevonulás február 26-án és 2 7- én lesz, a szolgálat minden bi­zonnyal 18 hónapig tart majd, mert a 12 hónapos sorkatonai szolgálati időt 1991-től vezetik be. Jövőre várható, hogy az Or­szággyűlés módosítja a honvé­delmi törvényt, s így előfordul­hat, hogy 1990-ben már nem mindenki 18 hónapra vonul be. Keleti György szólt arról is, hogy több leszerelő fiatal jelezte: korábbi munkahelye megszűnt, illetve nem kívánják foglalkoz­tatni őket. A Honvédelmi Mi­nisztériumnak az az álláspontja, hogy a sorkatonákat semmiféle hátrány nem érheti, és erről az ÁBMH-val közösen jogszabályt kívánnak alkotni. Az év végi ün­nepekkel kapcsolatban elmond­ta, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően az idén már a katonák fele elhagyhatja a laktanyát. így minden sorkatonának lehetősé­ge lesz arra, hogy legalább az egyik ünnepet otthon tölthesse. Ev végi kedvezmény az is, hogy a katonák egyhavi alapilletmé­nyüknek megfelelő jutalomban részesülnek, ennek összege leg­kevesebb 660 forint lesz. A tájékoztatón bejelentették: összesen 637 fiatal kérelmezett alternatív szolgálatot. Eddig 533 beadványt bíráltak el, és közülük 118-at elutasítottak. A kérvé­nyezők többsége nem lelkiisme­reti, hanem szociális indokot ho­zott fel, s ez a törvény szerint nem ad lehetőséget az alternatív szolgálatra — mondotta az eluta­sítások indoklása kapcsán a szó­vivő. Keleti György kitért arra is, hogy a Honvédelmi Minisztéri­um mintegy 20 repülőteret ajánl fel polgári hasznosításra. Ezek többsége füves talajú, tehát kis- motoros gépek fogadására nem alkalmas, de akik kezelni fogják ezeket a repülőtereket, azok nyilván kiépítik majd a megfele­lő infrastruktúrát. (A gyöngyösi Pipishegyi bázis is hasznosítható lesz polgári célra.) Szólt arról is, hogy a honvé­delmi miniszter a Parlament ok­tóberi ülésszakán hozott sarkala­tos törvényekkel kapcsolatban elrendelte, hogy a katonák a szolgálati helyen politikai vagy egyéb célú társadalmi szerveze­tet nem alakíthatnak, azok állás- foglalásait vagy nézeteit sem szó­ban, sem írásban nem teijeszthe- tik. Szolgálati helyen kívül részt vehetnek pártok, társadalmi szervezetek rendezvényem, de csak civil ruhában. Az MTI kérdésére sem meg­erősíteni, sem cáfolni nem tudta a szóvivő azt az értesülést, hogy a jövő év közepén Debrecenben megszűnik a szovjet katonai re­pülőtér. Mint ismeretes, az ottani lakosok az elmúlt időben több­ször is tiltakoztak a zajártalom miatt. (MTI) MSZP-bizottsági ülés Hatvanban Az MSZP városi szervezőbi­zottsága pénteken, a késő dél­utáni órákban ülést tartott, a már megalakult pártalapszervezetek tagjainak részvételével. Az ösz- szegyűltek nevében Tótpál Já­nosáé tartott tájékoztatót a kongresszus óta eltelt időszak eseményeiről. Az ülés későbbiekben döntött arról is, hogy milyen tartalmú ja­vaslatot kíván megfogalmazni a megyei testület létrehívására. Kérte továbbá azokat, akik alá­írásukkal már átigazoltak az MSZP-be, de nincsenek valame­lyik alapszervezetben, lakóterü­letükön ezeket hozzák létre. Létrejött egy ideiglenes inté­zőbizottság, amely legfontosabb feladatának a további szervezést és a választás előkészítését tartja. A résztvevők egyúttal olyan ál­láspontra jutottak, hogy felhívást intéznek az egykori tagokhoz az MSZP további szerveződése és annak eredményes munkája vé­gett. Magyar—vatikáni tárgyalások Budapesten a Szentszék küldöttsége Pénteken Budapestre érkezett a Szentszék küldöttsége, Fran­cesco Colasuonno érsek, rendkí­vüli felhatalmazású nuncius ve­zetésével. A küldöttség itt-tartózkodása során folytatódnak a diplomá­ciai kapcsolatok felvételéről a közelmúltban Rómában meg­kezdett tárgyalások. A Szentszék képviselői látogatáso­kat tesznek egyházmegyékben, püspökszentelési és beiktatási ünnepségeken vesznek részt. (MTI) Az évzáró Országgyűlés előkészítéseként Tanácskozott a megyei képviselőcsoport „Matthelyzetbe kerül” a T. Ház — Barta Alajos: „Elenged­hetetlen a területfejlesztés...” — Nagy Endréné: „Elfogad­hatatlan a lakáskoncepció...” — Árvái Lászlőné: „Szerző­désszegést törvényesítenénk...” — Sebők József: „A kor­mánytagoknak Mátyás király álruhájába kellene bújniuk...” Várhatóan egy tucatnyi napi­rend kerül a december 18-ára ösz- szehívott Országgyűlés elé. Ezek főbb kérdéseiben fogalmazták meg álláspontjukat tegnap az Egerben megtartott csoportülé­sükön megyénk parlamenti kép­viselői, akiknek nevében Kovács András elnök köszöntötte az or­szágos főhatóságok, minisztériu­mok szakértőit. A kormány tervezett gazdasá­gi programjával kapcsolatban dr. Bathó Ferenc, az Országos Terv­hivatal főosztályvezetője adott tájékoztatást a képviselőknek. Mint megfogalmazásában el­hangzott: a könyörtelen pénz­ügyi tények és érvek sakkban tartják a képviselőket, a T. Há­zat. Amennyiben ugyanis az ülésszakon a honatyák — mint azt legutóbb már jelezték az elő­zetes vitában — nem fogadják el a tervezett programot, illetve költségvetést, akkor nem jöhet létre a Nemzetközi Valutaalap és hazánk közötti pénzügyi megál­lapodás, ez pedig azzal jár, hogy jövő februárban fizetésképtelen­né válik az ország... Az új gazda­sági kormányprogram — amely az ígéretek szerint „piac- és vál­lalkozásorientált” — biztosít ugyanis garanciát arra, hogy egyéves szerződést kössünk a va­lutaalappal, s megnyíljék a kapu a nyugati működőtőke beáram­lása előtt. Megköveteli a gon­dokból való kilábalás a radikális struktúraváltást a gazdaságban, ez egyebek között 49 eddig tá­mogatott vállalat átszervezését, felszámolását igényli. Ezzel a lé­péssel viszont növekedni fog a munkanélküliek száma, a jelen­leg 20-25 ezerre tehető állástala­nok tábora elérheti az 50 ezret is, de egyes külföldi becslések sze­rint 100-120 ezerre is tehető majd. Az aggasztó szociális hely­zet javítására 38 milliárdos ala­pot képeznek, ebben mintegy 4 milliárdnyit tesz ki a területi munkahelyteremtés finanszíro­zása. Ezzel kapcsolatban vetette fel Ft art a Alajos, hogy a Borsod — Heves régiót érintő térségi — Pétervására környéki — foglal­koztatási gondok megoldásában elengedhetetlen az alapból tör­ténő támogatás. A képviselők tanácskozásán személyes vita bontakozott ki a kormány lakásgazdálkodási koncepciótervezete felett. Mint a pénzügyi szakemberek javasol­ták, az ezzel kapcsolatos költség- vetési kiadások csökkentésére több variáció közül válasszon a T. Ház. Ami a tanácsi bérlakáso­kat illeti: vegye meg a bérlő, avagy január 1 -jétől emeljék fel a lakbért 50, illetve májustól 100 százalékkal, vagy egy helyi taná­csi önkormányzati szerv döntsön a lakásállomány sorsáról A ked­vezményes kamatozású hitelek­kel épített, illetve vásárolt laká­sok esetében is több verziót java­soltak a képviselőknek döntési lehetőségként: 3-10 százalékos kamatemelést, illetve hiteladó bevezetését (havi 900 forint többletet jelentene lakásonként), vagy a lakásterhek vállalati át­vállalását (ez 600 forintos ki­adást jelentene dolgozónként.) A javaslatokkal kapcsolatban Nagy Endréné úgy fogalmazott, hogy ez az elképzelés nem „kon­cepció”, hanem egy újabb lakos­ságterhelő lépés, amely a jelenle­gi 3,5 ezer forint helyett három éven belül lakásonként ötezer forintot vesz ki a családok pénz­tárcájából. S miután ez a rendel­kezés kétmillió családot érintene hazánkban, a döntést nem sza­bad elhamarkodni. A koncepci­ót, amely eleve elfogadhatatlan, nem is szabad az Országgyűlés elé vinnie a. kormánynak. Ezzel a javaslatával egyetértett az egész csoport, így a téma megvitatását nem javasolják a T. Háznak. Még olyan áron sem, ha a kor­mány — hogy akaratát keresztül­vigye az Országgyűlésen — ne­tán bizalmatlansági szavazást kéme önmaga ellen! Árvái Lász- lóné véleménye szerint — miután választói közül már több mint tí­zen keresték fel ellenvélemény­nyel — a döntésükkel szerződés­szegést sugallnának, ugyanis ha az Országgyűlés dönt a javasolt koncepció változó paragrafusai­ról, mentesíti