Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-22 / 302. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1989. december 22., péntek Kimondta feloszlását az Országgyűlés Vér folyik Bukarest utcáin A HNF Egri Városi Bizottságának nyilatkozata Mi, a Hazafias Népfront egri városi bizottságának tagjai szorongva és mélységes aggodalommal tekintünk e napok­ban Románia felé. A hozzánk eljutott hírek az alapvető emberi szabadságjo­gok súlyos megsértéséről, egy túlhaladott politikai koncep­ció dühödt, véres terrorjáról szólnak. Csatlakozunk mindazokhoz, akik e hazában, vagy a hatá­rokon túl nyomatékosan felemelik szavukat Románia jelen­legi vezetőinek népírtó politikája ellen. Egyetértünk mindazokkal, akik e gyilkos erőszakra nem erőszakkal, hanem meggondolt politikai lépésekkel, vagy a megbékélésért könyörgő imádsággal felelnek. Jogot, emberi jogot Romániában minden románnak, né­metnek, magyarnak, szerbnek! Szóltak a harangok (Folytatás az 1. oldalról) si támogatásáról szóló határoza­tot. Névsort a felelős politikusokról! Az ügyrendi kérdésben felszó­laló Király Zo/rón (Csongrád m., 5. vk.) visszautalt Raffay Ernő előző napi indítványára, amely­ben a képviselő egy országgyű­lési bizottság létrehozását java­solta, hogy ez a testület január 23-ig állítsa össze azoknak a po­litikusoknak a névsorát, akiket felelősség terhel az ország jelen gazdasági helyzetének előidézé­sében. Sérelmezte, hogy az elnök e ja­vaslatról nem szavaztatta meg a képviselőket. Horváth Lajos ette válaszolva elmondta: az Ország- gyűlés tisztikara reggel foglalko­zott Raffay Ernő javaslatával, s kéri a képviselőt, hogy önálló in­dítványként írásba nyújtsa be felvetését. Ezután a fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésekről szóló törvényjavaslat tárgyalásá­val folytatta munkáját az Or­szággyűlés. Békési László pénz­ügyminiszter fűzött szóbeli ki­egészítést a törvényjavaslathoz. A kormány a jövő esztendőre a fogyasztási adó 13,7 milliárd forintos növelését az árkiegészí­tések 4,6 milliárd forintos csök­kentését tervezi — mondta a mi­niszter. Az adóemelés az élvezeti cikkekre, valamint a motorizáció köréhez tartozó termékekre, a fogyasztóiár-támogatás csök­kentése pedig a víz- és csatorna­szolgáltatás, valamint a sajt és a tűró támogatásának csökkenté­sére terjed ki. A fogyasztásiadó­emelés 2, az árkiegészítés-csök­kentés 0,5 százalékkal emeli a fogyasztói árszínvonalat. Meg­említette a miniszter, hogy az építési és közlekedési bizottság konstruktív kezdeményezése alapján jövőre az útalap forrásait teljes egészében a motorizáció­ból származó adóbevételek ké­pezik majd. Végül a kormány ne­vében kérte az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a mó­dosításokkal együtt fogadja el. A képviselők arról döntöttek, hogy részletes vitára bocsátják a törvényjavaslatot. Mivel hozzá­szóló nem jelentkezett, a soros elnök az általános vitában el­hangzott javaslatok véleménye­zését kiadta az illetékes szakbi­zottságoknak, s az ülést a bizott­ságok munkájának idejére fel­függesztette. A szünetet követően az elnök­lő Fodor István bejelentette, hogy a sarkalatos törvények el­fogadásával, a köztársasági elnö­ki intézményről, valamint az al­kotmánybíróságról szóló törvé­nyek megalkotásával, és más döntéseivel is az Országgyűlés azonosulását fejezte ki a politikai egyeztető tárgyalásokon szüle­tett megállapodással, az űj Or­szággyűlés megválasztásáig megtervezett politikai menet­renddel, és elviekben a választá­sok időpontjának előrehozatalá­val is. Mindezekre figyelemmel ja­vasolta, hogy az Országgyűlés az alkotmány 28. szakaszának (2) bekezdése alapján 1990. március 16-i hatállyal mondja ki feloszlá­sát. Név szerinti szavazás Ezután hozzászólások követ­keztek. Közülük az ellenzéki de­mokraták képviselőcsoportja nevében Bánffy György (Buda­pest, 4. vk.) kifejtette: a nemzet vitathatatlan érdeke, hogy a bi­zonytalanság, az átmenet idősza­ka lerövidüljön, ezért támogat­ják a Parlament feloszlására vo­natkozó javaslatot. Berecz János a Parlament MSZMP-frakciójának képvise­letében felszólalva támogatásá­ról biztosította a Parlament fel­oszlásáról szóló tervezetet. Java­solta: az Országgyűlés járuljon hozzá a választások előbbre ho­zásához, és alkossa még meg azt a néhány törvényt, amely az or­szág működéséhez feltétlenül szükséges. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.) szerint hazánk bel- és külpoliti­kai helyzete a legnagyobb nyo­matékkai alátámasztja, hogy fel­oszlassák az Országgyűlést, és kűrják mielőbb a választásokat. Indítványozta, hogy a határozati javaslatban szereplő 1990. már­cius 16-ai időpont helyett az Or­szággyűlés már a mai napon mondja ki feloszlását. Több hozzászóló nem lévén ezután az elnöklő Fodor István lezárta a vitát. Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) emlékeztetett arra, hogy a név szerinti szavazás elrendelé­séhez szükséges 50 aláírás össze­gyűlt, ezért azt külön vita nélkül el kell rendelni az elnöknek. A képviselők először Bállá Éva indítványáról döntöttek, s elutasították azt a javaslatát, hogy az Országgyűlés már a mai nappal mondja ki feloszlását. Az elnöklő Fodor István ez­után feltette a kérdést: egyetérte- nek-e azzal, hogy az Országgyű­lés 1990. március 16-ával oszlas­sa fel önmagát. A kérdésre a kép­viselők egyenként, ABC-sor­rendben, felállva válaszoltak, a jegyző név szerinti szólítására. A név szerinti szavazás ered­ményét Fodor István megbízott Házelnök jelentette be: az Or­szággyűlés 320 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett úgy hatá­rozott, hogy 1990. március 16-i hatállyal kimondja feloszlását. Az elfogadott határozatban az Országgyűlés a köztársaság ide­iglenes elnökének javasolja, hogy az alkotmány előírásainak megfelelően tűzze ki a képvise­lőválasztások időpontját. Felkéri az Országgyűlés megbízott elnö­két, hogy a Minisztertanács elnö­kével együttesen tegyen javasla­tot a Parlament hátralévő megbí­zatási idejének törvényalkotási programjára. Abban vegyék fi­gyelembe, hogy a megalkotandó törvények biztosítsák az ország- gyűlési választások megfelelő előkészítését, az ország gazdasá­gi működőképességének megőr­zését és a kormányzás folyama­tosságát. E határozat után visszatértek a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényja­vaslat tárgyalására; a vitában el­hangzottakra Békési László vá­laszolt. Az Országgyűlés 172 egyetér­tő, 28 ellenző szavazattal, 45 tar­tózkodás mellett elfogadta a tör­vényjavaslatot. Kutatásra több, mint egymilliárd forint Ezután megkezdődött a Köz­ponti Műszaki Fejlesztési Alap­ról szóló, 1988. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényja­vaslat tárgyalása. A törvényja­vaslat előterjesztője Geleji Fri­gyes, az OMFB elnökhelyettese volt. Lotz Ernő (Borsod- Abaúj- Zemplén m., 12. vk.), a tudo­mánypolitikai és műszaki fej­lesztési bizottság előadójaként mondott véleményt az előter­jesztésről. A vitában Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) kért szót. Ez­után a képviselők döntöttek ar­ról, hogy a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból 1990-ben az Országos Tudományos Kutatási Alap rendeltetési céljaira 1 milli­árd 160 millió forintot, a Felső- oktatási Fejlesztési A lap számára pedig 690 millió forintot kell át­adni. Ezután a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosítását álta­lánosságban is elfogadták. A postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény módo­sításáról szóló törvényjavaslatot Derzsi András közlekedési, hír­közlési és építésügyi miniszter terjesztette elő. A témakört az il­letékes szakbizottság megtár­gyalta, bizottsági előadót nem kívánt állítani. Az Országgyűlés vita nélkül, 230 egyetértő szava­zattal a törvénymódosító javas­latot elfogadta. Ezt követően Horváth István belügyminiszter számolt be a nemzetiségek országgyűlési kép­viseletéről szóló törvény előké­szítéséről. A vitában felszólalt Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.). A képviselők elfogadták a belügyminiszter által írásban be­terjesztett beszámolót a novem­ber 26-ai népszavazással kap­csolatos állami feladatok ellátá­sáról, illetve a népszavazás ered­ményéről szóló országgyűlési határozattervezetet. A törvény- hozás ezután vita nélkül elfogad­ta a Magyar Köztársaság címeré­ről elrendelt népszavazás vissza­vonására vonatkozó határozatot. Ugyancsak észrevétel nélkül fogadták el dr. Karácsony Sán­dor (Csongrád m., 6. vk.) önálló indítványát az egészségügyi tör­vény egy rendelkezésének mó­dosításáról. Ezután Biacs Péter (Buda­pest, 30. vk.) önálló indítvány­ként terjesztette elő a gazdálko­dó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módosí­tásával foglalkozó törvényjavas­latot. A vitában elhangzottakat a napirendi pont előterjesztője, Biacs Péter összegezte. Ugyan­csak ehhez a témakörhöz szólt hozzá Hütter Csaba mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter. Ezután az Országgyűlés ügy ha­tározott, hogy Biacs Péter indít­ványát kiadják az illetékes parla­menti bizottságoknak, és az Or­szággyűlés januárban ismét na­pirendjére tűzi azt. A továbbiakban személyi ja­vaslatokat tárgyalt az Ország- gyűlés. Megválasztotta az ügy­rendi bizottság tisztségviselőit; elfogadta a honvédelmi vizsgáló bizottság feladatairól szóló hatá­rozati javaslatot, s döntött a bi­zottság elnökének személyéről, s tagjairól is, majd határozott a Budapest-Bécs Világkiállítástél- lenőrző ideiglenes bizottság ösz- szetételéről. A képviselők elfo­gadták az ügyrendi bizottság elő­terjesztését a házszabály felül­vizsgálatáról, majd az MSZP parlamenti frakciójának kezde­ményezésére megemlékeztek az Ideiglenes Nemzetgyűlésről. Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter bejelentést tett a Mi­nisztertanács összetételében be­következett változásról, ezután a képviselők döntöttek a társadal­mi szervezetek költségvetési tá­mogatásának odaítélésével fog­lalkozó ad hoc bizottság összeté­teléről. Megsemmisített dokumentumok? Raffay Ernő ^Csongrád m., 1. vk.) az ellenzéki demokraták képviselőcsoportja nevében — információikra hivatkozva — til­takozott az ellen, hogy a Belügy­minisztériumban az ellenzék te­vékenységével, illetve a magyar- országi hírszerzéssel kapcsolatos dokumentumokat semmisítettek meg. Horváth István belügymi­niszter erre reagálva visszautasí­totta a vádakat, majd Hámori Csaba (országos lista) ugyancsak reagált az ellenzéki demokraták képviselőcsoportjának észrevé­teleire. Ezt követően dr. Garbacz Ka­talin (Fejér m., 9. vk.) indítvá­nyára a képviselők támogatá­sukról biztosították a Drogmen­tes Élet Alapítványt. Az ülésszak végén Németh Miklós kormányfő mondott kö­szönetét a képviselőháznak. Ez­zel az Országgyűlés decemberi ülésszaka befejezte munkáját. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) vitatására a Biztonsági Tanács­ban, annak ellenére, hogy a tes­tület most a panamai kérdéssel foglalkozik. * Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken nem hivatalos tanács­kozáson vitatja meg az NSZK, Ausztria és Magyarország kéré­sét a testület sürgős összehívá­sára — jelentették be a világ- szervezet székhelyén. Az NSZK, Ausztria és Magyaror­szág csütörtökön kérte a testü­let sürgős összehívását a romá­niai helyzet megvitatására. A BT előbb zárt ajtók mögött folytat konzultációt, s dönt ar­ról, hogy tartsanak-e nyilvános ülést és mikor. Bukarestben, a tegnap esti órákban továbbra is feszült volt a helyzet, miközben a tüntető diá­kok mára általános sztrájkra mozgósítottak. A TASZSZ helyszíni jelenté­sében arról számolt be, hogy több tízezren gyülekeztek az ut­cákon, egyre nőtt a tüntetők szá­ma. A hadsereg és a rendőrség alakulatai nem avatkoztak be. A tüntető diákok megbízotta­kat küldtek a román főváros nagyüzemeibe és azt javasolták a munkásoknak, hogy este-éjsza­ka vonuljanak az utcákra. Egy­ben felhívták a dolgozókat, hogy mára hirdessenek általános sztrájkot. A bukaresti rádió továbbra is csak Ceausescu déli beszédét, valamint az ott elhangzott bér­emelési intézkedéseket ismertet­te, s ezen kívül hazafias dalokat sugároz — írta a szovjet hírügy­nökség. A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta a külkereske­delmi áruforgalommal és a kü­lönleges természeti tényezőkkel kapcsolatos árkülönböztetek be­fizetési és igénylési rendjére vo­natkozó előterjesztést. A kormány az Országgyűlés döntésének megfelelően határo­zott a nyugellátások, a nyugdíj­szerű rendszeres szociális ellátá­sok, valamint egyéb ellátások emeléséről. A Minisztertanács végül sze­mélyi kérdésekben döntött. * A nyugdíj kiegészítéseket a Társadalombiztosítási Főigazga- tósóg automatikusan folyósítja januárban, egyelőre elkülönítet­ten a nyugdijaktól. Februárban pedig már az emelt összegű nyugdíjakat egyszerre kapják kézhez az érintettek. A nyugdí­jak differenciált módon emel­kednek január 1-jétől. Az eme­lés nagysága két tényezőtől függ: kinek mekkora a nyugdija, illet­ve ki mikor vonult nyugállo­mányba. Ennek megfelelően a 6 Hazánk népe a csütörtöki na­pot a gyász, az együttérzés és a tiltakozás napjává avatta. Reg­gelre Nyíregyházától Zalaeger­szegig, Szegedtől Salgótarjánig fekete lobogók lengtek a közé­pületeken és magánházakon, so­kan fűztek gyászszalagot zakó­juk gomblyukába, autójuk an­tennájára, emlékezve arra a tö- meggyilkosságra, amelyet mos­tantól temesvári tragédiaként fognak emlegetni. A romániai üldözöttek életé­ért kedd hajnal óta imádkoznak — Seregély István egri érsek fel­hívása nyomán — az ország templomaiban egy élő imalánc keretében, amely mindaddig tart, amíg a vallásuk és nemzeti­ségi hovatartozásuk miatt joga­iktól megfosztott emberek nem kapják vissza az őket megillető szabadságot. ezer forint alatti nyugdijakat 550 forinttal, a 6 és 10 ezer forint kö­zöttieket 400 forinttal, a 10 és 20 ezer forint közöttieket 300 fo­rinttal és a 20 ezer forint feletti nyugdijakat havi 200 forinttal emelik. Emellett a nyugdíjazás éve szerint, függetlenül a nyugdíj összegétől, további differenciált emelésre kerül sor. Az 1975. júli­us 1-je előtt nyugdíjba vonultak 500 forint, az 1975. július 1-je és az 1980. december 31-e között nyugdíjazottak 300 forint, az 1981. január 1-je és 1985. de­cember 31-e között nyugdíjazot­tak 200 forint havi kiegészítő emlést kapnak. A házastársi pótlékot a saját jogú nyugellátás alap-emelésé­vel azonos összegben — 550 fo­rinttal — egészítik ki. Ugyan­ilyen mértékű emelést kapnak házastársuk után azok a 6 ezer forintnál kisebb nyugdíjjal ren­delkezők is, akik jövedelempót­lékban részesülnek. A kormány intézkedése bizto­sítja, hogy a 70 éven felüli és az első és második csoportú rok­kantsági nyugdíjasok, valamint Pártok, társadalmi szerveze­tek, egyesületek — és magánsze­mélyek — táviratban, levélben fejezték ki tiltakozásukat a ro­mániai terror ellen, s egyúttal kö­zös demonstrációra szólították embertársaikat. A Magyar Demokrata Fórum felhívása az egész országban meghallgatásra talált: déli egy órakor mindenütt megszólaltak a harangok, közöttük a pécsi szé­kesegyház „Péter harangja” , amelyet csak különleges alkal­makkor kondítanak meg. Szól­tak a munkakezdést-végzést jel­ző gyári szirénák, autók, mozdo­nyok kürtjei. A járókelők kisebb- nagyobb csoportjai egyperces néma megállással tiltakoztak. Kárpátalján is szolidaritási tüntetéseket tartottak csütörtö­kön, a temesvári vérengzés áldo­zatainak emlékére. az 1986. január 1-je előtt megál­lapított sajátjogú özvegyi, szülői nyugdíjban részesülők nyugdija legalább elérje a számított létmi­nimumot, a 4300 forintot. Egyi­dejűleg a kormány intézkedése értelmében havi 550 forinttal növelik az 1989. december 31. utáni új nyugdíjmegállapítások­nál azt az összeghatárt, ami alatt házastársi pótlék és rendszeres szociális ellátás jár. A családi pótlék gyermeken­ként egységesen havi 300 forint­tal, a gyermekgondozási segély­hez járó jövedelempótlék pedig havi 550 forinttal emelkedik. A gyermekgondozási díj legkisebb összege 4190 forint lesz. Csehák Judit elmondotta, hogy emelkedik az özvegyi nyugdíjban is részesülő nők havi jövedelme is. Eddig havi 4 ezer forintig folyósították együtt a sa­ját és az özvegyi jogon járó nyug­dijat. Most ezt az összeghatárt 6 ezer forintra emelik. Lényeges, hogy az így járó nyugdíjemelést kérvényezni kell, azt nem folyó­sítják automatikusan. Mennyivel emelkedik a nyugdíj? Ülést tartott a Minisztertanács (MTI) 7 N Az úttörők fenyősorsjegyének nyertesei A Magyar Úttörők Szövetségének Heves megyei Elnöksége 1989. december 28-án fenyőünnepet rendez a Kemény Ferenc Sportcsarnokban. Az ünnephez kapcsolódóan fenyősorsjegyet bocsátottak ki, melynek sorsolása december 21-én volt. A nyertes szelvények sorszámai: 9851, 18376, 1830, 18481, 19838, 5724, 5710, 2416, 21516, 20770, 24143, 17507, 8266, 17898, 3389, 2651, 6314, 1835, 5527, 17332, 19757, 13206, 13997, 24112, 4130, 13255, 23742, 667, 21489, 13437, 16400, 19555, 16078, 16365, 6351, 19408, 18118, 22643, 13756, 10151, 23719, 6499, 17490, 24187, 7167, 13318, 3697, 19740, 23461, 13840, 18237, 7182, 8401, 1605, 4980, 904, 21298, 24683, 22431, 7568, 10011, 3869, 5922, 12816, 24165, 8876, 8017, 12925, 12824, 15332, 12605, 20070, 5538, 2734, 13459, 1384, 3289, 7228, 23631, 9771, 16645, 23006, 17351, 17513, 2364, 5501, 13906, 4917, 6723, 3310, 19352, 1994, 23166, 10300, 1050, 18121, 20574, 16126, 24327, 7241, 24830, 3402, 17563, 5858, 13237, 20720, 15908, 8700, 2903, 10489, 9328, 3001, 13652, 18764, 23125, 10752, 21969, 4635, 18158, 351, 9435, 18202, 23443, 8656, 23407, 24568, 7251, 453, 24754, 17448, 11094, 18761, 18245, 6761, 18352, 23375, 18907, 6273, 9027, 8611, 24961, 13365, 6135, 4445, 16558, 24520, 488,13053, 24069, 7496, 7704, 22779, 3018, 5950, 22670, 22501, 3513, 3932, 10200, 22351, 16606, 9177, 6134, 23169, 3362, 4105, 24210, 6305, 22064, 20595, 5652, 13069, 21502, 21, 23046, 6805, 3850, 3458, 6487, 773, 6517, 11049, 8090, 17067, 1980, 8569, 16741, 24605, 13524, 21279, 13194, 22899, 564, 13102, 8218, 13961, 5, 4841, 4398, 4131, 18952, 7457, 20390, 3076, 10605, 9219, 18135, 17430, 18246, 24293, 6828, 837, 10670, 942. A nyereményeket a megyei fenyőünnepen le­het átvenni. A nyertes szelvények tulajdonosai meghívó nélkül résztvehetnek az ünnepségen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom