Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-21 / 250. szám
8. NÉPÚJSÁG — HÉTVÉGE NÉPÚJSÁG, 1989. október 21., szombat L.. i.._. ...— ä—1—- —i—... ! .. I,, —— —. .. - . 5 — - i i ........................ ................... ...............- ... ................................................... .................................... ......................s............................Ujjal H É rdekességek a nagyvilágból Híres mecset A pakisztáni főváros egyik legszebb műemléke, amelyet Vedat Dalokaja török építész tervei alapján építettek. A mecset belsejében tízezer ember fér el. (MJ7 — Külföldi Képszerkesztőség) Ü| brit tengeralattjáró Kikötőbázisán a Királyi Haditengerészet legújabb tengeralattjárója, a Dreadnought (1989.) A legmhübb mim A holland Jerry Vulling saját, átdolgozott változatú szupermifli kocsijával vonult fel azon az autóbemutatón, amelyet az angol Mini-modell gyártásának 30. évfordulójára rendeztek a helyi versenypályán. Az ünnepi felvonulásra 25 ezer Mini-tulajdonos hozta el kedvencét. Imádkozzatok, de ne jógázzatok Száműzni kell a jógát a katolikus kolostorokból! — Röviden így foglalható össze Ratzinger bíboros, a Vatikánban működő Hittani Kongregáció vezetőjének utasítása, amely a „30 Gior- ni” című egyházi folyóiratban jelent meg. A bíboros aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a keleti meditációs technikák egy idő óta behatoltak a kolostorokba, a lelkigyakorlatos házakba, sőt a plébániákra is. A jelenséget annyira kivetni valónak ítélik Rómában, hogy elhatározták, az év végén közreadják a keresztény imádkozás dokumentumát. Addig is a Szent Péter-bazilika közelében lévő jezsuita központ „Bevezetés az elmélyült imádkozásba” címmel tanfolyamokat indít. A jóga elleni keresztes hadjáratban véleményt nyilvánított a pápai egyetem rektora is, aki szerint a keleti meditációs technikáknak van létjogosultsága, „nekünk azonban nincs olyan módszerünk, amely a testet összekapcsolja a lélekkel az áhítatban.” Acharuparambil atya indiai származású, s ha valaki, ő igazán ismeri a meditációs technikákat. Beteg-e Mazilu? A hülyeség megítélés kérdése Dumitru Mazilu, az ENSZ emberjogi albizottságának román szakértője, miután hírül adta, hogy hazájában „az esztelen- ség uralkodik”, a bukaresti hatóságok szerint „nem rendelkezik megfelelő szellemi kapacitással” — úja a Le Monde. A hülyeség, a klinikai esetet kivéve, megítélés kérdése. Éppen ezért „a megfelelő szellemi kapacitás” mérésére a legjobb, ha román forrást, a Bukarestben megjelenő „Előrét nézzük. A „Megéneklünk, Románia” gálaműsoráról írta a lap: „A Tisztelgés című zenés-irodal- mi-filmművészeti poéma előjátékában a költői metaforák gazdagsága koncentrálódik, kifejezésre jut egész népünk szeretete Nicolae Ceausescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő iránt.” íme, a költői metaforák gazdasága: „Ceausescu nevét viseli e korszak/ Nevét a hősnek, a forradalmárnak/ Ki őrködik a szeretet honában/ Időnk hőse, a példamutató. Követjük őt és újra megválasztjuk/ A tizennegyedik kongresszuson/ Miként a jövő maga határoz/ Békéje-haladása időtartamáról. Szebbnél szebb metaforák a versben /Hogy köszöntsék az elszánt harcosnőt/-A méltó életet, mit az országnak/ És munkásosztályunk harcának ajánlott.” Mit lehetne hozzátenni e költői szárnyaláshoz? Talán csak azt, hogy az újraválasztás akár előre is lefogadható. Ha hinni lehet a metaforáknak. Analfabétáké a jövő „Ha egy éhezőnek adsz egy halat, egyetlen napra száműzted az éhségét. De ha megtanítod halászni, egész életére enni adtál neki.” Tanítja a kínai bölcs, és vallja az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO is: halászatra tanítani manapság annyi, mint lépést tartani a technikával. Már neve is van annak a milli- árdokkal mérhető sokaságnak, amely a mesterséges agy, a számítógépek világában egyre terebélyesedik: a posztmodern társadalom analfabétái. Afrikában a lakosság 54, Ázsiában 35, Latin- Amerikában 28 százaléka írás- tudatlan. Az iparilag fejlett országokban 28 millióra teszik azoknak a számát, akik csak kereszttel tudják jelölni a nevüket. „Az eszközök, amelyek a kultúrát hivatottak terjeszteni, a pasz- szivitásnak kedveznek. Nem nevelnek gondolkodásra, nem bővítik a tudást, nem fejlesztik annak az embernek a képességét, aki dolgozik velük” — idézi a La Repubblica az UNESCO egyik alkalmazottját. Mit hozhat ezek után a jövő? "Szerintem az ezredforduló analfabétája az a szupermenedzser lesz, aki tudja kezelni a személyi számítógépét, de semmit sem ismer Arisztotelész gondolatainak egyszerű csodáiból.” Valami bűzlik Patricia Mertz, a miami egyetem mikrobiológusa megvásárolta a helyi lap egy teljes oldalát, és közzétette üzenetét, miszerint keresik Amerika megrázóan átható lábszagú hölgyeit-urait, egy kísérlet sikerre viteléhez. Nevezetesen rajtuk szeretnék kipróbálni intézetük csodabalzsamját. Az ajánlat annyira konkrét, hogy a kutató azt is jelezte: azokra gondolnak, akik mindeddig képtelenek voltak megszabadulni a Limberger-sajt — ez vélhetően a mi Pálpusztai sajtunkkal rokonítható — társaságbomlasztó jelenlététől. A kísérlet zajlik. S ha a szer beválik, kudarc elé néz a holland rendőrség, Rotterdamban ugyanis nemrég jelentették be, hogy a bűnüldözés az eddigi nyilvántartási adatok (fénykép, ujjlenyomat) mellett megnyitja a szagbankot is. Ha csak még előtte. fel nem robbantja Patricia Mertz. A közelmúltban vált ismertté, hogy a szovjet kísérleti atomrobbantások térségének lakói követelik a szemipalaty inszki telep mielőbbi bezárását, írásunk a helyi lakosság gondjaival ismertet meg. Az Altáj körzetében évek óta elterjedt híreszteléseket felerősítette a csernobili katasztrófa bekövetkezése. Most mindenki szinte „sugárfóbiában” szenved. Az öregek azt bizonygatják, hogy korábban nemcsak a fű, de a fák levelei is zöldebbek voltak, mások az egyébként rendkívül jó ízű görögdinnyék felvásárlásának bojkottjára hívnak fel. Nagyon sok panasz érkezett fejfájásra, vérnyomás- változásra. Ezek a panaszok érdekes módon egybeesnek azzal az állítólagos újsághírrel, amely szerint „Szemipalatyinszk körzetében atomrobbantás történt.” Sőt, állítólag akadtak olyanok is, akik tévedés nélkül képesek meghatározni a robbanás erejét kilotonnában. Néhány évvel ezelőtt az ilyen híreszteléseket azzal utasították vissza, hogy ez képtelenség, ez nem a Mururoa-korallsziget (a francia robbantások színhelye). A későbbiekben közölték, hogy a Szovjetunióban végzett robbantások a világon a legbiztonságosabbak, és ezeket követően a légkör fokozatosan tisztábbá válik. Mindezek azonban nem maradnak következmények nélkül. A bamauli egyetemisták „Szemipalatyinszk békéjéért” elnevezéssel felvonulást terveztek, és az előválasztások során szervezett gyűléseken „Sztyeppjeinken atomrobbantást ne végezzenek” feliratú demonstrációs táblákkal jelentek meg. Egyebek közt azért is, mert Szlavgorodban február 14-én és 15-én rövid ideig (4-6 órán át) radioaktív sugárzás erősödését észlelték. V. Glusenko, a sugárvédelemért felelős szakember az újságíró kérdésére a következőket válaszolta: a robbantásnak a fentiekben említett hatása nem függ össze bármiféle ipari robbanással. A vízből, a hóból és a mezőgazdasági növényekből vett minták egyikében sem volt radioaktív fertőzés. Az altáji„zöldek”másik érve a rákos megbetegedések növekedése. A szakemberek közül senki sem tudott határozott választ adni a kérdésre, bár rendelkezésre állnak a körzet hegyvidéki területeinek fokozott veszélyeztetettségére utaló adatok. A pontos magyarázathoz viszont ma még hiányoznak a szükséges adatok. Mintegy tíz évvel ezelőtt ugyan az altáji orvostudományi főiskola hallga-* tói a megbetegedés okainak kutatására a körzet egész területén vizsgálatokat folytattak, ám ennek teljes befejezésére nem került sor... Pedig a híresztelések legjobb ellenszerei a bizonyítékok és tények. Ezekkel kapcsolatban J. I. Vinokurov, a Szovjet Tudományos Akadémia Vízügyi és ökológiai Intézetének igazgatóhelyettese a következőket mondta: — Az utóbbi évek során végzett kutatások kizárják — legalábbis nagymértékben — a radioaktív por kiszivárgásának lehetőségét. Ez azonban nem mondható el a korábbi robbantásokra vonatkozóan, amelyek területén a vizekben és a talajban fokozott stronciumtarta- lom mutatható ki. Alapos vizsgálatokra van szükség a közelmúlt évtizedeire vonatkozóan. De nemcsak erről van szó. Általában a sugárzás, a radioaktivitás kerül az érdeklődés központjába. De ki garantálhatja, hogy a nukleáris reakciónak nincsenek-e más, ma még ismeretlen hatásai is? Hogyan befolyásolják ezek az ember egészségét, a környezetet. Mindenesetre nem kellemes szomszédság a kísérleti telep. Komplex vizsgálatokra van szükség, amelyekben a fizikusók és az orvosok mellett biológusok, ökológusok, geofizikusok és vegyészek is részt vesznek. A szemipalatyinszki kísérleti telep létrehozása során a sztyeppén négyzetméterenként több volt az ugróegér, mint az egész körzet lakossága. Az elmúlt három évtizedben viszont városok épültek, szovhozok alakultak. Ezért a veszélyes szomszédság nyugtalanítja az embereket, és türelmetlenül várják egy kompetens szakértői bizottság vizsgálatának eredményeit.
