Heves Megyei Népújság, 1989. december (40. évfolyam, 285-307. szám)
1989-12-19 / 299. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1989. december 19., kedd Megkezdődött az Országgyűlés decemberi ülésszaka Átlagosan 800 Ft nyugdíjemelés Jövőre a kormány a bizottság határozata nyomán az eredetilegjavasolt 21 milliárd forinttal szemben 24 milliárd forintot javasol a nyugdíjak emelésére. Ez átlagosan havi 800 forint emelést jelentene. A bizottság támogatja azt az elképzelést, hogy ezt az összeget differenciáltan osszák el a nyugdijak összege és a nyugdíjban töltött idő alapján. Ez a várható infláció ellentételezésének csak első lépése lenne, mert a törvényjavaslat szerint a kompenzáció az év folyamán a fogyasztói árszínvonal tényleges alakulásához igazítandó. A hadsereg péncélosokkal vette körül Temesvárt (Folytatás az 1. oldalról) be mutató impulzusokat adott a helsinki folyamatnak, és ezzel eleget tett a közepes és kis országok különleges felelősségéből fakadó kötelességének. Magyar- ország és az NSZK közös érdeke, hogy az európai hagyományos haderőkre vonatkozó első egyezmény létrejöjjön Bécsben. Végezetül a kancellár szívből jövő köszönetét mondott mindazért, amit Magyarország — különösen ebben az esztendőben — a németekért tett, és ünnepélyesen ígéretet tett arra, hogy az egyre szorosabban egybefonódó Európában a két ország egymás mellett fogja járni az útját. Még az ülésszak tárgysorozatának elfogadása előtt Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) azzal a kéréssel fordult az elnökhöz, hogy a tárgysorozatba vegyék be a közvetlenül az ülésszak megkezdése előtt a kormány elnökhelyetteséhez beadott kérdését bizonyos áron alul kiárusítani szándékozott vállalatok, nevezetesen nagy vendéglátóipari egységek, szállodák eladása tárgyában. Az elmúlt napok romániai történései nyomán az ellenzéki demokrata parlamenti képviselők csoportja nevében indítványozta továbbá: az ülésszakon a Parlament foglaljon állást az emberi jogok romániai durva megsértése, Tőkés László temesvári lelkész üldöztetése ellen, s annak alapján a magyar kormány forduljon az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, valamint annak főtitkárához. A képviselők a tárgysorozatnak megfelelően először a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról döntöttek. Ezután a büntető jogszabályok módosítását tárgyalták a törvényhozók. Az igazságügyminiszter benyújtotta a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, a büntetőeljárásról szóló 1973. évi L törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, valamint a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló tö- vényjavaslatokat. Mivel a három törvényjavaslat tartalmilag szorosan összefügg, a soros elnök indítványozta együttes tárgyalásukat. Ezzel az Országgyűlés egyetértett azzal a megkötéssel, hogy külön-külön hoznak határozatot. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésében arról szólt, hogy valamennyi módosító -javaslat a szigorított őrizet megszüntetését indítványozza. A napirend szerint az 1986. évi illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása következett. A javaslatot a kormány nevében Békési László pénzügyminiszter ismertette. Hangsúlyozta, hogy az előterjesztésnek nem célja a lakosság vagy a gazdálkodó szervezetek illetékfizetési terheinek változtatása. A törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytatták le. Jakab Róbertné bejelentette: a törvénytervezetet a terv- és költségvetési bizottság előzetesen megtárgyalta, az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta, s a témában előadót nem kívánt állítani. Az ülésszak tárgysorozatának tárgyalását kora délután egy ünnepélyes aktus szakította meg. Fodor István bejelentette, hogy a Minisztertanács határozata alapján az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervezetek dolgozói a Magyar Köztársaság alkotmányára új esküt tesznek. A Minisztertanács tagjainak, mint az államigazgatás központi szervei vezetőinek, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek, mint az Ország- gyűlés által választott vezetőknek az esküt az Országgyűlés előtt kell letenniük. A Ház tagjai felállva fogadták a kormány tagjainak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek eskütételét. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot nagy többséggel elfogadta. A társadalombiztosításról szóló előterjesztés kapcsán Cse- hák Judit szociális és egészség- ügyi miniszter elmondta, hogy a társadalombiztosítási járulék minden forintja a Társadalom- biztosítási Alap kezelésében és tulajdonában maradt. A bevételt az ellátásokra fordította a kormányzat, illetőleg tartalékalapot képzett belőle. Az alap létrehozásával világosabbá vált a járulék és az adók közötti kapcsolat, áttekinthetővé a felhasználás. Az idén az állami költségvetés 35 milliárd forinttal többet fizetett be járulék címén mint tavaly, mert 43 százalékra emelkedett a dolgozók utáni járulék összege. Az idei többletbevételből 13 milliárd forintért lakáskötvényt vásárolt az alap. Államilag garantált, kamatozó értékpapírok képezik a társadalombiztosítás vagyonát, aminek hozadékára már 1991-ben szükség lehet. Az Országgyűlés társadalom- biztosítási bizottságának véleményét Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) a bizottság elnöke ismertette. Hangsúlyozta: az előrehaladáshoz, a konszenzus megőrzéséhez azonban szükséges a valódi társadalombiztosítási önkormányzat mielőbbi megteremtése, aminek ügyében a januári ülésszakra sürgősségi tárgyalást javasol a bizottság. Ugyancsak ilyen, mielőbb megoldásra váró kérdés az egészségügy biztosítási alapú finanszírozásának problémája, illetve az állami garanciák működtetése. Külön is szólt a családi pótlék jövő évi átmeneti finanszírozása körüli vitákról. A bizottság álláspontja szerint ha a kormányzat az állami garanciavállalásra vonatkozó feltételeket teljesíti, illetve az egészségügyi rekonstrukciók, beruházások terheit továbbra is vállalja, akkor 1990- ben, átmeneti időre a nemzet érdekében a társadalombiztosítás képes segíteni a nehéz helyzetben lévő állami költségvetést. Határozathozatal következett. A képviselők hosszú szavazási procedúrával — miközben még kétszer kért szót az egy-egy részkérdést magyarázva a szociális és egészségügyi miniszter — döntöttek a módosító javaslatokról, majd a kiegészítésekkel együtt elfogadták a Társadalom- biztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az ötödik napirendi pont, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat előadója ugyancsak Csehák Judit volt. A tervezett változtatások közül a miniszterasszony elsőként a gyermekgondozási díj módosítására tett javaslatot ismertette. A jogszabálytervezet szerint a jövő év elejétől mindenkijogosult lesz a gyed-re, aki terhességi, gyermekágyi segélyben részesül, függetlenül attól, hogy teljes összegű vagy a megelőző munkaviszonya miatt csak 65 százalékos mértékű segélyt kapott-e. A másik fontos változásként említette, hogy a 1990. január 1 -jétől a férfiak is kaphatnak ideiglenes özvegyi nyugdijat a feleség halálától számított egy évig, ha árvaellátásra jogosult gyermekük van. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 1990 után még az egy évből fennmaradó hónapokra is megilleti azt a férfit, akinek a felesége az idén halt meg. Emellett a két nyugdíjasból álló házaspár férfi tagjának is biztosítanák az állandó özvegyi nyugdijat, ha a feleség halna meg előbb. 1990- től a korábban megözvegyült férfi is jogosulttá válik az állandó .özvegyi nyugdíjra, feltéve, hogy felesége elhalálozásakor már ő is nyugdíjas volt. Az özvegyi nyugdíjrendszert érintő, alapvetően szociális indíttatású harmadik javaslatként a miniszterasszony azt említette, hogy az a határösszeg, ameddig a saját jogú, illetve az özvegyi nyugdijat együttesen folyósítják, a jelenlegi 3890 forint helyett 6000 forint legyen, s ez a későbbiekben az öregségi nyugdijak legkisebb összegére vonatkozó rendelkezések szerint emelkedne rendszeresen. Ez a javaslat visszamenőleges hatályú lenne, így mindazokra vonatkozna, akiknek az élettársuk a korábbi években halt meg. A törvényjavaslat egészéről szavaztak, azt az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta. A Parlament késő délután megkezdte az Állami Számvevő- szék szervezeti felépítéséről, létszámáról és éves költségvetéséről szóló előterjesztés tárgyalását. Kovács András, a terv- és költségvetési bizottsága nevében a napirendi pont bizottsági előadójaként elmondta, hogy hosz- szas vita után határozták el, milyen területi — regionális vagy megyei — jelleggel működjön a számvevőszék. A bizottság végül a regionális javaslattal értett egyet, mert annak elfogadása révén remélhetőleg csökken a munkatársak esetleges befolyásolásának a lehetősége. Ugyanezért lesz jelentősége annak, hogy a számvevőség elé kerülő kérdésekben az ÁSZ testületileg foglaljon állást, s ne az egyes tagok véleménye kerüljön nyilvánosságra. A bizottság azt is javasolta, hogy a megszűnő népi ellenőrzési bizottságok vagyonát a számvevőség és annak regionális szervezetei, illetve megyei kirendeltségei használják, illetve hasznosítsák. A vita után a bizottság előadója, Kovács András is, azt javasolta: az előirányzott végösszeget keretnek tekintsék, s bízzák meg az ÁSZ elnökét azzal, hogy gondoskodjon a pénz takarékos fel- használásáról. Ezután határozathozatal következett. A képviselők nem fogadták el az ÁSZ költségvetését, egyetértettek azzal, hogy azt januárban második fordulóban ismét megtárgyalják. Este hat órakor az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a Parlament ülését. Kedden a képviselők várhatóan a kormány jövő évi programja feletti vitával, valamint a lakásgazdálkodási rendszer reformjának megtárgyalásával folytatják munkájukat. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) reggel tízezrek voltak talpon Temesváron, szinte az egész város az utcákon volt. A jugoszláv szemtanúk délután kettőkor indultak haza Temesvárról. A főbb kereszteződésekben és a kivezető főutakon hármas rendőrkordon zárta le a közlekedést, Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja hétfőn az Országház Nándorfehérvár termében találkozott Szűrös Mátyással, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökével. Délben Helmut Kohl és vendéglátója Németh Miklós kormányfő nemzetközi sajtókonferenciát tartott a Hilton Szállóban. Németh Miklós hangoztatta: a magyar-német kapcsolatok problémamentesek, széles körűek, mindkét fél számára hasznosak. E baráti kontaktusok a születőben lévő új Európába illeszkednek. Válaszában a kancellár ismételten megerősítette: az NSZK-nak elemi érdeke, hogy sikerre vezessenek Magyarország politikai, gazdasági reformjai. Áz NSZK nem hagyja cserben magyar barátait e nehéz feladatok megvalósításában. A sajtókonferencia után Helmut Kohl szállásán fogadta AnMint ismeretes, a Magyar Szocialista Párt Ideiglenes Koordinációs Bizottsága még november 27-én kezdeményezte a Heves megyében létrejött, illetve létrejövő helyi MSZP szervezetek képviselőinek megyei tanácskozását. Tegnap délután a koordinációs bizottság tagjai ülést tartottak Egerben, s az eseményen resztvettek a helyi pártszervezetek delegáltjai is. A rendezvényen Kiss Sándor, az MSZP Ideiglenes Koordinációs Bizottságának elnöke adott tájékoztatást a párt megyei szervezéséről és a működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatokról. Elmondta azt is, hogy eddig 1125 párttagot regisztráltak, összesen 22 helyi pártszervezet alakult, s az alapszervezetek száma meghaladja a százat. A tanácskozáson szó volt a pártvagyon átadásával kapcsolaígy csak nagy kitérőkkel tudták elhagyni a várost. A vasárnap hajnali temesvári tüntetéseket az váltotta ki, hogy a hatóságok megkísérelték kilakoltam Tőkés László református lelkészt. Ez volt az első jelentős megmozdulás a Ceausescu-re- zsim ellen az 1987. novemberi brassói felkelés óta. tall Józsefet, az MDF elnökét, majd Keresztes Sándorral, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökével, Márton Jánossal, a Magyar Néppárt elnökével és Vörös Vincével, a Kisgazdapárt országos elnökével folytatott megbeszélést. Háromnapos hivatalos magyarországi látogatásának befejeztével Helmut Kohl hétfőn este elutazott Magyarországról. A kancellárt vendéglátója, Németh Miklós kormányfő búcsúztatta ünnepélyes külsőségek között a Ferihegyi repülőtéren. Az NSZK-kancellár tiszteletére felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja a Ferihegyi repülőtér betonján. A katonai tiszteletadással megtartott búcsúztatás után a Luftwaffe különre- pülőgépe este fél hatkor emelkedett a magasba fedélzetén a szövetségi kancellárral és kíséretével. tos munkálatokról, a pártapparátus leépítésének kérdéséről is. A jelenlévők úgy döntöttek, hogy mind e feladatok megoldása érdekében a helyi pártszervezetek képviselőiből szövetségi alapon működő koordinációs testületet hoznak létre. Ebbe az elképzelések szerint minden helyi pártszervezet egy-egy küldöttet delegál. A Magyar Szocialista Párt Heves Megyei Koordinációs Tanácsának elnökévé dr. Vass Gézát, a megyei tanács osztályvezető helyettesét választották meg, aki tisztségét társadalmi munkában tölti be. A tegnapi ülésen részt vett Kőrösfői László, az MSZP országos elnökségének tagja is. Az MSZP megyei szervezetének újonnan kialakított testületé köszönetét és elismerését fejezte ki az eddig működött Ideiglenes Koordinációs Bizottság tevékenysége elismeréseként. 3 Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés volt elnökével (Tudósítónktól:) „Divat” lett ma bírálni az Országgyűlés munkáját, vezetését. Legutóbb Szűrös Mátyást vádolták meg azzal, hogy „sértő kifejezésekkel” illeti olykor-olykor a képviselőket az elnöki pulpitusról. Olyan hangok is hallatszottak akkoriban, hogy kövesse elődje, Stadinger István példáját, és mondjon le. Legfeljebb ő is megsértődik... — Dehogy sértődtem meg...!— mondta erre a volt házelnök. — Megmondtam én azt annak idején is. Egyáltalán nem sértődtem meg, s nem is azért mondtam le. De ez már több, mint egyéves ügy... — ...S azóta mi minden történt Önnel? — Végzem rendesen a képviselői munkámat a budapesti 6. számú választókörzetben, a harmadik kerületben. Tartom a fogadónapokat, a kapcsolatot a választóimmal. Egy képviselőnek egyébként — bár, most még, ugye, amatőr Parlament van — ez a munka kitölti az egész, majdnem az egész napját. A zöme apró ügy, nem országos jelentőségűek, de az apró ügy is fontos a választóknak... — Milyennek ítéli meg a viharos gyorsasággal zajló parlamenti eseményeket? — Valóban viharos gyorsasággal zajlik itt minden, ez a „kifutás”, a finis jele. Abban az állapotban van a Parlament, hogy hónapokon belül választás lesz, magam is azon a véleményen vagyok: legkésőbb áprilisban képviselői választásokat kell tartani... Ami itt folyik, az egy kicsit korai nyitott választási küzdelem, s látványos külső formákat ölt. De a pártok igazán majd a választásokon mérettetnek meg. — Véleménye szerint egy önmagát feloszlató — de tovább ülésező — Parlamentnek milyen hitele lesz az ország előtt? — A Parlament legitimitását régóta kétségbe vonják egyesek, ezért időnként felvetődik, hogy feloszlatja önmagát, és megbízatása végéig úgy működik tovább. Ez nem járható út, hiszen milyen jogon ülésezik, illetve törvénykezik akkor. Ez itt a kérdés...! — A képviselő-választásról szólt az imént. Vajon Ön „beveti-e” magát a közelgő választási küzdelmekbe? — Nem... Nem...! — ...Hát, ezek szerint alapos oka lehet rá. — Két ciklusban voltam képviselő, ezalatt dolgoztam az ipari bizottság titkáraként, a kereskedelmi bizottság elnökeként, s egy ideig a T. Ház elnöke is voltam, eleget tevékenykedtem. Jöjjenek a fiatalok...! Nem mondom, a közélet hiányozni fog, de a társadalmi munkát nem hanyagolom el, annyi minden van, ami hálá- sabb és szép is... — ...Például, mi? — A városszépítés... Tőkés Lászlót és családját elhurcolták Tőkés Lászlót és feleségét vasárnap hajnali két óra tájban elhurcolták házukból a rendőrök, azóta senki nem tud róluk - ezt közölte magyar újságírókkal a Romániából visszaérkezett 40 tagú holland aktivista csoport. Elmondották: több politikai, egyházi és békeszervezet akciójaként egy napra Kolozsvárra utaztak, hogy élelmet, gyógyszert és takarót vigyenek karácsonyi juttatásként a nehéz helyzetben élő embereknek. Visszatérésük után hétfőn, Budapesten a Bagolyvár étteremben nemzetközi sajtókonferencián számoltak be tapasztalataikról. Ennek során mondta el egyik magyarul is beszélő tagjuk, Klara Hanekamp, amszterdami egyetemi hallgató, hogy visszafelé a vonaton találkozott egy lánnyal, aki Tőkés László rokonának mondta magát, és beszámolt a Temesváron történtekről. Közölte a Tőkés Lászlóval történteket és azt, hogy pénteken este békés tömeg gyűlt össze, gyertyákat tartva, Tőkés László háza körül. Nem lehet tudni, hogy ettől független, vagy ezzel kapcsolatos volt-e az a tüntetés, amelyre az elmúlt napokban került sor a városban, s amelynek során felgyújtották a temesvári tanácsházát. Elutazott hazánkból Helmut Kohl A Heves Megyei Koordinációs Tanács elnöke: dr. Vass Géza Ülésezett a Magyar Szocialista Párt . megyei koordinációs testületé
