Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-20 / 275. szám
KŐ*'» N ÉPÚJSÁG, 1989. november 20., hétfő POSTAFIÓK 23. 5. M Üzen a szerkesztő Arany-, bronzjelvényes természetjárók Másfél millió lépés — ötvenlrét nap alatt A Hollóházától Velemig kék sávval jelzett 1068 kilométeres úton az erre a célra rendszeresített füzetben 165 helyszíni bélyegzőlenyomattal igazolt gyaloglás után vehette át megérdemelt jelvényét Franczia István, Jakab Lajosné, Kovács István, Kovács Istvánná Lovász Józseftől, a Természetbarát Szövetség megyei titkárától. Az országos kéktúra útvonalát — másfél millió lépés — bejárták, megismerték a tájakat, a történelmi emlékhelyeket. Mindehhez ötvenkét napra volt szükségük. Naponta 16 kilométert gyalogoltak. Más útvonalon is lehet jelvényeket szerezni. Eszenyi Orsolya és Zoltán elnyerte nemrégen a bronzjelvényes természetjáró címet. A felnőttek közül Czeglédi Tiborné, Jakab Lajosné, Liba Ferencné, Pólónkat József és Szilágyi Klára (felvételünkön) aranyjelvényt kaptak. (Fotó: Gönczi) Pontosabb tájékoztatást K. Gy.: Panaszkodik, erkölcsi és egyéb kifogásait sorolja, amikor arról értesül, hogy vállalatának egyik dolgozója közjogi funkciót kap a közeljövőben, noha arra emberi érdemeket nem szerzett. Azt ltja: „...elévülhetetlen érdemei lettek a gyakori borospincelátogatások, vállalati ivócimborák és kartársnők társaságában, ezek (mármint a pincelátogatások) késő éjszakáig tartottak, melyeket nekünk, vállalati sofőröknek végig kellett böjtölnünk, hogy hazahordjuk a részeg urakat és hölgyeket... Éles észre és lágy munkásérzelmi szívre utal az is, hogy „vélt munkamegtagadás” miatt is osztogatott fegyelmiket...” stb. Hogy nem a levegőbe beszél levélírónk, azt igazolja a panaszban található sok konkrét adat, és az is, hogy nevét és pontos címét aláírta fogalmazványának, és az egész elbeszélést saját kezével vetette papírra. Amiért mi ezt a levelet kiemeltük a postából és közreadjuk, azért van, mert szeretnénk ezzel is figyelmeztetni a vezető állásúakat, mindazokat, akik a többiek szeme előtt forognak: az emberek észreveszik mindazt, amit a tisztesség határán túl tesznek. Azt is, hogy védettségüket egy korszak kitermelhette, biztosíthatta, homály fedhette ezt vagy azt, sőt, amazt is. A zsilipek mára felszakadtak, és sokan már megfogják a toll végét vagy nekiülnek az Írógépnek, és úgy gondolják, meg kell mondani az igazat, 'ne lehessen tovább folytatni azt, amit eddig a védettség, a jó rokonok, a még jobb ivócimborák egymás közti bizalommal vagy a hatalomnak nekieresztett dölyffel cselekedhettek. Az meg különösen szemet szúr manapság, ha egy újsághír adja tudtul, ki és milyen szerepet fogad el kebelbarátaitól. „Tamaszentmiklósi fiatalok” jeligére: Idézünk géppel írott levelükből: „Olvastunk a Népújságban Hevesvezekényről, ott az biztos, hogy öröm élni az embereknek, mert olyan tanácsi vezetőik vannak, illetve voltak, akik törődtek a községgel. Tamaszentmikló- son egy évtizede is van, hogy nem fejlődik semmi. Építették a nagy pártházat, a nagy kultúrhá- zat, de vízre nem tellett. A járdán az öregek nem tudnak járni, igaz, a mi titkárunk nem községi most sem, reggel nyolckor megérkezik, négykor hazautazik. Majdnem ennyiből áll a tevékenysége. Meg hát kiket telepítenek ide? Van itt sok üres lakás, az erdélyi menekülteknek kellene adni. A választáskor szeretnénk — legalábbis a fiatalabb nemzedék —, ha innen a faluból lenne választva a titkár...” Még mondják is, de a lényeg ezekben a mondatokban van. Amit az idősebbek — a múlt tapasztalatain elbizonytalanodva, vagy félve még ma is — a fiatalok leírják: a kívülről küldött titkárt akkor is joggal kifogásolják, ha aranyember, mert a közülük valót hamarabb elfogadják. Kell tehát olyan helyi politikát kialakítani a megye déli végein is, amely szerint az idegen helyett az ott lakó vezesse a falu életét. Van abban valami sértő ideiglenesség, ha a tanács vezetője négykor beszünteti szereplését, és elmegy máshova, haza, élni a családdal, ott, ahol szeretik. Amott csak a fizetését kapja? Egyébként az idők és a közállapotok, a köz- gondolkodás jeleként is fogjuk fel, hogy a fiatalok — bár személyüket fel nem fedve — el akarták mondani a nyilvánosságnak, amit szeretnének másképp látni, más „leosztásban” tapasztalni. D. O.: írása jó, alkalmasint közölni fogjuk. Azt azonban egy tizenhét éves kislánynak is észre kell vennie, hogy a mondatok szellemes játékosságával a mai mindennapi életben is részt kell vennie. írjon rövid, akár krokiszerű megfigyeléseket, életképeket, és akkor ez a felfedezésszerű „érzelmi filozófia” átalakulhat komolyba. Olyanra, amilyent a készségei előlegeznek. A szegénység ellen Két évszázaddal ezelőtt lezajlott forradalmak az ember és a polgár alapvető szabadságjogainak törvényes szentesítéséért szálltak síkra. Az emberi jogok az emberi viszonyok történeti fejlődésének következményei és történetileg létrejött érték is. Századunk marxista mozgalmai ezzel a formális jogi egyenlőséggel nem elégedtek meg, többet akartak. A jogi egyenlőség mellett a magántulajdon megszüntetésével célul tűzték ki az emberek közötti tényleges vagyoni egyenlőség megteremtését is. Ebben a „harcban” azonban észrevétlenül elvesztek a polgári' és politikai, emberi jogok, s visz- szaszorult az az állampolgári tudás, amely e jogokkal élni tudott volna. Társadalmunk mindinkább kettészakad a konszolidáltak csoportjára és a kizártakra, a sze-. gényekre. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy napjainkban a piac a megoldása súlyos társadalmi-gazdasági problémáinknak. Az a piac, amiről azt gondoljuk, hogy a teljesítmény elve alapján működik. Fel se tételezzük (vagy nem meijük kimondani?), hogy a piac működtetésének fontos eszközei a spekuláció, a csalás, a szerencse. S hogy a jelenlegi hatalmi elit éppen ezekkel az eszközökkel próbálja politikai hatalmát vagyoni-gazdasági hatalommá átmenteni (Heves megyében is ez történik). Ebben a hanyatt-nomlok átmentésben etikátlanul buijánoz- nak azok a nézetek, amelyek az alacsony kulturáltságú, szegény emberekre hárítják a felelősséget. Azokra, akiket eddig sem védett a jog, hogy jobb munkájuk, lakásuk, fizetésük, iskolájuk lehessen. Engedtük, hogy alamizsnából tartsák fenn életüket, neveljék gyerekeiket, hiszen a jogok nélküli segélyezési rendszer az egyedi elbírálás talaján működik. S most, amikor a piac nem fizeti meg rendesen a munkaerő árát, az alacsony béreket is segélyekkel egészítik ki. Mert alapvető, hogy az élethez mindenkinek joga van. Azt gondoljuk, hogy a polgári és politikai jogok deklarálása mellett az állampolgároknak és közösségeiknek, a politikai pártoknak kötelességük, hogy a szociális biztonságot szavatoló jogokért vitába szánjanak az állammal és piaccal. Az Égerben (Csebokszári-la- kótelep, Bornemissza bölcsőde) november 18 — 19-én megrendezésre került szegénységellenes hétvégével szerettük volna a figyelmet felhívni arra, hogy szegények márpedig vannak. Tudomásul kell venni létezésüket, és azt, hogy helyzetükön az állami garanciák mellett a társadalmi szolidaritás is sokat segíthet. A kétnapos program keretében az olcsó ruhák árusítása mellett játszóház is várta a gyerekeket, valamint a szombat délelőtt vendége Konrád György és Havas Gábor volt. SZDSZ Egri Szervezete, Fidesz Egri Csoportja, Egri Szociális Unió A Népújság 1989. november 8-i számában megjelent egy cikk „Japánfüggöny és vándorfüzike” címmel. Mint a cikkben szereplő riportalanynak, sajnálattal kell megállapítanom, hogy az írás számos hibás kijelentest, pontatlanságot tartalmaz, az általam elmondottaktól eltér. Ezenkívül a szerző több esetben saját véleményét mondja el egy-egy témával kapcsolatban, úgy beállítva a dolgot, mintha azt tőlem hallotta volna. A tévedések és hibák már meghaladják azt a mértéket, amit még az újságírói szabadság és fantázia rovására lehet írni, s ezzel együtt sértik a természetvédelemmel, zoológiával foglalkozó amatőr és hivatásos kutatókat. Ezért néhány pontban szükségesnek tartom, hogy korrigáljam a bántóan téves, vagy rosszul idézett kijelentéseket, illetve reagáljak a számból el nem hangzott kijelentéseimre: Még ma sem tértem magamhoz, pedig lassan már egy hónapja, hogy egy szörnyű kalandba keveredtem. Oktober 27-én, pénteken délután 5 órakor 9 éves gyermekemmel az egri Belvárosi ABC-be mentünk, különösebb vásárlási cél nélkül. A háztartási cikkeket árusító polcoknál a kislányom üdítőre kért tőlem pénzt, mert rosszullett. Apróért kutattam a táskámban, majd tovább nézelődtem. Pár perc múlva üres kosaramat magasban tartva jöttem el a pénztáros mellett, mivel nem vettem semmit. Ahogy kiléptünk az ajtón, akkor ért a meglepetés. Egy középkorú hölgy — azóta a nevet is tudom, Kiss Sándornénak hívják — megragadott, a táskám után nyúlt, és kotorászott benne, közben azt hajtogatta, hogy eltettem valamit, o ezt látta. Pe- chemre talált a szatyromban két 1. Félrevezető a rímben szereplő „japánfüggöny” szó. Helyesen: japán függönyháló. 2. „hazánkban még soha nem találkoztak vele az etológia kutatói”. Helyesen: ...nem találkoztak vele az ornitológia kutatói. Természetesen vannak etológusok (viselkedéstannal foglalkozó kutatók), sőt madáretológusok is, de ebben az esetben nem róluk van szó. 3. A kívülállók számára érthetetlen a kisemlőskutatásról szóló rész. 4. A cikk utolsó bekezdésében néhány soron át féltem a madárvilágot az „üvegházi hatástól” (helyesen: üvegházhatás), és ezzel összefüggésben az „időjárási övék” (helyesen: éghajlati övék) eltolódásától. Ezek a veszélyek valósak, de kapcsolatba hozni mindezt egy állatfaj — jelen esetben a balkáni tarkaharkály (és nem balkáni harkály) — elterjedési területének északi irányban történő módosulásával nem helyes, az area módosulását sok egyéb más is előidézheti. darab külföldi mártott ostyát. Természetesen ez az inzultus „diszkréten” mindenki szeme láttára történt. Miután közöltem vele, hogy a két nápolyis csokoládét az egerbaktai élelmiszer- boltban vásároltam, elengedett. A szégyentől leforrázva távoztam a boltból gyermekemmel, a föld alá szerettem volna bújni. A Maczky Valér utcában folytatódott tovább a történet, hiszen az eladó utánam jött, és igen erélyes hangon közölte, hogy azonnal menjek vele vissza a raktárba, tisztázzuk a dolgot az üzletvezető-helyettessel. Nem akartam nagy cirkuszt csapni, a gyermekemre való tekintettel szó nélkül teljesítettem a kérést. Az üzletvezető-helyettes már udvariasabb volt, s közölte, hogy legközelebb a máshol vásárolt terméket mutassam fel a pénztárosnak. 5. Ami pedig a mezőgazdaság kemizálásat illeti, mint „aggódó édesapa” annyit mondhatok: a kémiai szerek száműzése vagy akár csak felhasználásuk drasztikus csökkentése tényleg kívánatos lenne, de a mai viszonyok között sajnos, megvalósíthatatlan, amíg modernebb, környezetkímélőbb eljárások (például biológiai védekezés) nem állnak a nagyüzemi gyakorlat rendelkezésere. Addig is próbáljunk mindent megtenni a vegyszerek használatával járó veszélyek kiküszöbölésére (egyéb potenciális veszélyforrásokról nem is beszélve), hogy ne kapjunk „bőr-, gyomor-” es más betegségeket, es ne pusztuljon tovább a bioszféra. És mindehhez járuljon hozzá a pontosabb tájékoztatás! Napokig nem tudtam aludni, mert úgy ereztem, hogy az ügyet ezzel nem tekinthetem lezártnak. Elmentem Egerbaktára, az élelmiszerboltba, ahol még a blokkmásolatot is megtaláltak, s adtak egy igazolást arról, hogy ezen az ominózus napon milyen árukat vásároltam, és mennyiért. Október 30-án ezzel a papírral felkerestem az ABC üzletvezetőjét, aki bocsánatot kért a történtekért. Engem Egerben és Baktán is nagyon sokan ismernek, hiszen védőnő vagyok. így talán megértik, hogy a nyílt színen történt megaláztatásom fölött oly köny- nyen nem tudok napirendre térni. Azért kérem soraim közlését, hogy ilyen eset sohasem forduljon elő a jövőben. Tanulság legyen ez vevőnek, eladónak egyaránt. Mohácsik Lajosné Eger Felhívás Alakuljon szociális és egészségügyi kerekasztal! A Magyar Orvosi Kamara Jászsági Területi Szervezete felhívással fordul az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Állandó Bizottságához, hogy hozzon létre szociális és egészségügyi kerekasztalt A kerekasztal köré kívánjuk leültetni a Szociális és Egészségügy i Minisztérium, a Belügyminisztérium, a társadalombiztosítás, a politikai pártok, a Vöröskereszt, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének, a TDDSZ orvosi tagozatának, a Magyar Orvosi Kamara, valamint a betegegyesületek képviselőit. Szükségesnek látjuk, hogy a különböző fórumokon elhangzott reformelképzeléseket közösen vitassuk meg, járuljunk hozzá azok kölcsönös elfogadásához, és mielőbbi megvalósításához. A társadalom türehne mind a romló szociális, mind a romló egészségügyi helyzet vonatkozásában fogyóban van. Szeretnénk, ha a szociál- és egészségpolitika nem válna a pártharcok eszközévé. Magyar Orvosi Kamara Jászsági Területi Szervezet Vezetősége és Országos Választmánya Fitala Csaba Magyar Madártani Egyesület 34. sz. Bükki Helyi Csoport Tolvajnak ... Ünnepek előtti vásár a BÚTORKER és a GYŐNGYSZÖV ÁFÉSZ közös Üzemeltetésű korszerűsített Bútor és Lakberendezési Áruházában \ ' ' (Gyöngyös, Vasutas u. 1. sz.) 1989. november 20-tól amíg a készlet tart! Kárpitozott garnitúrák, szekrénysorok, szóló bútorok, valódi bőrgarnitúrák széles választékával 10-20-30-40 %-os árengedménnyel várjuk kedves vásárlóinkat. Most vásároljon, amíg a készlet tart! December első heteiben újabb bútorkiállítás és vásár az AGRIA Bútorgyár legújabb termékeiből. Keresse az AGRIA termékeit is a GYŐNGYSZÖV ÁFÉSZ Bútor Áruházában! Nyitva: hétfőtől - péntekig: 8-17 óráig szombaton: 8-13 óráig. Tekintse meg lakberendezési cikkeinket is, ahol szintén kedvezményes áron vásárolhat. S ____________________________________________________________
