Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-20 / 275. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. november 20., hétfő GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3 „Kiszivárogtatás” Felelőtlen rémhírterjesztés­nek minősíteni a Vám- és Pénz­ügyőrség parancsnokhelyettesé­nek rádiónyilatkozatát — ez na­gyon rossz vicc. „Kiszivárogta­tásról”, meg „keringő rémhírek­ről”, meg „esküszegésről” be­szélni, s emiatt fegyelmi felelős- ségrevonással fenyegetőzni — ez még rosszabb vicc. Nem! Akkorát nem változha­tott ez a gyorsan változó — s va­jon hova és merre rohanó? — or­szág, hogy az egyik legmegbízha­tóbb és legprofibb hivatalnoka, ráadásul egy fegyveres testület parancsnokhelyettese, most nagy hirtelen csak úgy, kitálalja a legféltettebb kormányzati titkok egyikét, hogy tudniillik az ÁFÁ-t „kiváltó” vámemelések­re, illetve a vámemelést „kiváltó” ÁFA bevezetésére készül a kor­mány a személygépkocsik ma­gánimportja esetében. (Ugyan­csak kitálalja: önmagában is agy­rémszerű ötlet, hogy a használt­cikkek esetében általános forgal­mi adó fizetendő... Az még ré- misztőbb agyrém, hogy a nyo­morúságos állapotba züllesztett hazai gépkocsipiacon még nyo­morúságosabb állapotokat te­remtsenek a magánimportot súj­tó vám drasztikus emelésével.) De maradjunk a felelőtlen „kiszivárogtatás” nyomán „ke­ringő rémhíreknél”: a vámpa­rancsnok-helyettes rádiónyilat­kozata után az egyik napilap munkatársa rögvest megkérdez­te a pénzügyek miniszterét. Nem kapott választ. Pedig a miniszter azonnal és nagyon határozottan, nagyon keményen és főleg félre­érthetetlenül kijelenthette volna: nem más ez, mint közönséges rémhír, felelőtlen teijesztőjét pe­dig keményen felelősségre von­ják. Nem ez történt, hanem az, hogy a zavart hallgatás után két nappal — a kormány november másodiki ülése után, illetve aközben — a pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy „A szakér­tők többféle javaslatot dolgoztak ki, amelyek kiszivárogtak.” (Le­gyünk pontosak: a JAVASLA­TOK nem szivárogtak ki. El­hangzott egy rádióinteijú, mi­szerint „vámemelést kiváltó” ÁFA nehezíti majd a személy- gépkocsik magánimportját.) Idézem tovább a pénzügymi­niszteri nyilatkozatot: „Szó sincs arról, hogy a kormány előző Ígé­rete ellenére megváltoztatná a je­lenlegi rendszert, viszont — s most tessék figyelni! — a novem­beri országgyűlés elé teijeszti az ÁFA magánimportra történő ki- terjesztését, s ez a gépkocsikat is érinti.” Világos beszéd? Világos! Ért­hető és egyértelmű javaslat? Aligha félreérthető! Mit mon­dott a vámparancsnokság he­lyettes vezetője? Ugyanezt. Illet­ve: ő csakis a személygépkocsik­ról beszélt, míg a pénzügymi­niszteri nyilatkozat általában szól az ÁFÁ magánimportra tör­ténő kiterjesztéséről. És ez ügy­ben elhanyagolhatóan mellékes kérdés, hogy az Országgyűlés megszavazza-e: az akadozva működő videók, energiafaló hű­tőszekrények, bádoghangú hi-fi tornyok, két-három generáció­val korábban született számító­gépek és a nálunk még mindig korszerűnek számító autók be­hozatala nehezíthető-e avagy sem a kíméletlenül magas ÁFÁ megfizettetésével? Valószínűsít­hető, hogy az egyre józanabbul gondolkodó és egyre felelőseb­ben cselekvő Parlament nem vál­lalkozik ilyen javaslat megszava­zására, már csak azért-sem, mert ugye időközben — és villám­gyorsan — született az újabb in­tézkedés : aki a világútlevél birto­kosa és utazni akar, az évente és legfeljebb 50, azaz ötven dollár­nyi valutához juthat. Gyakorlot­tabb utazók jól tudják, hogy ez a pénz annyi, amennyit kiváltani sem érdemes, mert egyszerűen semmire sem elég. Ám milyen érdekes: ez az intézkedés nem „szivárgott ki”. Pedig ez egy aprócska ország, ahol egyszerű­en nincsenek, mert nem lehetnek különösebb titkok. Vagyis: valószínűsíthető, hogy mert az autóügy, úgymond, „ki- szivárgott”, s mert ez ügyben ele­mentáris erejű felháborodás volt várható, a kormányzat nagyon gyorsan visszakozott és azon- nyomban lépett is. Autóvám­emelés, autó-ÁFA most nincs, ám van helyette a turistaellát­mány befagyasztása. Analóg eset az autópályadíj: tiltakozás? Jó. Akkor autópályadíj sincs, de van helyette a mindenkit sújtó és minden módon „begyűrűző” benzináremelés. Mindez persze a rémisztő kényszerhelyzetben vergődő kormányzat még ré- misztőbb kényszerintézkedései közé sorolandó, amelyeket — tetszik, nem tetszik —, de el kell fogadnunk, meg kell szenved­nünk, s valami módon ki kell bír­nunk. Sikerül-e, vagy sem — ki tudja? Ám az most már majdnem biztos, hogy a hektikás kapko­dás, a „csakazértis” színezetű gyors intézkedések aligha növel­hetik, erősíthetik a kormányzat iránti bizalmat. Nem lett volna egyszerűbb — és politikailag célravezetőbb — azt mondani, hogy „igen kérem, ekkortól és ekkortól az autók esetében nincs kedvezménye­zett, csakis drasztikusan felemelt vám, vagy ÁFA-költség, vagy bármi.” Nem lett volna tisztessé­gesebb beismerni, hogy végül is ez volt az eredeti elhatározás, s egyszersmind vállalni a kény­szerintézkedés összes következ­ményét? Úgy látszik, hogy nem! Jeléül annak, hogy manapság és nálunk még mindig körültekintő — körültekintő?... — körmön- fontsággal politizálnak, ami még úgy, ahogy rendjén is lenne — mert hát végtére is: ugyan miben rejlik a politika „művésze­te”?...-, de az már nem érthető és föl nem fogható, hogy a dilettáns politizálásból szükségképpen következő kudarcokat miért — mint jelen esetben is — egyetlen emberen próbálják „elverni”? Mert ismétlem: annak föltétele­zése hogy az Vám- és Pénz­ügyőrség országos parancsnoká­nak helyettese, nagy hirtelen és nagy vagányul csak úgy „kiszivá­rogtat” és „rémhírterjeszt” — hát ez vicc. Nagyon rossz vicc! Vértes Csaba Felkészülés a télre Gépszemle a gyöngyösi üzemmérnökségen A Miskolci Közúti Igazgató­ság gyöngyösi üzemmérnöksé­gének kezelésében, valamint üzemeltetésében mintegy 400 kilométeres úthálózat van. Min­den évben jelentős esemény a közutasoknái a téli gépszemle, amelyre az idén is sor került. Szabó Lajos üzemmérnök­ség-vezetőtől megtudtuk, hogy a téli időszak igen jelentős plusz­feladatokat jelent számukra. Ezek közé tartozik az őrjáratos védekezés, a 24 órás ügyelet a fő­utakon és más fontos (például a Thorez bányüzem, Gagarin Hő­erőmű az üdülőterületek kör­nyékén) útszakaszokon. Az utak jegesedésétől függően alkalmaz­nak sózást, természetesen véde­keznek majd minden jelentős he­lyen; pl. vasúti átjáróknál, mere­dek lejtőknél. A mérnökség rendelkezésére áll egyébként két Mercedes típu­sú hómaró, egy kétszámyú hó­eke, több salakszóró jármű és egyszárnyú hóeke. Ezeket ter­mészetesen alaposan ellenőriz­ték a gépszemlén és elmondható, hogy a technikán kívül a kezelők is jól vizsgáztak. Azt azonban, hogy valóban jól felkészültek-e a mátraalji közutasok, természete­sen majd a tél fogja eldönteni. Az üzemmérnökségen egyéb­ként éjjel-nappali ügyeletet tar­tanak november 15-től március 15-ig a következő telefonszá­mon, Gyöngyösön: 12-122, Mátraházán pedig: 74-047. (korcs og) A tanács vizsgálta Hogyan él az ifjúság Hevesen ? A hevesi városi tanács részle­tes beszámolót készített a város 16-35 éves korosztályáról. Az anyagot széles körű beszélgetés, felmérés és tényfeltárás előzte meg. Mindehhez a fiatalok mel­lett a szakemberek véleményét is megkérdezték. Harminc százaiéit Az adatok azt mutatják, hogy a lakosság (11870 fő) közel har­minc százaléka tartozik az érin­tett korosztályhoz. Az itt dolgo­zó fiatalok 47 százaléka az ipar­ban, több, mint 9 százaléka a me­zőgazdaságban, 16 százaléka a szolgáltatásokban, 27 pedig az intézményekben ténykedik. A munkahelyi beilleszkedés­ről általában kedvező kép alakult ki. A bérezés tekintetében vi­szont igen vegyes a megítélés. Az ifjúság nagy része fogalmazta meg azt, hogy a főmunkaidőben megkeresett pénzből nem tud­nak megélni. Ezért ki a munka­helyen, ki pedig azon kívül vállal pluszmunkát, gyakran a hétvé­geken is. Nagyon fontosnak