Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-06 / 236. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. október 6., péntek A TUDOMÁNY VILÁGA — HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. Földünk, ez a „civilizált bolygó” — ahogy emlegetik a tudósok — ma is sokféle érdekességet, újdonságot rejteget. Kutatók százai foglalkoznak Földünk természetföldrajzi titkainak megfejtésével, és az eredményekről elég gyakorisággal kapunk híreket. Mai összeállításunk a földtudomány köréből ad számot néhány érdekességről. / Sziget az Eszaki-sark közelében Eddig a Grönlandtól északra lévőMoriss Jesup- és Kávéklub-szi- get versengett a „legészakibb sziget” címért. Nemrég azonban egy dán kutató felfedezett egy olyan — néhány száz négyzetméter nagyságú — szigetecskét, amely mindössze 400 kilométerre van az Északi-sarktól. A sziget éppen két méterrel emelkedik az északi Jegestenger zajló jege fölé. A parányi, kopár kőhegynek csak a középső részét bontja némi moha. Eddig valószínűleg azért nem figyeltek fel rá, mert a sok jégtorlasz egyikének vélték. Földünk legészakibb szigetét valamelyik kutatóról nevezik majd el. Áramtermelés —földmeleggel A kőolaj- és földgázkutató fúrásoknak több mint a fele meddő. Ezeket le kell zárni anélkül, hogy bármilyen hasznot hajtottak volna. Egy nagy-britanniai vállalat most olyan eljárást szabadalmaztatott, amellyel sok ilyen kút révén geotermikus energiához juthatnak. A fúrólyukba 200 milliméter átmérőjű csövet építenek bele, s abba különleges szerves folyadékot töltenek. A szerves folyadék a kút alján felforr, s a gőze felemelkedve a felszínig, megforgatja az áramtermelő turbinát. A lecsapódó folyadék azután a csőbe helyezett kisebb átmérőjű csövön át visszajut a mélybe. A földmélyi hőt hasznosító hagyományos rendszerekhez általában két fúrólyukra van szükség. Az egyiken át vizet sajtolnak a mélybe, az ott lévő forró kőzetektől felmelegedett víz pedig a másik kúton átjut a felszínre. Az új rendszer olcsóbb, mert csak egy fúrólyuk kell hozzá. Az is előnye, hogy a folyadék nem kerül kapcsolatba a kőzetekkel, ezért nem szennyeződhet olyan anyagokkal, amelyek a turbinát károsíthatnák. Az eljárás csak akkor alkalmazható, ha a kút legalább 4000 méter mély. A már kimerült szénhidrogén-termelő kutak természetesen szintén felhasználhatók erre a célra. Amikor az Etna kitört — Hawaii szigetén bombázzák a láva kitörési helyét Forró kőzetek a felszínen Lávatenger Havraiban A tűzhányó a földkéreg olyan pontja, ahol a szilárd részek folytonossága megszakad, és a mélyből olvadt kőzetek és gázok jutnak a felszínre. A kitörés szilárd (vagy megszilárduló) termékei a nyílás körül felhalmozódva dombot vagy hegyet alkotnak, s ezt nevezzük vulkánnak vagy tűzhányónak. Az olvadt kőzetek gáztartalma szélsőségesen változó lehet, s ez megszabja mind a kitörés módját és lezajlását, mind a kitörés „termékét”. Az olvadt kőzetet a magába zárt, oldott és buborékos gázzal együtt magmának — lávának — nevezzük. A magma a földkéreg30-400 kilométer közötti mélységeiből származik. Az olvadékban igen magas a hőmérséklet, és óriási a nyomás. Az idők során a vulkánkitöréseket kísérő lávafolyások rengeteg emberi munkát tettek semmivé, de — lassú jelenségek lévén — az életben kisebb pusztítást okoztak, mint a vulkánkitörések egyéb hatásai. Számos esetben zárt körül lávafolyás embereket egy-egy kiemelkedő helyen, akik napokig voltak fogságban, de később sértetlenül keltek át a kihűlőben levő kőzeten. Sajnos, ennek ellenkezője is sokszor előfordult, amikor egy vulkán igen híg és gyorsan mozgó lávája elérte a menekülőket, akik halálukat lelték a forró áradatban. A híg láva jól követi a terep mélyedéseit, ágakra oszlik és újraegyesül, mint a víz. Az épületeket sok esetben nem dönti ö- sze, de ajtón-ablakon befolyva kitölti a belsejüket. Sokszor még a gyenge közfalak is ellen tudnak állni a mozgó lávának. Ez adta az ötletet azokra a próbálkozásokra, amikor az ember megkísérelte számára kedvezőbb irányba terelni a lávafolyásokat. Ilyen kísérletek már régebben is történtek. Az Etna 1669. évi kitörésekor a sűrű láva elérte Catania város falait, és azok mentén napokig a tenger felé mozgott tovább. A fal azonban nem bírta ki a nyomást, átszakadt, és a város egy részét elöntötte a forró kőzet. Hawaii szigetén a Mauna Loa és alacsonyabban fekvő mellékkrátere, a Kilauea rendszeresen nagy területeket pusztít el lávafolyásokkal, de az utóbbi időben az előrejelzés olyan jól működik, hogy időben sikerült mindenkit és minden mozdítható értéket elszállítani. A lávafolyások szabályozására sok kísérlet történt. Hilo városa a Mauna Loa lávafolyásainak fő irányába fekszik: a város maga is a régmúlt idők lávakőzeteire épült. A nagy veszélyek miatt — bármikor bekövetkezhet egy katasztrofális méretű kitörés — a város számos módszert próbált ki a láva mozgásának befolyásolására. Az egyik a lávafolyam frontjának és a kiömlés helyének a bombázása volt. Nehéz rombolóbombákkal szétszórták az olvadt kőzetfrontot, ami gyorsabban kihűlt és szilárdult, illetve a krátertorok rombolásával szakaszossá tették a kiömlést. A másik módszer mesterséges akadályok építése a láva útjába. Az ugyan elképzelhetetlen, hogy az olvadt kőzettömeget gát mögé szorítsák, de az nem, hogy eltérítsék útjából. Sajnos, eddig megbízható módszert nem találtak a természet erőinek megfékezésére. A természet bőkezű ajándéka, amit még nem használunk eléggé Folyékony kincs Csaknem félezerre tehető az ország 35 Celsius-foknál melegebb vízhozamú hévízkútjainak a száma. A Kárpát-medence egyik jellegzetessége, hogy már a földfelszínhez közeli, 1000 — 1300 méter mélységben megbúvó víz hőmérséklete is viszonylag magas; a fúrások során 14—18 méterenként átlag egy Celsius- fokkal melegebb vizet találnak. Ráadásul a kutak hozama is igen jó, legtöbbjük percenként 1000 liter körüli vízmennyiséget ad. A természet e bőkezű ajándékát azonban még nem használjuk ki eléggé, pedig a hévíz óriási geotermikus energiatartalék. Uvegházak, fóliás melegházak fűtésénél a tüzelőolajat, a szenet, a földgázt helyettesíti. Ugyanígy lakóházak vagy egész lakótelepek, ipari és mezőgazdasági létesítmények fűtési rendszereinek kialakításakor is számolni lehet vele. Vizeink többsége gyógyvíz jellegű, így felvetődik a kérdés, szabad-e ezeket energiatermelésre felhasználni? Miután a termálfürdők vizének hőmérséklete alacsonyabb, mint a legtöbb kutunké, a termálvizet hűteni kell. A legcélszerűbb tehát, ha ezt a többlet-hőenergiát hasznosítják. De mindemellett tetemes a közvetlenül hasznosítható kutak száma is. A vegyi összetétel miatt lerakódó vízkövek ma már nem jelenthetnek akadályt, eltávolításukra megfelelő technológiát lehet alkalmazni. A szűrőberendezések korrodálása, kopása sem gond többé, hiszen olyan hazai kifejlesztésű szűrő is van már, amely szinte elkophatatlan, résnyílása változtatható, így a nagy nyomású, apró kőzetszemcsék sem áramlanak a csőrendszerbe. De a kútfejben keletkező nyomáscsökkenés miatti