Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-07 / 264. szám

POLITIKAI NAPILAP THATCHER ASSZONY HOMOKÓRÁJA „...a thatcherizmus többé nincs biztonságban Thatcher asz- szony kezében.” ' (2. oldal) A LEGFŐBB PROGRAM: SIKERÜLJÖN EGY BÉKÉS ÁTMENETET BIZTOSÍTANI Kulcsár Kálmán: "Elsősorban, amit én tenni kívánok, az természetesen az egész országot érinti...” (3. oldal) SZÍNVONALAS SZÍNHÁZAT ÍGÉRNEK „Bizonvára ezért került... az egrire... a Csókos asszony.” (4. oldal) KGB-S EMLÉKEINK „...melyik ismert magyar hazafi volt ügynök az elmúlt évti­zedekben.” (ft. oldal) Hazánkba érkezik a spanyol kormányfő Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének meghívásá­ra ma hazánkba érkezik Felipe González, Spanyolország minisz­terelnöke. Felipe González Márquez 1942. március 5-én született Se­villában, négygyermekes gazdál­kodócsaládban. Egyetemi tanul­mányait befejezve a sevillai jogi karon sterzett diplomát 1966- ban. Az. ifjúsági mozgalomhoz 1962-ben kapcsolódott: belépett a Szocialista Ifjúsági Szövetség­be, s együttműködött a Katolikus Munkásifjúság szervezetével is. 1964-ben tagja lett az illegális Spanyol Szocialista Munkás­pártnak (PSOE). A következő esztendőben beválasztották a párt andalúziai és országos veze­tőségébe is. 1970-től a PSOE Végrehajtó Bizottságában dol­gozott. A párt 1974-ben, Fran­ciaországban megtartott kong­resszusa főtitkárrá választotta, e tisztséget azóta is betölti. A politikus 1978-tól a Szocia­lista Internacionálé alelnöke, a latin-amerikai ügyek felelőse, az új program kidolgozásával meg­bízott bizottság vezetője. Baráti szálak fűzik több európai szoci­áldemokrata vezetőhöz, elsősor­ban Willy Brandthoz és Francois Mitterrandhoz. Felipe González 1982. decem­ber 1-jétől Spanyolország mi­niszterelnöke. E tisztségében 1986-ban újraválasztották, s a PSOE néhány nappal ezelőtti választási győzelmét követően is biztosra vehető kormányfői meg­bízatása újabb négy éves idő­szakra. A törvényhozás munká­jában is részt vesz: 1977 óta meg­szakítás nélkül parlamenti kép­viselő. A kormányfő nős, három gyermeke van. Felesége, Maria del Carmen Romero López, kö­zépiskolai tanár, az UGT (Álta­lános Munkásszövetség, a szo­cialista párt által felügyelt szak- szervezet) aktív tagja. Az októbe­ri választásokon parlamenti kép­viselővé választották Cádizban. (MTI) Üdvözletek a Szovjetunió nemzeti ünnepén A nagy októberi szocialista forradalom, a szovjet állam megalaku­lása 72. évfordulója alkalmából Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársa­ság ideiglenes elnöke Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökét, Németh Miklós, a Magyar Köztársaság Miniszter- tanácsának elnöke Nyikolaj Rizskovot, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökét, Horn Gyula külügyminiszter pedig Eduard Sevard- nadzét, a Szovjetunió külügyminiszterét táviratban üdvözölte. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke ugyancsak táviratot intézett Mihail Gorbacsovhoz, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárához november 7-e alkalmából. Hatvan új díszpolgárai Ünnepi ülést tartott a városi tanács Tegnap délelőtt Angeli József elnöldetével ülést tartott Hatvan Város Tanácsa. Bevezetésként, mintegy ünnepélyessé téve az eseményt, azaz a Hatvan Váro­sáért kitüntetések átadásán, a helyi pedagógus vegyeskar adott műsort. Ezt követően Tóth Já­nos elnökhelyettes ismertette a tanácsülés döntését az 1989. évi dijak odaítéléséről, majd az új díszpolgárok, a szép elismerés új birtokosai — dr. Kertész Miklós körzeti orvos, dr. Pápa Lajos osztályvezető kórházi főorvos, Hartai Sándor, a VGV igazgató- helyettese, a szociális foglalkoz­tató kollektívája képviseletében pedig Udvardi Béla igazgató — sorra az elnökség asztala elé já­rultak, hogy Angeli Józseftől át­vegyék az elismerő diplomát, va­lamint a vele járó kitüntető ér­met, Szabó Iván Munkácsy-dijas kiváló művész alkotását. Új tárgysorozati pontként Ko­vács Imre pénzügyi osztályveze­tő terjesztette elő a településfej­lesztési hozzájárulás fizetésének 1990 január 1-jétől való meg­szüntetésére vonatkozó tanács­rendeletet. Hangsúlyozta ugyan­akkor az osztályvezető, hogy akik eddig fizetési kötelezettsé­güknek nem tettek eleget, azok az elmaradott összeget kötelesek lesznek befizetni. A tanácsülés a rendeletet egyhangúlag megsza­vazta. Dr. Kovács Éva vb-titkár volt a következő napirend előadója. Beszámolt a népszavazás, illetve a köztársaság elnöke megválasz­tásával kapcsolatos előkészület­ről. Javaslatot tett továbbá a sza­vazatszámláló bizottságok ösz- szetételére, de tájékoztatójából azt is megtudtuk, hogy a város­ban november 26-án húsz szava­zókor fog működni, s ezeket reg­gel hattól este hatig kell nyitva tartani. A tájékoztatóval egyidő- ben a tanácstagok megkapták a szavazókörök területi beosztását tartalmazó jegyzéket és térképet is, de olvashatók ezek a tanács ál­tal többfelé kifüggesztett városi hirdetőtáblákon is. A tanácsülés befejezéseként ismét terítékre került a Grassal- kovich-kastély hasznosítási té­mája, amelyben többen hallatták véleményüket. Szó esett a mártí­rok emlékművének helykijelölé­séről, a lengyel piac kitelepítésé­ről, valamint felvetődött a volt MSZMP-székház jövendő hasz­nosításának kérdése. (m.gy.) November 7-e tiszteletére Koszorúzás a megyeszékhelyen Az MSZP Egri Városi Intéző Bizottsága bensőséges ünnepség ke­retében kíván megemlékezni november 7-ről, a világtörténelem egyik jelentős eseményének évfordulójáról. A központi koszorúzást Egerben, a Felszabadulási emlékműnél tartják fél ötkor. Az ese­ményre tisztelettel váiják a helybelieket. A rendelet megszünteti az ellentmondásokat Az általános művelődési központok jövője Az általános művelődési központ Aldebrőn nyolcezer kötetes könyvtárral rendelkezik A közelmúltban a megyében működő átalános művelődési központok /ÁMK-kJ igazgatói­nak munkaközössége az intéz­mények jövőjét érintő tájékoz­tatón vett részt, melyet Fodor Péter a Művelődési Minisztéri­um főosztályvezetője tartott Egerben. Köztudott, hogy 1974-től kezdődően, s a 80-as évek elején a közművelődés intézményi re­formjához hozzátartozott az ÁMK-k létesítése. Főleg a kiste­lepüléseken, apró falvakban volt ennek nagy jelentősége, ahol az egyébként is személyi, tárgyi gondokkal küszködő alsófokú oktatási intézményt, és művelő­dési házat (klubkönyvtárat) von­ták egy szervezeti egységbe. Kü­lönösen ott volt ez sikeres, ahol a két épület egymás mellett állt, így a közvetlen kapcsolatot sike­rült megteremteni, vagy már ele­ve úgy építették az iskolából, könyvtárból és művelődési ház­ból álló komplexumot. Akkor, amikor ez még orszá­gos szinten kísérleti stádiumban volt, már Heves megye jó pél­dákkal járt az élen. A sarudi, majd később a besenyőtelki ÁMK ’’mintaintézmény” lett. A 80-as években egy úgyne­vezett erőszakos ÁMK-sítási hullám söpört végig az országon, s ott is összevontak, ahol erre sem a személyi feltételek, sem a külső adottságok nem voltak meg. Megyénkben az eltelt idő­szakban huszonhárom ilyen in­tézmény létesült. Mint Sebestyén János, a Megyei Művelődési Központ igazgatója, és Szemán Béláné főelőadó a terület mód­szertani instruktora elmondta, a megyében többségében megala­pozottan hozták létre ezeket az intézményeket. Sőt, a közeljövő­ben is tervezik Nagyvisnyón egy ilyen komplexum átadását, s nemrégiben épült fel a parádi ÁMK. Mi okozta a működési zava­rokat? A kisgazdapárt senkit sem je­löl köztársasági elnöknek, meg- váija az ezzel kapcsolatos nép­szavazást, amellyel kapcsolatban a Szabad Demokraták Szövetsé­gének álláspontját támogatja. Ezt Prepeliczay István, az FKGP főtitkára közölte az MTI-vel. Hozzátette: a hétvégi tarpai Sokáig tehát úgy tűnt, hogy az általános művelődési központ tevékenysége jól integrálható egy település életébe. Az intéz­mény kollektívája egyforma hangsúlyt fektetett az oktatási és közművelődési feladatok ellátá­sára. A pedagógusok népművel­tek is, és a népművelők is segítet­ték az iskolai munkát. Az egyéb­ként passzív felnőtt lakosságot a gyerekeken keresztül könnyeb­ben lehetett bevonni a művelő­désbe. Nagyon sok helyen sike­rült élő közösségeket, több gene­rációt is mozgósító csoportokat létrehozni. A menet közben felmerülő irányítási problémák, munkajogi konfliktusok jelezték, hogy az ÁMK-k körül nincs rendben va­lami. Például, amikor országo­san rendezték a pedagógusok bérét az ÁMK-ban dolgozók, de közművelődési státuszban lévők nem részesedhettek a fizetés- emelésből. Ez bérfeszültséghez vezetett egy átmeneti időszak­ban. Bizonytalanság mutatko­zott az iskolatanács, a szülői munkaközösség, valamint a köz- művelődési intézmények társa­dalmi vezetőségének munkameg­osztásában is. Az ilyen, és eh­nagygyűlésen ugyan felvetődött, hogy Vörös Vincét szeretnék köztársaságielnök-jelöltnek megválasztani, de ez csak helyi kezdeményezés volt, amelyet egyébként meg sem szavaztak. Hangsúlyozta: elnökjelölésre csak a párt politikai bizottsága jogosult, s a kisgazdák azt szeret­. hez hasonló anomáliák rámutat­tak arra, hogy ez az intézménytí­pus mindeddig egy ’’joghézag­ban létezett”, s szükséges az im­már kialakult gyakorlat szerint, munkájának részletes szabályo­zása. Különösen indokolttá tet­ték ezt a.gazdálkodásban eddig mutatkozó bizonytalanságok is. Az önállósodás útján Fodor Péter főosztályvezető tájékoztatójából kiderült, hogy a közeli napokban életbe lép a ta­nácsi művelődési intézmények összevonásáról szóló minisztéri­umi rendelet, amely igyekszik ki­küszöbölni a hiányosságokat. Néhány lényeges vonást eme­lünk ki ebből. ’’Összevont műve­lődési intézmény akkor létesít­hető, ha a létesítés és a működés feltételei valamennyi intézmény jogszabályban meghatározott feladatának ellátásához biztosít­va vannak.” — Ez a megkötés te­hát kizárja annak lehetőségét, hogy felemás megoldások szü­lessenek, s olyan helyen is létre­hozzanak ÁMK-t, ahol erre nem érettek meg a feltételek. További lényeges újítás az, hogy a rendelet lehetővé teszi, hogy az ilyen intézmények önál­ló költségvetési szervként mű­ködjenek, önálló bérgazdálko­dást folytassanak. Ez minőségi ugrást jelenthet az intézmények életében, s megszilárdíthatja a belső önkormányzatot. Hiszen nem kell magyarázni, hogy ahol a tárgyi adottságok jók, köny- nyebb rávenni a pedagógusokat, hogy az iskolán kívül is bekap­csolódjanak a község művelődé­si életébe, s egy jól felszerelt, tet­szetős épületbe szívesebben lá­togatnak el az emberek. Úgy tűnik tehát, hogy a műve­lődési tárca ezekben az intézmé­nyekben látja a kistelepülések kulturális felemelkedésének zá­logát. S, hogy mi lesz a mára már lassan teljesen lepusztult műve­lődési házakkal? Reméljük a kö­zeljövőben ezt is átgondolják az illetékesek. nék, hogy ha mégis lesz elnökvá­lasztás, akkor az ellenzék közös jelöltet állítson. Ezt a törekvést azonban a Magyar Demokrata Fórum megzavarta, mert — mint ismeretes — már önálló jelöltet állított. (MTI) Lenézett „nézők” Énnekem kérem, Rózsa Gyuriból elegem van. Egyéni probléma — mond­hatnák most erre —, van aki szereti, van aki nem. Csak­hogy nekem nem belőle, saját magából van elegem, hanem a jelenségből, ami eszembe ; jut róla. Mert átkapcsolok a takaré- í kossági világnap előestéjén az j egyes csatornára, és mit Iá- j tok? Ez a drága, göndör hajú J ember Iluskának öltözve éne- ; kel. Átszellemülten, rúzsos- 1 rózsás arccal, teljes odaadás- J sál. Szerintem meg is van győ- ' ződve arról, hogy amit éppen csinál, az művészileg tökéle­tes, vagy ha nem az, legalább szívből lehet röhögni rajta. Aztán mutatják a színpad előtt ülő nézőket, és mélyen megértem, hogy kínosan ér­zik magukat. Hiszen őket ide meghívták, a kamera bőszen pásztázza a sorokat — benne lesznek a tévében! — nekik most vidámkodni illik. Tap- j solni, együttélni a dolgokkal. ! És ők, ha nem is túl lelkesen, > de tapsolnak, és együttélnek. Nekem meg a képernyő ■' előtt lassan elkezd izzadni a j tenyerem. Egyre dühösebb leszek, és sajátos mazochiz- I musból nem kapcsolok át más j csatornákra. Szenvedek attól, • hogy megaláznak, hogy meg- j alázzák őket ott, élő egyenes- i ben, de kíváncsi vagyok, meddig van képük átejteni minket. Egy olyan műsorral, amit ráadásul egy jó hangza­tos címmel, és nem kevésbé jó ajánlással „megideologizál- tak”. Ha lúd, legyen sovány— emígy a cím —, a porondon pedig a Televízió ismert és ke­vésbé ismert munkatársai. Bay Éva bemondónő iszo­nyú hamisan énekel. Mielőtt úgy tűnne, hogy ez csak egy tévékritika, vissza­utalnék a Rózsagyuri-jelen- ségre. Meg erre az egészre. Az ugyanis köztudomású, hogy nincs pénzünk. Nekünk, itt a képernyő előtt, nekik ott a nézőtéren, és azoknak sem, • akik ezt a műsort megcsinál- I ták — ámbár ez utóbbi stábot az OTP finanszírozta. A ma­gyar társadalomnak, úgy, ahogy van — ámblokk — nincs pénze. Ez van, és ezzel mindannyian tisztában va- j gyünk. Miért kell akkor ilyen blőd- li módon, ennyire harsányan mindezt a pofánkba vágni? Ha pénze nem is, némi ízlése . van az embernek. És, ha már semmire se jut, büszkeség azért szorult bele. Meg tartás. Vagy valami hasonló. Nem le­hetne, hogy csendesen, a ma­gunk alázatával vegyük tudó- j másul, hogy nekünk most jí nem megy jól? Muszáj kitenni a lyukas zoknit az ablakba, hogy mindenki ránkordíthas­sa: koldus népség vagytok! És itt most nem arról van í szó, hogy ne vegyünk tudó- •; mást a dolgokról. Hogyan is ne vehetnénk, mikor ez a bi- , zonyos „csőd szélén való j ácsingózás” bemosta magát a bőrünkbe, a gondolkodá- j -sunkba? Csak némi elegan­ciáért, megértésért esengek. Hogy amikor esetleg ugrani kell, ne nyomjanak még egy bohóc-sipkát is a fejemre... Doros Judit Az iskola is része a komplexumnak (Fotó: Gál Gábor) Azt szerették volna, ha az ellenzék együttesen lép fel Kisgazdapárt: nincs elnökjelölt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom