Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-31 / 258. szám
POLITIKAI NAPILAP VAN VÁLSÁG VAGY NINCS? „A tejen és a kenyéren kívül minden élelmiszer szabadáras lesz... El fog szabadulni a pokol." (3. oldal> NEMZETI ÖNCSONKÍTÁS ELFELEJTENI... „... ők önként adják az életüket...” (4. oldal) MEGYEI LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG Tömörül az élmezőny (1. Bélapátfalva, 2. Tamale lesz, 3. Recsk.) (6. oldal) HÉTVÉGE AZ UTAKON „... nekiütközött... felbomlt... áttért az úttest bal oldalára...” (fi. oldal) Szűrös Mátyás belga politikust fogadott Szűrös Mátyás ideiglenes köz- társasági elnök a Parlamentben hétfőn fogadta Guy Spitaels-t, a belga Szocialista Párt elnökét és kíséretét. Szűrös Mátyás a belga politikusok kérésére áttekintést adott a Magyarországon végbemenő politikai, társadalmi változásokról, a demokratizálódási folyamatokról. A megbeszélésen jelen volt Willem Verkommen, a Belga Királyság budapesti nagykövete. (MTI) Köszönetnyilvánítás Ezúton mondok köszönetét azoknak a honfitársaimnak és külföldi személyeknek, akik a Magyar Köztársaság kikiáltása, illetve ideiglenes elnökévé történt megbízatásom alkalmából jókívánságaikat és üdvözletüket küldték címemre — dr. Szűrös Mátyás. Kiállítás Budapest után Egerben — A spektrométertől a lézeres nyomdai szerkesztőberendezésig — 17 szovjet — magyar közös vállalat A gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésről Alig néhány hete volt 40 esztendeje annak, hogy aláírták a magyar — szovjet tudományos és műszaki együttműködési szerződést. Negyedszázada pedig annak, hogy megalakult a kormányközi vegyes bizottság. Ezek alkalmából október 10. és 20. között Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában rendeztek kiállítást az együttműködés négy évtizedes eredményeit szemléltetve. Ezt a bemutatót láthatják az érdeklődők hétfőtől november 9-ig Egerben, az oktatási igazgatóságon. A megnyitó előtt délelőtt a kiállítás színhelyén sajtótájékoztatót tartott Mitrofanov Vaszilij Vladimirovics, a Szovjetunió Tudományos-Műszaki Állandó Bizottságának főtanácsadója és Kosztyucsenko Nyikolaj Vlagyi- mirovics, a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatója. Hangoztatták, hogy hazánkból 25, a baráti országból pedig 22 minisztérium vett részt a kiállítás megszervezésében. A bemutatón 700 kiállítási tárgy látható, amelyek felölelik a kutatási, a gépipari, a számítástechnikai, elektronikai, energetikai, kohászati, vegyipari és petrolkémiai, híradástechnikai, közlekedési, orvosi, műszeripari, mező- gazdasági és élelmiszer-ipari együttműködés eredményeit. Többek között bemutatják a Tünde spektrométert, a fémforgácsolásban használható lézeres berendezést és azt az eszközrendszert, amellyel különlegesen tiszta technológiai víz állítható elő. A jelenlevő újságírók azt is megtudhatták, hogy az együttműködések eredményeként 17 vegyes vállalat működik már, s újabb 5 létrehozását tervezik. Délután 3 órakor az Egri II. Sz. Általános Iskola gyermekkórusának rövid műsora vezette be az ünnepi megnyitót. Ezt követően dr. Vasas Joachim, az MSZP Heves Megyei Intéző Bizottságának tagja a rendező szervezetek nevében köszöntötte a résztvevőket. A kiállítást Bodra- sov Alekszej Alekszejevics, a Szovjetunió magyarországi nagykövetének első számú gazdasági tanácsadója nyitotta meg. Méltatta a két nép barátságát, a gazdasági, műszaki-tudományos együttműködés eddigi eredményeit, és a további kapcsolatok elmélyítésére biztatott. A kiállítás naponta délelőtt 10-től este 6 óráig tekinthető meg, november 9-ig. Részlet a népgazdaság elektronizálását bemutató sarokból (Fotó: Pesti Erzsébet) Erk önálló lett Lapunk szombati számában cikk jelent meg arról, hogy bár Erk lakossága a megtartott népszavazáson 95 százalékos többséggel az önállóságra voksolt, a Belügyminisztérium illetékes főosztálya különböző indokokra hivatkozva nem vitte az ügyet az Elnöki Tanács elé: mondván, várják meg a majdani helyi és ön- kormányzati törvényt. A megyei tanács vezetői — Schmidt Rezső tanácselnök, valamint dr. Jakab István vb-titkár — nem tudták elfogadni ezt az álláspontot, már csak azért sem, mert már minden előkészület megtörtént a kiválás érdekében. Ez az alapállás és a minisztériummal folytatott konzultációk vezettek arra, hogy a szeptember 11-i elutasító levél ellenére októberben mégis az Elnöki Tanács elé került Erk és Tarnaörs szétválásának témája. Ennek folytán örömmel adhatjuk hírül, hogy — 1990. január 1 -jei határidővel — elrendelték az önálló községi tanács szervezését mind Erken, mind pedig Tarnaörsön. Az önállósodási törekvéseket tehát — némi huzavona után — végül is siker koronázta. A földtörvény módosításáról tárgyaltak Elfogadták az Állami Számvevőszékről és a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatokat Megkezdte munkáját az Országgyűlés Hétfőn délelőtt megkezdődött az Országgyűlés októberi — kétnaposra tervezett — ülésszaka. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke tájékoztatta a képviselőket, hogy dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.) lemondott mandátumáról; ezt az Országgyűlés tudomásul vette. Bejelentette, hogy 16 képviselő nyújtott be interpellációt, és hét képviselő intézett kérdést a kormány tagjaihoz. Tájékoztatta a képviselőket arról is, hogy mi lett a sorsuk azoknak a júniusi, illetve szeptemberi ülésszakon elhangzott interpellációknak, amelyekre adott válaszokat az Országgyűlés nem fogadta el. Ezekkel jelenleg az illetékes országgyűlési bizottságok foglalkoznak, s egy részük vizsgálatával már végeztek is. Az ezekről készült jelentéseket eljuttatták a képviselőknek. Több interpelláció bizottsági vizsgálata azonban további időt igénye!. Az ülésszak tárgysorozatának megállapítása keretében először arról döntöttek a képviselők, napirendre tűzzék-e Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese önálló indítványát. A képviselő azt javasolta, hogy a Parlament november 9-ét nyilvánítsa a minőség napjává. Az elnöklő Fodor István elmondotta, hogy Magyarországon számos, a társadalom szélesebb vagy szűkebb körét érintő nemzetközi nap nyert polgárjogot, azonban ezek egyike sem igényelte a Parlament döntését. A képviselők az indítvány napirendre tűzését nem támogatták. Ezután Fodor István bejelcn- tette, hogy Roszik Grabor (Pest m., 4. vk.) evangélikus lelkész önálló indítványt nyújtott be, szorgalmazva a Polgári Törvény- könyv módosítását. Azt javasolta, hogy szüntessék meg az alapítvány és a közérdekű kötelezettségvállalás államigazgatási felügyeletét: az alapítványok bejegyzése és megszüntetése bírósági hatáskörbe kerüljön. (Fotó: Perl Márton) Az indítványt Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter indokoltnak tartotta, ám szerinte nem annyira sürgős, hogy az októberi ülésen tűzzék napirendre. A képviselők úgy döntöttek, hogy az Országgyűlés a képviselői indítványt a novemberi ülésszakon tárgyalja'meg. Ezután elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság felállítása. 2. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 3. A földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 4. A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 5. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 6. Népszavazás elrendelése az állampolgárok kezdeményezésére négy kérdésben. 7. Népszavazás elrendelése a kormány kezdeményezésére a Magyar Köztársaság címeréről. 8. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalása. 9. A nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámold megtárgyalása. 10. Személyi javaslatok. 11. Interpellációk, kérdések. A tárgysorozat elfogadása után következett az Alkotmány - bíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság létrehozása. A Parlament tényleges politikai megosztottságát figyelembe véve az elnök — a parlamenti képviselettel rendelkező pártok javaslata alapján — ajánlotta, hogy a jelölőbizottság elnökévé dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) független képviselőt vá- (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti: . ■ ■ ---------------_ _______ : ------B ősi „ vízmércé” Személycsere történt a Parlament elnöki pulpitusán. Miután dr. Szűrös Mátyás, az ideiglenes köztársasági elnöki tisztet tölti be — ettől függetlenül ott ül a képviselői széksorokban —, dr. Fodor István eddigi alelnök a „háznagy”. Pontban tíz órakor kívánt jó munkát az alig több mint egy hete felfüggesztett ülésszak folytatásához. A számítógépes jelenléti ív szerint az Ország- gyűlés határozatképes: 329 képviselő van jelen, 49-en hiányoznak. * Az utóbbi két ülésszakról távol volt a hatvani képviselőnő Nagy Józsefnéis, akit ágyhoz kötött a betegsége. Amikor tegnap reggel megérkezett, képviselő- társait azzal köszöntötte, hogy nem jött üres kézzel, interpellálni kíván a miniszterelnökhöz, a hatvani internáltak rehabilitálása „tárgyában.” — Egy csúnya visszérgyulla- dás utáni trombózissal kerültem kórházba, illetve betegállományba — mondta. — Ágyhoz kötve is figyelemmel kísértem azonban az Országgyűlés munkáját, hiszen a televízió szinte mindent a szobába hozott. Jó érzés volt tapasztalni, hogy ma már nem érheti bírálat a korábban „bohóckodásnak” nevezett szavazásokat, amelyek gyorsak, korrektek voltak. — A napirend szerint interpellációt nyújtott be... — A nyáron kerestek meg a hatvani vasutascsaládok, s támogatást kértek az ügyhöz, amely az 1950 — 51-es internálásukkal függ összee. Azt szeretném elérni, hogy a kártérítésre vállalkozó városi tanács kapjon anyagi segítséget a rehabilitáláshoz, s hogy az érintett nyugdíjasokra ne vonatkozzék a tervezett lakbér- emelés, valamint, hogy valamennyien kapjanak orvosi könyvet, ezzel lehetőséget az ingyenes betegellátásra... * Jóleső érzéssel jegyezte fel a tudósító, hogy ismét elismerték megyénk képviselőinek tevékenységét. Ezúttal azzal, hogy a független képviselők jelöltjét, Árvái Lászlónét beválasztották az Alkotmánybíróság tagjait jelölő parlamenti bizottságba. Mint ismeretes, ennek a bizottságnak a javaslatára dönt az Országgyűlés az esztergomi székhelyű Álkotmánybíróság első öt tagjának személyéről. A további tíz bírósági tag megválasztása már az új Országgyűlés feladata lesz. * A házelnök bejelentette: — Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat megtárgyalása következik. A törvényjavaslat előadója: dr. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke. Ezzel megkezdődött az immár harmadjára — az előzőekben időhiány miatt napolták el — napirendre tűzött, országos jelentőségű téma vitája. Ebben másodikként kapott szót megyénk 4-es számú választókerületének képviselője, Barta Alajos. Beszéde előtt mondta: — A választóimmal való beszélgetések érlelték meg bennem ezt a felszólalást, ugyanis az emberek ma már kíváncsiak, mire is költik az adóforintjaikat. Köztudott, hogy a költségvetés kétharmadát az adó teszi ki, s ez jelentős összeg. Nos, az nem járható út a továbbiakban, hogy a Pénzügyminisztérium saját magát ellenőrzi... Ebből fakadhatott, hogy országos botránytéma lett a beszédemben is példaként hozott Lóránt utcai házépítés. Szükség van tehát a változó körülményeink között a számvevőszék tevékenységére, de — mint utalok is rá — létrehozása számos, nem kis horderejű részkérdést is felvet majd. * Már az ülésszak első napjára rányomta bélyegét a „nagy téma”: a vízlépcső. Egyik-másik képviselő — mint gigászi kölöncöt — hatalmasra dagadt táskájában cipeli a bős — nagymarosi dokumentumköteget, amiből a legutóbbi adag sem kevesebb hét és fél kilogrammnál... Nagy Endrénével arról váltottam szót, hogy amikor legutóbb beszélgettünk a Duna menti „közjátékról”, az álmatlan éjszakáit emlegette. — Ezek azóta is megmaradtak — mondta. — Nem tudtam, s ma sem tudom, hogy amikor döntök, melyik ujjam fáj jobban. annak idején — konzultálva a szintén kétségek között vergődő választóimmal — nem lelkesedve, de igennel szavaztam az építést illetően. Talán ennek a „kétségek közötti” helyzetnek köszönhető, hogy választóim közül senki sem kérte számon rajtam az igenlő voksot... Ebben a kérdésben egyébként a Grósz-kor- mánynak már tavalyelőtt, júniusban állást kellett volna foglalnia, s a Parlamentnek bejelentenie ezt tudomásulvételre. De akkor átruházták a felelősséget az Országgyűlésre. — 5 mit vár most? — Hogy tisztázódjék végre a szerepünk... Ugyanis eddig az történt, hogy minden ülésszakon megcáfolták, cáfoltatták az előző döntéseket. Egyszer azt mondták, nincs pénzünk a megvalósításra, most, hogy lesz erőnk az eddigi környezeti károsodások visszafordítására. Úgy tudtuk eddig, hogy nem tudunk eleget tenni az erőmű nélkül az energiaprogramnak, most úgy számoltak, hogy nem gond Bős — Nagymaros kiesése... Nagyon várom hát a miniszterelnök expozéját, hogy milyen támpontot nyújt. Szívem szerint felhatalmazom a kormányt a mostani nemzetközi egyezmények módosítására, de úgy érzem, hogy az egy abszolút helyzet lesz, ha az tűnik ki mindebből: az Ország- gyűlés döntött, a kormány végrehajt, holott — a kormánynak kellene végre határozottnak lennie. Hétfőn még nem tudni, mit mutat a holnapi bősi „vízmérce”. Lehet, hogy további álmatlan éjszakákat... Szilvás István