tart­ják, hogy visszaálljon a főmun­kaidőben végzett tevékenység presztízse. A fiatalok jövedelemviszo­nyainak összetevői között a csa­ládi háttér a meghatározó: az életkezdés mikéntje alapvetően attól függ, hogy a szülők milyen támogatásra, áldozatvállalásra képesek. Értékzavar, bizonytalanság A beszélgetéseken az is kide­rült, hogy az ifjabb nemzedék ér­tékrendjében az első helyen a boldog emberi élet alapvető fel­tételeként a harmonikus családi élet szerepel. Ugyanakkor a pluszmunkák miatt nagyon ke­vés időt tölt együtt a család. A vélemények szerint ma maxi­mum egy-két gyerek vállalható felelősséggel. A nevelés terüle­tén az értékzavar, a tisztázatlan normarendszer és a valóság el­lentmondásos viszonya igen nagy bizonytalanságot okoz. Külön probléma a lakáshely­zet, az önálló életkezdés alapja. A városban viszonylag kis szám­ban — 30-40 fő — élnek albérlet­ben a fiatalok. A bérlakáshoz ju­tás lehetősége — mostanában ugyanis nem épült ilyen — is le­csökken. A saját társas, vagy csa­ládi házhoz jutást viszont igen- » csak megnehezítik a súlyos hitel­kamat-feltételek. A lakásgazdál­kodás Hevesen nem mondható megoldottnak, s ez a gond nem­csak a fiatalokat sújtja. A társadalmi szinten is tapasz­talható elbizonytalanodás a még érdeklődőbb fiatalok körében is zavartságot kelt. Az ifjúság köz­életi aktivitása erősen lecsök­kent, ezt az is mutatja, hogy a szabadidő döntő részét nem a közösségben töltik el, hanem a személyes boldogulás érdekében hasznosítják. Mindez igen ked­vezőtlen jelenség: az öntevé­kenység, az önkormányzás, a nemzedéki érdekkifejezés ta­pasztalatait így igen nehéz meg­szerezni. Ennek következmé­nye, hogy a fiatalok körében egyre inkább hiányzik a szolida­ritás, a tolerancia, az önismeret, a kötelességtudat. Mindez nyil­vánvalóan a közömbösséghez vezethet el. Az ifjúság egészségi állapotá­ról szólva el kell mondani, hogy az életmódbeli rossz szokások — dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgáshiány, a pihenés hiánya, megterhelő munkavégzés — itt is gondokat okoz. A 30-35 évesek között jelentkeznek a koszorúér­elmeszesedésre utaló szívpana­szok, de megjelenik a cukorbe­tegség is. Művelődés: igény és kínálat A művelődési és szórakozási szokásokat erőteljesen befolyá­solja e korosztály rétegződése. Hevesen a három közművelő­dési intézmény programkínálata és az ifjúság igényei között nincs egyensúly. Ennek okai között szerepel, hogy nem tárják fel az igényi, és nem is keltik fel azt, de a gondok között szerepelnek gazdasági tényezők, ezenkívül az is, hogy az ifjúság jó része érdek­telen. A művelődési központ rendezvényei közül is elsősorban a könnyebb fajsúlyú programok, — kabaré, hákniműsorok, hor­ror-kaland- és akciófilmek — a leglátogatottabbak. A valóban művészi élményt nyújtó színházi előadások, hangversenyek és fil­mek közönsége gyér. A koráb­ban kedvelt diszkókat sem láto­gatják annyian. Ennek okai kö­zött szerepel az is, hogy a nagy létszámban megjelenő cigány fiatalok provokatív, riasztó ma­gatartást tanúsítanak, de a jobb ellátottságú, magasabb színvo­nalú vendéglátóipari egységek is inkább vonzzák a fiatalokat. A rétegigényt kielégítő programok szervezésére egyre inkább az út­törőház vállalkozik. A ki nem elégített igények, il­letve az igénytelenség következ­ményeként a fiatalok egy része a városon kívül talál szórakozást, másik részük pedig az „italfo­gyasztást biztosító” helyeket ke­resi fel. A tanács a közelmúltban fog­lalkozott a sportélettel. Ezzel kapcsolatban azt lehet kiemelni, hogy az adottságok itt szőkéb­bek, mint a nagyobb települése­ken, s a sportklubok a szabad­idősportra nem fordíthatnak na­gyobb figyelmet. Ugyanakkor — a sakkszövetségek segítségével — az éves szabadidőnaptárbán közel húszféle programot kínál­nak az ifjúságnak. Igen élénken foglalkoztatja az ifjabb nemzedéket a közrend és a közbiztonság kérdése. A rendőr­ségtől kapott adatokból kitűnik, hogy a tavaly ismertté vált bűnel­követők száma 320 fő. Sajnos több, mint harminc százalékuk 14-25 év közötti, s közel negyven százalékuk cigány származású. A vizsgálattal összefüggésben elmondható, hogy a fiatalok kö­réből begyűjtött vélemények, ta­pasztalatok, azok eredményei nem különböznek az országos képtől. Már csak kevés termény van a határban Nemzetközi valutapénztár a kisiparosoknak Az elmúlt hetek időjárása kedve­zett, a mezőgazdasági munkák a be­fejezéshez Közelednek. Már csak nehány növény termése van a me­zőkön: a gazdaságok a cukorrépá­nak és a kukoricának valamivel több mint a 90 százalékát betakarí­tották. A répában az előző évinél kevesebb a cukortartalom, viszont a tavalyinál nagyobb területről, ösz- szességében várhatóan több termést takarítanak be az üzemek, mint 1988-ban. A kukorica hozama országszerte alacsonyabb a vártnál. Hasonló a helyzet a legtöbb zöldségfélénél és más kertészeti növénynél. Betakarí­tásuk viszont szintén jól haladt az el­múlt hetekben. A szőlő és az alma szedése a szokásosnál egy-másfél héttel korábban ért véget. Az eddigi üzemi jelzések szerint szőlőből is jó­val kevesebb termett, mint tavaly. Már mindenütt elvetették az őszieket: a legkorábban földbe ke­rült búza és árpa jól kelt, a növény- állomány megerősödve, jól megy a télnek. Á később vetettek azonban hiányosan keltek, viszont a 8-10 nappal ezelőtt hullott csapadék ha­tására a „késlekedő” magvak csírá­zása is megindult. Még néhány növényvédelmi teen­dő is hátra van. A szakemberek ezek­ben a napokban folyamatosan ellen­őrzik a már viszonylag jól soroló bú­zát és árpát, megfigyelik, hogy megje­lentek-e a gabona-futrinka lárvái, ezek ellen ugyanis a szokásos védeke­zést még a tél beállta előtt el kell vé­gezni. Ugyancsak végigjárják a táblá­kat a gazdák azért, hogy a pocokfer­tőzés mértékét megállapítsák, és ugyancsak döntsenek a védekezésről. A gyümölcsösökben sokfelé tart a sorközök szántása, vagy tárcsázása. A KIOSZ Személy- és Teherfu­varozók Országos Szakmai Tagoza­ta, élve az MNB-től kapott engedély- lyel, valutapénztárt nyitott a nem­zetközi fuvarozásban résztvevő ma- gánkisiparosok járatellátmányának kiadására, vagyis a kisiparosok üzemanyaga szállás és egyéb költsé­geinek biztosítására — jelentette be Peredi Péter, a tagozat titkára csü­törtökön tartott sajtótájékoztató­ján. Jelenleg hazánkban mintegy 45 ezren foglalkoznak személy-, illető­leg teherfuvarozással. A nemzetkö­zi árufuvarozásra jogilag január ele­jétől van lehetőség. Probléma, hogy a fuvarozók nem kapják meg devizabevételük törtré­szét sem. A termelésben résztvevő kisiparosok, ha export bevételhez jutnak, annak 10 százalékát devizá­ban kapják meg. Az árufuvarozók azt kérik, netto bevételüknek lega­lább 30 százalékát kapják meg devi­zában, mert csak ez ad lehetőséget számukra a folyamatos műszaki be­ruházásra, gépkocsibérlésre, vásár­lásra. A fuvarozók munkaeszköz­ellátásának javítására az országos tagozat most megállapodott az OKHB-val, mintegy 1 milliárd fo­rintos hitelkeret felhasználásában. Az első üzlet már létre is jött, a tago­zat mint jogi személy, tíz használt Mercedes-kamiont vásárolt tagjai számára, összesen 50 millió forin­tért. A kisiparosok a három évre szóló bankkölcsönt 22,5 százalékos kamatra kapják meg az OKHB-tól. Csúcstechnológia a faipari feldolgozásban Petőfibányán A Mátra-Nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság pető- fibányai fatelepén 50 millió fo­rintért műszaki rekonstrukciót valósítottak meg. Ennek kereté­ben a csúcstechnológiának szá­mító francia MÉM lézerbeméré- ses programvezérlésű, páros sza­lagfűrészét állították üzembe. A korszerű berendezés egy műszak alatt 50 köbméter rönköt dolgoz fel, magas értékű faipari termék­ké, minimális hulladékkal. A re­konstrukcióval a nyugat-európai export fokozása a cél, hogy en­nek értékéből öt év alatt kigaz- dálkodhassák a beruházás költ­ségét. (Szabó Sándor felvételei — MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom