Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-05 / 288. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. december 5., kedd GAZDASÁG—TÁRSADALOM 3. Szabó Péter igazgató: megkísértünk még előbbre lépni” ről beszél, szerencsére nem ez a fő kérdés az iskolában. Az igazgató s munkatársai is hamar felejtik a problémákat, ha mindennapi tevékenységükre, törekvésükre terelődik a szó megint. Emelt szintű, úgynevezett 4+1-es rendszerű technikusnevelésük a jelenlegi oktatási év végén juttatja először oklevélhez is a hallgatót. Az ötödévesek három osztályában összesen 70 fiatal — a kezdő létszám mintegy fele — készül képesítő vizsgáira az ipari-elektronikai, gépgyártástechnológiai illetve a finom- mechanikai és automatizálási szakokon. — Belső szabályzat alapján sajátos mérlegelés után jutottak tanulóink a negyedikből az ötödikbe — magyarázzák — s később a mércét még magasabbra emeljük. Az idei elsőseinknél például már az is követelmény, hogy érettségijüknél alapfokú nyelvvizsgát tegyenek. Míg az idősebbeknél — éppen mostanában —-mára középfokú vizsgákkal próbálkozunk. Egyszóval, meglévő adottságaink legjobb kamatoztatásával az eddigieknél sokkal felkészültebb ifjakat szeretnénk pályára bocsátaAz idei ősztől — mint lapunkból már ism eretes — 65m illió forintos fejlesztés gyarapítja a Gép- és Műszeripari Szakközépiskolát Egerben. Több, mint egy esztendeig tartott a tervek megvalósítása s az ezzel járó sok kényelmetlenség — a kivitelezés ideje alatt sem szünetelhetett az oktatás, a szabad szombatokat, a vasárnapokat és az ünnepeket, sót a tavaszi szünetet is igénybe kellett venni a gyakorlati képzéshez — de kétségkívül megérte a várakozást, az áldozatot Hiszen Szabó Péter igazgató ma olyanokról szólhat nem kis megelégedéssel, büszkeséggel, mint az intézet 8 tanteremmel történt bővülése a régi műhely fölött az új fizikai előadó, a rajzgépes munkaszoba, a számítástechnikai, a nyelvi vagy a villamos laboratórium. Nem utolsósorban pedig a kiképzésében, megjelenésében is vonzó nagy könyvtár, hogy egyebeket — úgymond — már ne is említsen. Jóllehet ez eddig hiányzott s most pótolt sok szociális létesítmény sem éppen kevés! Az igazgató akár már teljesen boldog is lehetne — ha történetesen a kollégium eleve szerencsétlenül született épülete nem okozna még mindig vissza-visszatérő gondokat kiterjedt „birodalmában”. A kényszerűségből mindmáig viselt istencsapást azonban ez alkalommal sem tudja elhallgatni. — A diákszállónk, sajnos munkásszállásnak is alkalmatlan lenne— mondja, miközben a friss változásokat közelebbről is szemügyre vesszük — A négyágyas lakószobákhoz egyetlen elfogadhatóbb közösségi helyiség sem tartozik. A külső falak nincsenek szigetelve, a belső válaszelemek vékonyak, „áthallósak”. A lapostető átázik, az ajtókat, ablakokat egyre kevésbé lehet már javítgatni, feltétlenül cserélnünk kellene. Az évente ráfordított több millió forint szinte haszontalan kiadás, igazán csak fölöslegesen terheli a költségvetésünket. Csöppnyi vigasz, hogy nyári hasznosításaival hoz valami többletet a gazdálkodásunkhoz, a vendégjárás bevételeiből egy-egy kevéske pénzünk másra is marad. Am bármennyire is fájó, amiA számítástechnikai laboratóriumban (Fotó: Gál Gábor) Gyakorlati foglalkozás a mclcgmegmunkáló műhelyben Óra előtt a nyelvi laboratóriumban ni. Ha úgy tetszik: a magunk módján hadat üzentünk az országszerte meglehetősen lejáratott szakközépiskolai végzettségnek. A kevésbé eredményes levelező oktatást megszüntetjük s a nappali mellett az esti tagozatot is erősítjük. Már az elsőben iparkodunk megszabadulni a komolyabb szándék, megfelelőbb rátermettség nélkül nálunk bizonyítványra aspirálóktól. Azon vagyunk, hogy négy esztendő után is hozzáértőbb szakembereket engedjünk ki kapunkon, technikusaink pedig valóban rászolgáljanak egykori igen tisztes címükre. Az érettségizettek körében külön is szorgalmazzuk a leányok technikusminősítőre történő felkészülését. Elsősorban az ismeretek jobb elsajátítását szolgálja a különben iskolai bevételnek sem éppen rossz — immár több millió forintos bevételt jelentő — rendszeres bérmunka, amit a MEFAG, a Fémelektro s más cégek részére végeznek a jól felszerelt tanműhelyekben. Az egyszerű Feladatkiosztás a villamos laboratóriumban „ujjgyakorlatok” helyett ugyanis így érdekesebb feladatok egész sorával is szemben találják magukat a diákok, olyan megrendelések kielégítésén dolgozhatnak, amelyek sokoldalúan fejlesztik tudásukat. S nemzetközi kapcsolataiban is egyre inkább hasonló szándék vezérli az intézetet. Még a sporttalálkozókat, — táborokat is meg-megpróbálják egy-egy üzemlátogatással kiegészíteni. Nem elégszenek meg a külföldi nyelvgyakorlással, törekszenek a kötelező nyári termelési gyakorlatoknak is hagyományt teremteni a már barátnak számító négy ország valamelyikében vagy éppenséggel egy ötödikben. — Működésünk elismerésének, egyben pedig a további bizalomnak is tekintjük nagy ösz- szegű gyarapodásunkat — sommázza Szabó Péter — s a legten mészetesebb, hogy viszonzásul még többet akarunk produkálni. A legkevésbé sem elégszünk meg azzal, hogy iskolánkat megyénkben a harmadik legeredményesebbnek ítélik. Ha lehet: megkísérlünk még előbbre lépni. S reméljük, hogy ez sem túl merész álom a részünkről. Gyóni Gyula „Hadüzenet” a szakközépiskolának A technikusképzés változásai Egerben Az Európai Ház Részletek Hans-Jochen Vogel beszédéből Dr. Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt és a Német Szövetségi Parlament szociáldemokrata frakciója elnöke nemrégiben beszédet mondott a Friedrich-Ebert-alapítvány budapesti rendezvényén. Ebből idézünk részleteket KI tartotta volna lehetségesnek? Nem emlékszem, hogy valaha is előadást tartottam volna egy kelet-európai ország hasonló közönsége előtt, és ezt néhány héttel ezelőtt nem is igen tudtam volna elképzelni. De ki is tarthatta volna két évvel ezelőtt lehetségesnek, hogy Kelet-Európa országaiban a politikai ellentétek a vélemények nyílt harcában kerülnek megvitatásra, hogy a múlt tévedéseit és hibáit könyörtelenül beismerik, mi több: azokat el is ítélik? Hogy Magyarországon a kommunista párt feladja hatalmi monopóliumát és hogy előkészíti a demokratizálódást? És hogy Lengyelországban egy nem kommunista miniszterelnök kerül hivatalba, akit a kommunista képviselők többsége is megválasztott? Ha az elmúlt években valaha is joggal szóltak történelmi eseményekről és a történelem fuvallatáról, akkor megállapíthatom, hogy ez a fuvallat itt Önöknél érezhető. Kétségtelen: világunk átalakulóban van! Az emberiség számára eddig még soha nem vált ennyire tudatossá saját egysége és ezzel az, hogy csak együttesen maradhat életben — és pusztulása is csak közös lehet. A pluralizmus, a vélemény- szabadság és a demokrácia elvei is eddig soha nem tapasztalt erővel terjednek el. Nem a sztálinizmus, nem egy dogmatikus kommunizmus, hanem a demokrácia és ezzel a szociáldemokrácia céljai és elvei bizonyultak fertőzőnek. A Gorbacsov által a Szovjetunióban megkezdett reform- folyamat ezt éppúgy bizonyítja, mint a lengyelországi, vagy az itteni, a magyarországi fejlődés. Mi, német szociáldemokraták, éppen ezért azt akarjuk, hogy segítséget nyújtsanak például ahhoz, ha Magyarországon a politikai rendszer megkezdett alapvető megreformálásának a többpártrendszerű parlamenti demokrácia, az emberi jogok biztosítása és a hatalom megosztása, a jogállamiság és a pluralizmus a célja. Ha Magyyarország egy olyan irányba kezdi meg gazdasága átalakítását, ami nagyobb kibontakozási lehetőségeket teremt a piac számára. És ha Magyarország mindezzel párhuzamosan politikai vonatkozásban is nyit és jelentősen kibővíti a szomszédaival való együttműködést. Mindez más államok számára is iránymutató, és én szeretném megragadni az alkalmat, hogy a német szociáldemokrácia mély nagyrabecsülését fejezzem ki a magyar reformerőknek mindazért, amit eddig végrehajtottak. Mi a reformfolyamatok teljes politikai és gazdasági támogatását követeljük. A Német- országi Szövetségi Köztársaságnak éppen ezért egy közös nyugat-európai segélyakciót kell kezdeményeznie a Magyarországon, valamint Kelet- és KözépEurópa más államaiban megindult reformok elősegítésére, egy akciót, amely a Marshall-terv eszméjére épül. Demokratikus szocializmus És egy vezérelv, amelyet egyesek elhamarkodottan már halottá nyilvánítottak, jelentősebbé és vonzóbbá válik majd: a demokratikus szocializmusra gondolok. Teljesen tudatában vagyok annak, hogy a másik oldal ezzel a fogalommal visszaélt és Kelet- Közép-Európa országaiban ennek a fogalomnak negatív jelentősége van. Mégis használom ezt a fogalmat, mert a demokratikus szocializmus elvei és ereje mély gyökereket eresztettek az európai történelemben. A demokratikus szocializmus testesíti meg földrészünk szellemi, etikai és kulturális hagyományainak legjobb oldalait, amelyek minden más politikai áramlatnál vagy politikai filozófiánál jobban formálták Európa társadalmi realitásának arculatát. Európa és a demokratikus szocializmus — egyazon érem két oldala: a múlt és a jelen. Annak az Európának a jövője, amely nem törődik bele abba, hogy egy színtér legyen, amelyen mások vívják meg csatáikat, mert önállóan akar hozzájárulni a békéhez, igazságossághoz, a természettel való kibéküléshez, valamint az európaiak és az emberiség jólétéhez. Számunkra, szociáldemokraták számára a demokratikus szocializmus ezen túlmenően a demokrácia és a szocializmus elválaszthatatlan egységét is jelenti. Hiszen a szocializmus a demokrácia, a vélemények sokrétűsége és a pártok pluralizmusa, valamint az emberi jogok megvalósítása nélkül számunkra, szociáldemokraták számára nem szocializmus. A társadalmi viszonyokat mi mindig úgy értelmeztük, hogy azokat az emberek teremtették, és azok megváltoztathatók. Ön- rendelkezést akarunk. A tőke emberek feletti — a holt munkának az élő munka feletti — uralmát, a nyereségnek az emberi igények feletti uralmát, az osztályok osztályok feletti, a férfiak nők feletti uralmát egy olyan rendnek kell felváltania, amely minden ember általános jólétére alapoz va lehetővé teszi az életet a szabadságban, igazságosságban és szolidaritásban. Pártunk alapelvi programja szerint, amiről a német szociáldemokraták intenzív vitákat folytatnak és amelyet az esztendő végén Brémában sorra kerülő kongresszusunkon akarunk elfogadni, ezek a demokratikus szocializmus alapértékei. Ezek azok a kritériumok, amelyek szerint megítéljük a politikai valóságot, ezek szabják meg a társadalom új és jobb rendjét, és ugyanakkor ezek szerint tájékozódunk cselekvésünkben is. Az állandó feladatunk, amelyre magunkat elkötelezve érezzük, ezeknek az alapértékeknek és a demokrácia megvalósításának a befejezése. De a demokratikus szocializmus fogalmát azért is használom, mert sok nép ettől vár választ azokra a kérdésekre, amelyekre a társadalmi rendszer, amelyben élnek, vagy amelyben élniük kellett, nem volt képes választ adni. Több mint százéves történelmünk tapasztalataira támaszkodva minden erőnket arra kell összpontosítanunk, hogy egységes európai válaszokat dolgozzunk ki, amelyek az elkövetkező évszázadig is érvényesek maradnak. Egymás nélkül nincs biztonság Két központi jelentőségű válasz közül az egyik így hangzik: a biztonság többé már nem elsősorban katonai biztonság. A biztonság ma már elsősorban politikai fogalom. És a biztonságot ma már nem lehet egymás ellen elérni, azt már csak együttesen lehet garantálni. Hiszen az emberiség létét többé már nem szokványos konfliktusok, hanem általános veszélyek fenyegetik. így például az ózonréteg felszakadása, a Föld atmoszférájának változása és a fenyegető kh'makatasztrófa. De az Észak és Dél közötti nagy gazdasági különbségek kiéleződése is veszélyt jelent: az által, hogy az ipari nemzetek egyre gazdagabbá, a fejlődő államok pedig egyre szegényebbé válnak. Ez napjaink szociális kérdése, amely a nemzeti szociális kérdések mellett előtérbe került és általános jelentősége következtében időközben már azoknál is fontosabbá vált. A másik központi válasz így hangzik: az emberi jogok semmit nem vesztettek aktualitásukból és belső jogosultságukból. Éppen ellenkezőleg: azoknak a száma, akik az emberi jogokat nem élvezik és azokért harcolni kényszerülnek, nagyobb mint valaha volt. Ebben a vonatkozásban is szoros összefüggés áll fenn a béke biztosításával. Nem az emberi jogok megadása és azok gondos tiszteletben tartása fenyegeti a békét, hanem azok megszegése. A szociális emberi jogok jelentősége az egyéni emberi jogokkal egyenértékű, különösen ami az önrendelkezést illeti. Ez a felismerés is egyre jobban utat tör magának. Az a haladás, ami elsősorban Magyarországon, a Szovjetunióban és Lengyelországban megállapítható, bátorító, de a nyomasztó visszaesés és az emberi jogokkal összeegyeztethetetlen állapotok sem kerülhetik el figyelmünket, így például Dél-Afrikában, Iránban és újabban Kínában is. Mi szociáldemokraták tudjuk, hogy egy új európai politika alapvető előfeltétele valamennyi állam jelenlegi határainak a tiszteletben tartása. Nem akarjuk megváltoztatni Európában a határokat, de azokat átjárhatóvá akarjuk tenni. Olyan határokat akarunk, amelyek többé nem választják el egymástól a népeket. Az ezeken a határokon túlmenő fokozott kelet-nyugati együttműködés növelni fogja valamennyi nép biztonságát, és lehetővé teszi a nagyobb szabadságot és szociális igazságosságot. Meg vagyok győződve róla, hogy már az enyhülés jelenlegi második szakaszában lefektethetjük annak az Európának az alapjait, amelyet többé nem szakít ketté a keleti és nyugati társadalmi rendszerek ellentéte, mert ezt az Európát a békepolitikai, gazdasági, környezetvédelmi és emberjogi problémák megoldására irányuló kölcsönös érdekek határozzák meg. Ennek érdekében kell Keleten és Nyugaton egyaránt síkra szállnunk! (Lejegyezte: Havas András)
