Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-18 / 247. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. október 18., szerda GAZDASÁG—TÁRSADALOM 3 Ugyanaz, dollárban számítva A közgazdasági sajtóban rendszeresen jelennek meg olyan statisztikák, amelyek azt mutatják, milyenek a fogyasztói árak a világ különböző városaiban. A US News and World Report 1987. szeptember 21-i száma közöl egy ilyen táblázatot. Kiderül, hogy Nyugat-Európában általában 20 százalékkal drágább az adott élelmiszerkosár, mint az Egyesült Államok keleti nagyvárosaiban. Tokióban viszont háromszor drágább. Tekintettel arra, hogy a gazdag országokban a lakosság jövedelmének csupán mintegy ötödét költi élelmiszerre, a devizák hivatalos és fogyasztói vásárlóereje között nem ilyen nagy a különbség. Sokkal nagyobb a torzítás a kevésbé fejlett országok esetében. Brazíliában, ahol a jövedelmek felét költik élelmiszerre, a fenti kosár felébe került, mint Franciaországban, és ötödébe sem, mint Japánban. Ez esetben már semmi alapja nincs annak, ha a brazil azt számolja, mennyi lenne az ő fizetése dollárban, hiszen akkor kiderülne, hogy abból Brazíliában vagy a szocialista országokban lehet megélni. Mit takarnak az alacsony bérek? Mindezt azért írtam le, hogy elmondhassak egyet és mást arról a magyar szokásról, ahogy a bérünket átszámoljuk dollárra vagy márkára, és háborgunk. A háborgással egyetértek, de nem ezen az alapon. Nálunk nem azért bűnösen alacsonyak a bérek, mert ez jön ki a dollárra való átszámításból, hanem azért, mert a másodgazdaságban ennek a háromszorosát lehet megkeresni. Előbb azt vizsgáljuk meg, hogy jött létre és milyen károk származnak belőle. A sztálinizmus az alacsony bérek és a széles körű szociális juttatások rendszerét tartotta célszerűnek. Ezzel nem is lett volna baj, ha nem vált volna egyre nyilvánvalóbbá, hogy az alacsony bérrel egyre kisebb teljesítmény jár, a szociális juttatások terén pedig olyan pazarlás, pénzpo- csékolás jön létre, és akkora fogyasztói igény támad, amit már lehetetlen kielégíteni. A fokozódó nehézségek arra kényszerítették az államot, hogy megengedje a másodgazdaságot. Ez nagyon dinamikus fejlődésnek indult, hiszen az adókkal agyonterhelt szocialista szektorral szemben adóparadicsomot élvezhetett. A drága és merevítő bürokrácia sem nyomta. Ennek lett aztán a következménye, hogy a másodgazdaságban háromszor-négyszer nagyobb jövedelmet lehet elérni, mint a csak felületesen megreformált, lényegében sztálinista jellegét megőrző szocialista szektorban. Mit tanúsít a másodgazdaság? Ez a helyzet azonban nem tartható a végtelenségig, a túlcentralizált, agyonbürokratizált szocialista szektor gazdaságilag is ellehetetlenül. Vegyük például a mezőgazdaságot. A nagyüzemek jövedelmezősége egyre romlik, a kisvállalkozások, a másodgazdaság azonban virágzik. Az előbbiek rendelkeznek a föld, a felszerelések és a szakemberek 90 százalékával, ugyanakkor nem származik belőlük több személyi jövedelem, mint a tizedannyi földön, elmaradt technikával és főleg részmunkaidőben dolgozó másodgazdaságból. A megfelelő számokat nagyon nehéz megragadni, mivel a kisvállalkozások jövedelmének többsége rejtve marad a hatóságok elől. Csak a lakosság életkörülményeiből lehet következtetni. Ilyen mindenekelőtt a családi házak építése és a gépkocsisűrűség. A vagyongyarapodás kiugróan magas a fóliázó, a szőlő- és gyümölcstermelő vidékeken. Még ennél is többet mond a gépkocsisűrűség. A kertészkedő tanyavilágban, községekben a gépkocsisűrűség meghaladja a budapestit, és a városok között a nem kollektivizált Kiskőrös áll az élen. Ha azonban azt néznénk, mi az érintettek hivatalos jövedelme dollárban vagy márkában, akkor kiderülne, hogy abból ott meg sem lehetne élni, itt pedig szép és nagy ház épül, két autó van a garázsban. Hagyjunk fel tehát azzal, hogy mindent átszámítunk nyugatidevizára. Kopátsy Sándor , * Olcsóbb áruk — Ruhacsere — Átmeneti szálló Segélyszolgálati misszió Csornán Segélyszolgálati misszió kezdte meg működését a Győr-Sop- rón megyei Csornán. A vállalkozás sokoldalú támogatást kíván nyújtani a rászorulóknak. Az Sz. Rézmán Teréz csornai játéktervező kezdeményezésére létrejött vállalkozás a rábaközi kisvárosban — Csornán —, majd Győrött nyitott olyan boltot, amelyben a kispénzűek mérsékelt áron juthatnak különféle gyermek- és felnőttruhákhoz. Több Győr- Sopron megyei vállalat — a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár, a győri Graboplast, a Gardénia és a Richards-gyár — olcsóbb gyártmányaiból rendszeresen szállít a misszió boltjaiba. A boltok ruhacserére is lehetőséget kínálnak: bárki beviheti ezekbe az üzletekbe megunt, kihízott vagy egyéb okokból már nem használt ruháját, s ellenértékét nyomban levásárolhatja. Jogi és lelki ügyekben ugyancsak a rászorulók rendelkezésére áll a misszió: a hozzá fordulókat szükség esetén összehozza olyan jogászokkal és pszichológusokkal, akik ingyenesen adnak tanácsot a problémák megoldásához. A misszió tevékenységének kezdeti tapasztalatai azt mutatják, hogy nagy szükség van erre a szolgáltatásra. A segélyszolgálati misszió most átmeneti szálló kialakításán munkálkodik. A 8-10 személy részére alkalmas szállást Csornán szeretnék berendezni. E leendő szolgáltatásukat — az elgondolások szerint — két hónapig vehetik majd igénybe az otthontalanok. Magyar javaslat Nemzetközi tanácskozás a környezetvédelemért Az össz-európai környezetvédelmi találkozón résztvevő magyar delegáció Zsuffa Ervin környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes vezetésével Szófiába utazott. A magyar küldöttség a találkozón javaslatot tesz egy nemzetközi egyezmény kidolgozására — tájékoztatták a Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban az MTI munkatársát. Magyarország folyóinak nagy része határainkon kívülről érkezik, ezért hazánknak különösen fontos, hogy nemzetközi egyezmény garantálja a vízgyűjtő területek védelmét, a több országon is áthaladó vizek nagyobb tisztaságát. Ma például nem alkalmaznak egységes, egész Európára érvényes vízminősítési módszert, így ugyanazt a szenynyezést országonként másként értékelik. Magyar vélemény szerint egy ilyen keretegyezmény rendelkezhetne az egységes nemzetközi szabvány bevezetéséről, az egyes szennyezőanyagokról, a szennyvíztisztításról, a vizeket szennyezők felelősségre vonásának módjáról. Ez azért is fontos lenne, mert a felszíni vizek szennyezése veszélyeztetheti az ivóvízbázisokat is. Hazánk csatlakozik a tanácskozás másik témaköréhez, Svájc kezdeményezéséhez is, amely indítványozza, hogy az országok javítsák együttműködésüket az ipari balesetek megelőzése érdekében. A szófiai tanácskozáson áttekintik a. veszélyes vegyi anyagok biztonságosabb kezelésének lehetőségeit is. Új mezőgazdasági gépek Az utóbbi három évben gyártott hazai és külföldi mezőgazdasági gépekről, berendezésekről tartottak bemutatót Bábolnán az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat — az IKR — szervezésében. Az ország minden részéről érkező szakembereknek, valamint az IKR csehszlovák partnereinek a házigazdák elmondták, hogy továbbfejlődött a mezőgazdaság gépesítése, s különösen a részegységek korszerűsítése. A bemutatón részt vett mintegy ezer szakember a győri Rába, a békéscsabai, az orosházi és a szolnoki Mezőgép vállalat újdonságai mellett az új csehszlovák zetorral is megismerkedhetett. Képeinken: Betakarítógépek, betakarító- és vetőgépek a bemutatón Megkezdődött a Puli személygépkocsik sorozatgyártása A hódmezővásárhelyi Hódgép Vállalatnál az 50 darabos nullszéria után francia megrendelésre megkezdték a Puli kisautók sorozatgyártását. A 325 köbcentiméteres, egyhengeres olasz motorral meghajtott járműből félezret rendelt a francia vevő. Képünkön: Szerelőszalagon a kisautó (Fotó: Németh György — MTI) Haltelepítés Egerszalókon