Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-28 / 305. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. december 28., csütörtök FIATALOKRÓL. - FIATALOKNAK 5. * » > i I i ) 9 Né 3 «» »• •a 3 D 3 Változó úttörők Legfontosabb szövetségesük a család Juhász Mihály egy egri huszonéves fiatalember. Aki sokat lődörög az egri belvárosban, az ismeri. De nem ismeretlen a neve az országban sem, azok között, akik az alternatív zene barátai. Ennek révén most már megye- székhelyünkön is egyre többen tudják, ki ő, hiszen állandó házigazdája, szervezője az Ifjúsági Házban lassan egy éve működő MÁS-klubnak. Egy álmos, szürke délelőttön leültünk a lakásán beszélgetni. Amíg megittunk egy-két teát, az alábbiakat mesélte. „1985 elején a Volánnál dolgoztam, s akkoriban szerveztem Pakson a Total-fesztiválokat, amelyeken punkzenekarok léptek fel. Akkor kerestek meg engem a rendőrségtől, s közölték, hogy kirűgatnak a munkahelyemről, hogyha még egyszer koncertet szervezek. Ezt azóta sem vonta vissza senki, de úgy tűnik, hogy nem bántanak. Hivatalos eljárás soha nem folyt ellenem, csak folyton zaklattak. Dühös vagyok, hogy egy ilyen országban kellett fiatalnak lennem. Most már tulajdonképpen mindent megcsinálhatok, van rá lehetőség, csak elegendő pénzem nincs. Planzinet szeretnék kiadni, rendszeresen megjelenő folyóiratot. Néhányat sikerült is.” „Legszívesebben anarchistának vallanám magam, de sok dolgot találtam benne, amivel nem tudok mit kezdeni. Úgyhogy inkább azt mondom, hogy MÁS vagyok. Az anarchiáról egy csomó hülyeség él az emberek fejében, menő politikusok is állandóan azt hangoztatják, hogy jó lenne, ha a mai magyarországi helyzet nem vezetne anarchiához. Szerintem meg jó lenne, mert az anarchia nem azonos a káosszal, a terrorizmussal. Az anarchiának a jelszava: élni és élni hagyni. Megszűnne az állam, nem lenne nyilvántartás, irányítás. Az emberek nem lennének ilyen hülyék, ha nem nyomontanák őket. Csak hát az a kételyem, hogy a kommunizmus gondolata sem butaság, és mégis diktatúrához vezetett. Magyarországon félelmetes szörnyek lettek az emberekből. Csak elszigetelten lehetne élni, de a teljes elszigetelődésre sajnos nincs lehetőség.” „Egy gmk-ban dolgoztam, amelynek a vezetője jóban volt az ifiházasokkal, ő cipelt be engem oda, s felvetődött, hogy kellene egy klub. Egyébként én nagyon IH-ellenes voltam, egyáltalán nem tetszett, amit csinálnak. Márciusban eleinte nem voltak még koncertek, de tudtam, hogy ez csak idő dolga. Most már ott tartunk, hogy minden héten van buli, és nagyon sokan jönnek. Úgy tudom, hogy vidéken csak Békéscsabán van hasonló, de ott sincsen ennyi rendezvény.” „’81 nyarán állandóan a Népkertben üldögéltem, s akkor hozott valaki egy kazettát, hogy ezt ők csinálják. Nekem nagyon tetszett, s el is határoztuk, hogy alapítunk zenekart. Akkor még nem volt ehhez semmiféle ideológia, csak öt-hat ember elkezdett punkoskodni, senki nem tudott zenélni, így alakult meg az első együttes, a QQRIQ. felléptünk vagy hatszor, játszottunk a csepeli iljúsági parkban is. Oda Trunkos András vitt bennünket, akit Nagy Feró révén ismertem, aki nagy barátom volt. Néhány év múlva szerveztük az Egri Csillagokat, de az nem sok mindent csinált. Utána jött az Egri Bikavér, amellyel Pakson is játszottunk. Mostani zenekarom, a Biztonsági Tanács most kezd formálódni. Sok tagunk volt, s én mindig szerettem volna, ha van énekesnőnk, s most lehet, hogy megtaláltuk. Most felléptünk Egerben a Vágtázó Halottkémek előtt. Túlzottan nem akarok tetszeni az embereknek, annyira máshogy nézzük a világot. A kedvenc zenekarom is csak né- hányaknak tetszik Egerben, akkor én mit akarok. Februárban szeretnénk néhány helyre menni az országban. És