Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-28 / 282. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. november 28., kedd KÖZLEKEDÉS 5, 1 1 I \ i i !» i ) I S i i > i > ) i i > i > > s 5 i k i t h í i * i k •s * * é $ 4 1 A '* í • t i : * í ö J A közutakon már megszokott látvány a dohányzó gépkocsivezető. Egyre többen vezetnek ügy — és nők is —, hogy nemcsak a kormánykereket fogják, hanem az égő cigarettát is. A dohányzás a volán mellett azonban nem any- nyira veszélytelen, mint azt sokan hiszik. Ha ugyanis a gépkocsivezető felhúzott ablak mellett dohányzik* tíz cigaretta elég ahhoz, hogy reagálási képességeit lényegesen befolyásolja a zárt, füstös levegő. Emellett figyelmét is elvonják a dohányzás egyes műveletei. Sokszor éppen azért következik be a baleset, mert a vezető rágyújtás közben nem figyel az útra, vagy mert — ha a kocsi ablakai nyitva vannak — a huzat a cigarettahamut az arcába viszi. Néhány országban, például Norvégiában jármű vezetése közben tilos dohányozni. Az NSZK-ban egyes felsőfokú tartományi bíróságok súlyosbító körülménynek tekintik, ha a közlekedési baleset okozója vezetés közben rágyújtott, vagy kioltotta égő cigarettáját. Ha ezt a tényt megállapítják, a biztosító nem is téríti meg a balesetből származó kárt. Az orvosok szerint a dohányzás azért káros vezetés közben, mert a nikotin idegmérge csökkenti a látóképességet, ami különösen rossz látási viszonyok között veszélyes. Emellett a keletkező szén-dioxid akadályozza az oxigén bejutását a szervezetbe, ami befolyásolja az agyműködést, és csökkenti a koncentrálóképességet. Ezért néha éppen az utolsó cigaretta az, amelyre a gépjármű- vezető a volán mellett rágyújt... Jó tanács motorosoknak! Még nincs itt az igazi tél, de már fel kell készülni a téli motorozásra. Vásároljuk meg a nélkülözhetetlen, meleg ruhadarabokat, és a síkos út miatt védőöltözettel: szemüveggel, csizmával, kesztyűvel és térdvédővel, esetleg műanyag gerincvédővel egészítsük ki! A motort is alakítsuk téli üzemelőre! A futómű biztos útkövetése, a kezelőszervek lágy, rángatás- mentes, megbízható működése a biztonságos közlekedés legfontosabb kritériuma, természetesen a motoros vezetői képességét, ügyességét követően. A képességek a közlekedés zajától távol eső, passziószerű próbálgatásokkal fejleszthetők. A kuplung és a gáz, valamint a fékek harmonikus, óvatos kezelése a természet hótól lágy ölén, szándékolt megcsúszások, havas hempergések árán, játékos kirándulások során sajátíthatók el. A „képtelen állapotban”... A közlekedés biztonságának — talán legfontosabb — előfeltétele, hogy a járművezető a biztonságos vezetésre képes állapotban irányítsa a járművet. Ezt a követelményt a KRESZ már a bevezető rendelkezésekben meghatározza, de ezen túl a józan ész és az értelem is ezt diktálja. A KRESZ a bevezető rendelkezések során többek között kimondja: — járművet csak az vezethet, aki a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, — aki a vezetési képességekre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Ezek az előírások annyira ész- szerűek és egyértelműek, hogy ha nem lenne a KRESZ-ben ilyen rendelkezés, akkor is a vezető jól felfogott érdekében szükséges lenne ezeknek a feltételeknek a megtartása. A gyakorlatban gyakori kérdés, hogy mit kell érteni a „biztonságos vezetésre képes állapot” fogalmán. Melyek azok a járművezető személyében, testi vagy lelki adottságaiban rejlő fogyatékosságok, amelyek a vezetés biztonságát csökkentik és amelyek megléte esetén tilos járművet vezetni. A járművezetők általában ismerik azt a szabályt, hogy tilos járművet vezetni annak, aki nincs a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban, de mert ez a rendelkezés nem tartalmaz konkrét és határozott tilalmakat, hajlamosak a rendelkezést kizárólag a szeszes ital hatása alatti vezetés tilalmára leszűkíteni. Csak igen kevesen vannak tekintettel más, a biztonságot csökkentő vagy kizáró állapotokra is, pedig sok olyan testi és lelki állapot van, amely a biztonságos vezetés lehetőségét rontja vagy korlátozza, és amely ezért balesethez vezet. A KRESZ említett rendelkezésének ilyenként való szemlélete és értelmezése helytelen és veszélyes. A KRESZ még példálózva sem sorolja fel azokat a testi és lelki fogyatékosságokat, amelyek a biztonságos vezetés akadályai lehetnek. Erre nem is lenne lehetőség, hiszen az ember vezetési képességét sokféle biológiai, fiziológiai és pszichikai tényező befolyásolhatja, sőt az embertől független, külső tényezők is korlátozhatják az ember vezetési képességeit. Biztonságos vezetésre képtelen állapotot idézhet elő a vezető időleges testi fogyatékossága, végtagjainak, érzékszerveinek a vezetési művelet elvégzésében, a szükséges figyelem és összpontosítás kifejtésében való időleges korlátozottsága, látási és hallási zavarok, beteg-lázas állapot, magas vérnyomás, cukorbetegség, idegfáradtság, erős idegi megrázkódtatás, ingerlékenység, agresszivitás, türelmetlenség, az időjárás hatása, a gyógyszerek által előidézett hatások, a fáradtság, álmosság stb. Az ilyen testi vagy lelki zavarokkal küszködő járművezető nincs a biztonságos vezetésre képes állapotban, és ezért ilyen esetekben, amíg az ilyen állapot tart, nem szabad járművet vezetni! A gyakorlati példák azt mutatják, hogy sok járművezető lebecsüli vagy nem értékeli helyesen a vezetésre képes állapotát, és ezért nem is tudják felmérni reálisan azt a veszélyt, amely őket — és másokat — az ilyen állapotban való vezetésnél fenyegeti. Többször fordult elő, hogy a járművezető rendkívüli fáradtsága vagy kimerültsége, vagy az alkoholfogyasztás hatásának az ellensúlyozására különböző gyógyszereket, nyugtátokat használt, és ettől várta a biztonságos vezetést akadályozó tünetek megszűnését. Ezek a gyógyszerek és nyugtatok azonban néha éppen ellenkező és váratlan állapotot hoztak létre: félelmi, bizonytalansági, határozatlansági, szorongási érzést váltottak ki a vezetőben, és ezzel nemhogy csökkentették volna, de fokozták a baleseti veszélyt. Ha a járművezető a saját személyében rejlő veszélyt jelző tünetekre időben nem figyel fel és tovább erőlteti a vezetést, ezzel súlyos baleset lehetőségét teremti meg... Több súlyos baleset következett be azért, mert a járművezető rendkívüli fáradtsága vagy kimerültsége miatt vezetés közben elaludt. Az elalvás veszélyét jól érzékelteti az, hogy a kb. 50 km/h sebességgel közlekedő jármű másodpercenként 14 méteres utat tesz meg. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy csak néhány másodpercnyi elalvás már baleseti veszélyt teremt. Tudott dolog, hogy az elalvást megelőzően a járművezető fizikai és pszichikai állapotában jelentkeznek olyan tünetek, amelyekből a vezető képes felismerni, hogy fáradtsága miatt már nem tud biztonságosan vezetni. Ezekre a tünetekre fel kell figyelni, és ilyen esetekben nem szabad tovább vezetni. A járművel meg kell állni, és különböző frissítő mozgásokkal, esetleg rövid alvással, tornával vagy mosakodással a fárradtságot le kell küzdeni. Az elalvást mindenképpen meg kell akadályozni! A járművezető akkor jár el helyesen, ha az említett helyzetekben a vezetést meg sem kezdi, vagy ha az ilyen állapot vezetés közben lép fel és menet közben észleli magán a tüneteket, a járművet megállítja és nem vezet tovább, amíg állapota nem javul. Jól tudjuk, hogy egy szolgálatban lévő hivatásos gépkocsivezetőnek igen nehéz dolga van, sok olyan körülmény van, amely őt a vezetésben befolyásolja. Mégis a saját és mások biztonsága érdekében kötelessége, hogy ha valóban ilyen állapotba kerül, azt felettesének jelentse, aki a gépkocsivezető leváltására vagy a balesetveszélyes helyzetek elhárítására a szükséges intézkedéseket köteles megtenni, mert a KRESZ rendelkezése értelmében a jármű üzembentartója sem engedheti meg a jármű vezetését annak, aki nincs a biztonságos vezetésre képes állapotban. Ha erre nincs lehetőség, a gépkocsivezető tegyen meg mindent azért, hogy a biztonságos vezetésre képes állapotba kerüljön. A köd, a hó és a fagy hónapja A hónap jellemzője a borongós, esős időjárás. Az esőzések következtében sáros utakon, korlátozott látási viszonyok között kell közlekedni. Nehezítheti a közlekedést a köd, a hó és a fagy is. Ilyen útviszonyok mellett fokozott jelentősége van a sebesség helyes megválasztásának. Mindig olyan sebességgel vezessük járművünket, hogy a belátott távolságon belül biztonságosan meg tudjunk állni. Sűrű ködben fokozódik az úttest szélét jelző vonal és a terelővonal szerepe. De ilyenkor is számítani kell az úttest szélén közlekedő gyalogosokra, ki- világítatlan kerékpárosokra, álló járművekre. Nem elhanyagolható veszélyforrás az ilyenkor gyakrabban előforduló alkoholos befolyásoltság alatt történő közlekedés, amely a gépjárművezetők körében is sajnos, gyakran előfordul. Az utakra felhordott sár vagy megfagyott csapadék megnöveli a fékutat. Előfordulhat, hogy a gépkocsi egyik kereke útpadkára vagy síkosabb útszakaszra fut, a gépkocsi ilyenkor kifarolhat és ennek beláthatatlan következményei lehetnek. A gépjárművezetőnek tudnia kell, ha gépkocsija hátsó kereke megcsúszik, a kormányt mindig a csúszás irányába kell fordítani. Minden évben újra és újra meg kell szokni, és alkalmazkodni kell a téli rosszabb közlekedési feltételekhez. Csak tudatos gyakorlással válhat biztonságossá a közelekedésünk. Mind a munkahelyünkön, mind otthon évről évre több olyan eszközt használunk, ami villanyárammal működik. Az áramütés már igen sok ember halálát okozta. Ügyeljünk a vezetékek és berendezések sérülésmentességére! A szükséges javításokkal szakembert bízzunk meg! Áramütést ért embertársunk megsegítésekor először szüntessük meg a sérült árammal való kapcsolatát! Majd — ha ájult — azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést és hívjuk a mentőket! Az áramütött ember orvosi ellátása akkor is szükséges, ha eszméletvesztés nem következett be. Kérdések: 1. Mi a helyes magatartás akkor, ha a gépkocsi jobb oldali kerekei az úttestnél néhány cm-rel mélyebb padkára futnak? A. Hirtelen fékezéssel csökkentett sebesség után visszakormányozni az úttestre B. Gyorsítással, a kormány balra fordításával kell ismételten az úttestre irányítani C. Motorfékkel lelassulva, hirtelen kormány- mozdulat nélkül kell az úttestre irányítani a gépkocsit 2. A személygépkocsiban helyet foglaló személyek közül melyik van a legnagyobb veszélynek kitéve? A. A gépkocsi vezetője B. A gépkocsivezető melett ülő személy C. A gépkocsivezető mögött ülő személy 3. Hány jelzőtábla hatályát oldja fel a „Mozgó járművekre vonatkozó tilalmak vége”jelzőtábla? A. Hat B. Öt C. Nyolc 4. Változnak-e az elsőbbség szabályai havas, jeges úton? A. Nem, mert az időjárás a vezetéstechnikával függ össze, és nem a szabállyal B. Igen, mert a látási viszonyok miatt az elsőbbséggel rendelkező útról érkező járművet később vesszük észre C. Igen, mert a megállás nagyobb távolságot vesz igénybe 5. A zavarás, az akadályozás és a veszélyeztetés közül melyik a legszigorúbb tilalom? A. A veszélyeztetés B. Az akadályozás C. A zavarás 6. Mi a teendője, ha a fénysorompó egyik fénye nem világít? A. Megállással köteles meggyőződni az átjáróra hajtás veszélytelenségéről B. Amennyiben mindkét irányban jól belátható a vasúti pálya, elegendő a lassítás C. Bátran továbbhaladhat, ugyanis azért nem működik a fénysorompó, mert vonat nem közlekedik 7. Az „Előzni tilos” jelzőtábla hatálya alatt megelőzhető... A. Segédmotoros kerékpárral kerékpár B. Személygépkocsival úthenger C. Kerékpárral az úttest közepén lévő vágányon haladó villamos 8. Hogyan kell járművel az úttesten közlekedni? A. Valamennyi járművel az előzés és kikerülés esetét kivéve szorosan az úttest jobb szélén kell haladni B. Az út és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni C. A személygépkocsi kivételével jobbra tartva kell közlekedni A gyermekek mondják A gyermekek szemszögéből a felnőttek közlekedési magatartása nem példakép — mondja mindenkor a megkérdezett 9-15 éves gyermekek 90 százaléka. A gyermekek 60 százaléka a felnőtteknek „túl gyors hajtást” vet szemére, továbbá a közlekedési jelzések semmibevételét és az utcai közlekedésben a gyermekek viselkedésének figyelembe nem vételét. A gyermekek többsége úgy nyilatkozik, hogy fél az utcai közlekedésben —főleg a tehergépkocsiktól, autóbuszoktól, és inkább a motorkerékpároktól, mint a személygépkocsiktól. A félelemtől nem esik távol az a bizonytalanság, amelyet a gyermekek az utcai közlekedésben újból és újból éreznek. Leginkább a túl gyors hajtás teszi őket bizonytalanná, továbbá a túl szoros előzés. Sok gépjárművezető kritikus helyzetben nem afékkel, hanem a kürttel „operál”. A tapasztalatok szerint a gyermekeknek több mint a fele a kürtölésre bizonytalansággal reagál. A gyermekek felismerik a felnőttek között a közlekedési szabálysértőket. Szemükre vetik, hogy pirosnál hajtanak át az úton, túl gyorsan hajtanak, s a gyermekek iránt nincsenek figyelemmel. A megkérdezett gyermekek több mint négyötöde azt állította, hogy a felnőttek nem veszik őketfigyelembe. Ez abban nyilvánul meg, hogy a felnőttek a gyermekek mellett túl gyorsan és túl közel, a gyalogutak mellett túl szorosan hajtanak el, a zebra-átkelőhelyeknél nem állnak meg, alkoholos befolyásoltság alatt vezetnek gépkocsit. A szülők, pedagógusok aggódva kérdik: Vajon hogyan hat gyermekeinkre a fegyelmezett közlekedésre történő oktatás és az érvényes közlekedési szabályok gondatlan, figyelmetlen semmibevétele közötti különbség? Ezúton is kérjük a gépjárművezetőket, hogy vigyázzanak jobban a gyermekekre, iskolák, játszóterek és egyéb — a gyermekek által igénybe vett — területeken fokozott mértékben tartsák be a közlekedési szabályokat! Havazás miatt akadozik a forgalom Az idei első hóesés következtében vasárnap este 20.30 órától a BKV járművei a havazás miatt nem közlekedtek Budapesten a hegyi utakon, s a pesti oldalon is erősen lelassult a forgalom, miután az utakat jégpáncél borította. A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat vezető ügyeletese, Altmann László az MTI kérdésére elmondta: hatvan géppel szórták az utakat, és hétfőn reggel 6 órától rendkívüli hómunkásokat vettek fel. Az Utinform ügyeletese arról szólt, hogy az Ml-es úton csak folyamatos hóekézéssel tudták fenntartani a forgalmat, és Győr-Sopron megye több alsóbbrendű útja nehezen járható. Az északi megyékben is havasak az utak, míg az ország középső részén és a déli megyékben még szárazak az utak. Ez volt az idei első hivatalos hójelentés. Azért idéztük, mert nem elég mondani: megváltozott út és időjárási viszonyok között közlekedünk, amely nagyobb figyelmet követel gyalogostól és gépjárművezetőtől egyaránt. A mindenkor jól megválasztott sebesség, a jól felkészített jármű és pihent, a váratlan helyzetekben is helytálló vezető, kevésbé van kitéve balesetnek. Hó van, köd van, síkosak az utak, legyünk óvatosak!
