Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-23 / 278. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 278. szám ÁRA: 1989. november 23., csütörtök 4,30 FORINT POLITIKAI NAPILAP TISZANÁNAI SZÁNDÉK - ELLENFÉNYBEN „Amire képtelen áfásaink, azt egy helyi új szövetkezet sem tudná megoldani." (3. oldal) VANNAK VÁLLALKOZÓK A CIGÁNY KULTÚRA ÁPOLÁSÁRA Föl klórjukat a komlói Roma Save együttes képviselte és közvetítette kimagasló fokon (4. oldal) MIÉRT NEHÉZ FOGYÓKÚRÁT TARTANI? „Az evés: ír a keserűségre, vigasz a vesztesébe" (5. oldal) MIT LÁTOTT A TÁVCSÖVES VADÁSZ? Zárai az ufó-rejtély : „Ötvenéves vagyok, de ilyet én még nem láttam!" (8. oldal) Folytatja munkáját az Országgyűlés Első olvasatnak tekintik a leszavazott kormányprogramot Tegnap a Minisztertanács 1990 — 92 közötti gazdaságpoliti­kai programja feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Negyediknek kapott szót Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. A kormány 1990-re szóló prog­ramjával kapcsolatban leszögez­te: ez összességében nem előre­mutató, az évek óta követett rest­rikciós szemlélet jellemzi, s nem ad választ a mára kialakult sú­lyos problémák megoldására. Ez a program egyidejűleg irányoz elő stagnálást, magas inflációt, csökkenő reálbért, növekvő munkanélküliséget; mindezek együttes érvényesülése elfogad­hatatlan, s nemcsak szakszerve­zeti nézőpontból, hanem a gaz­dasági válságból való kitörés szempontjából is. A szakszerve­zetek szerint számot kell adni az ország helyzetéről, és a felelő­söket is meg kell jelölni. Csökken­teni kell az adóterheket, és javí­tani szükséges az adórendszer konstrukcióján. Végül Nagy Sándor leszögezte: ma Magyar- országon a legfőbb veszély a ke­zelhetetlenné válható infláció. A délelőtti ülés vége felé fej­tette ki véleményét Dobos Jó-, zsefné, a Mátra Ruhaipari Szö­vetkezet munkavédelmi vezető­je, országgyűlési képviselőnk. „Tiltakozásukat most én is megerősítem Dobos Józsefné hozzászólása a lakásgazdálkodás reformjához 99 Tisztelt Országgyűlés! Az késztetett hozzászólásra, hogy választókerületem állam­polgárai már korábban eljuttat­ták hozzám tiltakozásukat azon elképzelés miatt, amely most már tervezett formájában a Par­lament elé került megvitatásra. Őket képviselve, tiltakozásukat most én is megerősítem. Nem ér­tek egyet a kormány azon szán­dékával, hogy már 1990-ben emelni, illetve módosítani szán­dékozik a korábbi lakásépítési és -vásárlási hitelek kamatait. Én egy konkrét példán keresztül kí­vánom érzékeltetni a kialakult helyzetet. A javasolt 2-es számú változatot — szakemberek köz­reműködésével — megvizsgáltuk egy valóságos lakásvásárlás ese­tén keresztül. Egy fiatal házaspár havi 11 ezer forint nettó jövedelem mel­lett 1988-ban egy kétszoba-össz- komfortos, 60 négyzetméter alapterületű lakást vásárol a kö­vetkező feltételek mellett: öne­rőből 380 ezer forintot fizettek be, ebből 200 ezer ifjúsági taka­rékbetét volt az előtakarékosság. Visszatérítendő támogatásként 130 ezer forintot kaptak a ta­nácstól. Vállaltak két gyermeket, és ezen a címen 150 ezer forint kedvezményben részesülhettek. Az eddig felsoroltak összesen 610 ezer forintot tesznek ki. A hiányzó 490 ezer forintot az OTP-től hitelként vették fel, 35 éves visszafizetési kötelezettség mellett. Mindezek alapján havi hiteltörlesztésük összesen 3400 forintot tesz ki. A részlet összegét évi átlagban ezer forintos rezsiköltség (fűtés, világítás, víz, csatornadíj, közös költség) tetézi meg, így összessé­gében 4 ezer 400 forint esik ki havonta a költségvetésükből, ami nettó jövedelmük 40 száza­lékát teszi ki. Ez a teher termé­szetesen még nyomasztóbb azoknál a családoknál, ahol a nettó jövedelem a fent említett összeget sem éri el. Nézzük, milyen lenne a hely­zet, ha a második számú változat szerint visszamenőlegesen meg­változtatásra kerülne a kamat: 1990-ben a korábban említett 4400 forintos fizetési kötelezett­ség 7510 forintra emelkedne. Egy évre rá pedig 8522 forint lenne. (Megjegyzem, hogy ez a kalkuláció nem tartalmazza a re­zsivel kapcsolatos jövőbeni ár- (Folytatás a 2. oldalon) A Koreai Köztársaság elnökének európai körútja Hazánk Ro Te Vu újabb állomása Szűrös Mátyás a Parlament Munkácsy Termében fogadta a hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodó Ro Te Vu, koreai köztársa­sági elnököt A szívélyes légkörű megbe­Szerdán hivatalos látogatásra Budapestre — négy országot érintő európai útjának második állomására — érkezett Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke. A magas rangú politikus először tesz látogatást szocialista ország­ban. Ütjára elkísérte felesége, Ro Ok Szűk. Az elnök kíséreté­ben van Cshö Ho Dzsung kül­ügyminiszter, Han SzungSzo ke­reskedelmi és ipari, Ri Szang Hi tudományos és technológiai mi­niszter, Ho Keun Csüng tábor­nok, a Vezérkari Főnökök Egye­sített Bizottságának elnöke, va­lamint 27 vezető üzletember, s több mint negyven újságíró. Az elnöki különrepülőgép 11 órakor landolt a magyar és kore­ai zászlókkal és feliratokkal dí­szített Ferihegyi repülőtéren. A magas rangú vendég tiszteletére felsorakozott a Magyar Néphad­sereg díszszázada. Ro Te Vu-t és feleségét Szűrös Mátyás ideigle­nes köztársasági elnök és felesé­ge fogadta. A csapatzászló előtt a díszegység parancsnoka jelen­tést tett Ro Te Vu-nak, aki a két ország himnuszának elhangzása után Szűrös Mátyással ellépett a katonák sorfala előtt. Két kisdi­ák ezután virággal kedveskedett a vendégeknek. A díszegység el­vonulása után Ro Te Vu és kísé­rete szálláshelyére hajtatott. Délután az Országházban megkezdődtek a hivatalos tár­gyalások. Szűrös Mátyás és Ro Te Vu a Munkácsy Teremben ült tárgyalóasztalhoz. A megbeszé­lésen részt vettek a külügymi­niszterek, Horn Gyula és Cshö Ho Dzsung, valamint Étre Sán­dor, hazánk szöuli és Han Tak Cse, g Koreai Köztársaság buda­pesti nagykövete. szélésen Ro Te Vu méltatta a diplomáciai kapcsolatok felvéte­lének jelentőségét. Ez — mint mondotta — illeszkedik északi politikájuk és északi diplomáciá­juk fogalomkörébe, amely a szö­uli olimpia előkészítésével, lebo­nyolításával vette kezdetét. A Magyarországgal létrejött prob­lémamentes kapcsolatok báto­rítják őt arra, hogy e politikát folytassa. Az elnök elismeréssel szólt Magyarország független és nyitott külpolitikájáról, s kijelen­tette: elégedett a kétoldalú kap­csolatok fejlődésével, amelyek fellendítésében a két nagykövet­nek jelentős szerepe volt. Ma­gyarország és a Koreai Köztársa­ság együttműködése példaként szolgálhat más országok számára is. Szűrös Mátyás a magyar bel politikai helyzetről, a kétoldalú kapcsolatokról, illetve egyes (Népújság-telefotó MTI) nemzetközi kérdésekkel kapcso­latos magyar álláspontról fejtette ki véleményét. Rámutatott: cé­lunk a szabad, független, de­mokratikus Magyarország meg­teremtése. Ehhez a politikai in­tézményrendszer reformja, a pi­acgazdaság létrehozása szüksé­ges, és elengedhetetlen a külpoli­tikai nyitás az egész világ felé. Az ideiglenes köztársasági elnök át­tekintést adott a közeljövő bel­politikai történéseiről, a felme­rülő nehézségekről. — Ro Te Vu elnök látogatásá­val a két ország politikai kapcso­latai formálisan is a legmagasabb szintre emelkedtek, a nemzetkö­zi gyakorlatban egyedülállóan rövid idő alatt megteremtettük ennek egyezményes alapjait — mondotta Szűrös Mátyás, majd röviden szólt a gazdasági együtt­működésről is. Leszögezte: nem adományt, nem segélyt várunk a (Folytatás a 2. oldalon) i * * * • . : > -fi* Parlamenti tudósítónk jelenti: Változatlanul izgalomban tartja a T. Házat Bánffy György képviselő keddi indítványa, mi­szerint az Országgyűlés decem­ber 11-i hatállyal oszlassa föl ön­magát, de az új testület megvá­lasztásáig lássa el a parlamentális feladatát. Javasolta továbbá, hogy ennek következményeként egyaránt március 11-re tűzzék ki a köztársasági elnöki, valamint a képviselő-választásokat. Az indítványról beszélgettünk a megyei csoport elnökével, Ko­vács Andrással. Neki ez a véle­ménye: — Nagyon fontosnak tartom, hogy ennek az Országgyűlésnek vanmégdolga, ezt a munkát el le­het végezni márciusig. Elsősor­ban számos gazdasági törvényt kell megalkotni, mert a leendő új Parlamentben egy koalíciós kor­mány nehezen fogja tudni a ko­rábban hozott, s az arra megérett törvényeket módosítani, változ­tatni. Nem vagyok ugyanis biztos abban, hogy a ma egységes ren­dezőelvekkel nem rendelkező Országgyűlés által hozott gazda­sági törvényeket hasznosnak íté­lik meg majd a jövőben... Az új­fajta követelményeket figyelem­be véve, magam is úgy vélem, hogy célszerű mielőbb átadnunk a helyünket egy új Parlament­nek. — Mire utal a javasolt decem­beri, illetve márciusi dátum? — Arra, hogy a feloszlatást követő három hónapon belül ki kell írni a választásokat, tehát: ne lehessen március 11-e utánra ha­lasztani. Meggyőződésem, eh­hez nem kell december 11 -én fel- oszlanunk, de ne tegyük ki ma­gunkat annak, hogy a november 26-i népszavazás esetleg úgy dönt: nem kell a köztársasági el­nököt közvetlenül választani. De elmondhatjuk majd, hogy a par­lamenti választásokat viszont március 11-re kiírjuk... * — Erről az ülésszakról túlzás nélkül elmondhatjuk: az ország és a világ figyelmének közép­pontjába került azzal, hogy a kormány feltárta a valós pénz­ügyi helyzetünket, s dollár-tíz- milliárdokban mért külföldi adósságunkat. A nemzetközi pénzvilág szigorát ismerve, nem járunk-e vajon úgy, hogy „mondd meg az igazat, betörik a fejed...”? — kérdeztem a kor­mányfői expozé kapcsán a bank- szakembert, dr. Puskás Sándort. — Egy ilyen bejelentés és nyil­vánosság a belpolitikában igen pozitív értékelést kap, ugyanis a lakosságban eddig olyan tudat alakult ki, hogy a kormány, a po­litika eltitkol bizonyos kérdése­ket, így az adósságállomány nagyságrendjét is. Megvallom őszintén, mint pénzügyi szakem­ber, más nézetet vallók: a külvi­- tágban ez nem olyan értékelést fog kapni, mint hazai berkekben. A politikusok úgy értékelik, hogy a magyar kormány végre egy őszinte állásfoglalást nyilvá­nított ki, a pénzvilágban ez vi­szont egyfajta reflexiót indít majd el, magam is várom, hogy valójában milyet is vált ki... — ...Tehát, hogy ránk nézve jót, avagy rosszat... — Ezt ma egyértelműen nem lehet megítélni, de elképzelhető, hogy átmeneti problémák követ­kezhetnek ebből, s a magyar pénzügynek egy ideig még ma­gyarázkodnia kell a nemzetközi pénzintézetek — Világbank, Nemzetközi Fizetések Bankja és mások — előtt. Ezek ugyanis a pénz bűvöletében élnek, nem kö­ti őket semmifajta politikai meg­fontolás, csupán a financiális manőverek eredményessége... * A vitában közben — délelőtt fél 11 tájban — elhangzott Dobos Józsefné felszólalása, amely a fiatalok önálló életkezdésének nehézségeit vázolta, s egyben adalékul szolgált a kormány gaz­daságpolitikai programjának át­gondolásához. Erre szükség is lesz, miután az Országgyűlés „el­ső olvasatban” nem fogadta el az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Kemenes Ernő által beteijesztett irányelveit. A folytatásra decem­berben kerül sor. Dobos Józsefné véleménye addig számtalan lapban helyet kap majd, hiszen — a fiatalok helyzetének javítása érdekében — több újság munkatársa kérte tőle a részletesebb okfejtést. * Az idős emberek gondjai vi­szont Bart a A lajost foglalkoztat­ják. A képviselőcsoport ülésé­nek napján tartottam fogadóna­pot Pétervásárán és Istenmeze­jén — újságolta. — Megélhetési gondokkal küszködő nyugdíja­sok kerestek fel zömében, olya­nok, akik nehezen viselik már a kétszámjegyű infláció terheit. Vagy húsz-huszonöten pana­szolták el, hogy három-hatezer forintból élnek ketten, s nem tudják, mi lesz velük, ha nem bír­ják már a megélhetéshez szüksé­ges kerti munkákat... — Mit tehet az érdekükben a képviselő? — A tanáccsal együtt a megyei társadalombiztosítási igazgató­sághoz fordultunk, hogy a szak­emberek jöjjenek ki a helyszínre, s vizsgálják meg, kinek-kinek miként lehetne rendezni, javítani a.nyugdíját, járadékát... De van gondjuk a munkásembereknek is: Istenmezején várnak választ arra a kérdésre, hogy az egercsehi bányászoknak miért nem jár végkielégítés, mint az uránbá­nyászoknak... A képviselők fontos működé­si területe: a bizottsági ülés. Ár­vái Lászlóné és Barcsik János legutóbb Sárospatakon és Mis­kolcon vett részt a bizottság kihelyezett tanácskozásán. Az egri képviselőnő ott — ahogy mondta — „nem hagyhatta ki” a lehetőséget, hogy ne érveljen a hevesi megyeszékhely oktatási, iskolai hagyománya és jövője mellett. — A miskolciak felvetették, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetemen bölcsész szakot kí­vánnak indítani, s ehhez a tárca támogatását kérték — idézte fel a történteket. — Megértem az ál­láspontjukat, de ha már régióban gondolkodunk, és lehetőségek­ben, igényekben, akkor nem tá­mogathatom. Közismert, már elődeink elismerték Eger szelle­miségét —a csillagvizsgálót, a jo­gi, orvosi fakultást, a tanárkép­zést —, vagyis a három évszáza­dos diák városi tekintélyt, hiszen nem véletlenül adták a hízelgő „kis Athén ’ nevet.. —Az iskolavárosi fejlesztés te­hát a tét... — Régi óhaj már ez. Ezért fájó lenne, ha a magyar és idegen nyelvű képzés lehetőségét Mis­kolc kapná, mert ez ismét csak Eger felsőoktatási kibontakozá­sát csorbítaná. Ezt a kérdést viszont nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, az ügyben végig kívánom hát járni az utat... ...Amely Sárospatak és Mis­kolc után most a Parlamentben folytatódik. Szilvás István Fokozott közúti ellenőrzés A BM Országos Rendőr-fő­kapitányság a közúti forgalom segítése, a közlekedés biztonsá­gának növelése, a balesetek megelőzése érdekében novem­ber 24-én, pénteken fokozott köz­úti ellenőrzést rendelt el a fővá­rosban és az ország valamennyi • megyéjében. Az akciót a közlekedésbizton­ság kritikus helyzete indokolja. Az év első tíz hónapjában a bal­esetek száma jelentősen emelke­dett, az 1440 halálos kimenetelű baleset helyszínén 1578 ember vesztette életét. Növekedett az ittas vezetés, a közúti közlekedé­si bűncselekmények és az olyan balesetek száma is, amelyek helyszínéről a kötelező segítség- nyújtás elmulasztásával tovább­hajtanak a járművezetők. A bal­esetek többsége lakott területen belül, valamint autópályákon, autóutakon és főközlekedési utakon történik. Többségüket a kiemelt közlekedési szabályok megszegése okozza. A szabály­talanságok mind gyakrabban pá­rosulnak durvasággal, agresszi­vitással. Az ellenőrzés során kiemelt fi­gyelmet fordítanak a sebességha­tárok, az előzési és elsőbbségi szabályok betartására, a tilos jel­zésen áthaladókra és a vasúti át­járó közlekedési szabályait meg­szegőkre, a hatósági jelzés nélkül közlekedő gépjárművekre, az it­tasan vezetőkre, továbbá a jár­művek világító- és jelzőberende­zéseire, gumiabroncsaira. Választási időzónák szorításában... I 1 Ir^ll /«-m* /» «Frt 1 rt nrr+X nrtlrn f MlírtftiT o rvinmmr f/\KK mra/Y rviiir»lrotarí*íi Ír A ^7 Arm Irn»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom