Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-04 / 234. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 234. szám ÁRA: 1989. október 4., szerda 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA SEVARDNADZE ÉS A PERESZTROJKA „...a bonyolult átalakítást nem lebet csak statisztikával mérni.” (2. oldal) HARCKOCSIK POLGÁRI CÉLRA „A volt honvédségi járművet tolólappal szerelik fel..." (3. oldal) VÁLTOZATOSSÁG AZ EGRI UTCANEVEKBEN „Nem arról van szó, hogy visszakövetelnénk a trianoni békediktátummal más országokhoz csatolt területeket..." (4. oldal) ÖRMÉNY FÖLDRENGÉS-KÁROSULTAK MEGYÉNKBEN „A borzalmas katasztrófát lakóhelyükön a földrengés epicentruma közelében élték át...” (8. oldal) Ülésezett az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága Kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága. A testület tájékoztatót hallgatott meg az e héten kezdődő pártkongresszus előkészületeiről. Piaci bérekre lenne szükség SZOT-vélemény A SZOT elfogadja a piac felé haladást, annak ellenére, hogy e folyamatnak keserves következményei is vannak — jelentette ki az MTI munkatársának Nyikos László, a SZOT gazdaságpolitikai osztályvezetője, arra reagálva, hogy hétfőn a kormány és a TÓT képviselői megállapodtak a mezőgazdasági és áz élelmiszeri- pari cikkek fogyasztói árának jövő évi felszabadításában. Hozzátette:« szabadárakhoz hozzátartoznak a piaci bérek is, tehát a munkaerőt az árán kell megfizetni. Ezért a SZOT nem a szabadárak ellen hadakozik, hanem a piaci bérekért, még akkor is, ha né- hányan azt mondják, hogy ez az ár-bér spirál kialakulásának veszélyét rejti magában. A szak- szervezeteknek azonban mindenképp küzdeniük kell a megélhetéshez szükséges bérekért. A SZOT egyébként nem mond le arról, hogy egy szabadárrendszerben is szükség van az árak társadalmi kontrolljára. Nyikos László azt is elmondta: ebben a törekvésben minden bizonnyal a TOT is érdekelt, hiszen a szabadárakról fontos számára, hogy legyen vásárlóerő a magasabb áraik megfizetésére. Az osztályvezető arra nem vállalkozott, hogy megjósolja, miként hat a mostani kormány- TOT megállapodás az inflációra. Szólt arról is, hogy várhatóan két héten belül találkozóra kerül sor a kormánnyal. Ennek tartalma a korábbiaktól bizonyos mértékig eltérő lesz, mert a tanácskozáson a kormány meghívására a SZOT mellett valószínűleg részt vesz a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája is. Abban is változás lesz, hogy az eszmecserén kizárólag olyan kérdéseket vitatnak meg, amelyek a kormányra és a szakszervezetekre tartoznak. A várható napirend még nem végleges, de az bizonyos, hogy miután az idei évre tervezett 12-15 százalékos infláció felső határát már több mint 2 százalékkal meghaladta a tényleges áremelkedés, pótlólagos szociálpolitikai intézkedéseket fognak javasolni az ülésen - mondta Nyikos László. (MTI) A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége ülést tartott kedden az MTA erdőtarcsai alkotóházában. A testület Berend T. Iván elnökletével megvitatta az Akadémia új jogi szabályozására vonatkozó tájékoztatót, valamint az állami dijak odaítéléséről szóló akadémiai javaslatot. Az elnökség tanácskozott az akadémiai tagok következő évi választásáról is. Az ülésen Berend T. Iván tájékoztatta az elnökséget arról, hogy Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke felkérte az Akadémiát: vegyenek részt a tudományos szakemberek Petőfi sírhelyére és földi maradványaira vonatkozó szovjetunióbeli és hazai vizsgálatokban. Javasolta a testületnek, kérjen fel szakértőket arra, hogy egy hónapon belül tegyenek javaslatot: kik, mennyi idő alatt, milyen anyagi feltételekkel végezhetik el az átfogó Pe- tőfi-vizsgálatot. (MTI) Milyen támogatásra számíthatunk A közös piaci országok és Magyarország üzletembereinek találkozója A közös piaci országok és Magyarország üzletemberei a Magyar Gazdasági Kamarában megbeszélést folytattak arról, miként fejleszthetők a kapcsolatok. A résztvevőket Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke köszöntötte, majd Antal László kormányfőtanácsos adott tájékoztatást a magyar reformprogram végrehajtásáról. John Maslen, az Európai Közösségek Bizottsága külkapcsolati főigazgatóságának osztály- vezetője röviden ismertette: Magyarország milyen támogatásra számíthat. Elmondotta: a bizottság szerint a közösség országainak sürgősen segíteniük kell a magyar változásokat. Elképzeléseikben egyaránt szerepelnek a pénzügyi egyensúly megteremtését, valamint a reformok támogatását szolgáló intézkedések. A bizottság javítani kívánja az értékesítési feltételeket a magyar vállalatok számára a közösség országainak piacain. Tervezik, hogy meggyorsítják a mennyiségi korlátozások leépítését, azokra 1995 helyett már 1992-ig sor kerül. A művészet áttöri a nyelvi korlátokat is Sajtótájékoztató két színház kapcsolatáról Bár még kísért a régi, protokolláris kapcsolatok emléke, egy lengyel és egy magyar színház között más jellegű szövetségjött létre. A lublini Julius Osterwa Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház társulata között az együttműködés sokoldalúvá vált, az előadások cseréjén túl egyre inkább a közös gondolkodás, a magas szintű művészi munka fűzi össze az együtteseket. Kedden délelőtt közös sajtótájékoztatót tartott Gáli László, az egriek igazgató-főrendezője, illetve Andrzej Rozhin, a lubliniak művészeti vezetője. Mint Gáli László elmondta, valóságos szakmai-baráti kapcsolat alakult ki, amely során most a lengyelek látogattak Egerbe, viszonozva az egriek májusi vendégszereplését. Olyan programot állítottak össze, amely méltón képviseli az ottani törekvéseket. Szombaton este egy izgalmas Mrozek-darabot játszottak, hétfőn egy különleges élménnyel gazdagították a nézőket, s kedden este egy argentin szerző művét állították színre. Mindhárom bemutató azt igazolja, hogy kortárs, eleven és közéleti arculata van ennek a lengyel alkotóműhelynek. Mint az igazgató-főrendező hangsúlyozta, ezért is kívánnak igazi szakmai kapcsolatba kerülni velük, mert hasonló úton szeretnének járni. Andrzej Rozhin hozzáfűzte, hogy nagyon örül annak, hogy visszhangra talál ez a kezdeményezés Egerben. Bemutatta azokat a szakembereket, akikkel együtt érkezett: színészeket, újságírókat, muzeológusokat. Mint elmondta, valóban szerettek volna metszetet adni törekvéseikből, azért választották éppen ezt a három előadást. A Mrozek-mű bemutatását a művészi színvonalon kívül az is indokolta, hogy a híres lengyel alkotó hatvanadik születésnapját ünnepük a közeljövőben. A Jú- dás zsákja című produkció egy színésznő önálló vállalkozása, aki XVI. századi lengyel őskölteményeket dolgozott fel, s szembesíti azokat a mával. Az Ebéd utáni játékok megalkotói olyan lubüni fiatal „színészpalánták” voltak, akik a diplomát munka közben szerezték meg. Elmondta a lublini színházi életről, hogy a XVI. századból eredezteti magát. Mintegy 200 évvel ezelőtt már hivatásos társulatok dolgoztak a lengyel városban. Az első, erre a célra készült épület 1822-ben emelkedett, s a mostani 1886-ban készült el. Magas színvonalú a művészeti élet, sokszor tartanak ősbemutatókat, közvetlen kapcsolatban állnak a nemzetközi drámairodalom nagyjaival. A közönség élénken érdeklődik a színház iránt, akad olyan darab, amelyet több éven keresztül műsoron tartanak. A nézők igényük a látványtervezést, a legjobb lengyel díszlettervezők dolgoznak az együttesnek. Rendszeresen szerveznek fesztiválokat, s a legjobb hazai premiereken kívül külföldi társulatokat is meghívnak. Magyar, szlovák, bolgár, román és szovjet művészeti műhelyekkel tartanak élénk kapcsolatot, s most építenek ki spanyol és jugoszláv partnerekkel együttműködést. A válság megnehezíti munkájukat, bár így is törekszenek az előrelépésre: új színházi épületet hoznak tető alá, amely három év múlva készül el. A Népújság főszerkesztője, Kaposi Levente azt kérdezte a lengyel művészeti vezetőtől, hogy a széles körű nemzetközi kapcsolatok szakmailag milyen eredményt hoznak. Andrzej Rozhin válaszában elmondta, hogy egyetlen művész sem zárkózhat be, meg kell ismerkedni más országok színházi kultúrájával is. Ez friss levegőt hoz számukra. Viszont egyre nagyobb problémát jelent az anyagi háttér megteremtése, bár ez nem jelenti, hogy például az egri társulattal szűkítenék az együttműködést. A művészeti vezető nagy sikernek könyvelte el, hogy nagymértékben megismerte a magyar színházi életet az elmúlt hónapok során. Hozzáfűzte, hogy például a televízió nagyon kevés figyelmet szentelt a mostani vendégszereplésnek. Az Egri Közösségi Televízió vezetője, Jónás Zoltán elmondta, hogy ők megpróbálják a maguk módján segíteni az együttműködés eredményének rögzítését, felajánlotta, hogy Andrzej Rozhin rendezését, a Mandátu- mot szívesen felveszik és levetítik majd. Gáli László és Andrzej Rozhin is annak a véleményének adott hangot, hogy a nemzeti televízió műsorában mostanában túlságosan is nagy szerepet kap a politika. Ez érthető abból a szempontból, hogy felgyorsultak a változások, viszont így kiszorul a művészet a képernyőről. A Népújság kulturális rovatának vezetője, dr. Gábor László arra utalt, hogy a „szocialista” országok közötti kulturális cserék elsősorban protokolláris jellegűek voltak, ezért a közönség bizalmatlan. Pedig a magyaroknak és a lengyeleknek sok mondandójuk lehetne egymásnak, igazán tartalmassá lehetne formálni ezt az együttműködést. Andrzej Rozhin elismerte, hogy a „baráti” országok között nem alakultak ki tartalmas együttműködések. De az a szimbolikus gesztus, ahogy Magyar- ország lebontatta az Ausztriától őt elválasztó szögesdrótot, azzal a reménnyel kecsegtet, hogy valóban kialakul egy egységes Európa. Emberi kapcsolatok szövődhetnek az eddig hivatalos és felszínes viszony helyett. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának munkatársa, Szegedi Erzsébet azt kérdezte, hogy milyen nehézségekkel küzd egy vidéki színház Lengyelországban. Andrzej Rozhin szerint nem könnyű a helyzetük, mivel gyökeresen megváltozott a politikai helyzet, s az élet megelőzte a színházat. Annyira drámai szituációkat teremt az utca, hogy ahhoz képest nehéz érdekes dolgokat megjeleníteni. S a végén azt a gondolatot fogalmazta meg, hogy egyre nagyobb szabadságot kapnak a gondolkodásban, a beszédben és a tevékenységben, de anyagi lehetőségeik nem követik ezt. Ennek ellenére annak a reményének adott hangot, hogy tovább erősödhet az együttműködés az egriekkel, mind a két fél számára hasznot jelentve. A sajtótájékoztató résztvevői (Fotó: Gál Gábor) A hit joga Emlékezetes maradt számomra az az oltárkép, amelyről egy finnországi templomban mesélték: szinte „össznépi” vitát váltott ki az Isten házának építésekor. Modern templom lévén, nem tudtak dönteni, milyen méltó háttér is emelje ki az egyszerű, fából készült feszület szentségét. Végül úgy határoztak, a legmegfelelőbb erre egy vastag üvegfal, hiszen nincs szebb és egyszerűbb, mint maga a mögötte pompázó természet... "Oltárképet” keresünk most mi is — jutott eszembe a Parlament kormányszóvivői termében, ahol éppen a Magyar Népköztársaság és Vatikán kapcsolatáról esett szó —, hiszen az Élet igazolta, a közös jövőformálásunkban tevékenyen részt vállaló hívő állampolgároknak emberi joga a lelkiismereti és vallásszabadság. Az alapok, amelyekre a sajátos magyar egyházügyi kapcsolatok épülnek, negyedszázada nőttek ki egy szilárdnak semmiképp sem nevezhető talajból. A huszonöt esztendeje aláírt kétoldalú részleges megállapodás nyitott utat a napjainkra jónak és sikeresnek minősített együttműködéshez. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni Tóth Károly református püspök megállapítását: „...a magyar egyházpolitikát alapjában véve különböztette meg a többi szocialista országétól, hogy felismerte, a párbeszédes módszert, a dialógus eszközével kell a problémákat megoldani, a konfliktusokat — amennyiben lehetséges — elkerülni...” S a párbeszéd a kapcsolatok bővítéséért folytatódik. Jelzi ezt Németh Miklós miniszter- elnök Agustino Casaroli bíboros-államtitkárhoz, a Vatikán Egyházi Közügyek Tanácsa elnökéhez intézett levele, amelynek egyik leglényegesebb megállapítása: „...Magyarországon olyan jogállamiság van kialakulóban, amelyben az emberi jogok, a lelkiismereti és vallásszabadság...ki- teljesedését irányozzák elő.” Ezt segítheti II. János Pál pápa 1991 szeptemberére várható látogatása, valamint a Magyar Népköztársaság és Vatikán között kialakítandó diplomáciai kapcsolatok formálása, miután a viszonyok rendezettek, vitás elemek, problémák nem nehezítik a lényegi tárgyalásokat. Ez az a pont, amikor az ember fejében felidéződik a finn eset az oltárképi vitáról. Nálunk ma nem magáról a „háttérről” kell véleményeket cserélnünk, mert az már nem lehet vita témája. A már idézett református püspök fogalmazta meg a következő lépést: „...A gyakorlatban mutatkozik majd meg, hogy az elképzelésekből mi válik valóra.” A kezdet kezdeteként lehet kiemelni, hogy hazánkban valamennyi egyházi méltósági szék betöltött, illetve, hogy az Elnöki Tanács megszüntette a szerzetesrendek működésének korlátáit. S ami a leglényegesebb momentum: hamarosan az Országgyűlés elé kerül a lelkiismereti- és vallásszabadságról szóló törvénytervezet. Hatályba lépése európai keretek közé helyezi hitéhez való jogát a Kárpát-medence világ- ablak-nyitogató emberének... Szilvás István (MTI) Az MTA Elnöksége tárgyalt