a pénzintézeteket a hitelfelvevőkkel szembeni, ere­deti vállalásaik betartása alól. Barcsik János javaslata: napol­ják el a kérdést, ezt a döntést en­nek a Parlamentnek már nem szabad felvállalnia. Mondván: ”Senki nem adja a tegnaphoz holnap a nevét...” Sebők József „erkölcstelennek és etikátlan­nak” tartotta a kormány e lépé­sét, s a választópolgárok vélemé­nyét tolmácsolva úgy vélekedett: az ilyen tervek kidolgozóinak ”Mátyás király módjára, álruhá­ba öltözve kellene kimenniük a munkások, az emberek közé, fa­lugyűlésekre, munkahelyi kol­lektívákba, hogy megtudják, mi a nép véleménye”a tervezett in­tézkedésekről. Egyben kérte a képviselő, hogy a csoportülésen megjelent szakemberek még az ülésszak előtt tolmácsolják eze­ket a véleményeket a törvény- előkészítőknek. Az évzáró Országgyűlés egyébként várhatóan december 18-tói 21-ig tart, s amennyiben a tervezett témákat nem tudják négy nap alatt megtárgyalni, úgy január 9-én folytatják a munkát. Szilvás István „Piac- és vállalkozásorientált a kormány gazdasági programja...” — mondta tájékoztatójában az Or­szágos Tervhivatal képviselője (Fotó: Gál Gábor) \ Vigyázó \ szemmel | Alaposan felbolydult a vi- j lág Európa keleti részén. Hosszú évtizedeken át szi- ! lárd frontok húzódtak, ame­lyeket falak, szögesdrótok, műszaki zárak is kifejeztek. I Most azonban a politikai J földindulás elsöpri az erős- J nek látszó hatalmi rendsze- ■ reket, s a hírügynökségek \ mostanság nagy terjedelem­ben tálalják, hogy mi is törté­nik Csehszlovákiában vagy az NDK-ban (vagy ahogy már fogalmazhatunk: Kelet- Németországban). »Európa válságövezetévé vált a „kele­ti blokk”, s ha hazánk eseté­ben reformokról beszéltünk, I bizony a prágai vagy a berlini eseményeket már joggal em­legethetjük forradalomként. A történelem egy másik j válságos pontján, a XVIII. század végén, amikor a fran­cia fővárosban csapott ma­gasra a revolúció lángja, az elszánt szabadgondolkodó hazánkfia, Batsányi János így figyelmeztetett: „Vigyázó szemetek Párizsra vessé­tek...” Most a világ nyugati feléről figyelnek ugyanilyen éberen keletre, hogy vajon mi is történik, merre is fordul itt a helyzet. Az biztos, hogy 1 az egész világ sorsára nagy hatást gyakorol az itt megin­dult demokratizálódás, amely rendszerváltást előle­gez meg. Az eddigi szemben- I állás a két „világrendszer” között átalakul, s hosszabb távon lehet, hogy fel is szá- molódik. Nemrégiben olvas­tam egy nyilatkozatot az an­nak idején még marxista filo­zófusként kiközösített Heller j Ágnestől, aki azt fejtegette, hogy a modem társadalmak­ban se kapitalizmusról, se j szocializmusról nem lehet beszélni. Szerinte a „forgóaj- tó”-elv alapján változnak a politikai berendezkedések, ha túl sok az állami beavat­kozás, akkor szükségképpen demokratizálódás követke­zik, s fordítva is igaz a megái- : lapítás: a mértéken túli libe­ralizáció újra szigorúbb köz­ponti irányítást vált ki. Igaz-e vagy nem ez a meg­állapítás, azt nem tudom el­dönteni, bár rokonszenves­nek látszik az okfejtés. Annyi i bizonyos, hogy ha felemeljük a fejünket, s mindennapi éle­tünk apróbb-nagyobb zava­rain, változásain túl is figyel­jük az eseményeket, azt lát­juk: történelmi átalakulás ré­szesei vagyunk. S nem egy­szerűen egy — csak nevében, ! jelszavaiban közösségi — rendszer bukását figyelhet­jük meg, hanem egy új kor­szak kezdetét is. A papírízű társadalomelemzések ideje j lejárt, s nem attól válik em­berarcúvá egy társadalom, hogy magát annak hirdeti. Az Keleten és Nyugaton egyaránt egy más periódust jelent, hogy az eddigi merev | politikai, katonai és gazdasá­gi szembenállás oldódik. Az emberiség nem rendezked­het be arra, hogy két részre oszlik, s alapvetően a totális konfrontációra készül. A vi­lág „vigyázó szemeit” most Kelet-Európa felé fordítja, mert itt fogalmazhatunk új aíapjlveket azok helyett, ameíyek zsa^"cába vezet­tek. Gábor László

Next

/
Oldalképek
Tartalom