lerakódásoknak is van ellenszerük. Új filmek Aki legyőzte Al Caponét— ez a címe az egri Vörös Csillag mozi bemutatójának. A színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film Chicagóban, 1930-ban játszódik. Al Capone és bandája hatalmuk és dicsőségük csúcsán vannak. A félelem és a korrupció uralkodik az egész városban, a rendőrség és az igazságszolgáltatás a bűnözők királyának markában van. Egyetlen ellenfél, egy nyomozó veszi fel velük a harcot... Az egri Prizma mozi ősbemutatót is tartogat a hét végére. Az ördögök című színes angol film, amelynek rendezője, Ken Russel, az 1600-as évekbe vezeti visz- sza a nézőt. Richelieu kezében van a hatalom, s ő beszéli rá a királyt, vegye el a városok önigazgatásijogát. Az egyik város falainak lerombolását azonban Grandier atya ellenállása megakadályozza. A fiatal, vonzó pap az élet örömeit sem veti meg. Nők sora akarja elnyerni a kegyét. Jeanne főnővért azonban visszautasítja, aki kegyetlen bosz- szút esküszik... A világhírű film premierje vasárnap délután 3, 5 és este 7 órakor lesz. Ugyancsak itt tekinthetik mega Gyilkos nyomozás című színes ausztrál produkciót, amelynek főhőse ok nélkül ámokfutóvá válik, sorra végez barátaival. Egy rámenős, bűnügyi témákkal foglalkozó újságíró azonban nyomozni kezd. A vetítés kezdési időpontja: pénteken 6 és este fél 8. Bükki túrák A hétvége időjárása Megyénk területén a hét végén változékonyra fordul az idő. Szombaton már nem várható zavartalan napsütés, időnként megnövekszik a felhőzet, de még csapadék kialakulására nem kell számítani. A hajnali órákban sokfelé lesz párás, helyenként ködös a levegő. A legalacsonyabb hajnali hőmérsékletek +5, +8 fok között alakulnak, a kora délutáni órákra 16-18 fokig emelkedik a hőmérséklet. Vasárnap borongós, gyakran felhős lesz az ég, és Heves megye területén sokfelé esőkre, záporokra számíthatunk, enyhe lesz az éjszaka, 7-10 fok közötti minimum-hőmérsékletek valószínű- ek. A legmagasabb nappali hőmérsékletek 13-15 fok között alakulnak. A jövő hét időjárásáról: a következő hét első felében folytatódik a felhős idő. Gyakorta lesz erősen felhős az ég, és többször alakul ki záporeső, eső. Helyenként jelentős mennyiségű csapadék is várható. Számottevő időjárás-változásra a hét legvégén lehet számítani, kevesebb lesz a felhő, több a napsütés. A hét végén erősödik az éjszakai lehűlés. Az Egri Városi Természetjáró Bizottság szombaton Diviaczky Gyula-e mléktúrát szervez a Bükkbe, amelynek hossza tíz kilométer, állomásai: Szilvásvárad — Bácsó-völgy — Diviaczky- forrás — Bácsó-kert — Kelemenszéke — Katonasírok — Gyári tó — Bélapátfalva. Az érdeklődőket Gyulai István és Martus Ferenc reggel, negyed nyolckor várja az Egervár vasúti megállóban. A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor természetjáró szakosztálya Szilvásváradtól a Katonasírokig csatlakozik az emléktúrához, majd onnan egy 16 kilométeres táv következik. A résztvevőket Czeglédi Tiborné kalauzolja majd a következő megállókhoz: Katonasírok — Mária út — Sza- lajka-forrás — Erdei múzeum — Orbán-ház — Szilvásvárad. Ugyancsak ez a szakosztály vasárnap szintén a Bükkbe invitálja a természet kedvelőit, akik Nedeczey R. Attila vezetésével húsz kilométert gyalogolnak majd, csodálatos környezetben: Szilvásvárad — Szalajka-völgy — Horotna-völgy — őr kő — Bélkőnyak — Bivalyorom — Já- nosháza — Felsőtárkány. Indulás 7.15-kor az Egervár vasúti megállóhelyről. * A szombathelyi Thirring Gusztáv Természetbarát Egyesület október 28-án első alkalommal rendezi meg 70 kilométeres teljesítménytúráját, amit 18 óra alatt kell végrehajtani. Nevezni október 10-ig lehet az OTP szombathelyi, Bejczy utcai fiókjában, a következő csekkszámlaszámon: 929. Bővebb felvilágosítást levélben a következő címen kérhetnek: Pálfi Róbert, Szombathely, KISZ u. 33. 9700 Programbörze Kiállítások, tárlatok Fáy Dezső festőművész emlékkiállításának adott otthont az egri oktatási igazgatóság. A tárlatot az MMK és a Hevesi Szemle Galériája szervezte. — A Megyei Művelődési Központban láthatók Pataki József tűzzománcai és grafikái. Ugyancsak az intézményben, a második emeleten nézhetik meg az érdeklődők Balogh István fotóit. — Jakkel Mihály erdész-faszobrász munkáiból a gyöngyösi helyőrségi klub mutat oe egy csokorravalót. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Hevesi József kántortanító és nótaszerző születésének 100. évfordulójára kétnapos ünnepséget szervez a Hevesi 1. Számú Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola és a városi művelődési központ. Ennek jegyében ma délután fél hatkor Hevesi József életének dokumentumaiból nyílik tárlat a városi művelődési központ aulájában. Szombat reggel 9 órakor ünnepélyes szentmise kezdődik a római katolikus templomban. Este hat órakor pedig nótaestre invitál a művelődési náz. Közreműködik: Solti Károly, Kalmár Magda, Szentendrei Klára, Takács Béla, Baráth Sándor, Hortobágyi Judit, Szalai Antal és népi zenekara. — Koós János ad koncertet ma este 6 órától, a füzesabonyi városi művelődési központban. A vendég Szilágyi János lesz. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Az Egri Ifjúsági Ház Játszótér elnevezésű programsorozatában — szombat délelőtt fél 11-től — az ikebana-készítés fogásaival ismerkedhetnek meg a gyerekek. Ugyanitt holnap, hat órától diszkó kezdődik. — Tinidiszkóba várják a fiatalokat szombaton délután négytől nyolcig a füzesabonyi művelődési központban. — Hasonló rendezvény lesz Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban, szombat este hét órától éjfélig. Király Sándor képei a Rudnay-teremben Minden egyéniség — a maga olykor végletes eszközeivel, jelrendszerével kifejezi azt a lényeget, amit sorsaként él meg és hordoz is haláláig. Ebben a kiállítási anyagban Király Sándor bizarr formák, megoldások segítségével „kiadja” azt a sérülékeny valakit, önmagát, ahogyan megéli ezt a világot, ezt a századot, és azt a sorsot, amitől el nem szabadulhat. Élményei nem véletlenül úgy törnek fel, válnak alakzatokká, ahogyan leképezi. Akár ijesztő is lehet az a bizonytalanság, az a szaggatottság, a felelemnek és megsebzettsegnek az az elbeszélése, amely munkája lényegét hordozza, kifejezi. Mindezt a háttérként és környezetként megjelenő rettenetét feloldja, ellentetelezi, harmóniára változtatja egy szép arc, ártatlan tekintet, netán a tépettségbe szinte belehullani látszó varázsos akt, a női test, egyáltalán a test ritmusával. Kitörés és Fintor, Védtelenül és Igézet, Ünnep és Sodrás állnak itt a képek alatt, és mi érezzük azt a fojtogató kényszert, hogy a művész nem tudja elszakítani önmagát attól a felháborító bántalomtól, amely kikezdte idegrendszerét, elrabolta nyugalmát. Mert ezeken a képeken nyugalom sehol, mindenütt az a drámai feszültség uralkodik, amely az első látásra rabul ejti a szemlélőt. Gyermeki ártatlanságot sejtünk itt szenvedni, mert a művész belenőhet a férfikorba, ha álmai után futkos, ha a korai sebek nem hagyják nyugodni, akkor ilyen megrázó manifesztu- mokat ad ki a kezéből.