A MOHOSZ Heves Megyei Intéző Bizottsága kezelésében lévő egerszalóki víztározó ebben az évben is sok horgásznak nyújtott jó kikapcsolódást, pihenést. Voltak azonban, akik a hétvégeken bosszankodtak, mert nem akadt még egy „árva paptetű” sem a horgukra. A tó hasznosítója pedig minden évben elvégezte az őszi, majd jégolvadás után a tavaszi halasításokat. így lesz az idén is október 23 — 27. között, amikor pontyot és keszegféléket tesznek a Laskó-patak felduzzasztott vizébe. A telepítés ideje alatt és után általános horgászati tilalmat rendelnek el. Horgászás céljából az egerszalóki víztározó nem látogatható október 22-én vasárnap 17 órától november 11-én 7 óráig. Ezekben a hetekben a horgászok is csak a partról nézhetik a betelepített halak játékát. Amint azt Zentai József IB- titkártól megtudtuk: a jövőben is lesz mit kifogni és zsákba tenni Egerszalókon. A hortobágyi haltenyészetből 12 ezer kilogramm első osztályú — méretes és 1 — 1,5 kg átlagsúlyú — pontyot, továbbá másodosztályúakból 3 ezer kilogrammot telepítenek. A halfogások színesítésére háromezer kilogramm dévérkesze- get is vásárolnak telepítésre a halgazdaságból. Ezen az őszön az IB 1,2 millió forintot költ a kifogott halak visszapótlására. A telepítést segíti az Eger és Vidéke Horgászegyesület is, mivel a tavat zömében a megyeszékhely horgászai látogatják. A halak vásárlásához 120 ezer forint támogatást adott a horgászok által befizetett pénzekből. A halak védelmében noveni- ber 11-e után csónakból nem lehet horgászni. Az IB kéri a vízi- jármű-tulajdohosokat, hogy á tilalmi idő alatt vegyék ki ladikjaikat a vízről, és helyezzék téli tárolásra. Szabó Lajos Huma------Az Hmúlt napok valamelyikén Becsbe látogattam. Az u tazás fárasztó volt kissé — de azért jó, A császárváros pedig éles, reggeli — viszont meleg — fénnyel köszöntötte vendégeit (fekete-sárga; Habsburg-szín Ősz — mondaná költő barátom a mus követeit, a magyar utazókat,____ B écs belvárosában sok mindené észre lehetett venni az uf cákon, csak egyet nem, történetesen azfrhogy a „hety” cgy Ausztria nevff ország fővárosa. Nemcsak azért, mert az olasz pizzériákat és a kínai vendéglőket, amerikai McDonald's büfék fogják közre. Vág' mert a piac bódéiban (mediterranszőlő, franrifl saitolf. távol-kplpfi olvfln áruk sorakoznak.— ■ Icl 1 Kvnt mvttTzln Ku vvz* rw.* V- n ttmjuvrv:n Jxw■ y UIima uav i ov/KMKCVrf/i* nn^ amelyeknek vajmi kevés közük van Ausztriához. De a szituáci- ók is: arab rikkancsok újságot árulnak, osztrák egyetemista lány tört magyarsággal szólítja meg honfitársaimat, valami fefr-~ mérést készít, azt hiszem, a mi vásárlási szokásainkról. Bécs ezenkívül az a hely, ahol magyarok invitálnak magyarokat, ma- gyar üzletekbe (ez ugye, nálunk elképzelhetetlen...), vagy ahol LiimÁmnlz homiiainiiiL íno óc Iníuntt nlncT fnlltilrof Itliiinlí__c_ K UlrtfrulllV Hfvtllytj UIIlv tuC( tS KIlUIIU U1U9£ lUlUIIVUt lUTtttlIiy 3 bemegyünk a norvég halasboltba, ahol1 Jazachegyekj hering és kaviár vár minket. No meg aztán itt van a Huma. A népszerű diszkont áruház maga a koncentrált nemzetköziség. Maga a modell. Mikor a gvarsággal kalauzolja a brazil kávé felé, mikor lengyel baráta- inkkal masírozunk a polcok között — francia borok, angol szó- swtk és bajor sörök tövében -, akkor joggal érezhetünk telkünkben örömöt és büszkeséget. Ilyenkor aztán sóhajthatunk^ egy nagyot és mélyet, hogy hát akkor: „megérkeztünk..." Hogy akkor most tényleg valóra váltak régi álmaink. A szonyok is tiszták, a különbözőségek pedig inkább összeköt- nek. Hogy akkor most, de igazából, de tényleg! — nemzetközi- vé lesz... és valami dalt is dúdoltam közben, úgy toltam a kosarat magam előtt. Esküszöm, ha nem szól rám valaki, kitoltam volna a kosarat a parkolóból, aztán továbbaz úton, és csakmessze álL- tam volna meg, nagyon messze: talán valamely ik távoli határnál.... De rám szóltak. Havas András (Fotó: Jusztin Tibor — MTI)
