Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-28 / 256. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. október 28., szombat NEPUJSÁG-HETVEGE 9. Ünnepi készülődés Még két év, és elérkezik Ame­rika felfedezésének ötszázadik évfordulója. Ismert, hogy a hires genovai hajós, Kolumbusz 1492. október 12-én lépett Amerika földjére, pontosabban a Baha- ma-szigetcsoport egyikére, ame­lyet San Salvadornak nevezett el. Maga Kolumbusz négyszer járt Amerikában, de jóformán csak a nyugat-indiai szigeteket és kör­nyékét láthatta meg, s végig azt hitte, hogy Kelet-India partjai mellett van, amiért is a bennszü­lötteket indusoknak nevezte. Számos hír érkezik máris világ­szerte a közelgő évforduló ün­neplésének terveiről. Nem ér­dektelen ezért visszapillantani, hogyan ünnepelte a világ — száz évvel ezelőtt — a négyszázadik évfordulót. Mindenesetre 1892 szeptem­berében — októberében Európa és Amerika népei versenyző buzgalommal ünnepeltek. A spanyol kormány Madridban Kolumbusz emlékének tisztele­tére szeptember 12-től decem­ber 30-ig történelmi kiállítást rendezett, Amerikára vonatkozó emlékekkel. A Huelvához közel fekvő de la Rabida kolostor (melynek barátjai Kolumbuszt szándékában bátorították) ha­sonló ünnepélynek volt a színhe­lye. Huelvában leleplezték Ko­lumbusz szobrát, és a királynő, valamint az idegen hajórajok tá­bornagyai előtt történelmi dísz­menetet rendeztek. Ugyanitt tar­totta gyűlését az amerikanista kongresszus. Lisszabonban az orientalista egyesület rendezte X. nagygyűlését. Genua kikötő­jében szeptember 18. és 25. kö­zött az európai és amerikai álla­mok részéről kiküldött hajórajok gyűltek össze; megjelent a királyi udvar is. Ez alkalommal adták elő Franchetti pazar fénnyel kiál­lított űj operáját, amelynek hőse Kolumbusz. Az olasz földrajzi társulat Spanyolországban megépítették Kolumbusz vezérhajója, a Santa Maria élethű mását. Az 500. évfordulón megismétli útját az Atlan­ti-óceánon. (MTI — Külföldi Képszerkesztőség) ugyanekkor tartotta meg I. ala­kuló ülését, a nemzetközi bota­nikai társulat pedig rendes évi gyűlését rendezte meg. Ünnepi beszédekben és felolvasásokban sem volt hiány. A bécsi tudomá­nyos akadémia és a földrajzi tár­sulat, nemkülönben a magyar történelmi társulat felelevenítet­ték Kolumbusz érdemeit. A tör­téneti társulat gyűlésén Szilágyi Sándor az egyetemi könyvtárban őrzött több egykorú becses leve­let és térképet mutatott be, így Amerigo Vespuccinak 1504-ben kelt fontos levelét és egy 1505- ben nyomtatott német újságot. A Földrajzi közlemények Lóczy Lajos földrajztudós, professzor tollából hozott alkalmi cikket. A berlini Gesellschaft für Erkunde nagybecsű művet adott ki ez al­kalomra, amely Amerikára vo­natkozó ritka térképeket tartal­mazott; a német császár 15 000 márkával járult a költségek fede­zéséhez. Az óceánon túl minden város­nak megvolt az ünnepe. New Yorkban leleplezték Kolumbusz szobrát, és díszmeneteket ren­deztek. Chicagóban pedig fel­avatták a jubileumra tervezett vi­lágkiállítás épületét. Figyelmes televízió A japán Toshiba cég új kísérleti televíziókészülé­két beprogramozhatják, hogy éjszaka önműködő­en kikapcsoljon, reggel pedig újra bekapcsoljon. Mindehhez még mesterséges hímgon jó éjszakát is kíván, bekapcsoláskor pedig jó reggelt. Ültrahan- gos érzékelő vigyáz a nézőre, ha túlságosan közel ül a készülékhez. Emberhangon megszólal: vigyáz­zon a szemeire, túlságosan közel ül a készülékhez. Ha az érzékelő nem érzékel nézőt a képernyő előtt, kijelenti, hogy kikapcsol — és meg is teszi. Ha pedig valaki túlságosan hangosan hallgatja a készülékét, megszólal: legyen tekintettel a szomszédokra, hal- kítsa le a készüléket. A fejüket a mellükhöz nyomják Csikóhalak násztánca Első pillanatban a csikóhalat nem is néznénk halnak. Feje in­kább a sakkjáték ló bábujához hasonlít, elöl csőszerű ormány­ban folytatódik, végén szelep- szerűen záródó kicsi szájjal. Ez az alig gyermekarasznyi állatka az egyetlen hal a világon, amely­nek nyaka is van. Testét nem pik­kelyek fedik, hanem csontla­pocskák. Farka sem a szokott halfarok, hanem inkább a gyík farkához hasonlít, és kapaszko­dásra szolgál. Nem is szívesen úszik, inkább rátekeri a farkát' valamilyen tengerparti vízinö^ vényre, rajta ülve lesi a közelébe vetődő apró rákokat és más ten­geri állatokat. Két szemét egy­mástól függetlenül forgatja, szá­ját hirtelen kitátja, s fejét hátra­rántva szippantja be zsákmá­nyát. Törzsét 11, farkát 35-40 gerinces szélű gyűrű védi. Érdekes a tengeri csikó szapo­rodási módja. A hím farkának al­só felén egy költőtáska van, amely csak az ikrák befogadásá­ra vagy az ivadékok kibocsátása alkalmával nyílik ki. Az ívás kez­detekor az állatok maguk alá hú­zott farokkal ide-oda úszkálnak az aljzaton. A hím a mellére szo­rítja fejét, s törzsének oldalai erősen kivilágosodnak. A szín ilyen elhalványodása egyébként minden más izgalomtól is bekö­vetkezik (zsákmányolás, ivadék kibocsátása). A tengeri csikók a nászuk megkezdésekor időnként egy­máshoz úsznak, majd ismét szét­válnak. A nászra készülők gyak­ran átfogják egymást a farkuk végénél. A „menyasszonyt” ke­resők végül is napokig tartó „la- kodalmi”‘táncba, körhintaúszás­ba kezdenek. Egymást kerülget­ve felfelé úsznak. Eközen „szi­vattyúznak” is, amitől a költőtás­ka egyre jobban felfúvódik. A nászjáték kezdetén egyik fél sem igyekszik uralkodni a másik fe­lett, a játék kezdeményezője mind a nőstény, mind a hím le­het. Amikor a szaporodást óhaj­tó két fél már egymásra talált, ak­kor farkukat az aljzaton végig­csúsztatva úsznak egymás mel­lett. Egyszer balra, másszor jobbra hajolnak, végül átfogják egymást a testük végével, s a fe­jüket a mellükhöz nyomják. Mind a ketten addig úsznak kör­hintázva felfelé a víz színére, amíg csak a „koronájuk” ki nem látszik a vízből. Ezután V alak­ban egymás felé hajolnak, vagyis a hím igyekszik a nőstény ivar- szemölcsét a költőtáskájának a nyílásához illeszteni. Ez az elbá­joló szerelmi játék többszöri fel- és alámerülés kíséretében megis­métlődik. Még ha a két fél több fajtárs jelenlétében válik is el egymástól, akkor is mindig egy­másra ismer, akár 50 példányból álló csoportban is. Ezt azonban nem egymás személyes felisme­résének, hanem a hangulatuk, iz­galmi állapotuk összehangoltsá­gának tulajdonítják. Az ikrák végül bejutnak a hím költőtáskájába. Az utódok kifej­lődésének ideje — a hőmérsék­lettől függően — mintegy három hét. Az embriók oxigénszükség­lete állandóan növekszik, amely fedezésére a „viselős” hím légző­mozgása felgyorsul. A költőtás­ka egyébként a tengervíztől el van szigetelve. Amikor az embriók kifejlőd­nek, szivattyúzó mozgások köz­ben az újszülöttek világra jön­nek; egy-egy szivattyúzással 15- 20 ivadék. Életük első négy nap­ján fel kell emelkedniük a víz szí­nére, levegőt szippantva feltöltik úszóhólyagjukat. Ezzel kezdő­dik önálló életük. Rák nélküli cápák A cápák birodalmában csaknem ismeretlen a rákbetegség. Sok éven át csaknem 30 ezer tengeri raga­dozót megvizsgálva, mindössze két rákgyanúsat találtak közöttük. Honnan van az immunitásuk? Van-e olyan anyag a szervezetükben, amely az embernek is hasznára lehetne a betegség leküzdésében? Napja­inkban behatóan tanulmányozzák ezt a kérdést. A cápaszérum nemcsak a baktériumokra és a vírusokra bizonyult mérgező hatásúnak, hanem a daganatsejtekre is. Legújabban a rendkívüli mértékben rákkeltő vegyület, az aflatoxin elleni ellenálló képességüket vizsgálják. Ha az aflatoxinnal szemben is rezisztensek a cápák, meg kell találni azt az anyagot, amely ezt a hatást kiváltja. Feltehetően olyan enzim van a cápák szervezetében, amely a törzsfejlődés során eltűnt az emberi testből. Mindennapi nyelvünk Légkört teremtő tájszavaink 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 T 11 12 D 13 »ö 14 15 1« 17 18 1» 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 S3 54 55 56 57 58 Á is Bármennyire is erőltettük az egységes nyelvhasználatra való nevelést és szoktatást, és hirdet­tük, hogy a nyelvjárások felbom­lásának korát éljük, nem veszí­tett érvényességi erejéből az a megítélésünk sem, hogy a nyelv- járásiasság, az anyanyelvjárás nem érték nélküli nyelvváltozat. Ma már az oktatásban, az iskolai nyelvi nevelésben is felerősödtek a népnyelv iránti tudati és érzel­mi kötődések, és az a felfogás nyer egyre inkább teret, hogy az egységes köz- és irodalmi nyelv­re nevelés hatásfokát sem gyen­gíti, ha a gyakorlatban arra is rá­mutatunk, hogy egyéni és közé­leti nyelvhasználatunkat a nyelv­járási ízek és színek is gazdagít­hatják. A hibátlan és pallérozott fo­galmazásainkban jelentkező táj­szavak sajátos érzelmi töltettel színesítik a mondanivalót. Élő­szóbeli megnyilatkozásainkban a hangzásbeli tájnyelvi jellegze­tességek, az ö-zések és í-zések, a palócos ajakkerekítés nélkül ej­tett hangzók még közéleti beszé­dünk hangzásvilágát is segítenek kiemelni a nemkívánatos mono­tónia nyomasztó közömbösségé­ből, még akkor is, ha politikus­ként vállaljuk a közszereplést. Erre is utal Illyés Gyula, amikor így ír: „Hangja még baranyaia- san öblös, de hangsúlyaiban már ott a politikus kimért lejtése.” (Naplójegyzetek 1946 — 1960. 29. 1.) Annak is csak örülni tudunk, hogy a publicisztikában, a sajtó hasábjain megjelent írásokban is egyre gyakrabban feltűnnek a légkört teremtő tájszavak: „Ne­kem zahorálhat (pörölhet) reg­geltől estig” (Élet és Irodalom, 1985. márc. 22.). — „Magamra kaptam a melegítőmet, a dorkó- mat, ahogy a magasszárú torna­cipőt nevezik a környéken, az Őrségen” (Magyar Nemzet, 1989. ápr. 22.). Éber érdeklődéssel figyelem a televízió esti meséinek szókészle­tét, hangzásjellemzőit, és sajná­lattal kell megállapítanom, meny­nyire szürke, íztelen a mesék szö­vegformálása és hangzásvilága. Népmeséink táji ízeihez is szok­tatni kellene városi gyerekeink fülét és nyelvi ízlését. Egyéni szókincse is gazdagodna, ha ilyen szövegrészletet hallana: „A kacor király megunta a macska kajtárságát(torkosságát)” (Tele­vízió: Esti mese, 1989. aug. 20.). A népnyelv iránti érzelmi kö­zömbösség oldása érdekében az alsó tagozatos általános iskolása­ink olvasókönyveiben szaporíta­ni kellene azokat a szövegrészie­teket, amelyek telítve vannak „feltámadásra váró” ízes tájsza­vakkal, s palócosan, székelyesen formált magyar mondatokkal. Tamási Áron Szülőföldem című csodálatosan ízes székelységgel megírt munkájában jelentkező székely tájszók megismerése se­gíti az olvasót abban is, hogy ér­zékelni képes legyen a belső két­nyelvűségben jelentkező tájnyel­vi és köznyelvi változatok helyes arányú egymás mellett élésének és szerepvállalásának sajátos mondanivalóját: „A port téren­geti a szél... Kétrét kondorodom valahogy, bébújok a bárkába, a lóbuszba” (Tamási: Szülőföl­dem). Hogy a tájszavak „hullámain” a tényeket, a valóságot „hittel” viszik az olvasók elé mai költő­ink is, arról az ilyen versbeli szö- . vegrészletek bizonykodnak: "Mocsola /pocsolya/ inkább, ahogy palócföldön/ mondják a morotvás / posványos/ vizet”/ Bella István: Egy idő óta/. — „A robotember, kit ereje elhagy/ hát így botlogol, kótog, sifitél” (Ha­tár Győző: Copáka). Dr. Bakos József Jubileumi jutalom Az öregecske mister Brown egy reggel megilletódötten kopogtat be a főnökéhez: — Ma van éppen negyven esztendeje, hogy a főnök úr édesapjához, ide a céghez belép­tem. — A főnök a ritka évfordulótól szintén megilletődve, így „fizeti ki” az idős jubilánst: vízszintes 1. és 8., függőleges 22. sor. Vízszintes: 13. Ismert szőlőfajta. 14. Tolna megyei község. 15.... Tou­rist. 16. Olasz tó. 17. Szelíd madár. 18. Csokonai múzsája volt. 19. An­gol férfinév. 20. Párizs közelében torkollik a Szajnába. 21. Az apró- hirdetésekért fizetik. 22. Idegen Anna. 23. Nobel-dtjas francia fizi­kus (Pierre, 185 9-1906). 24. Becé­zett férfinév. 25. Kiejtett betű. 26. Az NSZK és az olasz gépkocsik nemzetközi jelzése. 27. Afganisztá­ni tartományi székhely. 28. Mitoló­giai királylány, akinek Jászonnal va­ló ügye sok port kavart annak ide­jén. 29. Állati papa. 30. Okmány. 32. Lac ... (a Genfi-tó). 33. Iráni népcsoport. 34. A föld alá helyez. 35. Budapest „földje”. 36. Mitoló­giai királylány, akinek kedvenc virá­ga az aranyeső volt. 37. Idegen hár­mas. 38. A szerb királyok palotája volt Belgrádban. 39. Kártyajáték. 40. Latin erő. 41. Női név. 42. Mohó étkezés. 43. Állóvíz. 44. Országos Tervhivatal. 45. Bevonultat. 46. Megbolondít. 47. Termelőszövet­kezeti csúcs (rövidítés). 48. A te­niszben nehezen védhető labda. 50. ... Masin: volt szerb királyné. 51. Fényes mulatsággal kapcsolatos. 53. Az FTC kitűnő játékosa, majd edzője. 54. Olasz város. 55. Angol folyó. 56. Káposztaféleség, névelő­vel. 57.... villamosa: ÓNeil-dráma. 58. Libatopféle növény. Függőleges: 1. Sertésmama. 2. Beteget gondozni. 3. Német regény. 4. A Garant szlovák neve. 5. Egyko­ri társadalombiztosító. 6. Japán tár­sasjáték. 7. Mustárgáz idegen neve. 8. Kisasszony francia rövidítése. 9. Az oxigén és a vas vegyjele. 10. Súlyarány. 11. Régi olasz pénzérme. 12. A régi cirkuszi előadások ked­vence volt. 15. Körülbelül, mintegy. 17. Malomrészlet. 18. Olasz film­csillag. 20. Napóleon sógora, s ez okból nápolyi király is volt. 21. Gyakori francia — német csaták francia színhelye. 23. A gabonater­més római istene. 24. Ipari nyers­anyagok. 25. Fekete István Vük cí­mű regényének egyik kedves róká­ja. 27. Tojásjelző. 29. A törők nyel­vészet kutatója (Ignác, 1860 — 1945). 31. Körülvesz. 32. Nem sok­ra tart. 33. Drágakövek mértékegy­sége. 35. Öregecske. 36. Szép szál férfi. 38. Kocsialkatrész. 39. Főleg tűlevelű fákból álló erdőövezet Szi­bériában. 41. Teljes, idegen szóval. 42. Romániai magyar költő, műfor­dító (Zoltán). 43. Spanyol város. 45. Régies fejfedő. 47. Nagyon messzi. 49. Ciprus önrendelkezési jogáért harcoló görög hazafias szer­vezet rövidített neve volt. 50. Nebu­ló. 51. Neves írónk volt (Lajos). 52. Gyorsaság, lendület. 54. Vas betűi. 55. A sugárzás elnyelt mennyiségé­nek mértékegysége. 57. Anna fele. 58. Luxemburgi és norvégiai gép­kocsik nemzetközi jelzése. Beküldendő: vízszintes 1., 8. és a függőleges 22. A megfejtéseket november 1-jéig küldjék el. * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „A demokráciában mindent szabad, ami nem tilos, a diktatúrában tilos minden, ami nem szabad.” A helyes választ beküldők közül a következők nyertek könyvutal­ványt: Montvai Béláné (Füzesa­bony), Szekeres Magdolna (Tarna- örs), Bíró Csilla (Kál), Majoros Fe­renc (Eger) és Mészáros Ildikó (Eger). Gratulálunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom