Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-10 / 240. szám

3.

NÉPÚJSÁG, 1989. október 10., kedd A KONGRESSZUSRÓL. JELENTJÜK

(Folytatás a 2. oldalról) csatlakozott küldöttek immár fél napja semmit sem tudnak a személyijelölésekről. Javasolta: kerüljenek a kongresszus elé a platformok által javasolt személyek nevei, s egyénenkénti szimpátiaszavazással döntsenek a küldöttek arról, hogy felkerüljenek-e a nevek a jelölőlistára.

Az ülés elnöke azonban úgy vélte: e javaslattal, illetve annak megszavaztatásával csak zavart okoznának, s inkább ebédszünetet rendelt el.

Csaknem 5 órás zárt ülés

Délután zárt üléssel, a párt elnökének és elnökségének megválasztásával folytatódott a tanácskozás. A zárt lista kialakítása — értesülések szerint — a tanácskozó teremben és a „színfalak mögött” egyaránt hosszas kompromisszumkereső folyamat eredménye volt. Erre utal az is, hogy csaknem 5 órás zárt ülést követően, este kilenc óra után tartottak ismét plenáris ülést. Ekkor hozták nyilvánosságra a Magyar Szocialista Párt elnökségének névsorát. Az MSZP elnöke Nyers Rezső lett. Az elnökség tagjai: Boros László, Fábry Béla, Géczi József, Hámori Csaba, Horn Gyula, Katona Béla, Ká- rászné Rácz Lídia, Kosa Ferenc, Kovács Jenő, Körösfői László, Lakos László, Mádlné Maár Ilona, Menyhárt Lajos, Nagy Imre, Németh Miklós, Ormos Mária, Pál László, Pozsgay Imre, Szabó György (Borsod megye), Szili Sándor, Vass Csaba, Vastagh Pál, Vitányi Iván. Az elnökség 25. tagja a párt parlamenti frakciójának vezetője lesz.

Az elnöklő Varga László bejelentette: a Magyar Szocialista Párt köztársasági elnökjelöltje a kongresszus támogatásával Pozsgay Imre.

Ezután ismételten szavazás következett; az Országos Egyeztető Bizottság, valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökére és tagjaira adták le voksukat a küldöttek.

A szavazatok összeszámlálása után este 11 óra után a plenáris ülésen bejelentették: a küldöttek az Országos Egyeztető Bizottság elnökévé Balogh Sándort, a

Párttörténeti Intézet igazgatóját választották. A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke Szántai Sárközi Ambrus kisiparos lett. A bizottság tagjai: Beck György, a fertőszentmiklósi Új Élet Mgtsz elnöke, Huszti András, az Általános Értékforgalmi Bank ügyvezető igazgatója, Ik- lódi László, a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, Király György, az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó főosztályvezetője, Lévai Ferenc, Tatabánya városi bizottságának megbízott első titkára, Szőke András, a törökszentmiklósi városi bizottság titkára.

Vita

a

pártvagyonról

Éjfél előtt kezdődött meg a vita a'pártvagyon sorsáról. A küldöttek két alternatív javaslat között választhatnak. Áz egyik szerint szakértői csoport mérné fel, hogy mire van szüksége az új pártnak a racionális működéshez, s amire nincs, azt adják visz- sza az államnak, mint tulajdonosának. A másik javaslat lényege pedig az, hogy az Országgyűlés, mint az állami vagyon birtokosa döntsön arról: milyen vagyonrész felett tarthatja meg az új párt a kezelői jogát.

Éjszaka

is

tanácskozott

a

kongresszus

Feltehetően csak a késő éjszakai vagy a kora hajnali órákban fejezte be munkáját a Magyar Szocialista Párt kongresszusa. A pártvagyonról még hétfő éjfél előtt megkezdett vitát követően a küldöttek a tervek szerint több időszerű témakört is megtárgyaltak.

így állást foglaltak a munkásőrség további működéséről és október 23-a politikai értékeléséről.

Az MSZP elnöke: Nyers Rezső

(1923 — pártalkalmazott/Budapest)

Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfő este táviratban üdvözölte Nyers Rezsőt:

Tisztelt Nyers Elvtárs!

Fogadja őszinte üdvözletemet és jókívánságaimat a Magyar Szocialista Párt elnökévé történt megválasztása alkalmából.

Engedje meg, hogy kifejezzem meggyőződésemet: a pártjaink közötti kapcsolatok az együttműködés tapasztalataira fognak támaszkodni, arra az együttműködésre, amely mindig fontos szerepet játszott a Szovjetunió és Magyarország közötti kapcsolatokban, s kétségkívül a továbbiakban is szolgálja majd a béke és a szocializmus ügyét és népeink érdekeit.

Mihail Gorbacsov

Az elnökség tagjai

(zárójelben születési évük, foglalkozásuk és küldötté választásuk helye):

Boros László (1947 — művezető/Győr-Sopron megye) Fábry Béla (1953 — iskolaigazgató/Budapest)

Géczi József (1950 — egyetemi adjunktus/Csongrád megye)

Hámori Csaba (1948 — pártalkalmazott/Pest megye) Horn Gyula (1932 — külügyminiszter/Budapest) Kárászné Rácz Lidia (1949 — főiskolai adjunktus/Zala megye)

Katona Béla (1944 — pártalkalmazott/Budapest)

Kosa Ferenc (1937 — filmrendező/Budapest)

Kovács Jenő (1948 — pártalkalmazott/Szabolcs-Szat- már megye)

Körösfői László (1933 — mérnök-tanár, igazgatóhelyet- tes/Pest megye)

Lakos László (1945 — tsz-elnök/Pest megye)

Mádlné Maár Hona (1954 — pártalkalmazott/Dunaúj- város)

Menyhárt Lajos (1940 — pártalkalmazott/Hajdú-Bihar megye)

Nagy Imre (1957 — a Demisz elnöke/Budapest) Németh Miklós (1948 — miniszterelnök/Budapest) Ormos Mária (1930 — egyetemi rektor/Baranya megye) Pál László (1942 — ipari minisztériumi államtitkár/Bu- dapest)

Pozsgay Imre (1933 — államminiszter/Bács-Kiskun megye)

Szabó György (1947 — tanácselnök/Borsod-Abaúj- Zemplén megye)

Szili Sándor (1939 — esztergályos/Budapest)

Vass Csaba (1948 — osztályvezető/Budapest)

Vastagh Pál (1946 — pártalkalmazott/Csongrád megye) Vitányi Iván (1925 — szociológus/Budapest)

Az elnökség 25. tagja a párt parlamenti frakciójának vezetője lesz.

Pozsgay

Imre

A Magyar Szocialista Párt köz- társasági elnökjelöltje:

Nyers Rezső: „...szocialista párt, amely a kommunista és a szociáldemokrata értékek folytatója”

Nyers Rezső pártelnök a megválasztását követő percekben nyilatkozott az MTI, a Népszabadság, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió munkatársainak.

— Nem volt könnyűkongresz- szus, Ön is így látja?— hangzott az első kérdés.

— Igen — válaszolta lakoni- kus rövidséggel a pártelnök, majd így folytatta: — Az előkészületek során feszültség volt a pártban, az apparátusban és a vezetésben is. A kongresszus — a végeredményt tekintve —, jónak látszik, s bár a párttagság számára esetleg simának tűnhet, valójában nem volt az. A jól informált párttagok számíthattak arra, hogy mi történik, hiszen a programnyilatkozat és az alapszabály tervezete jelezte ezt. A párttagság egy jelentős részében ugyanakkor most bizonytalanságot teremtett ez a kongresszus abban az értelemben, hogy nem érzékeli világosan: mi és miért történt. Ezért a legszélesebb körben világossá kell tenni a kongresszusi állásfoglalás és a döntés lényegét; főleg a régi és az új párt viszonyát illetően.

