Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-22 / 302. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. december 22., péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA — HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. A történet és a földrajztudomány szoros kapcsolatban van egymással. Eredményeiket, módszereiket külcsönösen is alkalmazzák. A feltárások, az előkerült anyagok, dokumentumok mind-mind előreviszik sok-sok tisztázatlan kérdés, összefüggés megvilágítását. Mai összeállításunkat a történettudomány köréből válogattuk. A történelem előtti Európa legfontosabb emlékei között Stonehenge veszélyben A dél-angliai Stonehenge hatalmas kőtömbjei az írott történelem előtt Európa legfontosabb emlékei közé tartoznak. Olykor egyetlen napon harmincezer látogatójuk is van. Ellentétben Nyugat-Európa hasonló kőemlékeivel, Stonnehenge-én már nemzedékek óta dívik a turistáknak az a rossz szokása, hogy a kövekbe neveket és dátumokat, monogrammokat karcoljanak. Hogy ezt megakadályozzák, kerítéssel vették körül az oszlopokat. Sajnos, az utóbbi években új „sport” ütötte fel a fejét: a köveket eltávolíthatatlan festékkel szólják be. Napóleon bukása után kerültek vissza A velencei lovak A velencei Szent Márk-bazili- ka főbejárata felett négy nagyhírű bronz ló lépdel. Ezek az 1700 éves szobrok a levegő szennyeződésétől nagymértékben szenvedtek az utóbbi évtizedekben, ezért úgy döntöttek, a féltett lovakat múzeumba szállítják és hű másolatokkal pótolják őket a templom homlokzatán. A négy bronz lovat ismeretlen görög szobrász alkotta az i. szili. században az egyik római császár, talán Néró diadalíve számára. Amikor az egységes római birodalom megdőlt, Nagy-Kons- tantin a bizánci nagycirkuszban állította fel őket. A velenceiek 1204-ben elfoglalták Bizáncot, s Dandolo dózse a hazájába szállíttatta a lovakat. Azóta Velence hatalmának a szimbólumává váltak, míg Napóleon Velence meghódítása után Párizsba nem vitte őket. A büszke tartásúparipák 18 évi franciaországi tartózkodás után Napóleon bukásakor kerültek vissza újra Velencébe. A közelmúltban fenti címen megjelent kitűnő könyv szerzőjét Rónai Andrást — még diákként — mint geológust ismertem meg. Később a Földrajzi Közlemények régi, 1945 előtti füzeteit olvasgatva is találkoztam nevével. Először névazonosságra gyanakodtam, de utóbb is nehéz volt elhinni, hogy ugyanarról a személyről van szó. Hihetetlen volt, mert Rónai András az utóbbi évtizedekben, mint nemzetközi rangú geológus vált ismertté, az a „másik” Rónai pedig valami egészen eltérő tudományt művelt. Geográfus volt, s a földrajzon belül is a politikai földrajz tudósa. A könyv Rónai Andrásnak erről az „első életéről” szól. Visz- szaemlékezése mégsem egy szobatudós szellemi kalandjaival ismertet meg, hanem egy olyan kutató munkásságával, aki tehetségével az egész nemzet hasznára igyekezett lenni. Az erdélyi, nagyszebeni származásnak nem kis része lehetett abban, hogy a szerző — bár eredetileg orvosi hivatásra készült — Közép-Euró- pa nemzetiségi szakértője lett. A magyarok, szászok és románok lakta városban gyermekként élte át a nemzet tragédiáját, s fiatalemberként már saját bőrén is érezhette a román állam nemzetiségi politikáját. Mivel nem remélt felvételt a kolozsvári egyetemre, Itáliát vette célba, de Pestnél tovább nem jutott. Anyagi háttér híján szakítania kellett az ifj ókori álommal is, s abban a reményben, hogy a tanulás mellett pénzkeresésre is jut idő, az orvosi karról gyorsan átiratkozott a közgazdasági egyetemre. Itt ismerte meg Teleki Pált, aki a gazdasági és politikai földrajz előadója volt, s aki a szegény, de tehetséges hallgatójának kollégiumot, s az Államtudományi Intézetben munkát biztosított. így került a szerző 1928 elején az intézethez, mint román referens. Egy évtized múlva pedig már vezetőként irányította a tudományos műhely szerteágazó tevékenységét. Az Államtudományi Intézetet Teleki Pál alapította 1926-ban. Az a tudós gróf, aki az 1919.évi párizsi békekonfrenciára a — tudományos alaposságát illetően egyedülálló — magyar anyagot állította össze. Az intézet célja az elszakított területeken élő, de a nemzet testét alkotó magyarság sorsával való törődés volt. Munkáját kezdettől fogva a legszigorúbb tudományos tárgyilagosság jellemezte. Ennék jegyében gyűjtötték az utódállamokra vonatkozó információk legszélesebb körét, sőt a biztosabb tájékozódás végett vizsgálatukat egész Közép-Európára kiterjesztették. E hatalmas anyagból született meg 1945 tavaszán — már Balatonfüredre kitelepítve — a Közép-Európa Atlasz. A mű monumentalitásához talán elegendő egyetlen adalék: elkészítéséhez mintegy négymillió adatot dolgoztak fel. Új, és az általunk ismertnél tisztább képet nyerünk a magyar revíziós törekvésekről is. A párizsi békeszerződések után másfél-két évtizeddel nemcsak a le- győzöttek, de a győztesek, sőt az utódállamok realista politikusai is látták a békediktátum által létrehozott új területi rend tarthatatlanságát. Párizsban 1937-ben nemzetközi tudományos konferenciát rendeztek — kizárólag tudományos intézmények részvételével, a békés területi változások lehetőségeinek megvitatására. Jellemző a nyugati hatalmak érdektelenségére és — nem csekély — felelősségük elhárítására, hogy a magyar kormány kérését figyelmen kívül hagyva, Anglia és Franciaország elzárkózott attól, hogy a területi viták megoldásában közreműködjön. Érdé-* mes felidézni azt is, hogy a Csehszlovákiától visszacsatolt területeken olyan pontossággal érvényesült a nemzetiségi elv, amely példa nélküli. Nem árt emlékeztetni arra sem, hogy a lengyel menekültek a Kárpátalja visszacsatolásával létrejött közvetlen lengyel-magyar határon átjöhettek a menedéket nyújtó Magyar- országra. Kitűnő ismeretekhez jutunk Rónai András könyvéből a második bécsi döntés és a Teleki Pál személyes tragédiáját is okozó délvidéki területvisszacsatolás valós körülményeiről is. Az Államtudományi Intézet — amely hatalmas tudományos tényanyagával jelentősen hozzájárult az újabb, s immár igazságosabb határok kialakítására irányuló törekvésekhez — Teleki Pál halála után is folytatta tevékenységét. Fő célja 1941-től az lett, hogy a háború utáni béketárgyalásokon Magyarország minél teljesebb tudományos apparátus birtokában vehessen részt. E munka eredménye a már említett Közép-Európa Atlasz. A háború utáni Magyarország vezetői azonban nem tartottak igényt sem az intézet munkájára, sem a földrajztudós Rónai Andrásra. A közben egyetemi tanárrá is kinevezett szerzőt — nyugdíj nélkül — nyugdíjazták, nem utolsósorban a rendszerváltozások elmaradhatatlan figuráinak, a köpönyegforgatóknak a közreműködésével. AII. világháborút lezáró békekötésre Párizsba érkezett magyar delegáció szorult helyzetében hazaüzent ugyan Rónai Andrásért. Az új — általunk már jól ismert — ügyintézés eredményeként mire útlevelét megkapta, a békeszerződést már aláírták. Mint magánember, mégis elutazott a francia fővárosba, ahol szerény elégtétele volt a szerzőnek, hogy a trianoni béke Erdély „szakértője” Emmanuel de Martonne professzor — éppen a Közép-Európa Atlasz tudományos alapossága előtt fejethajtva — elismerte, hogy hamis adatokat sem mellőzve, rossz területi rendet teremtettek Közép-Euró- pában az első világháború utáni Párizs környéki békék. Ajánlom az ismertetett könyvet mindazoknak, akik érdeklődnek a földrajz, a történelem és hazánk sorsa iránt. £)r Mosolygó László Támad, öl, félelmet kelt... Mozi prémsreíi Az egri Vörös Csillag mozi műsorán látható a Denevérember című amerikai produkció, mely a világhírű képregény film- változata. Egy nagyvárost titokzatos Batman tart rémületben. Támad, öl, félelmet kelt az emberekben. Egy újságírónő a kegyeibe férkőzik, őt pedig egy gengszterré vált rendőr követi és figyeli... Hamarosan azonban meglepő felismerés következik... A Kim Basinger és Jack Nick- holson főszereplésével készült világhódító film Princ zenéjével, látványos tömegjeleneteivel nagy vonzerő, kellemes szünidei program. Dumbót, az elefántbébit mindenki csak csúfolja, neveti, hiszen állandóan a füleibe botlik. A cirkuszban könnyen veszélybe sodródna, ha nem állna mellé igazi jó barát. A derék egér nemcsak megvédi a gonoszoktól, hanem felismeri, hogy a hatalmas elefántfülek segítségével jól lehet repülni. A kedves Walt Dis- ney-rajzfilmet pénteken és szombaton fél 11 órától a Prizmában, a Bródy moziban pedig december 27-ig vetítik délután 4 órától. A hétvége időjárása Változékony és alapvetően enyhe idő várható a hét végén és karácsony napjaiban Heves megyében. Szombaton változóan felhős lesz az ég, szórványosan kisebb eső, záporeső is kialakulhat. A szél megerősödik, viharos lökések is lehetnek. Vasárnap kevesebb lesz a felhő, több a napsütés, a szél mérséklődik. Hétfőn, kedden, időnként erősen megnövekedhet a felhőzet, kisebb esők is előfordulhatnak, a Mátra magasabb részein átme- ) netileg gyenge havazás is lehet, számottevő mennyiségű csapadék azonban seholsem valószínű. A hőmérsékleti minimum szombaton 5-10 fok között alakul, majd erősödik az éjszakai lehűlés, helyenként gyenge fagy is előfordulhat. Kedden ismét enyhébb éjszaka valószínű. A legmagasabb nappali hőmérsékletek általában 10 fok fölött várhatóak, vasárnap és hétfőn ennél kissé alacsonyabb értékek lehetnek. A jövő hét időjárása Gyakran lesz felhős az égbolt, többfelé várható csapadék, főként eső valószínű, de a Mátra magasabb részein átmenetileg hó is előfordulhat. A szél élénk, időnként erős lesz. A hőmérséklet a hét végére néhány fokkal csökken. India bélyegeken A Magyar Posta november 14-én Jawaharlal Nehru születésének centenáriumára három forint névértékű bélyeget adott ki, amely India neves államférfijának arcképét ábrázolja. Az új diniét Vagyoczky Károly grafikusművész tervrajza alapján a Pénzjegynyomda réz- és ofszetnyomás kombinádójával készült 451 ezer 300 fogazott és 5700 fogazatlan példányban. A boldog, szép karácsonyt köszönti az az alkalmi levelezőlap, amely december 1-jén jelenik meg százezer példányban. A levelezőlap dijjegye karácsonyfaág csengővel, míg a bal oldali kép betlehemesek. Tervezője Kékesi László grafikusművész, készítője az Állami Nyomda ofszeteljárással. Megjelent a Közép- és Kelet- Európa számos filatelistái számára majdnem nélkülözhetetlen svájci Zumstein-katalógus. Az égtájak szerint négy kötetre bontott anyag tárgyalja kontinensünk bélyegeit. Takarékossági okokból a negyedik a magyar bélyegeket is tartalmazó kötet helyett csak az újdonságokat és néhány árváltozást ismertető füzet jelent meg. A múlt év júniusától kiadott soraink jegyzése 8,50-9,50, a blokkoké 10-12 svájci frank. Fogazatlanul 50 svájci frankot is meghalad a blokkok értéke. Kiállítások, tárlatok---------- Ducsai Zoltán tanár festményeiből válogattak egy csokorra valót az egri Ifjúsági Ház első emeleti kísérleti galériájában. Ugyanebben az intézményben a földszinti nagy kiállítóteremben Csontváry^ Kosztka Tivadar életművét bemutató reprodukciósor kapott helyet. Mindkét tárlat december 31-ig látható. 4- Ai MMK fotószakkörének kamarakiállítása az intézmény második emeleti előterében, Fehér Miklós fotókiállítása pedig a kisgalériában tekinthető meg. + Egerben az Oktatási Igazgatóságon látható Csonka Erzsébet és Fehér Tamás közös tárlata + A Hevesi Sakkmúzeum n aponta 10-től 12, illetve 14-től 18 óráig áll nyitva az érdeklődők előtt. Karácsony előtt — gyerekeknek, fiataloknak Szünidei Prizma-matiné kínál több napon át hasznos elfoglaltságot a gyerekeknek az Egri Ifjúsági Házban december 21-22- 23-24-én. Délelőttönként a Dumbó című színes, amerikai rajzmesefilmet vetítik. Ugyanitt ma, délután 2-től 4-ig az ünnepi készülődés jegyében karácsonyi díszeket és ajándékot készítenek napközis csoportok és érdeklődők. + Számítástechnikai programokra váiják a fiatalokat vasárnap délelőtt 10 órától a Megyei Művelődési Központ 205- ös termében. Fehér Miklós fotói az MMK-ban A Megyei Művelődési Központ Kisgalériájában láthatók Fehér Miklós artisztikusan pontos természetfelvételei. Évtizedek óta el nem unt szorgalommal jár utána a művésztanár a mátrai világnak és a világ egyéb tájain a jelenségeknek, madaraknak, gyólyáknak, lepkéknek, szitakötőknek, csigáknak, faleveleknek, nehéz törzsű fáknak, nappali világításban és holdfényben kutatva mindazt, amit a köznapi ember a maga sietségében nem vesz észre. Vagy mert nincs meg benne az az áldozatkészség, hogy ke- vésnyi idejéből néhány pillanatot szenteljen a természet valóban örök változásának és még örö- kebb szépségének, vagy mert nincs érzeke nozzá. Korábban a hó- és jégkristályokkal foglalkozott, művészi érdeklődése az utolérhetetlenül bonyolult kristályrendszerek felé fordult. Ma itt aug jelenik meg a tél, a maga csodálatos arabeszk- jeivel, inkább a Vízirigó tűnik fel, a Leánykökörcsin, a szökellő Nyúlapo, az Őz, a Fácán a kutyaszájban. A Csiga, a Tarka nőszirom, a Nyuszi-szerelem ellenfényes pillanata, a Túzokkakas, az öreg tölgyfaerdő, a Sötét fenyves, a Vonuló dámbikák, a Rén a tajgán (ez sem üt ki szemléletiig az anyagból), a Sárga gyűszűvirág — mind-mind bizonyítják, nyen meghúzódik a köznapi sors gúnyájában. Ezt mondja magáról: „Rajztanár vagyok, aki fotózik is, ennyi az egesz.” És amíg el is akarjuk neki hinni, hogy ennyi az egész, látványait, lattatásait újból végigjárjuk, mert nem akarjuk elhinni, hogy ennyire magától értetődő ez az egész. Hiszen maga is elmesélte már nem egyszer, mint is kell alkalmazkodnia, odakuporodni ahhoz, hogy egy-egy madárpillanat, a gólya fellebbenése, fészekre ereszkedése úgy jöjjön létre fotón is, mint ahogyan a művelet szépsége a valóságban létrejön. Ugyan hogyan és hol is születik, marad meg a szépség igazán? A természetben vagy az ember agyában a felfogó érzékszerveiben? Élmény ez a tárlat, gratulálunk a rajzok tanárának, aki fotózik is! De Martonne professzor meghátrált T érképezett történelem
