Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)

1989-12-21 / 301. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1989. december 21., csütörtök KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS Márványtábla a városi tanács épületének falán Emlékezés a demokratikus Magyarország születésnapjára 1944. december 21-én a debreceni Református Kollégium Oratóri­umában összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, bogy megválassza Magyarország kormányát, s meghatározza az ország előtt álló fel­adatokat. Ezzel összefüggésben került sor a felszabadított ország­részeken a nemzetgyűlési képviselők megválasztására. írásunkban a nevezetes esemény helyi történetéről számolunk be. A nem túlságosan agyafúrt szolga Fesenio (Csuja A kétbalkezes vajákos, Ruffo (Tunyogi Péter) és a Imre), és a kikapós menyecske (Csonka Anikó) cserfes szolgáló (Pasqualetti Ilona) Az egri Gárdonyi Géza Színház bemutatója — Bibbiena: Calandria A reneszánsz — egy terem sarkába zsúfolva Calandria — magyarul sokat mondó ez a cím. Pedig nem a kaland szóból származik, mert csak arra utal, hogy egy XVI. századi itáliai polgár, bizonyos Calandro háza táján játszódik a darab. Bernardo Dovizi da Bibbiena bíboros 1513 farsangján írta, hogy mulattassa az úri társaságot. A reneszánsz abból a korszakából származik te­hát ez a mű, amely Jacob Burckhardt, a kor jeles szakértője szerint már „elspanyolosodott”. Tehát egyre inkább a féltékenység uralta a családi életet. A Calandria sem szól másról, mint szerelmi csel­szövésekről, amelyek végén természetesen az egyéniséggé formá­lódó nő diadalmaskodik. Nem könnyű manapság reneszánsz drá­mákat játszani. Más dramaturgiához, nyersebb nyelvezethez, el- vontabb mondandóhoz szoktunk. Valló Péter egri rendezése mégis megáll a lábán, éppen azért, mert a reneszánsz lelkületéhez közelít, sokszor — paradox módon — a látvány eszközével. Az Egri Nemzeti Bizottság megalakítására 45 évvel ezelőtt, 1944. december 18-án került sor a Városháza épületében. A helyi nemzeti bizottság létrehozása szorosan Összefüggőt az összehí­vandó Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőinek megválasztásával Az egri képviselők megválasztá­sának végrehajtására küldte ide az Ideiglenes Nemzetgyűlés elő­készítő bizottsága a felszabadu­lás előtti hónapokban Miskolcon és a Bükkben működő MÓKÁN Komitc (Magyarországi Kommunis­ták Antinád Komitéja) két tag­ját, dr. Petrássy Miklós orvos­alezredest és Pödör László ta­nárt. December 18-án a Városhá­zán a nemzeti bizottság és a kép­viselők megválasztására össze­gyűlt az akkor már működő pár­tok (Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Kis­gazda Párt), a szakszervezetek és az értelmiség küldöttei. A gyűlé­sen, ahol dr. Takács László pol­gármester elnökölt, első napi­rendi pontként Pödör László is­mertette „Magyarország demok­ratikus újjáépítésének és fel- emelkedésének programját'', amelyet a megjelentek egyhan­gúlag elfogadtak. Ezt követően az ismertetett program alapján az egybegyűltek csatlakoztak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Fronthoz. Majd az elnök javasla­tára a jelenlevőkből megalakult az Egri Nemzeti Bizottság, amelynek elnökévé Milassin Kornél nyugalmazott ezredest, kisgazdapárti politikust, titkárá­vá pedig Szabó Sándorxámá be­csüst választották meg. A nemzeti bizottság megala­kítása lehetővé tette, hogy tagjai közül megválasszák az Ideigle­nes Nemzetgyűlés helyi képvise­lőit. A gyűlésen „A Nemzeti Bi­zottság egyhangúlag közfelkiál­tással Csirmaz Dezsőt és dr. Né- gyessy Árpádot választja meg Eger város és Heves vármegye részéről az Ideiglenes Nemzet- gyűlés tagjaiul.” Csirmaz a mun­Elérkeztünk slágerlistánk egyéves születésnapjához. Pon­tosan egy éve annak, hogy az első összeállítás megjelent a Népúj­ságban, egy olyan lista, amely a diszkóba járó fiatalok ízlése sze­rint, a megyei lemezbemutatók szavazatai alapján jött létre, te­hát ez nemcsak az én érdemem, hanem természetesen a „kollé­gáké” is, akik részt vettek és vesznek a közös munkában. Ép­pen ezért álljon most itt egy név­sor, köszönet nekik: Paróczai Attila, Kovács Imre, Balázs Ti­bor, Iván László, Somodi Sán­dor, Juhász István, Ráki Csaba, Balogh Tivadar, Dobó Tibor, Balsai Tamás, Demeter Csaba, Wenczel Árpád, Kölner Károly, Nagy Zoltán, Nagy Gábor, Sőre- gi Zoltán, Antal István, Imreh Csaba, Farkas Béla, Nagy Ist­ván, Szabó Tibor, Fekete Attila, Balogh Tamás, Kelemen László, Chamik Attila, Hossó Zoltán, Varga Tamás. A slágerlista egyé­ves fennállása alkalmából lesz egy DISCO-GÁLA műsor is, Egerben, a Csuvas étteremben, december 21-én, este nyolctól hajnal háromig. A rendezvény házigazdája Paróczai Attila, köz­reműködnek listánk készítői, kásságot, illetve a Magyar Kom­munista Pártot, Négyessy pedig a városi polgárságot és az értelmiséget képviselte a nemzetgyűlésben. Annak ellenére, hogy az Egri Nemzeti Bizottság elnöke egy nyugalmazott alezredes s jobbol­dali kisgazdapárti politikus lett, demokratikus, népi és forradal­mi szervezet volt. Ezt az is bizo­nyítja, hogy az alakuló ülésen megjelent huszonkilenc személy közül, akik egyben a nemzeti bi­zottság tagjai lettek, tizenhét fő az MKP, az S/.DP és a szakszer­vezetek tagjai közül került ki, sőt jelentős részük munkás és pa­raszt volt. A bizottság megalakításának politikai jelentőségét növeli, hogy létrehozására akkor került sor, amikor még a hadszíntér Egerhez közel volt, s a város és a környék reakciós erői még biza­kodhattak a fasiszta csapatok visszatérésében. Ez a bizakodás nem volt teljesen alaptalan, mi­vel a német fasiszták december 12-én, a bizottság megalakítása előtt egy héttel még bombákat szórtak Egerre. A népi szerv létrehozásának jelentőségét az sem csökkenti, hogy közvetlen kezdeményezői a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front központi küldöttei voltak. Hisz a nemzeti bizottságot létre­hozó demokratikus és baloldai erők már a város felszabadítását követő napokban talpra álltak és szervezkedtek. December 4-én már megalakult az MKP helyi szervezete, rövidesen újjászer­vezték az SZDP-t és a Kisgazda Pártot is, és aktivizálódtak az 1945. előtti szakszervezeti ta­gok. Az alakuló ülésen a helyi nem­zeti bizottság még nem fogadott el a város életét befolyásoló dön­téseket Nem is ez volt a célja. A következő ülésen azonban, amely december 22-én volt, már több nagy jelentőségű határoza­tot hoztak. Ezek közül a legfon­tosabb, hogy a testület határoza­Heves megye legnépszerűbb diszkósai. Mindenkit szeretettel várunk. S most végre néhány szót ma­gáról a decemberi listáról: négy új szám található a külföldi sike­rek között, közülük kettő régi slágerek „újramixelése”, kettő vadonatúj. Az első helyre napja­Külföldi sikerek: 1. (3.) LAMBADA 2. (1.) SWING THE MOOD 3. (2.) LONDON NIGHTS 4. (-.) F0TONOVEU '89 5. (10.) PUMP UP THE JAM 6. (4.) BOOM BOOM DOLLAR 7. (-.) THE SUMMER MEGAMIX’89 8. (5.) FUNKY COLD MEDINA 9. (-.) DA VODKA 10. (-.) MAGIC SYMPHONY Hazai sikerek: 1. (1.) ÁLMODJ KIRÁLYLÁNY 2. (2.) AZOK A BOLDOG SZÉP NAPOK 3. (3.) INDULJON A BANZÁJ 4. (9.) CSAVARD HEL A SZŐNYEGET 5. (4.) TWISZT s. (5.) Ábrándos szép napok 7. (7.) HAZUDTUNK EGYMÁSNAK 8. (-.)TÁNC 9. <-.) TÁRSASJÁTÉK 10. (-.) PETRÓLEUM LÁMPA tilag kimondta: „... hogy mind­addig, amíg a központi kormány a felszabadult országrészeken rendeletéinek érvényt nem tud szerezni, a Nemzeti Bizottság Heves vármegye és Eger városá­ra jogforrásként működik”. Figyelemre méltó az ülésnek a nyilasokra és fasisztákra vonat­kozó határozata, amely így hang­zik: „Utasítsa a Nemzeti Bizott­ság a Királyi Törvényszéket, hogy az elmenekült nyilasok, fasiszták és német bérencek tá­vollétükben, az itt maradottak pedig személyükben az 1921. évi 3. törvénycikk alapján vád alá helyeztessenek, illetve a később felállítandó Néptörvényszék fel­állítását, s a fenti ügyek letárgya- lását is készítse elő.” Igaz, hogy a fenti törvénycikk eredetileg az ellenforradalmi rendszer védelmét szolgálta, azonban az Ideiglenes Nemzet- gyűlés még ugyancsak ezekben a napokban ülésezett, s így nem volt még a demokratikus állam védelméről szóló törvény. A he­lyi nemzeti bizottság ezért jobb híján erre hivatkozott, mint jog­alapra. Szintén az országost is meg­előző döntése volt a december 22-i ülésnek a köztisztviselők igazoltatásával kapcsolatos ha­tározata. Ez kimondta, hogy „A Nemzeti Bizottság utasítja a bi­zottság levezető elnökségét, hogy szervezze meg a közhivata­lok tisztségviselői részére az iga­zoló bizottságot, amely a legrövi­debb időn belül állíttassék fel és amely bizottság előtt valamennyi tisztviseld az elmúlt évek alatti, különösen pedig 1944 március 19-e utáni magatartását igazolni köteles.” A közalkalmazottak igazolásáról szóló kormányren­delet csak 1945. januárjában je­lent meg. Az ismertetett elvi jelentőségű határozatok elfogadásán kívül a testület több konkrét kérdésről is tárgyalt. A 45 éve megalakult Egri Nem­zeti Bizottság első határozatai, in­tézkedései is azt bizonyítják, hogy megbízható szerve volt a népi de­mokratikus hatalomnak, a nemze­ti összefogásnak. Éppen ezért mél­tán hirdeti márványtábla emlékét alakulásának színhelyén, az Egri Városi Tanács épületének falán. Szecskó Károly ink legnépszerűbb dallama, a Lambada került, ami most már világsikernek számít. A hazai lis­tán három új helyezett van, meg­lepetés a régi-régi Omega-slá­ger, Presser Gábor szerzeménye, a Petróleum lámpa. Nézzük hát a jubileumi sláger­listát! Kaoma Jnre Bunny t Mastermix London Boys Iván Technotronic + Felly King Kong D. Jungle Gill BoneyM Tone Inc Cesar Petrov Blue System Homonyik Sándor Beatrice Bonanza Banzai nuitgana CsepregiÉva Dolly Roll Bikini Bonanza Banzai CsepregiÉva Omega Sallai Ferenc lemezbemutató A közönség már meg sem le­pődik azon, hogy más és más helyszínekkel találkozik az egri Gárdonyi Géza Színház stúdióe­lőadásaival. Az állandó változás­hoz, az ideiglenességhez is hozzá lehet szokni. Azt már viszont va­lószínűleg csak kevesen mérik fel, hogy micsoda munka húzód­hat meg egy-egy váltás mögött. Az újabb környezet fokozott ki­hívást jelent, s újabb erőfeszítést: nem ilyen célra épített termek­ben kell színházat teremteni. A Telekessy úti pártszékház nagy­terme sem efféle előadások szá­mára készült. Mégis, Valló Péter rendező díszletével olyan köze­get hozott létre, ahol megszület­het a játék. Látványtervezőként ugyanis a hely adottságaiból indult ki, ép­pen a szűkösségre épített. Egy kis itáliai városrészletet alakított ki az egyik sarokban, olyan zseb- kendőnyi területen, hogy a néző első pillantásra el sem hiszi: itt színházat lehet teremteni. De az­tán elindul a lendületes produk­ció, 5 ami a kezdetekben hiányos­ságnak látszik, az erénnyé válto­zik. Meghökkenve érzi a közön­ség, hogy a szöveg mennyire ott­honra talál ebben a zsúfolt kis ut­carészletben. A napfényes rene­szánsz itt a maga mindennapi szemetességében, mosdatlansá- gában, érzékiségében tárul elénk. Az előadás így nagyon ér­zékletesen hat: kosz, utcára zú­duló szennyvíz, alkimista robba­nás színezi az emberi bonyodal­makat. Nemcsak arra valók ezek, hogy a netán elbóbiskoló nézőt fölébresszék (erre talán nem is lenne szükség), hanem in­kább a maga nyersességében ér­zékeltetik a kort. Nem valami ha- lovány visszfénye ez a történe­lemnek, hanem markánsan meg­rajzolt ábrázolása, amelyben a szereplők nemcsak szavaikban gesztusaikban léteznek, hanem kiterjedésük, szaguk, súlyuk is van. A napokban országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat eredményét hirdették ki Buda­pesten. A Néprajzi Múzeumban megtartott eseményen előkelő Éppen ez ad lehetőséget arra, hogy a reneszánsz komédia pompájából megsejtessünk vala­mit: a humanista szerzők nagy örömüket találták abban, hogy megmutathatták a hétköznapi életet, s bámulatos kedvvel vará­zsolták „szalonképessé” az utca emberét. Korunkban viszont ezt az utat fordítva kellett végigjárni a társulatnak: az emelkedett szö­veg útszéli tartalma segíthetett számukra abban, hogy a bíboros által ábrázolt világhoz közeled­hessenek. Ehhez újszerű módon kellett a színészeknek is játszaniuk: min­den idegszálukkal a színpadi szi­tuáció felé fordulnak. Nem lehet ebben a viszonyrendszerben ol­csó megoldásokat alkalmazni, mivel azok hamar lelepleződné­nek. A Calandria hőseit vágyaik mozgatják, testi örömöket vagy az azokhoz szükséges pénzt haj­szolnak. A legerőteljesebben Csuja Imrééli meg ezt a földhöz­ragadt testiséget, Fessenio, a szolga képében. Nem a tűzről­pattant, borotvaéles eszű csibész e darabbéli figura, mint ahogy ál­talában a vígjátékokban meg­szokhattuk. Nagyon is átverhető, esetlen alak, aki viszont legyőz­hetetlen, mert bumfordi akar- noksággal törtet célja felé. Külön elemzést érdemelne, hogy meny­nyi apró játékkal, mozdulattal válik ennyire emberivé. Minden­esetre önmagában is kifejezi a darab lelkületét: lomha szelle­mű, de a kisszerűn egy árnyalat­tal agyafúrtabb eszközökkel dia­dalmaskodó jellem Fessenio. Ebben a kavalkádban persze mindenki esendő, senki sem zsonglőrködik a többiek rovásá­ra. Különösen szembeötlő a fölé­nye a címszereplő Calandro fö­lött, akit Pálfi Zoltán testesít meg. Nála valóban könnyebb egy picivel előrébb látni, mert jó­szerivel minden badarságot készpénznek vesz. Korlátolt és helyen soroltak Heves megyei oktatási intézményt is. A hatvani Bajza gimnázium honismereti szakkörét — az elő­ző évekhez hasonlóan — a bíráló önző figura, aki még a legnyil­vánvalóbb helyzeteket sem tudja a maga javára fordítani. Pálfi erőteljesen buta Calandrot álht elénk, aki képtelen érvényt sze­rezni akaratának. Sok az olyan reneszánsz irodalmi alkotás, amely az efféle féljek felszarva- zását állítja a középpontba. A felesége, Fulvia, akit Csonka Anikó alakít, más fából van fa­ragva. Különösen a kettejük pár­harca mulatságos, amikor apró és törékeny asszonyként alapo­san megleckézteti az urát. Ezek a jelenetek üdítő színfoltot jelen­tenek. Erőteljes alakítás Pasqua­letti llonáéis, aki ügyesen elegyí­ti az ordenáléságot az emelke­dett irodalmi szöveggel. Apró esztus, ahogy spagettifalás köz­én mondja a magaét, de jellem­ző erre felfogásra. Tunyogi Péter Ruffoja a balszerencsés varázsló prototípusa, aki kezében mindig felrobban a lombik. Egyszerű eszközökkel, de találóan Formál­ja meg az alkimistát. Jó betét Po- linico tanító (Solymosi Tibor) és Fessenio jelenete is. Találó, ahogy az ikerpár összetéveszthe­tőségére alapozott dramaturgiát továbbgondolja a rendező, s vol­taképpen szinte minden szereplő párosán jelenik meg. Lidio (Czvetkó Sándor) és Santillia (Simon Mari) a felszíni hasonla­tosságon túl érzékenységükben, visszafogottságukban is emlé­keztetnek egymásra. Fessenio- nak is megvan a maga testvér- és ellentétpárja Fannio személyé­ben, akit Kocsis György alakít ragyogóan. De ugyanígy meg­kettőződik minden, utcanőbol, vámosból, hordárból párokat vonultat fel ez az egri előadás. A jelmezek is megfelelően szolgálják a reneszánsz hangula­tot, Pilinyi Mária erőteljes színű kosztümökbe öltözteti a szerep­lőket. Marik Erzsébet zenei ve­zető Melis László muzsikáját re­mekül olvasztotta a műbe, a ze­nekar is korhű kosztümökben szerepel, ezzel is érzékeltetve a hajdani előadások kivitelezését. Ez a kamaraszínházi előadás nem az öncélú újításokkal lepi meg a nézőt, hanem inkább azzal, hogy sajátosan historizál. Megmutatja a történelemben élő embert, akit vá­gyai vezérelnek. Nem találhatunk elvont és egy-két mondatban meg­fogalmazható „üzenetet” a Ca- landriában, sokkal inkább a jelle­mek és sorsok kavalkádját. Manap­ság, amikor annyi sarkallatosnak hitt igazság omlik össze, ez sem ke­vés. S ez a Valló Péter-féle értelme­zésnek a lényege: azt tárta fel, hogy minden körülmények között meg­találhatjuk gyarló, esendő, de még­iscsak emberi önmagunkat. Gábor László bizottság az első díjjal jutalmazta. A pályázók az abasári általános iskolá­sok ragadvány-, kereszt és becene­veit gyűjtötték össze és dolgozták fel, dr. Varga Mária irányításával. Tíz a csúcson Decemberi slágerlistáink Bajzások újabb sikere Abasári ragadványnevekből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom