Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-30 / 257. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. október 30., hétfő' Mitterrand üzenete Gorbacsovhoz Mihail Gorbacsovhoz intézett üzenetet Francois Mitterrand francia köztársasági elnök a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulóján. Mitterrand méltatta a szovjet — francia kapcsolatok jelentőségét, és teljes sikert kívánt az átalakítás, a peresztrojka feladatainak megvalósításához. „Az eltelt 65 évben országaink hosszú utat tettek meg békében és háborúban, amelyben fegyverharátság fűzött össze bennünket. Franciaországnak és a Szovjetuniónak egyaránt nagy a felelőssége a békéért, Európa és az egész világ biztonságáért” — hangoztatja az üzenet, amely méltatja az együttműködés eredményeit, a szovjet — francia magas szintű párbeszéd fontosságát. ’’Őszintén kívánok teljes sikert ahhoz a nagyszabású átalakításhoz, amely országukban most folyik”— írja üzenetében a francia elnök. A semlegesek a kelet-európai reform- országokért A semleges nyugat-európai országok erőteljesebb szerepet kívánnak játszani a kelet-európai reformországokkal kialakítandó jövőbeni nyugati együttműködésben — adta értésre René Felber svájci külügyminiszter négy semleges országnak (Ausztria, Finnország, Svájc és Svédország) a svájci Yverdonb'an zajló hétvégi külügyminiszteri értekezletén. Ezen a tanácskozáson arról folyik eszmecsere, hogy a semleges országok miként bátoríthatnák a reformokat Kelet- Európában. Felber kijelentette: a semleges országok saját képviselőt kívánnak delegálni a Lengyelország és Magyarország pénzügyi támogatásának lehetőségét vizsgáló Hu- szonnégyek koordinációs bizottságába. A nyugati országok felismerték, hogy a magyar és a lengyel reformirányzat kudarca megbuktathatja Gorbacsovot is — mondta. Nem nyújthatnak olyan anyagi támogatást, mint amilyet Varsó és Budapest szeretne, de az állami szintű segélyek a becsalogatott magántőkével együtt jelentős erőforrást képezhetnek. Újabb tüntetések az NDK-ban Újabb békés demonstrációk voltak pénteken este az NDK több városában. A hagyományosan tüntető kedvű szászországi városok mellett immár az eddig csöndes mecklenburgi vidék is hallatni kezdte a hangját. A Schwerin megyében lévő Güstrow polgárai közül mintegy húszezren vonultak végig egy órán át a belvárosi utcákon. A tömeg plakátokon követelte az Új Fórum nevű ellenzéki szervezet működésének engedélyezését. A megmozdulás később a güstrowi dómban folytatódott, ahol a tüntetés szervezői egyházi és városi személyiségekkel folytattak párbeszédet a teendőkről. Karl-Marx-Stadtban mintegy tízezren tüntettek a belvárosban, a szavak után tettekre szólítva fel az ország vezetőit. A békés megmozdulás előtt a város főpolgármestere 25 személlyel — köztük egyházi tisztségviselőkkel és az Uj Fórum képviselőivel — tárgyalt a városházán a polgárokat érintő problémákról. Drezdában 12 ezer tüntető követelte a jogállamiság feltételeinek megvalósítását, a hónap elején lezajlott tüntetések résztvevőinek terhére elkövetett rendőri túlkapások maradéktalan föltárását és a felelősök megbüntetését. A Halle megyei Saalfeld lakói közül nyolcezren vonultak föl égő gyertyákkal és transzparensekkel a járási székhely utcáin. A megmozdulás a főtéren szervezett párbeszédbe torkollott; ezen a polgármester, a járási NSZEP- bizottság és a városi tanács képviselői válaszoltak a polgárok kérdéseire. Lauchhammer (Cottbus megye) piacterén 3500-an gyűltek össze péntek este. A hivatalos szervek képviselőivel folytatott vitában elsősorban a szénbányászati vidék környezetvédelmével, valamint a lakáselosztással kapcsolatos témák kaptak helyet. (MTI) Thatcher: „Nem fogok lemondani..” „Nem fogok lemondani, és meg fogom nyerni a következő választásokat” — jelentette ki Margaret Thatcherbnt miniszter- elnök a csütörtökön este kirobbant kormányválságról adott első nyilatkozatában a Daily Express munkatársának. Thatcher asszony sajnálkozását fejezte ki pénzügyminiszterének „elvesztése” miatt, de a leghatározottabban elutasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint „tekintélyuralmi vezetési stílusa” idézte elő egy évtizedes kormányzása legsúlyosabb politikai-bizalmi válságát. „Hogyan is változtathatnám meg Margaret Thatchert? Az vagyok, aki vagyok. Azért jutottam erre a helyre, mert kiálltam bizonyos dolgokért, mert hittem bizonyos dolgokban. Soha nem inogtam meg, és nem is fogok” — válaszolta a miniszterelnök-asz- szony arra a kérdésre, vajon a bírálatok hatására változtat-e magatartásán. Megjegyezte, természetesen szeretné, ha jobb sajtója lenne, de — mint mondotta — ’’aki kiáll a tűz vonalba, az ne panaszkodjék, ha lőnek rá, ám amazok se panaszkodjanak, ha visszalőnek rájuk”. „Ugyan, kik azok, aki most azt mondják, hogy nekem végem van? Kik azok, akik széljárás szerint változtatják politikájukat?” — tette fel a kérdést Thatcher asszony a lemondását követelő ellenzéki politikusokra utalva. „Megnyerem a következő választásokat, mert mindaz, amit én mondok, teljes összhangban van az emberek legmélyebb érzéseivel” — jelentette ki a brit kormányfő. A Daily Express munkatársa a miniszterelnök exkluzív nyilatkozatához hozzáfűzi: „Thatcher asszony túlélte politikai pályafutása legrosszabb napját. Ámde ahhoz, hogy túlélje a következő általános választásokat is, Margaret Thatchernek a lehetetlent kell végrehajtania: úgy kell látnia önmagát, ahogyan túlságosan sokan mások látják őt. ” (MTI) A lett ellenzék / A szovjet hadsereg ellen „A lett nem hivatalos szervezetek összehangolt propaganda- kampányt indítottak a szovjet hadsereg ellen” — olvasható a Kraszrtaja Zvezdában, a szovjet honvédelmi minisztérium lapjában. A szombati lapszámban a rigai tudósító „a hadsereg ellen uszító” utcai gyűlésekről, újságcikkekről, falragaszokról számol be. Az ellenzékiek (szovjet szó- használat szerint nem hivatalos szervezetek) a tudósítás szerint arra akarják rávenni a lett fiatalokat, hogy ne engedelmeskedjenek a hadsereg behívóparancsának. A „propagandakampány” tartalmát így adja vissza a cikk írója: a nem hivatalos szervezetek felpanaszolják, hogy a behívott lett fiatalokat elviszik hazájuktól (Lettországtól) távolra. „Idegen, nem ritkán ellenséges környezetben kell szolgálniuk, ahol gyakran vannak kitéve megaláztatásoknak és bántalmazásnak. Ezért nem ritkaság körükben az öngyilkosság és a szökés.” A cikk szerint a kampányt az őszi behívásokhoz időzítették. Polgári engedetlenséget akartak szítani, de nem érték el céljukat. A sorozások és a bevonulások rendben megtörténtek Lettország területén. Csupán hét fiatal tagadta meg a katonai szolgálatot. Mindnyájuk ellen eljárást indít az ügyészség. Egy szolgálatmegtagadó érveit is idézi a rigai tudósító: eszerint az illető kijelentette, hogy ellenkezne meggyőződésével abban a hadseregben szolgálni, amelynek „a lelkén szárad Lettország 1940-es megszállása és bekebelezése, az 1956-os magyarországi beavatkozás, a prágai tavasz elfojtása és Afganisztán”. A cikk beszámol arról is, hogy lett sorkötelesek szülei nagy számban írtak leveleket a köztársasági kiegészítő parancsnokságra, követelvén, hogy fiaikat kizárólag Lettországon belüli szolgálatra vezényeljék. A honvédelmi minisztérium számot vet az igényekkel: a lehetőségekhez mérten igyekszik lett fiatalokat a balti katonai körzetbe, illetve legalább a Szovjetunió európai részére vezényelni... Ma kezdődik v Az Országgyűlés kétnapos ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) most, akár a későbbiekben — lehetetlen helyzetbe kényszerítheti a törvényhozást. A népszavazás és az elnökválasztás kiírása kérdések végeláthatatlan sorozatát indította el, mind újabb szempontok merültek és merülnek fel a megoldási lehetőségek mérlegelésekor, olyan bonyolult politikai és jogi labirintust építve, amelyből aligha található meg a kivezető út — vélik sokan. A képviselőknek arra kell válaszolniuk: egy időben, avagy külön-külön tartsák-e meg a népszavazást és a köztársaságiel- nök-választást; milyen kérdésekben döntsön a nép? A jogászok között zajló vita azon alapszik: egyáltalán szük- séges-e népszavazás elrendelése az elnökválasztás kitűzéséről. A tagadó álláspont képviselői abból indulnak ki, hogy a népszavazásról szóló törvény egyik tilalma értelmében népszavazást nem lehet elrendelni az Ország- gyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. A köztársa- ságielnök-választás kitűzése, illetve annak következménye pedig e tilalom alá esik. A népszavazás megtartása mellett állást foglalók szerint viszont az elnök- választás kitűzése semmiképpen sem tekinthető személyi kérdésnek, ezért a hatályos jogszabályok értelmében ki kell írni a népszavazást. Többféle vélemény vált ismeretessé a népszavazás, illetve a választás időpontjáról is. Vannak, akik szerint mindkettőt azonos időpontban kellene megtartani, különben a köztársasági elnök megválasztására az idén már nem kerülhet sor. Ez viszont azt a veszélyt rejti magában, hogy a népszavazáson a választópolgárok úgy döntenek: az új parlament válasszon köztársasági elnököt, de — biztos, ami biztos alapon — mégis voksolnak valamelyik elnökjelöltre. Mások úgy vélekednek, hogy időben elkülönülten, a népszavazás eredményének ismeretében lenne helyes választani. Ám sokak előérzete szerint a köztársaságielnök-vá- lasztás legalább kétfordulós lesz, s így számukra valószínűtlennek tűnik, hogy a választópolgárok háromszor is elmennek szavazni. Első pillantásra technikai jellegűnek tűnik, árú alapvetően tartalmi kérdés, hogy a népszavazáskor hány szavazócédulát kell a választópolgár kezébe adni, és azon vagy azokon mi szerepeljen. Az SZDSZ már ismert négy kérdése mellett ugyanis a kormány javasolta és az Ország- gyűlés elfogadta a címer és a nemzeti ünnep ilyetén kiválasztását is. Azaz: a népszavazáskor hat kérdésre kellene válaszolni, s emellett hetedikként dönteni a köztársasági elnök személyéről. Vannak, akik arra figyelmeztetnek: minél több a kérdés, annál nagyobb a tévedés lehetősége, s ennek következtében az érvénytelen szavazatok is megsokszorozódhatnak. Van olyan javaslat, hogy a népszavazáson csak három — a köztársaságielnök-választással, a címerrel és a nemzeti ünneppel kapcsolatos — kérdésre válaszoljanak az állampolgárok, s szavazzanak a köztársaságielnökjelöltek valamelyikére is. A SZDSZ többi kérdésében pedig későbbi időpontban rendezzenek népszavazást. Jó néhányan — ezzel ellentétben — úgy vélekednek, hogy valamennyi kérdésben ki kell írni a népszavazást. Felvetődött már az a lehetőség is, hogy most csak az országgyűlési képviselő-választásokat írják ki, hiszen ez esetben a választás előtt és után 3 hónappal nem lehet népszavazást tartani. Többek meggyőződése szerint azonban ez a joggal való visszaélés, etikai és politikai szempontból is elfogadhatatlan döntés lenne, mivel nemcsak a köztársasági elnök, hanem a szabadon választott új parlament legitimitását is megkérdőjelezhetné. Számos képviselő meggyőződése: bárhogyan dönt is az Országgyűlés, a választópolgárokat már most fel kell világosítani arról, hogy a jelenleg hatályos törvények szerint kizárólag ez alkalommal van lehetőségük a köz- társasági elnök megválasztására az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással. A másik téma, amely — különösen az utóbbi hónapokban — igencsak felkorbácsolta az indulatokat: Bős — Nagymaros ügye. A kétoldalú tárgyalások és a hazai viták középpontjában álló beruházással kapcsolatos államközi szerződést a kormány módosítani kívánja, akár egyoldalúan is, s ehhez az Országgyűlés felhatalmazását kéri. Az amúgy sem könnyű döntést tovább nehezíti: Nagy Sándor országos listán megválasztott képviselő aláírásokat gyűjt a Parlament tagjainak körében azon javaslatának támogatására, hogy az Ország- gyűlés ne vállalja át e kérdésben a döntés felelősségét. Bízza azt a kormányra, és kérjen részletes, a döntés indokait közérthetően összefoglaló jelentést. Előfordulhat, hogy ezen az ülésszakon bizalmatlansági indítványt is előterjesztenek. Számos képviselő ugyanis elfogadhatatlannak tartja azt a visszás helyzetet, hogy a kormány álláspontjával szembehelyezkedik a szakminisztérium. A szocialista integráció átalakításáról is tárgyaltak Véget ért a KGST VB Szombaton Moszkvában véget ért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának csütörtökön megnyílt 132. ülése. A tanácskozáson a Magyar Köztársaságot Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes képviselte. Az ülésen áttekintették a KGST 45. ülésszakának előkészítésével összefüggő kérdéseket, az ülésszak elé terjesztendő dokumentumok tervezetét, egyebek között az együttműködés mechanizmusának és a szocialista integrációnak az átalakításáról szóló koncepciót. Foglalkoztak a számítástechnikai együttműködés helyzetével is. Mint megállapították, az erről szóló megállapodásban részt vevők között a mostani ötéves tervidőszakban bővültek a kölcsönös szállítások, nagyobb lett az ilyen termékek választéka. Ugyanakkor megjegyezték, hogy sok számítástechnikai eszköz esetében a műszaki színvonal elmarad a világszínvonaltól. A résztvevők áttekintették a KGST 2010-ig szóló környezet- védelmi stratégiáját is. Megbízták a KGST szerveit, hogy a jövő év közepéig dolgozzák ki a stratégia megvalósításának konkrét programját, s tegyenek javaslatot a környezetvédelmi eszközök, berendezések gyártásában megvalósítandó együttműködésre. Szó volt a vb-ülésen a KGST és nemzetközi szervezetek együttműködéséről, s áttekintették a Nicaraguával 1983-ban aláírt együttműködési megállapodás szellemében a kapcsolatok jövőbeni kilátásait is. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a KGST jövő évi költség- vetését, majd úgy határozott, hogy a KGST hivatalos dokumentumainak közzétételére, a KGST tevékenységének bemutatására a szervezet hivatalos kiadványaként megjelenteti a KGST-közlönyt. Egységes piac, vámunió, szabadkereskedelmi övezetek — ezek a KGST-ben egyre gyakrabban megfogalmazódó progresz- szív igények, amelyek egy valóban működő integrációs rendszer távlatait rajzolják föl a tagországok előtt. — Nemzeti piacok nélkül nem létezhet nemzetközi piac. Előbb nemzeti keretek között kell kialakítani a valós értékviszonyokat, a reális árakat. Csak ezek után alakulhatnak ki a reális vámok, s csak ezt követheti a vámkorlátokat lebontó vámunió létrehozása — jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. Hazánk állandó KGST- képviselője a szervezet vb-ülése alkalmából nyilatkozott az MTI moszkvai tudósítójának. Nem lehet szó egyesített piacról, amíg maguk a piacok nem léteznek. A tagországokban legfeljebb a szándék szintjén vannak piacok, s még Magyarországon is csupán félpiaci viszonyokról beszélhetünk. A szabadkereskedelmi övezetek léte feltételezi a tényleges kereskedelmet, amely nem államközi, hanem vállalatok közötti megállapodásokra épül. Magyarország fő törekvése a KGST-n belül — összegezte e téma kapcsán gondolatait Medgyessy Péter — nem a meglévő integráció erősítése, hiszen ez a piaci alapok nélkül nem működőképes. Célunk a valódi piacokra épülő integráció kiépítése. Mára világossá vált az egyes tagországok által járt utak különbözősége, mivel nincs a szervezetnek semmilyen adminisztratív kényszerítő ereje, s a demokratikusabb légkör láthatóvá teszi az egyéni utak keresését. A MÁV 1 Miskolci Igazgatósága vasútépítőkarbantartó munkás (pályamunkás) munkakörbe felvételt hirdet 18. életévüket betöltött férfiak részére. A pályamunkás feladata: a vasúti vágány karbantartása. Kereseti lehetőség: 6.000-7.000 Ft/hó. Kedvezményeink: — A dolgozó és családtagjai részére a MÁ V vonalain díjmentes utazás, — külföldi utazáshoz évenként szabadjegy, — napi egyszeri meleg étkezés, — munka- és védőruha ellátás. Jelentkezni lehet: a Hatvan-salgótarjáni Pályafenntartási Főnökség és a Hatvan-füzesabonyi Pályafenntartási Főnökség Munkaügyi Csoportjánál, Hatvan MÁ V-állomás, valamint a főpályamesteri szakaszok irodahelyiségeiben: Isaszeg Aszód Salgótarján-külső Jászboldogháza Gödöllő Vámosgyörk Kál-Kápolna Recsk-Parád Füzesabony Eger Szilvásvárad ^ ' S
