Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-18 / 274. szám

NÉPÚJSÁG — HÉTVÉGE NÉPÚJSÁG, 1989. november 18., szombat A szomszédok sohasem nyugodnak Minden a szappanbuborékkal kezdődött. Egy gyönyörű nyári délután kertes házam emeleti ab­lakából útjukra bocsátottam őket. A szivárvány minden szí­nében csillogva repültek, szár­nyaltak. Sajnos, a véletlen és a nyugati szél jóvoltából néhány igazán jól sikerült példány a szomszédom teraszán landolt. Egy éles sikolyból már igazán sejthettem, hogy valami történt. Néhány másodperc múlva csör­gött a telefon: — Ide figyeljen, Nagy úr. Az Ön szappanbuborékainak egyi­ke éppen most pukkant szét a feleségem kávéscsészéjén — mondta Kovács szomszéd. — De hiszen ez remek — vála­szoltam neki —, ez új repülési re­kord. Ilyenről eddig csak álmo­doztam — tettem hozzá. — Csak ennyi a mondanivaló­ja? — kérdezte a szomszéd, már sokkal mogorvábban. — Nem, nem — közöltem ve­le. Drága Kovács úr, ha megkér­hetném, figyelje továbbra is a bu­borékjaimat. Hiszen elképzelhe­tő, hogy még távolabbra is el­szállnak — mondtam neki lelke­sen. — Nagy úr, még hallani fog rólam! — csapta le a telefont eléggé idegesen Kovács szom­széd. Néhány nappal később keleti szél fújt. Nyitott ablakomon ke­resztül egy fehér felhőt láttam közeledni a ház felé. Cselekedni már késő volt. Minden hófehér lett a sok tolitól a szobámban, én pedig úgy néztem ki, mintha ala­pos „tolifürdőt” vettem volna. Még mielőtt a telefonhoz értem, az már javában csöngött. — Ne haragudjon, Nagy úr, a feleségem kiszakította a tollpár- nát, s szerencsétlenségünkre a sok tollat éppen az Ön háza felé sodorta a szél — kezdte Kovács úr. — Ezt a sok tyúktollat csak egy nagytakarítással lehet eltá­volítani a házamból — mondtam neki. — Na de Nagy úr —válaszolta Kovács felháborodottan —, ezt kikérem magamnak. A mi pár­náinkat nem akármilyen tollal tömték meg, hanem első osztá­lyú libatollal. Ez pedig nagy kü­lönbség — ezzel lecsapta a tele­font. Kovács akcióját azonban nem hagytam megtorlás nélkül. Két nappal később — kedvező szélvi­szonyok mellett — három tucat léggömböt engedtem el a szom­széd kertjének irányába. Néhány közülük igen rövid időn belül szétrobbant, a többségüket azon­ban Kovács úr egyszerűen szétlőt­te. Láttam ugyanis, ahogyan vi- gyorgó képpel, légpuskáját ma­gasban tartva céloz és lő. Ezúttal én telefonáltam gyorsabban. Élénk eszmecserét folytattunk a személyi légtér megsértéséről, az egymás kertjein történő átrepülé- sek lehetséges változatairól. Vé­gül abban maradtunk, hogy jogi úton szerzünk elégtételt, s az ügy­védek mellé repülési szakértőket is bevonunk a munkába. A következő nyugati széllel azonban újabb meglepetést készí­tek elő kedves szomszédomnak. Az emeleti ablakban már ott vára­kozik az a papírrepülő-ezred, amely meghódítja Kovács úr kert­jét. Mindegyik gépet én építettem és próbáltam ki. Mondhatom, ki­váló példányok, Kovács úr egé­szen biztosan örülni fog. Az idő sürget. Hamarosan in­dítanom kell a repülőket, még mielőtt Kovács védőhálót feszí­tene ki a kertje fölé. Ettől az em­bertől ugyanis minden kitelik. Sz. B. Történelmi homály „Ha e válaszok alapján minő­sítenénk, a hallgatóknak több mint a felét meg kellene buktat­ni” —jelentette ki a humán tudo­mányok nemzetközi alapítvá­nyának (NEH) igazgatója, mi­után a Gallup Intézet a rendelke­zésére bocsátotta a diploma előtt álló egyetemisták történelmi is­mereteiről készített szondázásá­nak összefoglalóját. Lynn Eche- ney asszony dühös elkeseredése érthető: az utolsó éves amerikai egyetemisták 24 százalékának fogalma sincs arról, hogy Ko­lumbusz mikor fedezte fel Ame­rikát, 60 százaléka nem tudta, ki volt az elnök a koreai háború idején, 74 százaléknak pedig lila gőze sincs arról, hogy ki írta a Bűn és bűnhődést. A 696 végzős diáknak közel a fele nem tudta az amerikai történelem — filmek­ben is oly sokszor feldolgozott — nagy eseményének, a független­ségi háborúnak még a valószínű idejét sem. A történelmi homály további példatárát is idézi a Gal­lup: minden negyedik hallgató úgy véli, hogy a „mindenkinek a képessége, mindenkinek a szük­séglete szerint” mondás az ameri­kai alkotmány szövege, és nem Marxtól származik. A diákok kö­zel fele sohasem hallott Copperfi­eld Dávidról és a Magna Chartá­ról A megkérdezettek 23 száza­léka meg van győződve afelől, hogy a vasfüggöny leeresztését Sztálin jelentette be, 11 százalék szerint pedig az orosz forradalmat II. Miklós cár irányította. Dán film Jézus Krisztusról Jézus Krisztus visszatérése cím­mel megkezdte filmjének forgatását Jens Jörgen Thorsendán filmrende­ző. Ez lesz az első, Dániában forga­tott bibliai tárgyú film, de amelynek finanszírozása ellen azonnal tilta­kozott a kereszténydemokrata párt. A rendező ugyanis azt mondta: „Filmemben Jézus különböző sze­mélyek képében tér vissza a Földre, köztük politikai terrorista alakjában is.” Törökországban viszont egy hí­res filmet vettek le a műsorról, tilta­kozások miatt. A La Stampa szerint René Clement 1951-ben forgatott filmjének — Tiltott játékok — su­gárzását szakította félbe az ankarai televízió, mert a muzulmán nézők sokasága telefonált be a keresztre feszítés közelképben való bemuta­tása miatt. A vád ott is, itt is ugyanaz: kultu­rális kozmopolitizmus. Csak a játék tilos. Meztelen igazság A tiltakozás sajátos formáját vá­lasztotta Cokington angol település egyik ápolónője. Hyn Briesly — mint a Reuter híréből megtudtuk — teljesen meztelenül lovagolt a vá­roska központjában, nézőinek nem kis ámulatára. A figyelmet csak­ugyan felkeltette, de, mint mondot­ta: ne a stílust nézzék, hanemaszán- dékot. Ily módon kívánta ugyanis ellenezni, hogy a lovaspályát elad­ják és beépítsék. Arra a kérdésre, hogy Lady Godiva példája lebegett előtte, aki meztelenül lovagolva kényszerítette férjét a Coventsy vá­rosát sújtó adók visszavonására. A válasz nyilván szívmelengető az an­gol történelemtanárok számára; íme, azért van, aki megtanulta a lec­két! Lady Godiva példaadó lovag­lása ugyanis az úr 1070. esztendejé­ben esett. Egy csodadoktor Kijevből Gyógyulás — tévén keresztül Anatolij Kaspirovszkij nevé­től hangos manapság az egész Szovjetunió. AZ ötvenéve, hip­notikus erővel rendelkező pszi­choterápiás orvos ugyanis cso­dákra képes. Legalábbis ezt állít­ják azok, akik a mágus szeánszai után előbb vagy utóbb, de kigyó­gyulnak korábban kezelhetet- lennek tűnő betegségükből. Er­ről levelek tízezrei és volt bete­gek személyesen tanúskodnak. Igen sokan megszabadultak pél­dául (főképpen gyerekek) az ágybavizelés problémájától. Számos esetben eltűntek az ope­ráció utáni forradások, sebhe­lyek. A csodadoktor előadásai a jelek szerint jótékony hatást gya­korolnak az epilepsziára, a gyo­morfekélyre, a polipokra, a cu­korbajra, de bizonyos esetekben álh'tólag még rákos betegeken is segített. Álom és valóság között A terjedő hírek hatására nőtt Kaspirovszkij szeánszainak kö­re, és egyre szélesebb tömegek kapcsolódhattak be a különleges gyógyterápiába. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a tapasztala­tok szerint a gyógyuláshoz nem feltétlenül szükséges oroszul ér­teni, így december derekáig a ha­zánkban is számos helyen nézhe­tő szovjet adáson keresztül ki le­het próhálni ezt a nem minden­napi terápiát.) De ennyi dicsérő szó után tekintsük is át röviden Kaspirovszkij doktor módszeré­nek lényegét! Röviden azt mondhatjuk: a gyógyulás kulcsa a pszichikai rá­hatásban rejlik. A mágus klasz- szikus értelemben tulajdonkép­pen nem hipnotizál, az előadáso­kon nem ketyeg a metronóm, senkit sem altat el vagy szólít fel ellazulásra. Az álom és valóság közötti ébrenlét különös atmosz­féráját hozza létre. Miközben lát­szólag nem kényszeríti senkire sem akaratát, azért mégiscsak az elképzelése szerint zajlanak a dolgok. Az emberi lélek belső mélységeire való ráhatási képes­ségét Kaspirovszkij egészen köny- nyeden, szinte észrevétlenül végzi. Kedélyesen elcseveg a hallgatósággal különböző té­mákról, eközben gyógyító for­mulái a szavak, a sorok között a levegőben lebegve eljutnak a pá­ciensekhez, akik hirtelen úgy ér­zik magukat, mintha saját belső énjükkel folytatnának hangtalan dialógust. Van, aki eközben semmi különlegeset nem érez, van, akinél könnyeket váltanak ki a lelki rohamok. A teremben nevetés és nyögés hallatszik, né­hányon kezükkel, fejükkel had­onásznak, míg mások „repül­nek ” vagy „ úsznak ”. A szemtanú akaratlanul is érzékelője lesz a terem felett lebegő örömteli meg­lepetésnek. „Üljön és kételkedjen!” Érdekes, hogy a szeánszokon a betegségről egy szó sem hang­zik el, annál több a visszatért egészségről, amiről úgy beszél­nek ott, mint valami ajándékról. van egy önirányító-önigazgató rendszer. Azonban, hogy ez a rendszer működjön is, mozgásba kell hozni — s itt jelentkezik a pszichoterápiás orvos feladata, mondhatnánk küldetése. Mint ahogyan a leggyönyörűbb zon­gora sem szólal meg zongorista nélkül, úgy az emberek belső ön­irányítójának működése is attól függ: ki, hogyan és milyen terü­leten nyomja le azt a képzeletbeli „zongorabillentyűt.” Úgy tűnik, Kaspirovszkij sikerrel végzi ezt a feladatot, ám rejtélye nyitja még ismeretlen. Nem kötelező hinni a mágus szavainak, már csak azért sem, mert ő maga is így fogadja az „újoncokat”: „Ha akar, higyjen nekem, ha nem, nem! Üljön és kételkedjen! Előadásai egyéb­ként sem csak a hite, akaratra épülnek. Szerinte itt két titok érintkezésének vagyunk tanúi — ráhatásé és a befogadásé. A gyó­gyulásra meghatározott mód­szerrel ráhangolt szervezet rea­gál a pontos ráhatásra — egy bi­zonyos „számítógép” kezd el bennünk működni. Hiszen a szervezet minden egyes sejtjének működéséről csakis az agynak van tudomása. A jelek szerint a Kaspirovszkij-módszer kicsihol­ja azt az „isteni szikrát”, amely azután egy megfoghatatlan pilla­natban működésbe hozza az em­lített „számítógépet”, s a beteg­ség visszafejlődik. A harmadik évezred gyógymódja? A nagyon is józan és logikus észjárású professzor maga is mindent megtesz, hogy a gyó­gyulás eme titokzatos módja ne váljék valamiféle misztikus zsák­utcává. Úgy véli, mestersége ige­nis anyagi-materiális alapon áll. „Mindaz, ami a lélekben leját­szódik, elemi és molekuláris szintek változása” — állítja Kas­pirovszkij, s emellett sürgeti egy különleges laboratórium meg­nyitását. Itt kellene alaposabban tanulmányozni az emberi szer­vezet immunrendszerét, s magát az embert dinamikájában, a szuggesztiós ráhatás pillanatá­ban. Hiszen éppen ebben az idő­ben változik meg jellegzetes mó­don az agy, s az egész szervezet állapota, változnak a vér bioké­miai mutatói. Nos, kételkedni éppúgy lehet az elmondottakban, mint kedvet kapni a kipróbáláshoz. A doktor mindenesetre optimista, s bízik módszere elterjedésében. Re­ménykedik, hogy a harmadik évezredben, amikor az emberek már többet tudnak titokzatos belső világukról, akkor a pszi­choterápia segítségével biztosít­ható lesz az egészség és életké­pesség. (D. L.) Alti nem lép ...avagy „mérlegállásban” az Ismeretlen Katona Sírjánál szolgálatot teljesítő, állandó díszőrséget adó, szabadságharcos egyenruhás kato­nák. Föld körüli vitorlásverseny Southampton, Nagy-Britannia: Könnyű északnyugati szélben útnak indultak a föld körüli vitorlásverseny résztvevői 1989. szeptember elején. A 33 ezer km hosszú út első megállója az ururguayi Punta del Estében lesz. A szovjet-brit közös űrrepülés brit jelöltjei London: Az 1991-re tervezett szovjet-brit közös űrrepülés brit jelölt­jeit 1989. november 5-én mutatták be Londonban a sajtó képviselői­nek (b-j): Clive Smith, Timothy Mace, Helen Sharman és Gordon Brooks a „Juno” nevű program űrhajósjelöltjei. A „Juno” kimondot­tan kereskedelmi célú űrutazás lesz, amelynek anyagi fedezetét több brit és nemzetközi cég biztosítja. (Népújság-telefotó—MTI Külföldi Képszerkesztőség)

Next

/
Oldalképek
Tartalom