Arra a megjegyzésre, hogy sokan úgy érezhetik, kommunistából szociáldemokratává tették őket, a pártelnök így reagált: — Semmiképpen nem ez történt. Ezt a nyilatkozat is, én is erőteljesen hangsúlyoztam a beszédemben. Ez nem kommunista párt — a régi értelemben —, s nem szociáldemokrata párt, hanem szocialista párt, amely a kommunista és a szociáldemokrata értékek folytatója, s keresi annak lehetőségét, hogy a jövőben egy új egységbe ötvöződjön a két mozgalom, amely valamikor egységes volt. S az a reményünk, hogy most világszerte az egység felé halad. Magyarországon most egy párt testesíti meg ezeket az áramlatokat, de lehetséges, hogy majd lesz különvált kommunista és egész biztosan lesz különvált szociáldemokrata párt.

— A 720 ezer párttag számára nyitva van a Magyar Szocialista Párt. Előjoga van minden MSZMP-tagnak arra, hogy — amennyiben elfogadja a programunkat és az alapszabályt — tagja legyen az MSZP-nek. Ma még nem lehet megjósolni, hogy a párttagság mekkora része válik meg párttagságától. Meggyőződésem, hogy az MSZMP-tagság zöme vállalja az MSZP-t is — hangsúlyozta Nyers Rezső.

A választási esélyek iránt érdeklődő kérdésre kifejtette: — A remények valamit nagyobbodtak. Világosan elszakadtunk azoktól a múltbeli rekvizítumok- tól, amelyek már idejét múlták, és a Magyar Szocialista Munkáspárt gyakorlatában, helyenként politikai megnyilvánulásaiban is még jelen voltak. Meggyőződésem, hogy a magyar társadalomnak van olyan rétege, amelyik fokozott érdeklődéssel fordul a Magyar Szocialista Párt felé.

Az MSZP-nek a kongresszus utáni legfontosabb feladatairól szólva kijelentette: — Egész feladatcsomag áll a pártvezetés előtt. Az apparátust újjá kell szervezni, az alapszervezeteknek létre kell hozni vidéken koordinációs testületeiket. A régi értelemben vett közép-irányító szerveket megszüntetjük, ez tehát a szervezet átalakítását is jelenti. A propagandánkat is újra kell teremteni. Ezt már megkezdtük, most azonban mindenben modernebbnek és hatékonyabbnak kell lenni. Ez a párt tényleges, felhasználható vagyonát, technikai eszköztárát tekintve ma a szegényebb pártok közé tartozik. Az új pártok — részben külföldi segítségből — sokkal korszerűbb technikával rendelkeznek, mint mi.

Hogyan alakul az MSZP kormányzatot irányító-befolyásoló tevékenysége? — kérdezte az MTI. A pártelnök leszögezte: — A kormányt nem a párt, hanem az Országgyűlés irányítja. A párt frakcióhoz tartozó képviselők az Országgyűlésben jelentős erőt képviselnek, ezért nagy befolyásunk lehet a kormány politikájára. Igyekszünk ezt jó értelemben felhasználni, olyan értelemben kormánypárt lenni, hogy támogatjuk a kormányt a reformtörekvéseiben és stabilizációs törekvéseiben, de egyúttal — mozgalomként — az összekötői híd szerepét is be kívánjuk tölteni a kormányzati politika és a mindennapi emberek igényei között. Tehát a nép véleményét közvetítjük a kormány felé.

— A problémákkal való bátrabb, keményebb szembenézést ígérünk. Szociálpolitikai érzékenységünket növelni kell. A gazdasági nehézségeket nem szabad a szociális ellátás rovására megoldani. Ebben az MSZP bátran fellép, igényli a kormánytól a megoldást, még ha tudatában is van annak, hogy a kormány lehetőségei korlátozottak. De a szűkös körülmények között is keresni kell a viszonylag elviselhető megoldásokat. Többet nem tudunk ígérni. Én azt remélem: a churchilli ígéretből — vér, könny és verejték —, hogy a vér semmiképpen sem folyik majd. Remélem, minél kevesebb könny hullik, de verejték, az lesz.

— Az MSZMP több pártra szakadásának lehetőségéről Nyers Rezső így vélekedett: — Az előzetes várakozásunk és szándékunk az volt, hogy váljanak le a pártról mindazok, akik ideológiailag vagy politikailag szemben állnak a demokratikus szocializmussal. Ugyanakkor a leválás valószínűleg nagyobb arányú lesz, mint amit mi szeretnénk. A kettéválásnak pedig nem volt politikai alapja, csak a Reformszövetség egy nagyon kis része akarta ezt. Ők bennmaradtak — s örülök, hogy bennmaradnak — a pártban, konstruktív radikalizmusuk erjesztő szerep lehet továbbra is. De derékba tömi az MSZMP-t — ez a magyar demokráciának okozott volna nagy kárt, természetesen ilyet nem terveztünk. Szerencsére ezt sikerült elkerülni. Azt azonban, sajnálom, hogy egyszerű emberek el fognak válni tőlünk — tette hozzá.

Nem állítom, hogy a Magyar Szocialista Párt örökké együttmarad, hiszen a magyar társadalomban ma minden párt az egyesülés és bomlás dialektikus változásának fázisában van. Az a véleményem — a történelmi tapasztalatok alapján —, hogy a szocializmusnak mindig volt és mindig lesz tömegbázisa. Ezért történelmi pártalapításnak tekintem a mostanit, s meggyőződésem, hogy tömegpárt lesz az MSZP. Tömegpártot akarunk, nem szűk elitet — hangsúlyozta végezetül a pártelnök.

Kádár Jánosné nyilatkozata

Kádár Jánosné, az MSZMP egykori elnökének özvegye az alábbi nyilatkozatot juttatta el az MTI-hez:

„Megdöbbenéssel értesültem a tömegtájékoztatási eszközökből arról, hogy néhai férjem, Kádár János nevét — megkérdezésem és beleegyezésem nélkül — egy olyan társaság vette fel, melynek céljai, megnyilatkozásának formái ellentétben állnak Kádár János szellemiségével, politikai meggyőződésével. Felhívom a társaságot, hogy férjem személyiségi jogait sértő magatartásukkal hagyjanak fel, s a társaság nevéből a Kádár János nevére utalást mellőzzék. Tartózkodjanak továbbá attól is, hogy az általuk képviselt elképzeléseket olyanként tüntessék fel, mintha az Kádár János szellemiségéből táplálkoznék."

( fórumon kívül )

Gyurkó-vázlat...

íróként, publicistaként tűnik fel a kongresszus szüneteiben Gyurkó László, aki a Népszabadság jegyzeteiben fogalmazza meg gondolatait. Töprengéseit osztotta meg velünk.

— Tapasztalataim lényegesen jobbak, mint az előzetes reményeim voltak. Itt elsősorban nem a platformokra gondolok, a platformok számomra meglehetősen egyformák voltak. Ha nem ismerném a mögöttük lévő személyiségeket, illetve csoportosulásokat, bizony nagyon nehezen tudnák szelektálni. Viszont az utánuk következő felszólalások, például a megyeiek, úgy gondolom, színvonalukban messze felülmúlták a várakozást. A nagy kérdés számomra az, hogy ezekből a szép elvekből és mondatokból hogyan lesz gyakorlat...?

— Ön— „Arcképvázlat — történelmi háttérrel” címmel — írt Kádár Jánosról egy kiváló könyvet. Ha most hozzá tehetne egy újabb fejezetet e kongresszus kapcsán, hová helyezné el benne a politikus szellemiségét?

— Nem hiszem, hogy van Kádár-elmélet, mint azt sem hiszem, hogy van egy „darab” Kádár János... Kádár Jánosnak szakaszai vannak, mint — azt hiszem — minden politikusnak, aki nagyon hosszú ideig volt a hatalomban. Tehát a kérdést legfeljebb úgy lehetne feltenni: egy 1945-ös Kádár János, egy ’956-os Kádár János, egy ’962-es — és hadd ne ragozzam tovább — miként viszonyulna ehhez a kongresszushoz. De, hogy miként is, ezt én aző nevében nem merném kijelenteni...