Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-20 / 249. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1989. október 20., péntek Az Országgyűlés harmadik munkanapja Horn Gyula külügyminiszter interjút ad (Folytatás az 1. oldalról) gyanúsítottja, de még folytatni kell a vizsgálatot, a gyanú megalapozásához szükséges bizonyítékok előteremtésére. A nyomozás eredményéről a Belügyminisztérium részletes tájékoztatást ad. A? Országgyűlés ezután már a tárgysorozatnak megfelelően az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot tárgyalta Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésében. A tárca vezetője bevezetőjében hangoztatta, hogy az Alkotmánybíróság létrehozását a jogállami értékek vállalása, az államhatalmi ágak elválasztására épülő alkotmánymódosítás elvi alapon indokolja. A törvényjavaslatról szólva hangsúlyozta, hogy az a jogállam kialakulásához vezető közjogi reformfolyamat nélkülözhetetlen része. Mint mondta, a jogállam nemcsak az államhatalom gyakorlásának meghatározó jogi elveken nyugvó alkotmányos rendjét jelenti, hanem azon intézmények létét és működését is, amelyek feladata az elfogadott normák megtartása és megtartatása. A javaslat úgynevezett előzetes és utólagos normakontrollra, az állampolgári alapjogok védelmére és az alkotmányértelmezésre terjeszti ki az Alkotmánybíróság hatáskörét. Fontos garancia, hogy az állampolgár az alkotmányban biztosított jogainak megsértése, alkotmányellenes jogszabály alkalmazása esetén panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz. A törvényjavaslat ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy az állampolgár előzetesen mentse ki az egyéb jogorvoslati lehetőségeket, mert az Alkotmánybíróság nem helyettesítheti más bíróságok funkcióját. Az alkotmánybírósági eljárás jellemzően kérelemre indul, de egyes esetekben hivatalból is kezdeményezhető eljárás. Az alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná, a pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagokból álló bizottság javaslata alapján. Az alkotmánybírák kilenc évre kapnak megbízatást, s még egyszer újraválaszthatók. A 15 tagú testület elnökét és helyettesét a tagok maguk közül választják három évre, s e tisztségeket is újra betöltheti ugyanaz a személy. A javaslat szerint az Alkotmánybíróság megalapításakor — vagyis a mostani ülésszakon — az Országgyűlés a testületnek csak öt tagját választja meg. További ötöt a legközelebbi választásokat követően, az alakuló ülés után két hónapon belül. Újabb öt tagot pedig az Alkotmánybíróság felállítását —1990. január 1-jét — követő öt éven belül választanak meg. E megoldás politikai célja, hogy a többpárti választások alapján összehívott Országgyűlés is érdemi lehetőséget kapjon e fontos intézmény kialakításában. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta, hogy a kormányzat jelentős lépést tett előre legfontosabb feladatának teljesítésében: az ország békés politikai átmenet felé vezetésében. A kormány jelenleg, s a jövőben is számít a társadalom bizalmára, mert e bizalom nélkül az átmenet még hátralévő, fontos feladatai nem oldhatók meg. Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója elöljáróban kifejtette: az Alkotmánybíróságról szóló törvénytervezet hosszas és alapos bizottsági vitájában arra törekedtek, hogy érdemi módosító javaslataik ne érintsék a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodásnak az Alkotmánybíróság létrehozására, az alkotmánybírák megválasztásának módjára, illetve az Alkotmánybíróság felállításának végleges időtartamára vonatkozó tételeit. E javaslatok közül példaként hármat említett. Az Alkotmány- bíróság hatáskörébe tartozó előzetes vizsgálatokkal összefüggésben a bizottság kompromisz- szumos javaslatot fogalmazott meg, amely szerint az Alkotmánybíróság csak az egyes rendelkezések alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát végezheti el. A második módosító javaslat az összeférhetetlenség szabályait pontosítja, erősítve az alkotmánybíró függetlenségének garanciáit. A harmadik vitatott kérdés tekintetében a bizottság álláspontja az, hogy az alkotmányellenesség megállapítása nem lehet visszamenőleges hatályú, mert adott esetben kisebb kár származik abból, ha az új jogszabály megalkotásáig fönnmarad az eredeti, ám alkotmányellenesnek minősített jogszabály. A részletes vitában dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.) azt a módosító indítványát terjesz- tette elő, hogy az alkotmánybíróság székhelye Esztergom legyen. Szerinte, ha Esztergomot választanák székhelyül, olyan városba kerülne az Alkotmánybíróság, amely a magyar államiság bölcsője, államalapító szent királyunk szülő- és koronázási helye, s a tatáijárásig királyaink otthona volt. A módosítás elfogadása esetén a „vidék” megjelenne a közhatalomban, s ez így az első lépések egyike lenne a hatalmi decentralizáció felé. Többen, így Márton János (országos lista), Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.), Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), Szentágothai János (országos lista) támogatták azt a gondolatot, hogy Esztergom legyen az intézmény székhelye, és kérték, hogy most döntsön a Parlament ez ügyben is. A vitát követő hosszas szavazás eredményeként mintegy negyven módosító javaslatot fogadtak el. Ezek közül az egyik értelmében amellett foglaltak állást, hogy az Alkotmánybíróság székhelye ne Budapest, hanem Esztergom legyen. Ezután a képviselők az Alkotmánybíróságról szóló beterjesztett törvényjavaslat egészéről — a már elfogadott módosításokkal kiegészítve — döntöttek: az Országgyűlés a törvényjavaslatot — minősített többséggel — 320 egyetértő szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló és a köztársasági elnök választásával foglalkozó törvényjavaslatokat Horváth István belügyminiszter együttesen terjesztette elő. A belügyminiszter expozéjában elsőként a képviselői választásokról szólva néhány általános jog-elvi kérdést említett. Majd az új választójogi törvénytervezet főbb céljairól és konkrét intézményeiről szólt. — A törvény koncepcionális kérdéseinek vitájában kezdetben kibékíthetetlennek látszó ellen- vélemények csaptak össze— emlékeztetett. A kizárólag egyéni választókerületi rendszert javaslókkal szemben a másik póluson azok a vélemények álltak, amelyek csak a listás választást tartották egyedül elfogadhatónak. Eltekintve a feltehetően jól ismert érvek és ellenérvek részletezésétől, a választójogi törvény- tervezetben, úgy vélem, sikerült az átmeneti és formálódó társadalmi-politikai viszonyainknak leginkább megfelelő kombinált választási rendszert megfogalmazni, amelyben egyenlő arányban küldhetnek a választók képviselőt az egyéni választókerületekből és a pártok által állított megyei, illetve fővárosi listákról. — Annak érdekében tehát, hogy a pártok programjaiban megjelenő és azokon keresztül érvényesülő politikai pluralitás parlamentáris keretekben működjön, a politikai pártok mind az egyéni, mind a területi választókerületekben indíthatnak jelölteket. A korrekt pártpolitikai képviselet létrehozása megkívánja, és a törvénytervezet biztosítja is, hogy a töredékszavazatok is hasznosuljanak. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett országos lista, amely semmilyen vonatkozásban nem azonos a jelenlegi országos listával, amelyre eddig a választók közvetlenül szavaztak. A javasolt országos lista nem az eddigi célt, hanem azt hivatott biztosítani, hogy a pártok között a mandátumok elosztása a legteljesebb mértékben a választók támogatásának arányában történjék. Az országos lista tehát nem a védett vezetők képviselői mandátumhoz juttatásának, hanem az arányos képviselet megteremtésének az eszköze. Ez a szerepe, s nem más — jelentette ki Horváth István. Ezután arról szólt, hogy a jelölés törvényes feltételeinek új alapokra helyezése és a pártok szerepének növekedése valószínűleg a jelöltek számának jelentős növekedését eredményezi. — Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy a különböző politikai erők jelöltjei tisztességes választási kampány során ismertté váljanak, és törvényes, hiteles választásokon méressenek meg — hangoztatta. — Miközben a jelölési eljárás egyszerűbbé vált, és jórészt átkerült a pártok döntési terrénumába,"fokozott hangsúlya lyal kerül előtérbe a választási kampány szabályozása és etikája. Politikai kultúránk nagy erőpróbája lesz az elkövetkező választási kampány, amelyhez a törvényes feltételek adottak. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot taglalva a miniszter rámutatott: a Parlament döntése alapján megszületett a köztársasági elnöki intézmény, amely a formálódó jogállam nélkülözhetetlen alappillérei közé tartozik. A népszavazással megválasztott köztársasági elnök politikai súlya, legitimitása garanciát jelenthet az egész ország, a nemzet érdekeinek megfelelő békés átmenet biztosításához. Ezt követően a képviselők kifejtették véleményüket, s az or-' szággyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról csütörtök este befejeződött az általános és a részletes vita, s ezzel véget ért az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapja. A törvényjavaslat vitájában felmerült indítványokat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a javaslattevőkkel, illetve a belügyminiszterrel még az esti órákban egyezteti. A törvényjavaslatról a mai munkanap kezdetén szavaznak a képviselők. A Belügyminisztérium közleménye A Belügyminisztérium illetékes szervei az elmúlt időszakban szélsőséges, fajgyűlölő, az alkotmányos rend elleni erőszakos cselekményekkel fenyegető ismeretlen személyek ügyében folytattak, illetve folytatnak nyomozást. Az egyik ügyben megállapították, hogy február végétől kezdődően egy ismeretlen férfi több ízben CB-rádión és a BM főügyeletén távbeszélőn az „Illegális Magyar Ellenzék" nevében jelentkezett. Ultimátumot közölt, amely a kormánnyal és az MSZMP vezetésével volt összefüggésben. Kilátásba helyezte, ha követelésüket nem teljesítik, Budapesten elhelyezett robbanószerkezeteket fognak folyamatosan működésbe hozni. A nyomozás során megállapították, hogy az ismeretlen személy- azonos Szöllösy Imre 40 éves albertirsai lakossal. A férfi kihallgatása során beismerte a bűncselekmény elkövetését. A rendelkezésre álló adatok alapján Szöllösy Imre alaposan gyanúsítható a BTK 237. paragrafusába ütköző, hatóság félrevezetése vétség elkövetésével. A nyomozó hatóság az ügy vizsgálatával kapcsolatos iratokat az ügyészségnek vádemelés céljából átadta. A másik ügy ben, a közvélemény előtt széles körben ismertté vált és mély felháborodást kiváltó, a „Magyar Nyilaskeresztes Párt" újjáalakulását kinyilvánító röpirat ügyében széles körben folyik a nyomozás. Az eddigi adatok szerint a sajtóhoz és a különböző társadalmi szervezetekhez eljuttatott röpirat provokációs célzatú. Feltételezett készítője mögött nem áll szervezett csoportosulás. A röpiratban megfogalmazott követelések faji gyűlölet keltésére izgatnak, zsidók, cigányok, kommunisták nyilvános „felkoncolására" uszítanak. A provokációs célzatot egyebek között az is bizonyítja, hogy a Nyilaskeresztes Pártba való jelentkezést szolgáló telefonügyelet három megadott száma a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz ismert telefonszámai. Az elmúlt napokban a rendőrség olyan bizonyítékok birtokába került, amelyek elvezethetnek a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséhez. Ezt követően — remélhetőleg rövidesen — nyilvánosságra hozzák a nyomozás megállapításait. Az Intéző Bizottság az MSZP I. kongresszusa határozatai végrehajtására ideiglenes jelleggel szerveződött. Megbízása, működése addig tart, míg az új párt tagsága az alapszervezetek létrehozása után városi szintű vezetőséget választ. Az Intéző Bizottság nem irányító szerv, de kér minden segítő, koordináló tevékenységet vállalni, amelyet a szerveződő alapszervezetek igényelnek. Gondoskodunk — lehetőségeinken belül — a tárgyi, anyagi feltételek biztosításáról, személy szerint is segítjük a szervezést. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a szerveződő MSZP-t az MSZMP jogutódjának tekintjük, ugyanakkor elhatárolódunk a bűnöktől, a tévesnek, hibásnak bizonyult elvektől és módszerektől. Az új pártot a szocialista és kommunista mozgalom időtálló hagyományait folytató, marxista szellemű politikai szervezetként vállaljuk, amely a nép pártjaként a saját munkájuk alapján jövedelemben részesedők, a kisvállalkozók, a magyar és más nemzetiségű honfitársaink érdekeit képviseli és fogalmazza politikai akarattá, nyitottan fogad minden haladó eszmét és kezdeményezést, együttműködést ajánl a nemzet felemelkedését támogató politikai erőknek. Az Intéző Bizottság felkéri az MSZMP-szervezetek tisztségviselőit és tagságát, hogy kezdjék meg az új alapszervezetek szervezését. Hívunk, várunk mindenkit — volt párttagot és pártokhoz nem tartozó érdeklődőt, aki elfogadja az MSZP programját és alapszabályát — jöjjön közénk, legyen a Magyar Szocialista Párt tagja. Az elhatározásra jutottak regisztrálásukat kérhetik minden munkahelyi és lakóterületi párt- szervezetnél, valamint munkanapokon 8 órától 17 óráig a városi pártszékházban. (Eger, Szabadság tér 7.) Az MSZMP Eger Városi Bizottsága 1989. október 13-án határozatban mondta ki megszűnését. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik munkájukkal segítették a politika formálását, lelkiismeretesen és önzetlenül dolgoztak feladataink megoldásáért. Az Intéző Bizottság meggyőződéssel vallja, hogy képesek leszünk végigmenni választott utunkon, s ezzel hazánk boldogulását, nemzetünk felemelkedését szolgáljuk. Erre az útra hívjuk céljainkkal azonosuló honfitársainkat. Eger, 1989. október 18. A Magyar Szocialista Párt Egri Intéző Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁS Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága október 17-én tartotta utolsó ülését, amelyről a megyei politikai napilap, a Népújság október 18-i számában tudósított. Ebből szerzett a közvélemény tudomást arról, hogy megyei koordinációs bizottság alakult, amely „a területi testületeknek, a pártszerveződés feltételeinek megteremtésében segít”. Az új szerv a volt végrehajtó bizottság tagjai egy részéből és a megyei titkárokból áll. Azok álltak tehát élére az új szocialista párt szervezésének, akik halogató magatartásukkal hozzájárultak, hogy az MSZMP megyei bizottsága megválasztása óta nem tett érzékelhető lépéseket a párt megújításáért. Mindenkinek jogában áll — amennyiben elfogadja az MSZP programját és szervezeti szabályzatát —, hogy annak tagja és aktivistája legyen. Annái is inkább, mert meggy őző érvek hangzottak el az átalakulás szükségessége mellett. Azt viszont elfogadhatatlannak tartjuk, ha valaki nem elvi alapon csatlakozik egy politikai mozgalomhoz. Az MSZP Egri Intéző Bizottsága úgy látja, hogy helytelen, ha az eddig funkciókban levő vezetők automatikusan kerülnek bele az új párt szervezését végző vagy segítő testületekbe. Azt tartjuk kívánatosnak, hogy az új iránt fogékony, hiteles személyek végezzék ezt a nagy feladatot. Testületünk egyetért azzal a nagyszámú felvetéssel, amely elsősorban dr. Vasas Joachim e munkába való bekapcsolódását tartja különösnek és kérdőjelezi meg. Őt megnyilvánulásai és tettei alapján a régi párt tipikus tisztségviselőjének tartjuk, aki mereven ragaszkodik helytelen, túlhaladott álláspontokhoz. Ügy véljük, hogy' a most megszűnt megyei párt- bizottság utolsó döntése a testületben eddig érvényesült szellemiséget tükrözi, nem jelez fordulatot, ezért nem segítheti az új párt szervezetét. Eger, 1989. október 18. A Magyar Szocialista Párt Egri Intéző' Bizottsága í Felvételre keresünk ] jó kereseti lehetőséggel, gyakorlattal rendelkező dolgozót Interlock varrógépre és vasalót. Érdeklődni: 36/13-957, vagy személyesen Eger, Ady E. u. 4. 7-16 óra között. Egri Cipőipari Szövetkezet felvesz cipőgyártó szakmunkástanulók oktatásához SZAKOKTATÓT Feltételek: szakmunkásbizonyítvány, legalább ötéves szakmai gyakorlat. Jelentkezés: Eger, Cifrakapu u. 162. sz. 7-15 óráig. Gyakorlott ruhaipari szakembereket V- keresünk vidéki (mezőkeresztesi, füzesabonyi, ózdi) telepeinkre szervező, technológusi munkakörbe. Jelentkezés: részletes^ önéletrajzot kérjük a budapesti központ (EKISZ Ruházati Kisszövetkezet, 1103 Budapest, Noszlopy u. 8-10. Szarvas Tiborné műszaki vezető) címére küldeni, vagy telefon: % 1277-484, 1276-889. r Az MSZP NYILATKOZATA
