Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-23 / 303. szám
HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 303. szám ÁRA:' 1989. december 23., szombat 5,30 FORINT POLITIKAI NAPILAP Megterhelt fenyőág... A karácsonyi békességet idéző óriás fenyő sem tudott igazi ünnepi hangulatot teremteni a téli ülésszakon a Parlamentben. Valahogy úgy érezte az ember, hogy az egyre nehezedő mindennapi gondok megterhelik, a föld felé húzzák a feldíszített ágait. Érezte ezt a visszafogottságot Békési László pénzügyminiszter is, aki az államháztartásról szóló vita zárszavában így szólt a képviselőkhöz: „Ilyenkor illenék boldog új évet kívánni, és boldogságot a karácsonyhoz. Azt hiszem, ezt jó szívvel megtehetjük. Ez a költségvetés persze nem igazán karácsonyi ajándék — ezt én jól tudom. Egyet azonban adhat: nyugalmat, tiszta lelkiismeretet és azt a biztonságot, amelynek birtokában képesek vagyunk a jövő esztendőben az összeomlást megelőzni”. Egykoron Churchill angol miniszterelnök mondta: a parlament arra való, hogy pokollá tegye a kormány életét! Ami a mostani ülésszakot illeti, a mondás valósággá vált, hiszen a lakásgazdálkodási koncepció, valamint az 1990- es költségvetés feszült hangulatú, kemény vitája próbára tette a kormányzat idegeit, voltak pillanatok, amikor már-már a lemondást fontolgatta a miniszterelnök. Az érdekek ugyanis ütköztek: a képviselők választóik megbízásához ragaszkodtak, a kormány az egész ország szempontjait vette figyelembe. A tét óriási volt: a gazdasági ösz- szeomlás egyenlő lenne a békés átmenet bukásával. Ezt pedig nem vállalhatta sem az ország vezetése, sem a képviselők közössége, az Ország- gyűlés. A végül is megszületett kompromisszumos parlamenti döntés azt bizonyította: a törvényhozás messze felnőtt a feladat nagyságához, és átlépte a napi gondok által teremtett korlátáit. S nemcsak ez tette lehetővé, hogy a képviselők emelt fővel lépjenek ki a patinás épületből, hanem az a történelmi döntésük is, miszerint a békés politikai átmenet érdekében feloszlásukkal biztosítják a március végi választások kiírásának lehetőségét. S ehhez a mainál jóval biztosabb gazdasági alapra van és lesz szükség. Ezzel a „krízisköltségvetéssel” lehetővé válik, hogy kézben tartható, 20 százalékos inflációval számoljunk, hogy a munkanélküliség megmaradjon az 50 — . 60 ezer fős keretek között, elfogadható színvonalú árukínálattal váiják a fogyasztókat. Mindez nem azt jelzi, hogy az elfogadott költségvetés értéke vitán felül áll. Maga a pénzügyminiszter fogalmazta meg: „Milyen ez a költségvetés? Nem jó, de szükséges...” S válasz volt ez a pénzügyi intézkedések iránt bizalmatlanságát kifejező két megyei képviselőnknek, Nagy End- rénének és Zsidei Istvánné- nak is. Igaz, ezen a karácsonyon a pénzügyi, gazdasági gondok alaposan megterhelik a fenyőágat, de bízzunk abban, hogy idővel teherbíróbbá válik majd, mint maga a fa törzse is... Szilvás István Megbukott a Ceausescudiktatúra Nicolae Ceausescu lemondott elnöki hatalmáról — közölte a román rádióban Mircea Dinescu ellenzéki költő. Megalakult a Haza Megmentésének Frontja, amelyet Corneliu Manescu volt külügyminiszter vezet. Manescu személyesen is bejelentette, hogy átvette a hatalmat. Ezek voltak péntek dél körül a legfrissebb és legfontosabb hírek Bukarestből. (A helyzet lapzártánkig is örömteli, s abban nem változott, hogy megbukott a Ceausescu- diktatára.) A „Ceausescu-éra” végóráiban a diktátor hiába hirdetett ki szükségállapotot az egész országban: a fegyveres erők — a népharag megfékezhetetlensége láttán — megtagadták a véres parancsok teljesítését. Corneliu Manescu, a 73 éves volt külügyminiszter — aki a Cea- usescu-rendszer bukása után a Haza Megmentése Frontjának a vezetője lett — 1916. február 8-án született Ploiestiben, a királyi kormány egyik tisztségviselőjének gyermekeként. Bukarestben jogot tanult, s ekkor csatlakozott a földalatti kommunista mozgalomhoz. A II. világháború idején részt vesz a fasizmus elleni harcban. 1945-ben, Petru Groza kormányzása idején a hadsereg újonnan létesített politikai osztályának vezetőjévé nevezik ki. (Később Ceausescu töltötte be ezt a funkciót.) 1948-ban honvédelmi miniszterhelyettes, majd 1955-ban az Állami Tervbizottság alelnökévé nevezik ki. 1960-ban budapesti nagykövet. A rá következő évben Ghe- orghe Gheorghiu-Dej hazahívja, és a külügyminiszteri tárcát adja neki. Tizenegy éven keresztül áll a román diplomácia élén. 1967- ben közmegelégedésre ő tölti be az ENSZ-közgyűlés ülésszakának elnöki tisztét. 1972-ben kegyvesztett lett. 1973 és 1977 között a különböző szakmai csoportokat és nemzeti kisebbségeket képviselő tömegszervezetnek, a Szocialista Egység Frontjának az alelnöke. 1977 (Folytatás a 2. oldalon) Gyűjtés a Dobó téren is Az SZDSZ egri szervezetének egyik aktivistája volt az első, aki már tegnap kora délután kérte, hogy közöljük: kötszert, élelmiszert és pénzt gyűjtenek ma 8-tól 17 óráig a megye- székhelyen a Széchenyi út 18. szám alatt. Szándékuk szerint két teherautónyi szállítmányt szeretnének még ma útnak indítani a romániai rászorulóknak. Az ellenzéki szervezetek együttes gyűjtőhelye ma reggel 7-től a Dobó tér. Ugyanitt délután 5 órakor nagygyűlést tartanak. Hallotta a sortüzet Pető János egri fiatalember tegnap délután érkezett haza Romániából. így a szemtanú hitelességével meséli: — Előbb Marosvásárhelyen töltöttem négy napot, majd Brassóba utaztam. Csütörtökön délután Brassóban már leállt a tömeg- közlekedés, úgy négy óra tájban először a fiatalok, az egyetemisták kezdtek csoportosulni. Később többezres tömeg gyűlt össze a pártszékház közelében. Volt transzparensük (Le Ceausescuval!), jelszavakat kiáltoztak, s tárgyalási készségüket is kinyilvánították alkalmi, románul beszélő szónokaik. Nekem a barátaim fordítottak. A tömeg öt méterre közelítette meg a pajzsokkal, fegyverekkel, fehér sisakban felsorakozott milicistákat és a mögöttük lévő katonákat, majd ekkor leültek a földre. Mégis, 5 óra tájt eldördült az első sortűz... Egy kapualjba húzódtunk be, mellettem egy lány sokkos állapotba került. Nem sokkal később egy rövidebb sorozat ismétlődött. Az emberek sikítozva szaladtak szét. Annál a családnál, ahol voltam, a papa úgy reagált: „Nekem már úgyse számít, lemegyek.” És fogta a kalapját... (b) • in f //i in» /f i Éjjelt mise Egerből — millióknak A katolikus egyház éjféli misével ünnepli-köszönti Jézus születését. 1989. karácsonyán az Egri Bazilikából közvetíti ezt a szeretet ünnepére rendelt csodálatos liturgiát a tévé, amikor is dr. Seregély István egri érsek vezeti a szertartást, mondja a misét és tart főpásztori szentbeszédet. A tévé nagy gonddal készült erre a feladatára, hiszen az elmúlt két emberöltőben a tűrés ingerültségével fogadta az ateizmust hirdető hatalom a hívők milliós tömegeinek félve kimondott óhaját: szeretné megvallani — és nem fenyegetésektől kísérten — hitét, megvallani azt a Krisztust, aki az Atya akaratából mutatta be áldozatát a bűnösökért, a Világért. A tévé Gáli Lászlót, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgató-főrendezőjét kérte meg, lenne segítségére ennek a nagyszabású eseménynek a megrendezésében. Amíg a forgatókönyvet a rendezővel együttesen végigolvastuk, közösen és egyenként is hozzáfűztük gondolatainkat ahhoz, amit a hívők és a tévé nézői látni, hallani fognak. A szentmise az Utolsó Vacsora emlékére rendelt, mindennap, az egész földkerekségen lejátszódó dráma, a mise a világirodalom leg- magasztosabb, ezért legszentebb drámai alkotása. Itt az Áldozat emlékére és rendelése szerint ismét és újból létrejön a pillanat, amikor a misztérium testet ölt, a pap kimondja az átváltoztató szavakat: „Ez az én testem”, „Ez az én vérem”. Még mielőtt ezt megtenné, közös bűnbánatot tart, mert a megtisztulás által eszközölhető ki az Isten kegyelme a nagy feladathoz. A mise három fő része, a Felajánlás, az Úrfelmutatás és az Áldozás keretként fogják körül a hittitkokat, amiket az éjféli mise ünnepélyessége most még különösebb, nagyobb méltósággal vesz körül. Oda • kell figyelnie mindenkinek arra a bensőséges hangra, ahogyan az ember közeledik Istenéhez, és ahogyan kéri a kegyelem ajándékát. Mert minden Jó a szeretet által jön a világra. A filozófia professzora, dr. Mikolay Vince Izaiás próféta szavait idézi majd és kommentálja: az énekek az angyalok üzenetét közvetítik (Dicsőség a Magasságban istennek, és béke a Földön a jóakaratú embereknek!), Szent Pál gondolatai is helyet kapnak ebben a szertartásban, amely mindig is figyelmeztetett a méltóságra, amellyel élnünk kellene. Szól az ének a Jézushoz siető pásztorokhoz, felhangzanak a karácsonyi dallamok sorba-sorba, amelyek közül nem egynek a szövegét, olykor a dallamát is egri szerzők, Gárdonyi Géza, vagy a XIX. század papköltői, zenészei írták. A tévénézőket azzal is részeltetni akarják a szentmise áhítatában a szertartás papjai, hogy a képek pergése közben felhívják őket, az otthonukban áhítatra- szeretetre felkészülteket, maguk is imádkozzanak, esetleg elmélkedjenek mindarról, amit látnak. Ennek az éjféli misének egyik nem lényegtelen szereplője lesz és marad maga a bazilika, mindaz, amit ez a székesegyház megmutathat. A művészi alkotásokra gondolunk, a freskókra, a szobrokra, a kupolára, az oszlopsorokra, a feliratokra, az egész épületegyüttesre, amelynek a homlokán ott áll a mindig is időszerű írás, a felszólítás: Venite, adoremus Dominum! (Jöjjetek, imádjuk az Urat!) Ezekben a vészterhes napokban kétszeres aggodalommal fordulunk határainkon túli, erdélyi testvéreink felé is, szívünk teljes melegével küldjük majd nekik e képeket a bazilika ívei alól. Mert a testet lehet meggyötörni, netán elveszteni, de a Lélek győzhetetlen. (farkas) A temesvári vérengzés megdöbbentette a világot. Mély gyászának és fájdalmának adott kifejezést amiatt, hogy a román államhatalom fegyveres erőszakkal tiport le békés tüntetőket, és embertelen politikáját kényszerrendszabályaival minden elképzelést felülmúlón fokozta hatalmának utolsó percéig. A romániai hatalmasságok — a hiánygazdálkodás, a falurombolás, a szabadságjogok és az emberi méltóság lábbal tiprásának immáron hosszan tartó politikája után — már véres terrorral válaszoltak az emberek szabadságvágyára és igazságérzetére. Miközben Európában mindenütt a demokrácia és az ön- rendelkezés kérdése tűzetett napirendre, Romániában a lakosságot kegyetlen módon megfosztották a békés változás reményétől. Üldözték a német és a magyar nemzeti kisebbség tagjait, embereket hurcoltak el házaikból, családokat szakítottak szét. Vérnek kellett folynia Bukarest utcáin is, hogy a gyűlölt Ceausescu-rezsim megbukjon. A diktátor elmenekült a jogos népharag elől, de az utolsó percekben is halált, fájdalmat okozott a sokat szenvedett országnak. Karácsonykor, a szeretet ünnepén egy zsarnokától megszabadult, szabad, és most már új társadalmat építő soknemzetiségű nép ölelkezik. Együtt lelkesedünk a boldog jövőért, és együtt gyászolunk a román néppel; lapunk nem viselhet ünnepi színeket, amikor Temesvár, Arad, Bukarest utcái a bátrak vérétől piroslik. Kegyelettel adózunk az áldozatok emlékének ezekben a történelmi órákban. GÁSPÁR JENŐ o W* ■ A na ÉK r • ■ //j a A Fekete Maria előtt Én láttalak már kisdiákként, Barátok fehér templomában, Csík Somlyói búcsúk seregében Kálváriádat járta lábam. Délben, ha kondult nagy harangod. Diáki szájon ima voltál. És emlékezem, hogy fa volt szobrod, Székely fenyőből volt az oltár. Én láttalak kék, olasz égnél, Lorettában litániázva. Harangzúgásban, gyertyafényben, Angyal-szállítót ta ősi házban. Népek dicsértek, dús ruhád volt, De az imám mégis csak ott járt. Hol az Olt kígyóz, égerfából Vágja zarándok görcsös botját. Én láttalak nagy teraszokkal, Bazilikákkal locurdes-i ( lurdi) tájon, Hol csodák nyílnak barlang mélyén, S csodák futnak fürge Gave-on. (Gávon) Este, ba népek énekeltek, S egeket vert a hitnek árja, Az én dalom azt könyörögte: Otthon tégy csodát Lourdes-i Marja! S most itt vagyok. Te csodatévő Fekete Mária, templomodban. Hol gyertyák fénye gyémántokra, Arany-ezüstre, gyöngyre lobban. Most is csak ez van a szívemben. Hogy mindenkinél jobban kérünk, A Csíksomlyói Máriával Tégy csodát, csodát, csodát értünk!
