Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-26 / 254. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. október 26., csütörtök MSZP: társadalmi erő legyen a közélet porondján (Folytatás az 1. oldalról) vábbra is maradni, részt venni a csatározásokban, akik felkészül­tek, s valóban úgy érzik, hogy ké­pesek helytállni. A kongresszust követően Hat­vanban és térségében először — október 16-án — a volt alapszer­vezeti titkárokat hívták össze, s kérték arra, hogy kezdjenek pár­beszédet a tagsággal. Előzőleg a pártbizottsági tagokkal találkoz­tak a küldöttek, s egyeztették, ki kíván részt venni a szervezésben. Maga a szervezőbizottság októ­ber 19-én jött létre. Az máris tény, hogy a reformkörösöknek legalább a 70 százaléka átigazol az MSZP-be, Egyébként decem­ber 31-ig a térség volt 3500 MSZMP-tagja közül várhatóan 4-500-an lépnek be. Örvende­tes, hogy a nyugdíjasok között máris elég nagyszámú a pártoló, s a munkás- és az ifjúsági tago­zatba is sok ember jelentkezését könyvelhetik majd el. Az azonban meglehetősen nagy gond, hogy kevesen olvas­sák el alaposan a programot, s emiatt alakulhatnak ki ellenérzé­seik az új típusú párttal szemben. Miért a szitok-átok hadjárat? A megyeszékhely MSZP inté­zőbizottságának elnöke, Németh László szerint meglehetős gon­dot okoz az, amikor ugyanaz az ember egyszerre képviseli a re­formigényt, fogalmazza meg az MSZMP-re hárítható főbb hibá­kat, de ő képviseli a régi mecha­nizmusok iránti nosztalgiát is. Most minden erőt arra kellene összpontosítani, hogy részt ve­gyenek az új párt szervezésében, ehhez megfelelő aktívagárdára lenne szükség. Sajnálatos, hogy Egerben sokaknak az egziszten­ciája a korábbi begyakorlottsá­gokhoz kötődik, s nem tudnak, nem is akarnak a megújulás part­nerei lenni. Ha ehhez még rossz- indulat is társul, akkor bizony a szitok-átok hadjárat következik. Az is tény, nehéz megkeresni, megtalálni pont azokat, akik az MSZP programjával azonosulni képesek, leginkább azért, mert nemigen tudnak róluk. Ha az ap­parátus kis magja ebben hosz- szabb távon területfelelősi rend­szerben dolgozhatna, már az is nagy segítség lenne. Ám ezzel szemben az apparátus egy része már elkerült más helyre, mások pedig a saját lehetőségeik kere­sésével is el vannak foglalva. Az MSZP szervezését illetően mindenütt a bizonytalanság a fő jellemző. Az is tapasztalható, hogy az emberek nem olvassák el, nem tanulmányozzák részletei­ben a pártprogramot, ezért for­dulhat elő az, hogy nem veszik fi­gyelembe, miszerint tartalmában az MSZP a bérből és fizetésből élők, a kisvállalkozók érdekeit képviseli. S ez a kör meglehető­sen tág. A szervezés módszerei­ben az egyéni mérlegelés lenne a legkézenfekvőbb, vagyis, hogy minden volt MSZMP-taggal ér­demes lenne elbeszélgetni. Mind­ezek alapján a megyeszékhelyen és térségében november 10-ig mintegy 8-900 embertől várható, hogy alánja az átigazoló ívet. Hevesen és Pétervásárán Amint Szőke Emiltől megtud­tuk, térségükben, Hevesen és környékén, a kongresszusi kül­döttek a mozgatórugói a szerve­zésnek. Külön titkári értekezle­tet hívtak össze, a feladatok meg­határozása érdekében. Máris ta­pasztalható, hogy a területen ap­ró sejtek, négy-nyolc-tíz szemé­lyes MSZP-közösségek alakul­nak. Rendszerint a korábbi kötő­dés alapján. Az viszont sajátos ellentmondás, hogy a tagsági vi­szonyhoz tagdíjat kell ugyan fi­zetni, ám a kongresszus doku­mentumai szerint 3-6 hónap az az időszak, ami alatt eldöntheti bárki, hogy mely szervezetnek kíván tagja lenni. A dél-hevesi tá­jon egyébként három baloldali párt szerveződik, az agrárpárt, az MSZMP és az MSZP. Ez min­denképpen versenyhelyzetet te­remt, főleg a községekben. A városi pártszékházban je­lenleg két volt tisztségviselő, va­lamint egy adminisztrátor dolgo­zik, a többiek saját végzettségük­nek megfelelő munkahelyen dolgoznak. Pétervásárán és a hozzátarto­zó községekben is megkezdődött az átlépési folyamat, amelyet el­ső szakaszban október 31-ig bo­nyolítanak le az alapszervezetek. Területenként segítik ezt a mun­kát a pártbizottság apparátusá­nak dolgozói, s amint Végh Ist­ván elmondta, a taggyűléseket az elkövetkező napokban, illetve hetekben rendezik meg. * Az MSZP szervezésével kap­csolatos kép meglehetősen el­lentmondásos, s a várakozások­hoz képest bizony, sötétebb. Kü­lönösen így van ez akkor, ha meggondoljuk, hogy a kongresz- szus 40 Heves megyei küldöttjé­ből mindössze egy szavazott az MSZP megalakítása ellen. Ugyanakkor eme új párt szerve­zőmunkájában csupán a fele vesz részt. Ha ez tapasztalható a kül­döttektől, nem csoda, hogy ilyen döcögve, nehézkesen megy vég­be maga a szervezés... Szalay Zoltán Tisztességes elvi alapon segíteni a párt önszerveződését Tegnap délután a megyei párt­székházban ülést tartott az MSZP Megyei Ideiglenes Koor­dinációs Bizottsága. Az ülés munkájáról dr. Semperger Tibor adott rövid tájékoztatást lapunk­nak. Az MSZMP megyei bizott­ságának 1989. október 17-i ülé­sén megválasztott Ideiglenes Ko­ordinációs Bizottsága ezen az ülésén fontosnak tartotta önma­ga és a közvélemény számára is megfogalmazni, hogy a jelenlegi helyzetben mit tekint alapvető feladatának. A vitában több ol­dalról és többféle megközelítés­ben hangsúlyt kapott, hogy a Ko­ordinációs Bizottság tisztességes elvi alapon kívánja segíteni a párt önszerveződését. Ez a testület ideiglenes, és koordinációs sze­repe van. Mint jogfolytonos me­gyei testület, az új párt önszerve­ződése feltételeinek megterem­tésén kíyán munkálkodni. Van­nak természetesen olyan folya­matban lévő ügyek, mint a párt- vagyon, az infrastruktúra rende­zése, vagy a pártapparátus sorsá­nak intézése, amelyet szintén en­nek a bizottságnak kell felvállal­ni. Egyértelmű megfogalmazást nyert, hogy a testület addig kíván működni, míg a párt önszervező­dése ezt igényli, és az el nem éri a megyei szintet. A Koordinációs Bizottság tá­jékozódott az MSZP szervező­désének megyei helyzetéről. A rendelkezésre álló információk alapján az már látszik, hogy a vártnál lassúbb ütemű az MSZP- be történő átjelentkezés. Ezzel kapcsolatban sok a bizonytalan­ság, várakozás, tanácstalanság, helyenként ellenállás is tapasz­talható. Ez részben azzal függ ösz- sze, hogy a kongresszuson elfo­gadott dokumentumok nem kel­lően ismertek, illetve ezekkel kapcsolatban értelmezési zava­rok is mutatkoznak. A szervező­dést gátolja az is, hogy az önszer­veződéshez nélkülözhetetlen rendezőelvek kimunkálatlanok, illetve nincs kialakult gyakorlata. Teret nyertek az új párt értékeit ta­gadó, így a szerveződést gátló, szubjektív indíttatású nézetek is, mint például az MSZMP meg­szűnésének el nem fogadása, az MSZP jogszerű létezésének meg­kérdőjelezése, a tagsági viszony jogfolytonosságának ellentmon­dásai stb. Zavart okoznak az egyoldalú, olykor szelektív meg­közelítések, amikor is lebecsülik, illetve nem tartják fontosnak a munkásság, a parasztság köré­ben, illetve vidéken az új párt szervezését. Az országos elnök­ség döntése — melyben 1989. december 31-ig meghosszabbí­totta az átjelentkezés határidejét — várhatóan nem gyorsítja meg a következő napokban a taglét­szám növekedését, de legalább több időt ad az embereknek a megfontolt elhatározásra. A Koordinációs Bizottság az MSZP, a pártélet szervezésével összefüggően fontos feladatnak tekinti a jövőben az ezen mun­kálkodó bizottságok, testületek összehangolt tevékenységét, hogy minden lehetséges eszköz­zel, tiszteletben tartva az önszer­veződést, segítse azt. Ezért kez­deményezi az együttműködést, az információcserét, az akciók összehangolását. A közös tenni­valók egyeztetésére egyeztető megbeszélést kezdeményez 1989. október 30-ra a városi szervezőbizottságok vezetői vei. A Koordinációs Bizottság ülé­sén az időszerű tennivalók kö­zött kiemelten foglalkozott a köztársaságielnök-választással kapcsolatos pártszervezési fel­adatokkal. Mi lesz, ha az MSZP elveszíti parlamenti többségét? Thatcher tájékoztatást vár a magyar helyzetről Margaret Thatcher brit kor­mányfő tájékoztatást vár a ma­gyar helyzetről Pozsgay Imre ál­lamminisztertől, akit pénteken fogad a Downing Street 10-ben — jelentette szerdán a konzerva­tív kormányhoz közelálló The Daily Telegraph. Pozsgay Imre a „Magyarok: Nagy-Britannia tiszteleg Ma­gyarország előtt” címmel rende­zett egyhónapos kulturális feszti­vál magyar fővédnökeként érke­zett tegnap Londonba. Az ál­lamminiszter délután látogatást tett a londoni egyetemen. Este a magyar hetek brit fővédnöke, a kenti hercegi pár társaságában a Barbican központban részt vett a fesztivál ünnepélyes megnyitá­sán : a képzőművészeti és a pla­kátkiállítás verniszázsán, majd a Budapest Fesztiválzenekar kon­certjén. A magyar politikus ma Tom King védelmi miniszterrel és William Waldegrave külügyi ál­lamminiszter folytat megbeszé­léseket. Ezen a napon találkozik Neil Kinnockkal, az ellenzéki Munkáspárt vezérével is. Pénte­ken, John Major külügyminisz­terrel tervezett eszmecseréjét megelőzően, fogadja őt That­cher asszony a miniszterelnöki rezidencián. Amint a The Daily Telegraph úja, a brit kormányfő mindenekelőtt arról óhajt tájé­koztatást kapni Pozsgay Imrétől, vajon a hatalom milyen megosz­tására készülnek, amennyiben, mint az várható, az új Magyar Szocialista Párt elveszíti jelenlegi parlamenti többségét. Ä lap ér­tesülése szerint Thatcher asz- szonyt az is érdekli, hogy mik Pozsgay Imrének és reformer elvbarátainak tervei arra az eset­re, ha az ellenzéki Magyar De­mokrata Fórum jelöltjét választ­ják meg köztársasági elnökké. „Isten hozott Misa” Gorbacsov Helsinkiben Szerdán délelőtt Helsinkibe érkezett Mihail Gorbacsov szov­jet államfő. A vendéget a finn fő­város repülőterén — szakítva a protokollal — Mauno Koivisto finn elnök üdvözölte. Bár a két ország közti magas szintű érintkezés az utóbbi évti­zedekben folyamatos volt, Gor­bacsov személyében a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnö­ke 15, az SZKP KB főtitkára pe­dig 14 év után látogatott el Hel­sinkibe. Egyúttal ő az első szov­jet vezető, aki e két funkciót egyidejűleg betöltve tárgyal a finn vezetőkkel. (Legutóbb 1974-ben Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége el­nöke, 1975-ben pedig Leonyid Brezsnyev, mint az SZKP KB fő­titkára járt Helsinkiben.) A főtitkár-államfő kíséreté­ben Helsinkibe érkezett Alek­szandr Jakovlev PB-tag KB-tit- kár, Konsztantyin Katusev kül­gazdasági miniszter, Anatolij Kovaljov külügyminiszter-he­lyettes, Vaino Váljas, az Észt KP KB első titkára, és Borisz Gi- daszpov leningrádi párttitkár. A helsinki elnöki palota előtt mintegy két és fél ezer ember gyűlt össze Mihail Gorbacsov hi­vatalos fogadtatására. A többsé­gében fiatalokból álló tömeg szovjet és finn zászlókkal, „Isten hozott, Misa” és „Éljen a pe­resztrojka” feliratokkal várták a szovjet vezetőt. A fogadásra megjelent tömegben itt-ott elő­fordultak Karélia? feliratú transzparensek is. A megeredő esőben tartott fo­gadási ceremónia után Gorba­csov és Koivisto feleségeik társa­ságában az erkélyről üdvözölték az egybegyűlteket, majd a finn államfő rezidenciáján magánjel­legű ebéden látta vendégül a Gorbacsov házaspárt és a szovjet államfő szűkebb kíséretét. Áz ebédet követően ugyancsak az elnöki palotában Koivisto és Gorbacsov négyszemközti esz­mecseréjével megkezdődtek a hivatalos finn — szovjet csúcs­szintű tárgyalások. Az előzetes program szerint délután a szovjet küldöttség tagjai finn partnere­ikkel találkoztak. Ezek sorában megkülönböztetett figyelem övezi Alekszandr Jakovlev talál­kozóit a finn politikai pártok ve­zetőivel, köztük a Finn KP újon­nan megválasztott főtitkárával folytatandó megbeszéléseit. Gorbacsov Koivistóval folyta­tott megbeszélése után megko­szorúzta Juho Kusti Paasikivi és Urho Kaleva Kekkonen sírját, majd este az elnöki palotában a finn államfő díszvacsorán látta vendégül a szovjet küldöttséget. A Magyar Szocialista Párt az egyetlen jogfolytonos utódja a volt MSZMP-nek Az MSZP Országos Elnökségének állásfoglalása A Magyar Szocialista Párt Or­szágos Elnöksége szerdán állás- foglalást tett közzé a párt jog­folytonosságával, nevével és tes­tületéinek megbízatásával össze­függő kérdésekről. A dokumen­tum — amelyet eljuttattak az MTI-hez — rögzíti, hogy az MSZMP kongresszusa — amely létrehozta a Magyar Szocialista Pártot — mandátumának megfe­lelően járt el. Ezért a Magyar Szocialista Párt egyetlen jogfoly­tonos utódja az MSZMP-nek. Ezt a kongresszusi dokumentu­mok is rögzítik. A kongresszuson nem következett be pártszaka­dás, a kisebbségben maradt kül­döttek is tudomásul vették a többségi döntést, és részt vettek a kongresszus további munkájá­ban. Ezért semmiféle utólagos hivatkozás sem teremtheti meg a Magyar Szocialista Párton kívül másnak az alapot a kongresszus előtti MSZMP-vel való jogfoly­tonos azonosság hirdetésére. Minden olyan kezdeményezés, amely az MSZMP — mint a Ma­gyar Szocialista Párttól különbö­ző szervezet — kongresszus előtti állapotában való továbbéltetésé- re irányul, jogszerűtlen és megté­vesztő— emeli ki az MSZP állás- foglalása. Ugyancsak jogszerűtlennek ítéli az Elnökség azt a kísérletet is, amely MSZMP néven új szer­vezet, párt létrehozását kezdemé­nyezi. Ez nézetük szerint az egyesülési jogról szóló törvénybe ütközik, amelynek egyik parag­rafusa kifejti: „A társadalmi szervezet elnevezésének az or­szág területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett társadalmi szerveze­tek elnevezésétől különböznie kell.” Mindezek alapján az El­nökség ismételten deklarálja: a Magyar Szocialista Párt az egyet­len jogfolytonos utódja a volt MSZMP-nek. A dokumentum kitér egyebek között arra is, hogy mindazok­nak a volt MSZMP-ben megvá­lasztott, függetlenített tisztségvi­selőknek, akik 1989. október 20-áig nyilatkozatukkal meg­erősítették tagságukat az MSZP- ben, az új testületek létrejöttéig érvényes a megbízatásuk. — (MTI) Küldöttközgyűlés a Teszövnél Fidel és Raul veszélyt láttak saját hatalmukra nézve Castro és az Ochoa-per Koholt vádak és koncepciós per. így összegzi a nemzetközi sajtó a híres-hírhedt Ochoa-pert. Egyöntetű a vélemény, hogy a kubai tábornokot és társait ko­holt vádak alapján ítélték el és végezték ki, s valójában kitervelt politikai perről volt szó. Az újság­írók után egy igazi bennfentes, Fidel Castro életrajzírója is meg­szólalt, s felettébb érdekes rész­letekkel szolgált. Carlos Franqui, a kubai párt­vezető egykori harcostársa, a Buenos Áires-i Pagina-12 című lapnak adott interjút. Ebben nem kevesebbet álh't, minthogy Fidel és Raúl Castro kisajátította magának a hatalmat Kubában, Ochoában pedig veszélyt láttak saját hatalmukra nézve, hiszen Ochoa nyitott szellemisége és angolai, nicaraguai katonai sike­rei miatt nagy népszerűségnek örvendett bajtársai körében. Ochoa mindig elfogadta a kriti­kát, ám sem Fidel, sem Raúl nem képes elviselni a bírálatot — vé­lekedett Franqui. Az életrajzíró — már csak „munkája” révén is — jó ideje közelebbről ismerei Fidel lelkiál­lapotát. Olyan embernek tartja, akinek voltaképpen nincs magán­élete, amióta meghalt élettársa, Cecilia. Teljesen eljegyezte ma­gát a forradalommal, minden idegszálával „az ügyet” szolgálja. Azt tesz, amit akar, hiszen senki sem gyakorol ellenőrzést felette — mondta. És most nézzük a részleteket. A pert megelőző hónapokban olyan híreket kaptak, hogy az Egyesült Államok konkrét té­nyeket sorakoztatott föl Kubá­nak a nemzetközi kábítószer-ke­reskedelemben játszott szerepé­ről. Ochoa éppen azokban a he­tekben tért vissza csapataival Angolából. Kapóra jött hát a tá­bornok, akit nyomban fel lehe­tett áldozni, „bebizonyítván” , hogy piszkos eszközökkel, va­gyis a narkóbizniszből származó jövedelem segítségével „impor­tálta” a Kubának szükséges tech­nológiákat. Arról, persze, senki sem be­szélt, hogy maga Fidel bízta meg Ochoát, de nem mondta meg, hogy miből és hogyan oldja meg feladatát. Ochoa azonban értett a szóból, s úgy gondolhatta: a cél szentesíti az eszközt. Eszébe sem jutott, hogy kétkedjék Fidel sza­vaiban, még kevésbé, hogy ké­sőbb kijátszhatják. Tévedésére csak perbe fogása után döbbent rá, de akkor már késő volt. Az életrajzíró összefüggésbe hozta a kubai narkóügyet a szi­getországban eluralkodott kor­rupcióval is. Nem tartja valószí­nűnek, hogy a kivégzettek kor- ruptabbak lettek volna, mint azok, akiket nem fogtak perbe. Bizonyára sok érdekes dologra derülne fény, ha Fidel bíróság elé állítaná a KB és az államtanács néhány illusztris tagját. A prob­léma lényege ugyanis Castro és hatalma — állította. Franqui végül a peresztrojka és a kubai militáns vonal közti el­lentmondást feszegette. Arra a következtetésre jutott, hogy Castro a gorbacsovi politika kibontakozása óta — magát te­kinti a szocializmus letétemé­nyesének, s úgy véli: Kubának kell magasra emelnie a forrada­lom zászlaját, mert a Szovjetunió többé már nem képes rá. Fidel nem nagy ideológus. A forradal­mat, a kommunizmust, a hatal­mat saját szemszögéből kezeli. Gondjai inkább személyes^elle- gűek, mintsem ideológiai termé­szetűek. Gorbacsovot sem ideo­lógiailag ítéli meg, egyszerűen olyan vezetőnek tartja, aki le­bontja a kommunista hatalmi rendszert. Fidel most abban re­ménykedik, hogy Gorbacsov be­lebukik abba, amit csinál — mondta Carlos Franqui a Pagi­na-12-nek adott interjújában. Simó Endre (Folytatás az 1. oldalról) gorodó szabályozórendszer, az állandóan változó igények és kö­vetelmények nehéz feladat elé állították a termelőket. Az állattenyésztésben, a zöld­ség-gyümölcs termesztés terüle­tén súlyos gondok jelentkeztek. Évek óta tapasztalható a szőlő-, a borágazatok leértékelődése, a jövedelmezőség egyértelmű csökkenése. Számítások szerint három év alatt a szabályozóváltozás 214 millió forinttal rontotta a szövet­kezetek eredményét, és 110 mil­lióval a visszamaradó, úgyneve­zett tiszta eredményt. A számok magukért beszélnek, így a terme­lést, az eredményesebb gazdál­kodást gátló tengernyi gond fel­sorolására e rövid tudósításban nem vállalkozhatunk. Az eseményen ezt követően Sramkó László, a Teszöv titkára a kongresszusi állásfoglalás ki­alakításához terjesztette elő a küldöttközgyűlés javaslatát. Eb­ből terjedelmi okok miatt csak néhányat emelhetünk ki. A vállalkozás minden formá­jában szigorú tulajdonosi ellen­őrzést és elszámoltatást kell biz­tosítani. Ez megkívánja az ön- kormányzati tevékenység mai gyakorlatának teljes felülvizsgá­latát. Teret kell engedni a a csalá­di típusú, vagy a lasebb kollektí­vák által kezdeményezett műve­lési formák bevezetésének. A várható társadalmi feszültségek ellenére is fel kell szabadítani a termelői árakat. Hosszú távon garantálni szükséges a kisterme­lők adókedvezményét. A A fen­tieken kívül számos javaslat hangzott el a kibontakozó vita során. Ezt követően került sor a tiszt­újításra. A küldöttközgyűlés résztvevői elnöknek dr. Pálos Lórántot, a pélyi Tiszamente Tsz elnökét választották meg. A tit­kár a szavazatok alapján Szabó József, az eddigi titkárhelyettes lett. Áz ellenőrző bizottság elnö­ki tisztére Domány György, a do- moszlói Mátra Gyöngye Tsz el­nöke kapott megbízást. — ak —

Next

/
Oldalképek
Tartalom