azt még feltétlenül írd meg, hogy nagyon jó kis csapat vagyunk.” „Most az Ifjúsági Házban meglehetősen szabad kezem van mindenben, és ez jó. Itt Egerben mindig is lett volna igény az ilyesmire, ebből a szempontból jó a város. Az a baj, hogy egyedül csinálom, kéne valaki, aki legalább majdnem annyira ért hozzá, mint én. Ugyanis én hirtelen ötletek alapján rengeteget utazom, s egyszer hosszabb időre is szeretnék elmenni. Azt hiszem, hogy jelenleg az ember utazás közben a legszabadabb. Általában egyedül megyek, mert nehéz is társat találni, másrészt nagyon jó magányosan barangolni. Sok ilyen utazóval találkozom, s azok általában jó fejek. írogatni is szoktam, betűket, nagy igényem van rá, csak link vagyok. Azt hiszem, jobban rendszerezni kellene a dolgaimat.” Itt befejeztük, hiszen a tea is elfogyott. Kovács Attila Mit akar a Magyar Úttörők Szövetsége? — ezt a kérdést magának tette fel a szervezet a közelmúltban lezajlott X. országos konferencián. A választ Zánkán értékelték a csapatok képviselői. A MUSZ programnyilatkozatáról Hegedűs Pálné megyei úttörőelnökkel beszélgettünk. — Miben kíván változtatni a mozgalom.a jövőben? — A jelenleg zajló társadalmi átalakulást annak alkotó részeseként kívánjuk megélni. A kritikus önvizsgálat után is fenntartjuk: szeretnénk megőrizni a négy évtized értékeit. Ezt alapul véve igyekszünk a szervezetet átalakítani, céljainkat újrafogalmazni. — Melyek ezek? — A demokratikus, önkormányzati elven működő úttörőközösségek hálózatán keresztül járulnánk hozzá a gyermekek egészséges fejlődéséhez, erkölcsük, világképük kialakításához. Célunk, hogy tagjainkat a humanista értékek megtartása, a haza- szeretet, a demokrácia és a béke iránti igény, valamint a közéleti- ség jellemezze. Értékrendünkben a szövetséghez tartozás önkéntessége az első helyen szerepel. — A jelenlegi tagok főként romantikus keretek között zajló programokat remélnek. Mit várnak tőlük a jövőben? — Együttműködést az útkeAz egri Jan Palach-csoport a Fiatal Demokraták Szövetsége keretein belül kíván működni, elfogadja programját és szervezeti szabályzatát. Tagjai lehetnek mindazok a 14 — 35 év közötti fiatalok, akik elismerik a szövetség és a csoport programját, irányelveit. Mivel generációs szervezetről van szó, ezért a teljes jogú tagság mellett azokat is várják, akik egy-cgy konkrét esetben szeretnének segíteni. A csoport elsősorban a radikális, saját sorsukért tenni akaró, szabadelvű fiatalok jelentkezésére számít. Alapelvük az, hogy a magyar társadalom jövője az ifjabb generációkon múlik. Céljuk, hogy alattvalókból, kiszolgáltatott emberekből önálló gondolatokkal rendelkező, saját sorsukat alakítani tudó közösséggé szerveződjenek. Alapító nyilatkozatukban ügy fogalmaznak, hogy resésben. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy ápoljuk a szabadságküzdelmek hőseinek, a tudomány, a kultúra és a sport nagyjainak emlékét, s mindenkor ismerjük el a munkában helytálló ember tisztességét. — Szóba került az iskolás korosztály érdekeinek védelme is... — Megfelelő életteret és perspektívát követelünk a társadalmi átalakulás folyamatában. Ezért minden intézkedést vizsgálni és minősíteni fogunk. Támogatunk minden olyan szándékot és tettet, amely a család helyzetének javítására irányul, s fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyermekekre. — A konferencián kimondták azt is, hogy a szövetség nem vállalja a gyermekkorosztály egyedüli, kizárólagos képviseletét. Ez alapján kapcsolataikat is másként alakítják a jövőben? — A szövetség nem kíván különböző pártok politikai küzdelmeinek terepévé válni. Önálló gyermekmozgalommá válunk, s magunk alakítjuk ki álláspontunkat a társadalmi jelenségekről, s a hozzájuk fűződő viszonyunkról. Legfontosabb szövetségesünknek a családot tekintjük, s együtt szeretnénk működni minden intézménnyel, amely teret akar és tud nyújtani a gyerekek szerveződéseinek. (Honfi Gábor) nem kívánnak messianisztikus élcsapat lenni, azonban mint politikai és ifjúsági szervezet, szeretnének részt venni Eger város és hazánk arculatának alakításában is. ígérik, hogy a helyi közéletben aktívan és radikálisan jelennek meg, hogy képviselőket delegálnak a helyi önkormányzatba, együttműködnek az ellenzéki szervezetekkel. További céljuk a közélet megtisztítása a korrupciótól, a protekcionizmustól, a visszaélésektől. Szolidaritást vállalnak minden elnyomott személlyel és csoporttal. Meggyőződésük, hogy nem elég egy hamis rendszert meg- dönteni, hanem újat kell építeni, amiben az egyén is megtalálja a boldogulását. Minden érdeklődő fiatal jelentkezését váiják az alábbi címen: Eger, Széchenyi u. 18., I. emelet 26-os szoba, hétfőnként 17 — 19 óráig. Nem akarok nagyot mondani, de ma egy zenés-táncos szórakozóhelyen csak füst van és tömeg. Ahogy szinte mindenhol, a táncparkett itt is túl kicsi; a terem nagyobb részét elfoglalják az asztalok, a körülöttük ülők dohányoznak, mindemellett nem díjazzák a szeszmentes italokat. A cigarettafüst gomolyog, az ajtót, az ablakokat nem lehet kinyitni, mert „bejön” a hideg. A tél tehát ki van zárva, a szakadó hó a külső világhoz tartozik, a bennlévők számára megszűnt az időjárás, a belső klíma kellemes — forrósodik; sörök, zene, nők: egyre jobb. Szeretek táncolni, de nem szeretem, ha lökdösnek. Bulira pedig nincs lehetőség, ahhoz tágas tér kellene, talán egy nagy park — szabadtéri diszkó(!) — zöld fákkal és bokrokkal. Valamint tavasz vagy nyár, illetve meleg. Szóval rázunk és vonaglunk ritmusra. Szintén ritmusra valaki rendszeresen belém könyököl. Még ha csak néhányszor, elismerném, hogy véletlen, sőt elkerülhetetlen, hiszen olyan sokan vagyunk, senki sem fér el igazán. De aki engem zavar, biztos, hogy nincs egyedül. Páran összekapaszkodtak, megfogták egymás vállát, s most forognak, közben énekelnek: „Americanos!” Nem maradok adós, visszavágok, könyökkel, többször is, nem szégyellem magam. Egyikőjük hátrafordul és meglendíti a kezét. Engem csak érint, az igazi kárvallott a mellettem táncoló. Ahova az ütést kapta, a szemét törölgeti, s csak néz, csodálkozik, hogy minek köszönheti az ökölcsapást. Merthogy ő nem bántott senkit, részéről a lökdösődés abszolúte nulla. Én pedig egy szót sem szólok, hogy például: „Ne haragudj, én érdemeltem volna” — mivel elnézést kérni nem igazán „menő” dolog. Vagy a másiknak, annak, aki ütött: „Ide kérem, itt a bűnös, én voltam” — mert félek tőle, könnyen lehet, hogy túl erős ellenfél. Nem akarok nagyot mondani, de ma Magyarországon csak füst van és tömeg. (rénes) Jan Pal fi fi apart alakult Egerben Mit lehet még ehhez hozzátenni? Rozsda marja, nem ragyog... Barta Alajos és Kiss Sándor (az MSZMP megyei bizottságának hajdani vezetői): Már nem rólunk szól az újság nyolc oldala Idill 1989 tavaszáról Ami az ifjúsági oldalakról kimaradt Több ifjúsági szervezet képviselői is kifogásolták (a Fidesz például tüntetéssel is ijesztgetett), hogy nem rendszeresen jelenik meg lapunkban az ifjúsági oldal. Kárpótlásul az elmaradt írásokért és képanyagokért, szerkesztettünk egy kis visszapillantót, s ebbe olyan felvételeket is válogattunk, amelyek a külső szorítás hatására nem jelenhettek meg, s így mára veszítettek aktualitásokból is. Egyúttal köszönjük lapgazdáinknak az elmúlt évet, s kívánunk nekik ugyanolyan boldogat, mint amilyen a miénk volt, hiszen most ők is megtudhatják, hogy' teher alatt nő a pálma. Barta Katalin Kovács Attila Gál Gábor Koncz János
