Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-13 / 243. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 243. szám ÁRA: 1989. október 13., péntek 4,30 FORINT gárdonyi orvosa volt „...a recept mellé, ha arra szükség volt, pénzt is mellékelt.” (4. oldal) RESZKESSETEK VÍRUSGAZDÁK! Öt évig terjedő börtönbüntetést kockáztatnak. (4. oldal) NYITOTT FÜLLEL A hírt előbb kacsának véltük: Milánóba tart a Sike-család? (6. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 23, 24, 31, 49, 64 A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer Ügyét vitatták Németh Miklós és Franz Vranitzky megbeszélései Napirenden szerepelt az 1995-re tervezett közös bécs-budapesti világkiállítás is Növekvő tanulólétszám — Hatvan új tanterem — Gimnáziu­mok: régi, műemlék jellegű épületekben, a legszerényebb anyagi lehetőségekkel Középiskolák és oktatási feltételeik Megyénkben az elmúlt tanévre mintegy hat százalékkal növeke­dett a középiskolai tanulók száma; két év múlva pedig harmincszá­zalékos létszámnövekedés várható, a demográfiai hullám hatása­ként. Az is valószínű, hogy a középfokú továbbtanulás szinte teljes körűvé válik, az általános iskolát végzettek nagy része folytatja ta­nulmányait. Eddiga tények, amelyek azt bizonyítják, nem véletlen, hogy a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottsága legutóbbi ülé­sén megvitatta, hogy alakulnak az oktatási feltételek szűkebb ha­zánk középiskoláiban. Németh Miklós miniszterel­nök — szerdán Ladislav Ada- meccel, a csehszlovák kormány­fővel folytatott megbeszélései után — csütörtökön a Sopron közelében lévő Balf községben Franz Vranitzky osztrák kancel­lárral találkozott. A rövid, né­hány órás munkatalálkozón — amely délben kezdődött — a ma­gyar és az osztrák kormányfő a bős-nagymarosi vízlépcsőrend­szer ügyét vitatta meg. Mint ismeretes Németh Mik­lós szerdán Ladislav Adameccel szintén a vízlépcsőrendszerről tárgyalt, s a két fél álláspontja a Rajk Lászlóról, a francia ér­telmiség egy részének a Rajk- perrel kapcsolatos magatartásá­ról írt visszaemlékezéseket Fejtő Ferenc a Le Figaro csütörtöki számában. A Párizsban élő tör­ténész és publicista éppen a.per kapcsán szakított végleg az ak­kori magyar vezetéssel. Mostani cikkében „sztálinista gyilkosság­nak” nevezi a pert, Rajk László kivégzését. Fejtő, aki Rajk egyetemi társa volt, azt írja, hogy sem 1949-ben, sem most „nem akarta Rajkot a humanizmus hősének, a szabad­ság mártírjának feltüntetni” — szándéka az volt, hogy „leleplez­ze azoknak a szörnyűséges becs­telenségét, akik visszaéltek az Országos felháborodás fogad­ta a valutacsekkek bevezetését, mert Ausztriában például 10-15 százalékos veszteséggel lehet csak beváltani ezeket a fizetési eszközöket készpénzre. A nagy felzúdulás hátására a Magyar Nemzeti Bank már változtatott is az eredeti formán; 500 schillin- gig bankjegyben vehető fel a tu­ristaellátmány. A Fogyasztók Országos Taná­csa a lakosság érdekeit képvisel­ve, viszont ezzel az intézkedéssel sem elégedett. Többek között er­ről is szó volt a FŐT, a Pénzügy­minisztérium, valamint a Ma­gyar Nemzeti Bank képviselői­megbeszélések során nem köze­ledett. A csehszlovák fél tovább­ra is ragaszkodik ahhoz, hogy az 1977-es államközi szerződésnek megfelelően az erőműveket megépítsék. A magyar kor­mányfő kompromisszumos ja­vaslatot terjesztett be. Ennek lé­nyege, hogy a lehető legkisebbre kell csökkenteni a környezeti ve­szélyeket. A magyar javaslat sze­rint a nagymarosi vízlépcsőt nem építenék meg, a bősi erőművet pedig alapüzemmódban haszno­sítanák. Végül is a magyar-cseh­szlovák tárgyalások azzal zárul- (Folytatás a 2. oldalon) embereknek az igazságszolgálta­tásba vetett hitével”. "Ma nem emelek szót ugyanolyan szenve­délyesen Rajk ártatlansága mel­lett, mint ahogyan azt 1949-ben tettem: eszembe jutnak azok az áldozatok is, akiknek üldözteté­séhez belügyminiszterként Rajk is segédkezet nyújtott (...) Valójá­ban ő baloldali beállítottságú kommunista volt. De semmit sem vonok vissza abból, amit ró­la negyven évvel ezelőtt mond­tam el. Az ellene lefolytatott el­járás jogi és politikai gyilkosság volt, látványos bizonyítéka a ma­gyarok emberi, polgári és nem­zeti jogai megerőszakolásának a szovjet imperializmus részéről” — írja cikkében Fejtő Ferenc. nek csütörtöki tárgyalásán. A FŐT részéről elhangzott: kor­rektebb tájékoztatást vártak vol­na a valutacsekk bevezetésekor. A Pénzügyminisztérium, illetve a Magyar Nemzeti Bank előre közölhette volna a lakossággal, hogy Ausztriában a csekkek be­váltásakor ilyen nagy veszteséget kell elkönyvelni. A FŐT sürget­te, vizsgálják meg, miként csök­kenthető a lakosságra rótt teher. A pénzügyi kormányzat képvi­selői vállalták, hogy további le­hetőségeket keresnek, s a megol­dásról hamarosan tájékoztatják a lakosságot. (MTI) 1986. szeptember elsején lé­pett életbe az 1985. évi I. sz. tör­vény az oktatásról, amely az ed­digi centrális irányítás mellett a demokratizmus szélesítésére he­lyezte a hangsúlyt, mind a tanu­lók, mind a tanárok, mind a szü­lők körében. Az oktatás szerepé­ben bizonyos öntevékenységi fo­lyamatok mennek végbe, példá­ul a gazdasági irányítás a városi tanácsi művelődési osztályok­hoz, a szakmai általános irányí­tás a megyei osztályhoz, a konk­rét szakmai tanácsadás a peda­gógiai intézethez tartozik. Ezek a kettősségek még nem rendelkez­nek megfelelő hagyományokkal, s a mai nehéz gazdasági helyzet­ben sok esetben ellentmondás­hoz, sőt konfliktushoz vezetnek. Mint kiderült, helyesnek bizo­nyult az a célkitűzés, hogy az újonnan épített tantermeket az elmúlt tanévben adják át, ugyan­is az első nagyobb létszámú évfo­lyam idén szeptemberben kezdte meg a középiskolát. A tervezett nyolcvan osztályteremből hatva­nöt birtokukba vehettek a diá­kok, ennek ellenére a népszerűbb iskolákban továbbra is nagy a zsúfoltság. A megyei gimnáziu­mok többsége régi, műemlék jel­legű (vagy kifejezetten műemlék) épületekben működik, ezeket az épületeket sokáig nem újították Továbbra is eredményes kap­csolatban van egymással immár hagyományosan az egri Finom- szerelvénygyár, valamint a svéd Mecman-cég. Az idei közös te­vékenységüket értékelték azon a megbeszéléssorozaton, amelyet Kócza Imre vezérigazgató, vala­mint Axel Broks, a Mecman el­nökigazgatója folytatott az el­múlt napokban a megyeszékhe­lyen. A svéd vendégek hétfőn ér­keztek hazánkba, és kedden fel, s állagukon nem segítettek a részleges javítások. A legjobb feltételekkel a szakmunkáskép­zéssel foglalkozó oktatási intéz­mények rendelkeznek, köszön­hető ez a vállalatokkal, üzemek­kel való együttműködésnek. A szakközépiskolák zömében megoldott a tanulók fogadása, elhelyezése (három új szakkö­zépiskola is indult a tervidőszak­ban). A testnevelés, a sportolás feltételei viszont igen kedvezőt­lenek, annak ellenére, hogy öt tornatermet adtak át az elmúlt időben. A Gárdonyi Géza Gim­náziumban például kicsi, elavult a tornaterem, az Egészségügyi Szakközépiskolában pedig nincs. A kollégiumi ellátás javí­tására Egerben 300 férőhelyes kollégium építését tervezték, megyei beruházásként. A megye más városaiban a férőhelybőví­tés eredményes volt, minden di­ák megfelelő szálláshoz juthat, azonban több szülő kivette gye­rekét a kollégiumból, a meg­emelt térítési díjak miatt. A leg­szerényebb anyagi lehetőségek­kel rendelkező gimnáziumok tárgyi felszereltsége sem minősé­gileg, sem mennyiségileg nem éri el a jól felszerelt szakképző isko­lák színvonalát. Az új létesítmé­nyek helyzete szinte ideális a régi­ekhez képest, a hagyományos kezdték meg tárgyalásukat Egerben, a Finomszerelvény- gyár vezetőivel. Számba vették a közös értékesítés idei tapasztala­tait, és megállapították, hogy a tavalyival szemben 1989-ben többet, 60 millió svédkorona ér­tékű árut forgalmaznak. Ennyi még nem volt együttműködésük óta. Abban is megállapodtak, hogy jövőre szeretnék ugyanezt elérni. A svéd partnerek megelé­gedéssel nyugtázták, hogy a fi­eszközök mellett a korszerű tech­nika is hozzáférhető a tanulók számára. Az iskolaszerkezet változásá­ról: növekedett az érettségi bizo­nyítványt adó középiskolák ará­nya, bővült a szakközépiskolai profil, megindult a technikus- képzés is, vagyis a szerkezet iga­zodott a gazdasági szükségletek­hez. Szóljunk a pedagógusokról is, mert ugye ők is hozzátartoz­nak az oktatáshoz. Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban jó a helyzet, betöltötték az állások, Hevesen és Füzesabonyban vi­szont kisebb nehézségek mutat­koznak. A szabadságon lévők helyettesítése általában problé­mát okoz. Az oktató-nevelő munka mű­ködési költségei lényegesen ma­gasabbak, mint a normatívák, az esetleges központi támogatások. Sok az áremelkedés, s az intéz­mények ésszerű takarékosság­gal, átcsoportosításokkal, a tár­sadalmi lehetőségek maximális kihasználásával igyekeznek tar­tani a színvonalat. A tapasztalatok azt mutatják, a nehézségek ellenére eredmé­nyes munka folyik megyénk kö­zépiskoláiban, erről tanúskodik a felsőfokon továbbtanulók ará­nya, az országos tanulmányi ver­senyeken elért helyezések is. Ezek az eredmények azonban a későbbiekben csak akkor tartha­tók, ha az említett feltételbeli hiá­nyosságokat a növekvő tanuló­létszám mellett is sikerül felszá­molni. Ahhoz, hogy az iskola eleget tudjon tenni a mai köve­telményeknek, az alapfunkciók ellátásának, újfajta szemlélettel kell közelíteni hozzá. nomszerelvénygyáriak ebben az évben pontosabban, ütemeseb­ben szállítottak. A csütörtökön zárult tanács­kozássorozaton megtárgyalták a várhatóan közösen létesítendő svéd-magyar vegyes vállalat lét­rehozásának lehetőségeit szak­értők bevonásával. Értesülésünk szerint ez utóbbi előkészítése megfelelő ütemben halad. A svéd delegáció csütörtökön este utazott el Budapestről. Húsbavágó...! Belpolitikai életünk zajló csatározásai közepette az át­lag állampolgár elsősorban azt figyeli, hogyan képes megélni ipa, de különöskép­pen holnap és holnapután. Miként képes ellátni és fenn­tartani családját, viszonylag kiegyensúlyozott körülmé­nyek között. Mint fogyasztó, mint vásárló, naponta meg­fordul a piacokon, az élelmi­szerüzletekben és kíváncsian szemléli van-e kenyér, és más pékárú, hús, vagy húskészít- | mény. Az elmúlt hetekben gyak- J ran szó esett arról, hogy nincs í elég hús, szűkült a kínálat. Volt is amolyan felvásárlási j í hullám az üzletekben. A vá- i 1 sárlók ugyanis arra gondol- I tak, hogy inkább előre vesz- j nek, máson spórolnak, csak a : hűtőbe legyen folyamatosan i j hús a családnak. Nos, többié- \ ' le nyilatkozat hangzott el ar- \ j ról —ha visszaemlékeznek ol- ; vasóink —, hogy a tőkehús, főleg a sertés világpiaci ára ' emelkedett, és ezt a konjunk- ' turális helyzetet igyekszünk a kivitel fokozásával kihasznál­ni. Csakhogy míg az export nőtt, addig a belső, hazai ellá­tásban zavarok keletkeztek. Mert hogy a korábbi évekhez képest lényegesen csökkent ; az állatállomány, így a sertés is j ’ az országban, a megyében. A kormány intézkedéseket hozott, hogy a belső feszültsé­geken enyhítsen, még úgy is, hogy fölszólította az illetéke­seket: a kivitelt mérsékeljék, és ennek árán is javítsák a ha­zai ellátást. Nemrég arról is értesültünk, hogy a Minisz­tertanács felkérésére a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban költsége­lemzést végeztek a hústerme­lésről. Ehhez azonban vissza kell pergetnünk az elmúlt másfél évtized ágazati fejlő­désének eredményeit. Nos, míg hazánk az 1970-es évek elején húsimportra szorult, addig ma a nyolcvanas évek végén exportőrré vált. Ma­napság a világ hústermelésé­nek egy százalékát a magyar mezőgazdasági üzemek ter­melik meg, és az egy főre jutó évi 150 kilós fogyasztásunk­kal negyedikek vagyunk a Föld országai között. Csakhogy míg a népgazda­ság éves dollárbevételének 8 százalékát éppen a hús és hús- készítmények exportja bizto­sítja, addig a belső termelés helyzete egyre romlik. Ez a folyamat 1982 óta folyamato­san tart az elvonások, a támo­gatások radikális leépítése, az áremelések miatt, amelyek a termelőket sújtják. Az agrár­olló például annyira kinyílt, hogy hatásait nem képesek el­lensúlyozni. Ezért a tárca illetékesei azt javasolják, hogy a hústerme­lést, a feldolgozást és az érté­kesítést egységben kell vizs­gálni, és a piaci lehetőségek­hez igazítani! Mindehhez megfelelő árpolitikára, úgy­nevezett intervenciós alapra van szükség, hogy kellően ja­vítsák a jövedelmezőséget. Elengedhetetlen a javulás a feldolgozásban, a csomago- ; : lásban és a kereskedelem te- | 5 rületén is. Csakis a jövedel- i I mezőség mellett várható a több, jó minőségű áru, amely j mindannyiunknak húsbavá- | gó kérdés! Mentusz Károly Budapestre érkezett dr. Hans-Jochen Vogel Csütörtökön háromnapos látogatásra Budapestre érkezett dr. Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt, valamint a párt parlamenti csoportjának elnöke - ezúttal utóbbi minőségében. A lá­togatást a Német Szociáldemokrata Párt kezdeményezte. A pártel­nök kíséretében van több parlamenti képviselő, illetve a Német Szak- szervezeti Szövetség néhány képviselője. A delegáció a repülőtérről a Hősök terére hajtatott, és dr. Hans- Jochen Vogel koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművénél. Fejtő Ferenc a Rajk-perről „Sztálinista gyilkosságnak” nevezi Az országos felháborodás nyomán A FŐT álláspontja A lakosságot ne érje hátrány a valuta­csekkek beváltásánál A Neumann János Gimnázium és Szakközépiskolát már a demográfiai hullámra számítva építették fel (Fotó: Koncz János) Az idei és a jövő évi együttműködésről isii V & 8 B

Next

/
Oldalképek
Tartalom