Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-27 / 255. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1989. október 27, péntek Negyedszerre sincs közös álláspont A személyi kulcsok valamivel csökkennek így változik az adó­rendszer? A pénzügyi kormányzat el­képzelései szerint jövőre a vállal­kozási nyereségadó 5 százalék­kal, a jelenlegi 50 százalékról 45 százalékra csökkenne; a szemé­lyi jövedelemadó terhe pedig változatlan jövedelmek mellett is átlagosan 1-2 százalékkal mér­séklődne — hangzott el csütörtö­kön a Pénzügyminisztériumban, ahol Farkas István miniszterhe­lyettes arról tájékoztatta az új­ságírókat, hogy a kormány a jövő évre milyen módosításokat java­sol majd az adórendszerben a novemberi Országgyűlésen. Azt is elmondta, hogy az áfa mértéke a tervek szerint gyakorlatilag vál­tozatlan maradna. A tervezett változtatások az országgyűlési bizottságok eddigi véleményének ismeretében vár­hatóan nem felelnek meg majd a képviselők elképzeléseinek, akik az előzetes vitákban az adóter­hek jelentős csökkentését szor­galmazták. A pénzügyi kor­mányzat viszont nem lát lehető­séget az adók mértékének a java­soltnál nagyobb csökkentésére, így egy példa a személyi jövede­lemadó-változásra: havi tízezer forintos átlag bruttó jövedelmet alapul véve havonta 158 forinttal kellene kevesebb adót befizetni. A pénzügyi kormány által tá­mogatott javaslat szerint egyéb­ként a személyi jövedelemadó adómentes határa 55 ezer forint maradna, legalsó kulcsa viszont 17 százalékról 15 százalékra, a legmagasabb sávban pedig 56 százalékról 50 százalékra csök­kenne. A verpeléti újszülött „hozománya” Százezer svájci frank A végleges adatok szerint Ko­vács Krisztián Tihamér debrece­ni, Förgeteg Dávid Szilveszter makói, Fekete Viktória kaposvá­ri, Csótai Anna veszprémi, Mo- dori Veronika tapolcai, Küszke Claudia ózdi, Csiszár Orsolya szegedi, Szentkuty Rita szom­bathelyi, UdvardiMáriave rpelé- ti, Egei Krisztina móri, Szabó Krisztián Gyula budapesti, Kin­cses Attila dunaújvárosi, Puzsár Ádám Attila győri és Kubatov Csenge bajai újszülött jogosult arra az ezer svájci frank értékű részvényre, amelyet a Radius- Hungaricus Részvénytársaság ajánlott fel azoknak a csecse­mőknek, akik a Magyar Köztár­saság kikiáltása utáni órákban jöttek világra. Az értékpapírokat a közeljö­vőben mindnyájan megkapják. A számítások szerint a „rádiusz­bébik „ tizennyolc éves koruk­ban — a részvények árfolyam­növekedése révén — százezer svájci frankot kapnak majd kéz­hez. (Folytatás az 1. oldalról) közeledtek az álláspontok, s a tegnapi sem hozott eredményt. A megbeszéléseket követő sajtó- tájékoztatón Németh Miklós magyar miniszterelnök elmon­dotta, hogy nem sikerült közös álláspontot kialakítani. A magyar tárgyalófél a kör­nyezeti szükséghelyzet kialaku­lására való tekintettel javasolta egy olyan vízminőség-védelmi, műszaki, ökológiai garancia- rendszer kialakítását, amely mi­nimálisra csökkenthetné a beru­házással kapcsolatos környezet­védelmi kockázatokat. Erre a magyar kormány egy kormány­közi megállapodás megkötését tartotta volna szükségesnek. Eb­ben a csehszlovák tárgyalófél meg is állapodott volna, ám azt nem fogadta el, hogy ne épüljön meg a nagymarosi vízi erőmű, s ne csúcsra j árassák a bősi erőmű- rendszert. így végül is nem tud­tak közös nevezőre jutni a kor­mányfők a tárgyalások során. Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök arról számolt be a sajtótájékoztatón, hogy három különböző változatot terjesztet­tek elő a megbeszéléseken, de a magyar partner egyiket sem fo­gadta el. Véleményük szerint nincs szükség az 1977-es állam­közi szerződés megváltoztatásá­ra, amely a bős — nagymarosi vízlépcsőrendszer közös felépí­tését tartalmazza. Hangsúlyozta: ragaszkodnak a bős — nagymarosi erőműrend­szer további építéséhez. Részleges amnesz­tiát javasolt Szűrös Mátyás vállalja a jelöltséget a köztársasági elnöki tisztre Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke tegnapi vidéki látogatása során bejelentette: felkérte a kormányt, hogy az Országgyűlés október 30-án folytatódó, de legkésőbb a novemberi ülésszakára terjesz- szen be amnesztiatörvényt. A nyíregyháziak kezdemé­nyezik köztársasági elnökké je­lölését, ezt megtiszteltetésnek veszi és vállalja a megméretést. az önkormányzatokról Koncepció (Folytatás az 1. oldalról) Eszerint valamennyi községben önálló képviselő-testület tevé­kenykedik, a jelenleg is sokat vi­tatott közös tanácsi rendszerben lévő társközségek a jövőben sza­badon választhatnak — a kon­cepció szerint — több megoldás közül: nem lesz közös tanács, szerepét az egyes falvakban az önálló képviselő-testületek ve­szik át. Ám, ha indokoltnak lát­ják a közösségek egy együttesen alkalmazott apparátus (a köz- jegyzőség) megteremtését, an­nak révén közös szolgáltatást működtethetnek. Lehetséges az a megoldás is, hogy magukat a képviselő-testületeket társítják. A városokban az elgondolás ér­telmében a polgármester lesz az önkormányzat vezetője, aki egy­ben településpolitikus. Az is fon­tos, hogy az országos kormány­zat semmiképpen se avatkozzon be a helyi ügyek eldöntésébe! Mi lesz a megyékkel? A megyei tanácsok szerepe is megváltozik e dokumentum sze­rint. Ami a fő: mindenképpen megszüntetendő a megye mai hi­erarchikus jellege, egyáltalán bármilyen alá- és fölérendeltség. A leendő széles körű társadalmi vitában három alternatíva között lehet választani. Az egyik szerint a közjogi önkormányzatként működő megye fogná össze és je­lenítené meg hatékonyan a tele­pülési érdekeket, egyúttal speciá­lis szolgáltatások szervezője is lenne. A megyegyűlés a helyi ön- kormányzatok képviselőiből te­vődne össze. Hivatali apparátu­sának fő feladata a testületi dön­tések előkészítése és a végrehaj­tás megszervezése. A másik vál­tozat azt tartalmazza, hogy a he­lyi önkormányzatok középfokú intézmények fenntartására me­gyei társulást hoznának létre. A harmadik választható megoldás: a megyében nem működik sem­milyen választott testület, hanem a megyei hivatal a kormány kihe­lyezett szerve lenne, s ez csak ál­lamigazgatási feladatokat végez­ne. Nem kevésbé fontos probléma az önkormányzatok gazdasági önállóságának a kérdésköre. Várhatóan ebben is teljes lesz a helyi önállóság, az adott telepü­lés teljes vagyonával az önkor­mányzati szerv rendelkezik, emellett vállalkozási tevékeny­séget is folytathat, adót állapíthat meg. Az is izgalmas kérdés, hogy az állam tulajdonában lévő va­gyontárgyak — például a föld, a közművek, a különböző intéz­mények — átmennek-e az ön- kormányzatok tulajdonába. Ez­zel kapcsolatosan az az elképze­lés, hogy igenis, a földet s a többi vagyontárgyat oda kell adni a fa­lunak, a városnak, hogy az ott élők közössége használhassa azokat, illetve rendelkezhessen velük. Persze olyan megszorítás­sal, hogy a közcélokhoz szüksé­ges önkormányzati vagyontár­gyak egyáltalán ne legyenek el- idegeníthetők. Természetesen továbbra is lesznek bizonyos hatósági ügyek, amelyekben a központi kormányzatnak is szerepe lesz. Mégpedig olyan esetekben, ha az adott önkormányzati szerv jog­szabályt sért, akkor az állam tör­vényességi felügyeleti eszközök­kel, az eddigieknél szigorúbbak­kal lép majd fel. De az is elkép­zelhető, hogy az önkormányza­tok bizonyos döntéseihez állami­nemzeti segítségre lesz majd szükség. Minél kevesebb felesleges szabály A továbbiakban a miniszter- helyettes a közigazgatási jogsza­bályok korszerűsítésének folya­matát említette. Ezen a téren a legfontosabbnak azt tekintik, hogy jelentősen csökkentsék az állampolgárok számára felesle­ges utánjárást előidéző jogszabá­lyokat. Az úgynevezett deregu­lációs programmal többek kö­zött megszabadulhatna a közi­gazgatás legalább 800 ezer sza­bályozótól, és szükségtelenné válhat mintegy félmillió okirat. Persze, csakis abban az esetben, ha a kormányzat elfogadja ezt a programjavaslatot. Befejezésül arról számolt be az újságíróknak dr. Verebélyi Imre, hogy a törvénytervezet a jövő esztendőre készül el, széles körű társadalmi vitára bocsátják, s a tervek szerint a demokrati­kus, szabad választásokon létre­jövő parlament vitatja meg. A szabadság önmagában nem elég A tudósítók számos kérdésére válaszolt ezután a miniszterhe­lyettes és több szakértő munka­társa. Egyebek között arra, hogy a települések között jelenleg meglévő különbségeket nem fo­kozza-e az önkormányzati rend­szer? Mint mondottad kétségte­len, hogy a szabadság, az önálló­ság önmagában nem elégséges. Várható, hogy a már most jobb adottságokkal rendelkező hely­ségek még tovább gazdagodnak. Az elmaradottabb területeknél viszont a többihez közelítés vé­gett állami gondoskodásra lesz majd szükség. Ez azonban nem történhet a régi megoldással, vagy­is azzal, hogy a fejlettebb helyek­ről vonnak el anyagi eszközöket. A pénz említése kapcsán ér­deklődtünk, vajon miből szár­mazik majd az önkormányzatok nélkülözhetetlen anyagi forrása? A személyi jövedelemadó terve­ink szerint azokhoz a települé­sekhez kerülne — hangzott a vá­lasz —, ahol az adózók élnek. Ebben azonban még vitánk van a Pénzügyminisztériummal. Az adott helyeken tevékenykedő vállalatok nyereségadója -és az önkormányzatok vállalkozó tí­pusú gazdálkodása is gyarapít­hatja a bevételt. Szalay Zoltán / ----------------------s Értesítjük tisztelt Vásárlóinkat, hogy a káli Iparcikk boltunkban csigatenyésztésre alkalmas műanyag présöntésü háló kapható. Mérete: 1,6 m széles 50-es tekercsekben Fogy. ár: 35,- Ft/fm. Nagyobb megrendelés esetén utánpótlásról gondoskodunk. Kérjük, keresse fel egységünket! ÁFÉSZ Kápolna. \f ^Építkezők figyelmébe f] Az Egri Téglagyár újszerű akciója! •• On megrendeli — mi legyártjuk. Az év hátralévő részében B 30-as és HB 38-as téglákra, a jelenlegi olcsóbb gyártelepi áron, gyári befizetéssel — megrendeléseket felveszünk, legyártjuk, s az év végéig kiszolgáljuk. Megrendelés írásban, érdeklődni 12-666 telefonon (szállítás). Ön nyugodtan alhat, ha a jövő évi építkezéséhez téglája már az udvarán van! Egri Téglagyár Eger, Homok u. KKP: a visszalépés plénuma ? Hűvös szelek fújdogálnak a kínai reformpolitikában. A pe­kingi diákmozgalom júniusi leverése óta foganatosított számos központi párt- és kormányintézkedés azt tanúsítja, hogy megtor­panás következett be a gazdasági reformokban. A kínai vezetés már nem is beszél politikai reformokról. Ilyen légkörben kerül sor rövidesen a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának sorrendben ötödik ülésére, amely a hivatalos előrejelzések sze­rint „történelminek „ ígérkezik, vagy legalábbis a legfontosabb­nak az 1978 decemberében megtartott harmadik plénum óta. A jelenleg 85 esztendős Teng Hsziao-ping ezen a plénumon hirdet­te meg a gazdasági reform és a külvilág felé nyitás politikáját. Kínai források rámutatnak, hogy a 13. kongresszuson megvá­lasztott Központi Bizottság ötödik plénumának legfontosabb napirendi pontja a gazdaság lesz. Előterjesztik a gazdaság rend­be tevésének és kiigazításának újabb, ezúttal három évre szóló tervét. Ez a terv azonban nem a több mint tíz éve meghirdetett gazdasági reform merész továbbvitelének, hanem a reformfolya­mat további befagyasztásának a terve lesz. Kiszivárogtatott hírek szerint előtérbe állítják a kínai gazdaság tervszerű és arányos fej­lesztésének a kérdését, az állami tulajdon pozícióinak megszilár­dítását, a gazdaság fejlődési ütemének lelassítását, az infláció visszaszorítását és a magánszektor jelentős mértékű korlátozá­sát. Erősítik a központi ellenőrzést és megnyirbálják azokat a jo­gokat, amelyeket a korábbi reformok eredményeként vívtak ki maguknak a tartományok. S teszik mindezt annak a manapság is sokat hangoztatott jel­szónak a szellemében, hogy a kínai párt- és állami vezetés tovább folytatja a gazdasági reform és a nyitás politikáját. A gazdaság problémái mellett várhatóan fontos kérdésként szerepel a központi bizottsági ülés napirendjén a pártvezetés megerősítése, a júniusi véres események következtében megren­dült társadalmi stabilitás és egység megújítása. Kínai pártkörök­ben tudni vélik, hogy az ötödik plénumon pontot kívánnak tenni a Csao Ce-jang-ügyre, új emberekkel erősítik meg a párt Politi­kai Bizottságát, és még inkább megalapozzák az új pártfőtitkár, Csiang Cö-min primus inter pares pozícióját. Akadnak, akik csaknem bizonyosra veszik, hogy Teng Hsziao-ping lemond a központi katonai bizottság elnöki tisztjéről, az általa kiválasztott utód, Csiang Cö-min javára. Az óvatosabbak azonban utalnak arra, hogy Teng Hsziáo- ping az utóbbi években nem egy alkalommal jelentette be végle­ges visszavonulási szándékát, erre azonban sohasem került sor. Teng végleges visszavonulására legfeljebb abban az esetben ke­rülhet sor, ha a veterán politikus úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi pártvezetés eléggé egységes és szilárd ahhoz, hogy tartóssá vál­jék. A vezetésen belül tapasztalható rivalizálás azonban nem er­re mutat. Megfigyelők kétségesnek ítélik az ötödik plénum történelmi jellegét. Ókkal tartanak ugyanis attól, hogy a plénum eredmé­nyeként tovább erősödik a júniusi események nyomán ismét elő­retört konzervatívok pozíciója, ami kevés jót vagy biztatót ígér a reform és a nyitás jövője szempontjából. Éliás Béla Először Magyarországon Végkielégítés az uránbányászoknak A pécsi uránbánya bezárása­kor alkalmazzák majd elsőként Magyarországon a dolgozók ál­lami végkielégítésének intézmé­nyét. A közelmúltban még maxi­mum 18 havi kereset összegében jelölte meg az ÁBMH a tervezett támogatás felső határát, a bá­nyászszakszervezet viszont 24 hónapi bruttó kereset kifizetésé­re tartott igényt.- Mennyiben reális ez a maga­sabb összeghatár? — kérdezte Pulay Gyulát, az ÁBMH főosz­tályvezető-helyettesét az MTI munkatársa. — A 18 havi összeg említése­kor az adózási körülményeket még nem vettük figyelembe — mondotta. — Ezért a tárgyalások során jogosnak tűnt a szakszer­vezet kérése, hogy az adóterhek miatt növelni kell az összeget. Az ÁBMH a realitásokat figyelem­be véve azt javasolta, hogy csak vállalkozási felhasználás esetén élvezzen adómentességet ez az összeg. Ha tehát az érdekelt dol­gozó munkahelyteremtésre, va­lamilyen vállalkozói tevékenység megindítására fordítja a végki­elégítést, vagy ennek egy részét, akkor ezzel az összeggel csök­kenthetné személyi jövedelema­dó-alapját. A 24 hónapi kereset maximális összeg, ezt csak az adott munkahelyen hosszabb időt eltöltött dolgozók, illetve az elhelyezkedési lehetőséget nem találók vehetik majd igénybe, s az elbírálásnál szempontként ve­szik figyelembe a korábbi mun­kakörülményeket is.- Ügy hírlik, a végkielégítés cí­mén 1 millió forint körüli összeg­re számítanak a bányászok. — Az egymillió forintot csak kivételes esetekben érheti el a végkielégítés, szerintünk ez in­kább néhány százezer forint le­het. Egyébként azok, akik vala­milyen vállalkozást terveznek, építhetnek más finanszírozási forrásokra is. így a jelenleg érvé­nyes 300 ezer forintos kedvez­ményes újrakezdési kölcsönön kívül valószínűleg igénybe vehe­tő a maximálisan 200 ezer forin­tos vissza nem térítendő juttatás is, ennek feltételrendszerét most dolgozzuk ki — mondotta Pulay Gyula. A kölcsönfeltételek is ösztönzőek, a kamatterheket 4 évig az ÁBMH vállalja magára. A térségbe több százmillió forin­tot kihelyező Ipari Fejlesztési Bank Rt. az ÁBMH-val és a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszerve­zetével 30 millió forintos kocká­zati alapot is létrehozott, hogy a bányászokból lett vállalkozók­nak ne kelljen kezeseket keresni­ük vagy ingatlanokat betábláz- tatniuk. A bezárt bánya dolgo­zóit ezen túl a tervek szerint át- költözési támogatás, nyugdíj­kedvezmény, s többféle, más se­gítség is megilleti majd — tette hozzá. (MTI) Vízügyi Építő Vállalat jó kereseti lehetőséggel alkalmaz: — lakatos, hegesztő\ —* gépszerelő\ forgácsoló szakmunkásokat, minősített és betanított hegesztőket. Sj

Next

/
Oldalképek
Tartalom