Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-02 / 260. szám

daruval, rakodóval----- 20-111 N ÉPÚJSÁG, 1989. november 2., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA A hosszú, boldog élet titka Sikeres és kiegyensúlyozott életvi­telünknek — egyszóval boldogsá­gunknak — egyetlen biztos és szi­lárd pontja az egészség lehet!” A fenti mottóval ajánlja fi­gyelmébe munkáját Schirilla György mindazoknak, akik a hosszú, boldog élet titkára kí­váncsiak. Manapság, amikor a gondoktól terhes mindennapok felőrlik az ember ellenálló ké­pességét, s hitét a szebb jövőben, iránytű lehet ez a könyv. Az ál­datlan állapotok labirintusában Ariadne fonalát jelentheti a szer­ző munkája, amely természete­sen nem világmegváltó, pusztán tanácsadó szándékkal íródott. Az emberiség hangulati, ér­zelmi skáláján az öregedés, a bá- nat, a vigasztalanság, a hervadás » borongós képét idézi. Pedig az ember lehetőségei korlátlanok, s »A hogy mégsem él a természet tör­vényei által rájuk ruházott jö­tt gokkal, éppen önmagára kény- - szerített béklyói teszik lehetet- j lenné. A civilizáció bilincsei per­[ sze széttörhetőek, darabokra zúzhatóak, ehhez azonban szakí­tanunk kell megcsontosodott, egészségromboló életmódun­kon. Az önpusztítás ott kezdő­dik, amikor már fiatalon min­dent megteszünk immunitásunk széttrancsírozására, s ez rend­szerint sikerül. Idősebbként már hiába követünk el mindent gyó­gyulásunk érdekében, a koráb­ban szétzúzott védekezőképes­ség nem marad büntetlenül. Be­letörődünk, tudomásul vesszük, tényként könyveljük el az örege­déssel járó hátrányos testi válto­zásokat. Pedig a szervezet amor­tizációja ha nem is megállítható, de legalábbis lassítható. A vegetáriánizmus célja, hogy életünk boldog legyen. Már az ókori bölcs Hippokratész is osz­totta ezt a véleményt, s Szókra­tész, Platon, Buddha és Leonar­do da Vinci is ezt vallotta. De vajon miért előnyösebb az előbb említett étrend, s vajon mi­ért káros a húsfélék fogyasztása? Érvek, anatómiai és biológiai ar­gumentumok sorakoznak amel­lett, hogy fajunkhoz közelebb áll a növényi táplálkozás. Ha mégis ezeket figyelmen kívül hagyva, félredobva, húsevésre adjuk fe­jünket, szembe kell néznünk a fertőzésveszély, mérgezés, ko- leszterinszint-emelkedés, vér- szegénység, csontritkulás rémé­vel. Természetesen az állati fe­hérjékről nem szabad szélsősé­gesen lemondanunk, mivel szer­vezetünk napról napra való újjá­építésének elengedhetetlen fel­tételei. Ezeket leginkább tejből, túróból, sajtból, joghurtból pó­tolhatjuk. A friss, érett gyümölcsök ál­dásos, jótékony hatását mind az egészséges, mind a beteg szerve­zetre már ősidők óta ismerik. Ér­téküket a benne lévő savak, ás­ványi sók, a pótolhatatlan cuk­rok, nedvek és illóolajak adják. Rendszeres fogyasztásuk kedve­zően befolyásolja az anyagcsere­folyamatokat, s emellett nyugta­tóan hatnak az idegrendszerre is, mely rohanó világunkban szin­tén nem lehet közömbös. Az al­ma például a székrekedésben szenvedőknek ajánlott. Kitűnő ellenszere a szédüléseknek, a köszvénynek, a cukorbajnak, a menstruációs görcsöknek, s az oly kellemetlen aranyérnek is. Gazdag vitaminforrás a szőlő, a körte, a citrom, a narancs, a szil­va, a dió stb. Könnyen megeshet, hogy az évek során tönkretett f yomor kezdetben nehezen bir- ózik meg az új feladattal, ezért ajánlott a gyümölcsök héjának eltávolítása. Talán kevesen gondolták, hogy olykor a koplalás nem árt, sőt kifejezetten hasznos. Magya­rázatként csupán annyit: tartsuk szem előtt azt az igazságot, hogy nem abból élünk és erősödünk, amit megeszünk, hanem amit megemésztünk. Természetesen az étel értelmetlen megvonása sem vezet jóra, alapkövetelmény a mérték. ínycsiklandozó receptek, sa­látaöntetek és hideg mártások el­készítésének módjába is beavat minket Schirilla a 10. fejezetben. Bizonyára sokakat izgat a reu­matikus megbetegedések eredő­je, s ezek természetes gyógy­módja. A leggyakoribb az arthi- tis, az ízület specifikus gyulladá­sa, mely többek életét megkese­ríti. Oka az ízületi porc degene- ratív elváltozása, ellágyulása. Ez az erősebb terhelés hatására vá­lik fájdalmassá, meredtté. Azzal már csak kevesek lehetnek tisz­tában, hogy az anyagcserezavar nyomán fellépő megbetegedé­seknek többek között a helytelen táplálkozás is okozója. A kivá­lasztószervek (vese, tüdők) el­vesztik hatékonyságukat, s a sok méreg lerakódik a szövetekben. A kilábalás első lépcsőfoka a he­lyes diéta, a fizikoterápia, s a szervezet saját gyógyítóerejének talpra állítása. A Schirilla-féle biológiai kezelések leírását is ol­vashatják azok, akik a sok egyéb más érdekességet tartalmazó könyvet lapozgatják. Molnár Zsolt A pszichológus válaszol Ha nincs kalapod, csináltass magadnak... Red Dear, Al­berta tarto­mány, Kana­da: ... de ne a kalapossal, ha­nem a fodrász- szál. Erre az elhatározásra jutott a város­ka két fod­rásznője, Cindy Glover (jobbra) és Jackie Van den Brock. A munka két hé­tig tartott, és sikerült alapo­san meglepni­ük a hagyomá­nyos vadnyu­gati napokra érkezett „iga­zi” cowboy- kalaposokat. (MTI-Press Kép­szerkesztőség) Könnyebb lenne megelőzni! Minden betegségre érvényes, hogy könnyebb megelőzni, mint gyógyítani; kevesebb időbe, pénzbe, energiába, szenvedésbe kerülne a betegeknek, a gyógyí­tószemélyzetnek, sőt az egész tár­sadalomnak. Nincs ez másképp azoknál a betegségeknél, zava­roknál, problémáknál sem, ame­lyek a pszichés működésekben jelentkeznek, és (vagy) pszicho- szociális tényezők következté­ben alakulnak ki. Ilyen a neuró­zis, mely a lakosság 30-40 száza­lékát érintve népbetegségnek mondható; ilyen az alkoholiz­mus, melyben hazánkban lega­lább ötszázezren (és hozzátarto­zóik) szenvednek; ilyen a nálunk is teijedő kábítószerezés. Az ön- gyilkosság kategóriájában tragi­kusan elöl állunk a világranglis­tán. A lelki eredetű szexuális za­varok is sok embernek, sok pár­nak keserítik meg az életét. A párkapcsolati konfliktusok ren­geteg családot érintenek, ha­zánkban a válások száma is szo­morúan magas (minden harma­dik házasság így ér véget!). A kü­lönféle gyermekkori és felnőtt­kori beilleszkedési, alkalmazko­dási nehézségék is ide sorolha­tók. A pszichoszomatikus meg­betegedésekben a testi rizikófak­torokon túl igen lényegesek a lel­ki tényezők. (E betegségek min­den szervrendszerben megjelen­hetnek, legismertebbek az emésztőszervi fekélybetegségek, a magas vérnyomás, a szívinfark­tus bizonyos fajtái stb.) A felsorolt betegségek, zava­rok, problémák létrejöttébe két szinten szólnak bele a társadalmi és lelki hatások. Egyik szint a hajlamosság kialakulása. Ez sa­játos, kisebb-nagyobb mérték­ben kóros, megzavart személyi­ségfejlődés: túlzott érzékenység a külső hatásokra, csökkent tű­rőképesség, az életszemlélet tor­zulásai, a problémafeldolgozás hiányossága, érzelmi labiütás, hiányos alkalmazkodási készség és így tovább. A személyiség kis­gyermekkortól kezdve az életkö­rülmények, a kulturális hatások, legfőképpen pedig a családi kör­nyezet, légkör, nevelési stílus ha­tására formálódik ilyenné. Pon­tosan ismertek azok a kora gyer­mekkori hatások, az anya-gyer­mek .kapcsolat árnyalatnyi fi­nomságú jellegzetességei, me­lyek megalapozzák a neurotikus hajlamot vagy a homoszexuális irányú fejlődést, a pszichoszo­matikus betegségekre fogékony idegrendszeri alkatot, vagy az öngyilkosság felé haladót. A másik szinten vannak az ak­tuális kiváltó okok: a legkülön­félébb negatív hatások a társas környezetből. Ha ezek erősen vagy tartósan érintenek egy haj­lamossá vált személyiséget, előbb-utóbb kialakulhatnak a fent felsorolt bajok. A megelőzés (prevenció) mindkét szinten, a társadalmi és — talán még inkább — a pszichés hatások oldaláról megoldható lenne! A lelki „megelőzés” elméleti alapjai és gyakorlati technikái részben kidolgozottak és to- vábbfejleszthetők. Vannak pél­dául kiscsoportos módszerek a gyermeket váró anyák és leendő apák, majd a kisgyermekes szü­lők részére, melyekben fejleszt­hető a megfelelő szülői attitűd, átadhatók a gyermeknevelés ap­ró és nagy titkai. Kidolgoztak egyéni és csoportos módszereket az önismeret és a tűrőképesség fejlesztésére, a jó kommunikáci­ós készség és a hatékony társas viselkedés elsajátítására, a szo­rongás leküzdésére, az önellazí- tás begyakorlására, a probléma- feldolgozás javítására, a lelki harmónia helyreállítására vagy megteremtésére. A szexuális és egyéb párkapcsolati problémák időben rendezhetők párterápiá­val, csinálhatnánk házasságra (és kulturált válásra!) felkészítő fog­lalkozásokat is. A fiatalok idő­ben felkészíthetők lennének a családi és társas életre, sőt az élettel való megbirkózásra is. Fejlesztésre szorul a pedagógu­sok, orvosok, munkahelyi veze­tők érzékenysége az emberi problémák iránt. Leghatásosabb a többirányú, komplex prevenció lenne. Azaz, ha minden fent felsorolt problé­mára felkészülnénk, ha minden, potenciálisan veszélyeztetett tár­sadalmi rétegre és korosztályra (sőt ezek elődeire) koncentrál­nánk, ha minden lehetséges tech­nikával felfegyverkeznénk (is­meretterjesztő írásoktól, előadá­soktól a személyes foglalkozásig, gyakorlási lehetőségig stb.). Vé­gül, ha a probléma megjelenésé­nek mindkét szintjén beavatkoz­nánk; ezen belül legfontosabb a primér prevenció, vagyis a minél korábbi, a baj kialakulása előtti megelőzés. Kellenének ehhez jó szakem­berek, akik továbbképzést kap­nak az ilyenféle módszerekben, és nemcsak a gyógyítással foglal­koznak. Ha egy lépést „hátra” lépnének a folyamatban: tulaj­donképpen azzal lépnénk nagyot előre. Mindez nem megy az egészségügyi, oktatásügyi és munkahelyi vezetők figyelme és támogatása nélkül, mert a szerve­zési hiányosságokban és hatalmi harcokban sok jó kezdeményezés megbukhat. Ennek pedig az egész társadalom látja a kárát, sőt nem­csak a jelen, hanem a jövő generá­ciója is. Dr. Ignácz Piroska Tea-szertartás Csak semmi szex... Arisztophanész, Steinbeck, Miller és Salinger nemkívána­tos az amerikai iskolák könyv­tárában. Legalábbis ezt sze­retnék elérni a szélsőséges jobboldal elszánt harcosai, akik „nyelvi durvaság” címén indítottak küzdelmet az olvas­mányok előzetes cenzúrázásá­nak bevezetéséért. A La Stampa ismerteti azt a jelen­tést, melyet „Az amerikai életvitel” nevű szervezet tag­jai készítettek, s amelyben föl­hívják a figyelmet arra, hogy az ország 42 államában egy év alatt is növekedett a cenzúra alkalmazásának igénye. A tá­madások céltábláját ezúttal azok a könyvek jelentették, amelyekben a szexualitás, a boszorkányság.vagy a sátániz­mus a téma. Ebben az évben már károsnak nyilvánítottak olyan műveket is, amelyekben a „menj a pokolba”, „légy át­kozott” kifejezések találhatók — írták a jelentés készítői az amerikai tinédzserek állítóla­gos védelmezőiről. Akik, meglehet, nem nézik ugyan­azokat az amerikai filmeket, amelyekből ideát, Hegyesha­lom és Záhony között tanul­nak magyarul a tizenévesek. Olvasmányainkból és fdmél- ményeinkből valószínűleg isme­rős a japán teaházak hagyomá­nyos tea-szertartása. Jól tudjuk, milyen sok teát isznak a kínaiak, s mennyire „szent dolog” Angli­ában, illetve az angolszász orszá­gokban a „five ó clock tea”, va­gyis az ötórai tea időpontja. Örömteli dolog, hogy napja­inkban hazánkban is egyre na­gyobb tömegeket hódít el a feke­tekávézástól a teázás „szertartá­sa”. Egy valamirevaló üzleti tár­gyalásnál már megkérdezik a vendéget: kávét vagy teát óhajt inni, s ha barátokhoz megyünk látogatóba, a legtöbb helyen megválaszthatjuk, mi kerüljön a csészénkbe. Teázunk, ha fáj az epénk. Teá­zunk, ha fogyókúrázni szeret­nénk. Teázunk, ha nem gyógy­szerekkel kívánjuk csökkenteni a vérnyomásunkat. Teázunk, ha köhögés vagy nátha gyötör... A Kamillatea, a hársfatea, a borsmentatea, a csipkebogyótea már régóta ismert és kedvelt házi gyógyszer, s ezek mellé napja­inkban egyre több újfajta tea, il­letve teakeverék sorakozik fel, nem is beszélve az importteák sokaságáról, a fekete és a zöld te- afüvekről, mostanában pedig az egyre népszerűbb gyümölcste­ákról és -keverékekről. A tea élvezeti cikk, de egyben az egyik legtermészetesebb gyógyszer is. Ez az a „divat", amely feltétel nélkül támogatha­tó, nemre és életkorra tekintet nélkül hasznos, s a kávéhoz vi­szonyítva jóval olcsóbb is. Vannak, akik valóban „szer­tartásosan” teáznak, vigyáznak a forrázóvíz hőfokára, pontosan kimérik, mennyi teafüvet hasz­nálnak egy-egy csészényi ital­hoz, s a világ minden kincséért sem tennének semmit az aranyló sárgásbarna teába. Hagyjuk meg őket hitükben, s ha most próbá­lunk áttérni a kávéról a teázásra, próbáljuk ki, nekünk melyik íze­sítés a legmegfelelőbb. Cukor vagy szaharin, citromlé vagy — angolosan — néhány cseppnyi tej. Mindenki a saját szájíze sze­rint készítheti el a teáját, csak az a lényeg, hogy ne vegyük el túl­ságosan a tea természetes ízét és aromáját. Vigyázat! A téli hóna­pokban hiába csavarunk a forró teába sok-sok citromot, ettől nem várhatjuk, hogy megvéd bennünket a megfázástól: a cit­romlében lévő C-vitamin a forró folyadékban elveszíti gyógyha- tását. Akkor inkább igyunk csip­kebogyóteát, az önmagában is nagyon sok C-vitamint tartal­maz. Az sem mindegy, hogy mi­lyenre főzzük-forrázzuk a teát. A világos tea szinte korlátlan mennyiségben iható. Nemhiába itatják ilyennel a szomjas csecse­mőt, vagy a kiszáradásra hajla­mos, beteg embereket. A sötét­re, szinte sűrűre főzött teában vi­szont csaknem annyi izgató anyag van, mint a kávéban. Te­hát aki nem tud alüdni egy este megivott feketétől, az vacsorá­hoz is csak könnyű, világos teát igyon. Manapság egyre több a tasa­kos-filteres teakínálat. A család reggelijénél vagy vacsorájánál — ha például négyen-öten ülik kö­rül az asztalt, s mindenki teázik — elég két tasaknyi teát körbe­adni. A már használt filteres teát nem jó újraforrázni, mert ízét- zamatát veszti. Ha valaki egye­dül él — például nyugdíjas —, a reggeli teázás mellé készítsen magának még egy-két nagy bög­re teát, s napközben hidegen, víz vagy üdítő helyett is ezt iszogat­hatja. Egészségesebb, mint a mesterséges tartósítókkal készí­tett szörpök vagy a szénsavas ita­lok. Az élelmiszerek drágulásának idején a vendéglátásban is segít­ségünkre van a jó öreg tea! Feltá­lalhatunk mellé kekszet, sós vagy édes aprósüteményt, olcsón és házilag elkészített szendvicseket — senki meg nem szólhat érte! Legfeljebb amikor majd vissza­hívnak bennünket, mi is teát, meg valami rágcsálnivalót ka­punk. A vendéglátásban amúgy sem egymás „túllicitálása” a fon­tos! Teázás közben is nagyon jól lehet beszélgetni. Csak ki kell próbálni! Kiskerttulajdonosoknak Növényvédelem Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is lehetőség nyílt a leg­fontosabb megfigyelőeszközök, a szexferomon-csapdák beszer­zésére, illetve megrendelésére. Ezek a csapdák a szőlőt és a kü­lönböző gyümölcsféléket károsí­tó molykártevők megfigyelésére szolgálnak. Segítségükkel köny- nyen megállapítható, hogy mi­kor szükséges védekezni a ter­mést károsító molyok ellen, és további előny, hogy egyetlen csapdával a kártékony molyok tömegét lehet ártalmatlanná ten­ni, permetezés nélkül. A kerten­ként, illetve 50 méterenként ki­helyezett 1-2 csapdával tehát költségtakarékos és környezet­kímélő növényvédelmi eljárást alkalmazhatnak ültetvényeik­ben. A fenti csapdákat a Gyü­mölcs- és Dísznövény-termesz­tési Kutató-Fejlesztő Vállalat ér­di állomása forgalmazza, Reag- ron néven, a következő kárte­vőkre. Az almában történő felhasz­nálásra — almamoly, almailon- ca, almalevél-aknázó molyok. Az őszibarack- és kajszigyümöl­csösökben a keleti gyümölcs­moly, barackmoly és kéregmoly. Szilvában a szilvamoly. A szőlő- ültetvényekben a tarka szőlő­moly és a nyerges szőlőmoly, va­lamint a szőlőilonca megfigyelé­sére készít csapdákat. A zöldség­növények közül a káposztában károsító káposztamoly megfi­gyelésére forgalmaz csapdákat. Egy hat héten át működő ro­varcsapda 1990-re tervezett ára a múlt évhez hasonlóan 72,30 forint, a pótferomonr diszperz darabja 23 forint, és a ragasztós pótlap 22 forint egységárral kap­ható. Az utóbbiak cseréjével a csapda működési ideje a vegetá­ciós időszak végéig megnövelhe­tő. A megrendeléssel kapcsola­tos bővebb információt a Nö­vény-egészségügyi és Talajvé­delmi Állomás szakemberei ad­nak. A csapdaszükséglet maradék­talan kielégítése érdekében kér­jük, igényeiket rövid időn belül jelezzék, hogy a megrendelőla­pokat eljuttathassuk az igény­lőkhöz. Déliéi Adrienne Himor-bőrparádé-’89 Bőrparádé — ’89 címmel di­vatbemutatót rendezett 1989. október 26-án a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat a Pes­ti Vigadóban, amelyen a leg­szebb jövő évi termékeiket láthatták az érdeklődők. (MTI-fotó: Pataky Zsolt)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom