Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-05 / 288. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam. 288. szám ÁRA: 1989. december 5., kedd 4.30 FORINT POLITIKAI NAPILAP SZÜKSÉGES „HELSINKI 2” Gorbacsov egy újabb összeurópai fórum megrendezését szorgalmazza (2. oldal) „HADÜZENET» A SZAKKÖZÉPISKOLÁKNAK A technikusképzés változásai Egerben (3. oldal) A CSODÁK BENNÜNK VANNAK... „...a darab dramaturgiai csúcspontja: küzdelem a nyugati boszorkával.” (4. oldal) TÉLAPÓ ÉRKEZIK... Hogy fogadták Lőrinciben? S hová készül még? (8. oldal) Németh — Rizskov kormányfői eszmecsere Moszkvában Visszaszorítani az állami kötelezettségvállalásokat Kivédi a fogyasztókat? Működő piac nélkül nincs hatásos érdekvédelem A pénztáraknál egyre több meglepetés éri a vásárlókat (Fotó: Gál Gábor) Németh Miklós és Nyikolaj Rizskov hétfőn Moszkvában másfél órás eszmecserét folyta­tott a magyar-szovjet gazdasági együttműködés legégetőbb kér­A NATO-csúcs tegnapi ülé­sén Bush amerikai elnök és And­reotti olasz miniszterelnök be­számolt az előző napokban Gor- bacsowal folytatott tárgyalásai­ról, majd Kohl szövetségi kan­cellár, Mitterrand elnök, Mulro- ney kanadai miniszterelnök, Thatcher brit miniszterelnök és mások szólaltak fel, közvetlen vitára nem került sor. Eyskens belga külügyminisz­ter tájékoztatója szerint egyetér­tés volt azzal kapcsolatban, hogy Gorbacsov őszintén törekszik a reformra és az új európai rende­zésre. Politikai helyzete megle­hetősen szilárd, már csak a reális alternatíva hiánya miatt is. Egyetértés volt abban is, hogy Gorbacsovnak a sikerhez stabil nemzetközi környezetre van szüksége. Ez jelenleg a NATO megőrzését jelentené, politikai szerepének előtérbejuttatásával. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartják, hogy Gorbacsov az Eu­rópával kapcsolatos döntéseket nem akaija az Egyesült Államok és Kanada részvétele nélkül ki­dolgozni, és nem sürgeti a két szövetség felszámolását. déseiről, s kölcsönösen tájékoz­tatta egymást a két országban zajló reformfolyamatokról, a legfontosabb belpolitikai esemé­nyekről. (Folytatás a 2. oldalon) Egyetértettek abban is a részt­vevők Eyskens összefoglalója szerint, hogy a Szovjetunió és szövetségesei gazdasági helyzete igen súlyos, s a Nyugatnak segí­tenie kell. Ez a műszaki támoga­tástól a pénzügyi segítségen át a piacgazdaság kiépítéséhez való hozzájámlásig — például sza­kemberek képzésével — az intéz­kedések széles skáláját jelenthe­ti. Másfelől olyan vélemény is el­hangzott a felszólalások során, hogy amikor Kelet-Európa or­szágaiban pluralista demokrácia alakul ki, á folyamat aligha állhat meg a Szovjetunió határainál A német határok és német önren­delkezés összefüggéseit firtató kérdésre Eyskens azzal válaszolt, hogy a résztvevők szerint a hatá­rok sérthetetleqsége és érinthe- tetlensége nem szükségszerűen azonos, és a német belső határ nem ugyanolyan határ, mint a többi A NATO ülése Wömer főtit­kár és Bush amerikai elnök sajtó- értekezletével ér véget. Sajnos mindennapi tapasztalat­tá vált, hogy egyre jobban elsza­badul hazánkban az infláció. E sorok írója közel két hónap után hazatérve csak a fejét kapkodta a magyarországi árak láttán: amikor elment egy jóval ol­csóbb országot hagyott itt, mint amibé visszatért, ám közben fi­zetése nem követte ezt a drágu­lást De hogy egy frisseb példát is mondjunk: kedves olvasó, elég ha ránéz az oldalunkon ta­lálható másik cikkre, mely hosz- szán sorolja, hogy különféle hi­vatkozásokkal milyen élelmi­szeripari és egyéb termékek áránál hajtottak végre igencsak pénztárcába vágó emeléseket. Mióta megszületett a mágikus szabad ár, azóta a kormány mossa kezeit, mi pedig csak a fejünket kapkodjuk a szinte kö­vethetetlen árváltozások miatt De ki védi a fogyasztókat eb­ben a meglehetősen egyoldalú já­tékban? Sajnos az derül ki, hogy mindössze egy hivatalos szerve­zet található, a Fogyasztók Or­szágos Tanácsa, illetve annak vi­déki szervezetei, így a Fogyasz­tók Heves megyei Tanácsa. Ám Farkas Béla megyei elnökkel és Kiss József titkárral beszélgetve az is kiderül, hogy különböző okok miatt ez a szervezet is csak észrevételeket, javaslatokat tud tenni, valódi hatalma nincsen. Ennek ellenére megpróbálják a lehetetlent: ilyen előnytelen pozícióból befolyást gyakorolni a fogyasztói piac alakulására. Rendszeresen végeznek komp­lex vizsgálatokat a kereskede­lem, a vendéglátás és a szolgálta­tások terén, társadalmi munká­saikkal alaposan feltérképeznek egy-egy részterületet. A tapasz­talatokat összegyűjtik és továb­bítják az illetékes minisztérium­nak és más állami szerveknek, il­letve a vizsgált gazdálkodó intéz­ményeknek. Számos felmérést végeztek az utóbbi évben is, pél­dául a zöldség és gyümölcs ellá­tásról, az állami kiskereskedelem működéséről, a gyógyszerellá­tásról, a gyermek és diák étkezte­tésről, a nyugdíjasok helyzetéről. Sajnos igazán vigasztalót szinte egyik területen sem tudnak mon­dani. A zöldségfronton még mindig jellemző a lánckereske­delem, ami jelentősen megemeli az árakat. Érthetetlen az, hogy megyénkből is először a Bos- nyákra viszik föl a friss árut és az onnan kerül vissza az árusokhoz. így alakul ki az a groteszk álla­pot, hogy ott a legdrágább a zöldség és a gyümölcs, ahol meg­termelik. A gyermekétkeztetés­ben az okoz problémát, hogy egyszerűen nincs elegendő pénz a színvonalas ellátásra, a nyugdí­jasok helyzetéről meg jobb, ha nem is mondunk semmit... Maguk a szakemberek is elis­merik, hogy tevékenységük affé­le szélmalomharc, hiszen negatív megállapításaik nem járnak semmiféle retorzióval, javaslata­iknak sem tudnak automatiku­san érvényt szerezni. Ezért a jö­vőben jobban kívánnak a sajtó, a nyilvánosság erejére támaszkod­ni, hiszen úgy vélik, ez olyan erő, ami az övékét is megsolúzoroz- hatja. Azon is munkálkodnak, hogy minél jobban behálózzák a megyét Ma már hat területi szer­vezet működik egy-egy váro­sunkhoz kapcsolódva, s legújabb törekvésük az, hogy minden há­romezres lélekszámúnál na­gyobb községben dolgozzon a tanácsok végrehajtó bizottságá­ban egy-egy olyan személy, aki a fogyasztók érdekeit képviseli. Szeretnének minél több önkén­tes segítőt is bevonni munkájuk­ba, hogy vizsgálataikat még szé­lesebb körűvé tehessék. Beve­zették hétfő délutánonként Bajcsy-Zsilinzsky utcai irodájuk­ban az ügyfélfogadást is, ahol konkrét panaszokkal, de általá­nos felvetésekkel is várják az em­bereket. Elképzelésük szerint többet kellene foglalkozni azzal, mennyire reálisak a termelő vál­lalatok árképzései, és hogy a ter­melői ár miképpen viszonyul a tényleges önköltségekhez. Az áremelések ugyanis mindig in­nen indulnak ki, a kereskedelem jóformán csak közvetíti ezeket. Hogy csak egy példát mondjunk, egészen hihetetlen árakat képe­sek produkálni a gyermekruhá­zatot vagy a játékokat készítő vállalatok. Időszerű volna hát itt a gazdálkodás minkéntjének fe­lülvizsgálata. Azt is szeretnék el­érni, hogy a világpiac árváltozá­saiból ne csak az áremelkedések, de az árcsökkenések is éreztes­sék hatásukat a mi kurta-furcsa piacunkon. Mert milyen piac az, kérdik teljes joggal, ahol egy len­gyel seftelő harmadannyi áron el tudja adni a bolhapiacon a bolt­jainkban is kapható KGST-cik- keket és még nyer is rajta. De az legalább egy működő piac, ellentétben a kialakulatlan és még nem funkcionáló orszá­gos piaccal, melyben a megfelelő mechanizmusok hiánya és a sok monopolhelyzet miatt a fogyasz­tó teljesen kiszolgáltatott. Erős szervezetté akkor válhat majd a fogyasztók érdekvédelmére ala­kult tanács, ha valóban normáli­san működik majd a gazdaság és a vásárlók igényeire maguk a ter­melők és a szolgáltatók is kény­telenek lesznek saját érdekük­ben odafigyelni. (MTI) December 5-től, tíz százalékkal Forint-leértékelés A Minisztertanács döntése alapján a Magyar Nemzeti Bank 1989. december 5-től 10 százalékkal leértékelte a forintot a konverti­bilis valutákhoz viszonyítva. A forint leértékelését az ország konvertibilis fizetési mérlegének romlása és az eladósodási tendenciák folytatódása tette szükségessé. A leértékelés fokozza az exportáló vállalatok versenyképességét; drágítja és ezáltal mérsékli az importot, s ezen keresztül javítja a fize­tési mérleg egyensúlyát, ugyanakkor elősegíti a kormány import libe­ralizációs politikájának folytatását. Gorbacsovnak a sikerhez stabil nemzetközi környezetre van szüksége a NATO-csúcson Három nagyobb élelmiszertermék-csoportban Árváltozások az üzletekben Eltérő árakat érvényesítenek — Téliszalámi 420, parasztkolbász 300-ért ­mélyhűtött termékek — Többe kerül az Unicum Drágultak a nagyrédei Hétfő reggeltől három na­gyobb élelmiszertermék-cso­portban — így egyes húsipari ter­mékeknél, hűtőipari áruknál, va­lamint a szeszesitaloknál — fel­emelték a fogyasztói árakat. Az áremelés nem országos, csupán néhány termelő- és kereskedel­mi vállalat élt vele, és kizárólag a szabadáras termékek egy részé­nek a fogyasztói árát növelték. Ez azt is jelenti, hogy a különbö­ző üzletekben eltérő árakat érvé­nyesítenek. Kisiván Géza, a Budapesti Húsipari Vállalat igazgatója ar­ról tájékoztatta az MTI-t, hogy ők ezúttal kizárólag az úgyneve­zett szárazáruk árát emelték fel átlagosan 20 százalékkal, mi­után a legutóbbi áremelésnél ezek „kimaradtak”. Indokolásul elmondotta, hogy elsősorban termelési költségeik növekedése miatt kínálják ezentúl drágábban áruikat a kereskedelemnek. Ez év júliusa óta az élősertésekért kilogrammonként 25-28 száza­lékkal többet fizetnek, a sertés­felvásárlási átlagáruk kilogram­monként már eléri'a 63 forintot. A budapesti Sugár Üzletköz­pont csemege áruházában el­mondották, hogy a Herz-télisza- lámit ezentúl 360 forint helyett 420 forintért adják kilogram­monként, a Herz-paprikásszald- mit 360 forint helyett 440forin­tért kínálják. A parasztkolbász ára ezentúl az eddigi 240 forint helyett 300forint lesz, a pesti csí­pős kolbászért 260forint helyett 320 forintot kénytelenek a fo­gyasztók fizetni A húskészítmények árának növelésével kapcsolatban a Hús­ipari Központban elmondot­ták: a téliszalámi, a csabai csípős kolbász és az egyéb szárazáruk árát csupán a Budapesti Húsipa­ri Vállalat emelte, a Szegedi Sza­lámigyár és Húskombinát árai változatlanok. A hűtőipari termékek árválto­zása 10 és 30 százalék közötti, a Budapesti Hűtőipari Vállalat legjobban a csöves csemegeku­korica árát növelte, a 350 gram­mos csomagolású kukorica 14.60 forintról 19 forintra, a 400 grammosé 16.30 forintról 21.20 forintra nőtt. A Sugár Üzletköz- pont árjegyzéke szerint a 400 grammos zöldborsó új fogyasz­tói ára 11 százalékkal magasabb a réginél, 25.20 forint; a 300 grammos zöldbabért 15 száza­lékkal magasabb árat kell fizetni, az új ár: 16.80 forint. A mago­zott, mélyhűtött meggy csoma­gonkénti ára 3 forinttal, a szamó­cáé 4 forinttal, az 1 kilogrammos hámozott őszibaracké csaknem 5 forinttal emelkedett, a szalon- nás pizza darabonként 3.70, a sajtos pizzáé 3.30 forinttal emel­kedett A nagyrédei Szőlős kert Tsz termékei közül a mélyhűtött, cukrozott szamóca 5.20 forint­tal, a meggy 4.10 forinttal drágult csomagonként, a vegyes főzelék ára 25.60 forintról 30.70 forint­ra emelkedett, a zöldborsót ezentúl 26.10 forint helyett 29.80 forintért vehetik meg a vá­sárlók. Ugyancsak emelte mire­littermékeinek árát a ráckevei Aranykalász Tsz; a 1/2 kilog­rammos zöldborsó bolti ára a ko­rábbi 31.70 forint helyett 35.70 forint lett, a vegyesfőzelék ára p>edig 20.70 forintról 24.40 fo­rintra nőtt. A szeszipari cikkek árát ezút­tal a Budapesti Likőripari Válla­lat emelte. Mint Bartha Gábor kereskedelmi igazgató elmon­dotta: a kényszerűséget az szül­te, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben nőttek fuvarköltsé­geik és a banki kamatok; a forint idei többszöri leértékelése miatt viszont az importköltségeik nö­vekedtek. Hozzátette: a mostani áremelés nyereségüket nem gya­rapítja. A Sugár üzletközpontban a 0.2 literes Unicumot a korábbi 75-80 forint helyett ezentúl 95 forintért, a 0.5 literesei 150 he­lyett 199 forintért, a litereset pe­dig 300 helyett 395-ért forintért árusítják. Kisebb mértékben emelkedett a szatmári szilvapá­linka, valamint a Marina-gin ára is. Az MTI munkatársának a Du­na Élelmiszer- és Vegyiáru-ke- reskedelmi Vállalatnál elmon­dották, hogy a húsipari szárazá­ruk fogyasztói árát csak decem­ber 11-étől emelik meg. Decem­ber 4-étől ők csupán a libamáj­konzerv, a paradicsom alapú üdítőitalok, a burgonyacukor és a gyógyvizek fogyasztói árát emelték. A sikeres felvásárlás miatt viszont átmenetileg ötödé­vel csökkentették a mák árát. (MTI) Hajléktalanul Lelkiismeret-döbbentő volt látni őket. A látszólagos név­telenségből röpke pillanatok alatt hidegmarta „aluljáró-je­lenséggé” váltak, ahogy fejük fölé tetőt keresve összehúzód­tak a nagyváros „földszintje” alatt. Németh László „gondo­latfoszlányainak” egyikét su­gallta a kusza szociológiai helyzet: „Vagy elzárkózol tű­lük — vagy részesedsz pisz­kukban is.” Nem kell messzire vissza­nyúlnunk az időben, hogy iga­zolva lássék az írói aforizma első része, hiszen ki ne emlé­keznék még rá: a szegénység szót kiejteni is megbocsátha­tatlan bűn volt. Hát még fel­tárni a jelenkori magyar való­ság perifériáját, ahová önhibá­jukon kívül magányos farkas­ként sodródtak az elesettek. Az öregek, akiket nem pátyol- gattak delelőn túli napjaikra egykoron dédelgetett gyerme­keik, s gyermekek, akiket ser­dülésükig műtollakból tákolt szárnyai alatt gyűjtögetett laza otthonába az Állam-anya. S akik nincstelenségük kamatja­ként a tető nélküli életet kap­ták sorsul, s hobóhimnuszuk- nak Buda Ferenc harmincegy- nehány esztendeje írt versso­rát: „Gyanú szemez rám, s él­ve vagy holtan maradok, ami voltam, egy szám.” A „személyi számok” most előbukkantak az anonim tö­megből, s közös keresztet ci­pelve, ők lettek a „Hajléktala­nok”, akik mellett csak úgy áll­hat meg az Ember, ha vállalja, hogy részesedik a „piszkuk­ban is”. A társadalom lelkiis­merete felébredt a huzatos aluljárókba verődött „piszkos százak” világában, s a hajdan elhallgatott SZETA, a csend­ben csordogáló egyházi se­gélycsermelyek éltető vizét duzzasztani látszik a szociális minisztériumi, kormányzati erőmű is. Mára felpörgött az állami motor: pályázatok tu­catjai ostromolják a 42 millió forintos minisztériumi szociá­lis támogatási alapot, s gyorsí­tott intézkedések sürgetik az éjszakai menedékhelynek, át­meneti szállásnak, szükségla­kásnak kialakítható épületek, egykori munkásőr- és katonai laktanyák birtokba vételét.-S az utcákon már nemcsak azok „kóborolnak”, akik a valaho­vá behúzódás reményében vizslatták a didergő házsoro­kat, hanem az úgynevezett „street-workers”-ök, az elha­gyott gyermekeket, a magukra maradt öregeket, az eddig el­feledett — vagy lajstormba hi­ába vett — rászorulókat felku­tatók is. A végre határozottan kinyújtott segítő kezekkel... Szó ne essék róla, hogy eleddig szemet húnyva éh, s dőzsölt gazdag dölyfében e nép, csupán azt kell őszintén és arcpirulva beváltanunk: nem elegendő, teljes és meg­nyugtató volt, amit lélekben, szeretetben és pénzben áldoz­tunk az otthontalanok rétegé­hez tartozókért. A sehová sem kötődőkért, akik megfakult j emlékeiben hordozzák az em- j beribb élet pillanatait, s a jelen ' terheiben a mindennapi meg- ( élhetésért való küzdelem ton­náit, megkülönböztetett élet­vitelük gyanús zálogát. S a köztünk létezésük egyetlen -biztos jelét, a költő megéne- j i kelte számukat, kezdődjék az I i l-gyel, avagy 2-vel... Szilvás István

Next

/
Oldalképek
Tartalom