Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-16 / 245. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. október 16., hétfő Cél — a békés átmenet garanciáinak megteremtése Lemond-e Honecker? (Folytatás az 1. oldalról) szólva az MSZP elnöke utalt a következő hét kritikus voltára, az esedékes törvényhozási kérdé­sekre. Elmondta: most a békés átmenet garanciáinak a megte­remtése a feladat. Ha ez nem si­kerülne, akkor mintegy három­negyed éves időszakra egyfajta lázas állapotba kerülne az or­szág, és kiszámíthatatlan folya­matok indulnának el. Nyers Re­zső véleménye szerint visszaren­deződéstől immár nem kell tar­tani, ám a destabilizálódás még valós veszély. A pártelnök ezzel kapcsolatban szólt bizonyos jól látható jobboldali jelenségekről. Vogel hangsúlyozta: az SPD ösztönzi a változásokat, de emel­lett a kiszámíthatóság megőrzé­sét, a kaotikus állapotok elkerü­lését is fontosnak tartja. Mint el­mondta, tapasztalatai szerint a magyarországi pártok jelentős része "tudja, hogy meddig mehet el”. A nyugatnémet szociálde­mokrata vezető szerint most van kibontakozóban "az évszázad esélye”ma, hogy a munkásmoz­galom fokozatosan leküzdje sok áldozatot követelő, mély meg­osztottságát, és ismét rátaláljon a közös szocialista értékekre. Meglátása szerint Európában teljed a demokratikus szocialista szellemiség. A felek szükségesnek tartják a pártközi kapcsolatok intenzív fejlesztését. Mint elhangzott, a nyugatnémet szociáldemokra­ták Friedrich Ebert-alapítványa várhatólag jövő januárban irodát nyit Budapesten. A több mint egyórás találko­zón röviden szóba kerültek gaz­dasági kérdések is. Nyers Rezső és Hans-Jochen Vogel egyetér­tett abban, hogy a gyakran össze­hasonlított lengyel és magyar helyzet korántsem azonos, a ma­gyar gazdaság ugyanis minded­dig megőrizte működőképessé­gét. A magyarországi reformfo­lyamat nemcsak az ország lakos­sága számára fontos, hanem eu­Medgyessy Péter, a miniszter- tanács elnökhelyettese vasárnap hivatalos látogatásra Thaiföldre érkezett. Kíséretében van Gom- bocz Zoltán kereskedelmi mi­nisztériumi államtitkár és Bényei József külügyminiszter-helyet­tes. Medgyessy Pétert a bangko­ki repülőtéren Pong Szaraszin ^ A Röntgen \ és Kórháztechnikai Vállalat Egri Kirendeltsége felvesz elektronikában jártas szak­embereket. Jelentkezni lehet a kirendeltség­vezetőnél Eger, Széchenyi u. 34. sz. alatt, S - / rópai összefüggései is jelentősek — összegezte budapesti benyo­másait Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke, a Hilton Szállóban tar­tott szombat délutáni nemzetkö­zi sajtóértekezletén. Vogel felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a magyar fejlődés egy­részt számos ponton kapcsoló­dik a gorbacsovi Szovjetunióban zajló eseményekhez és a lengyel­országi változásokhoz, másrészt kisugárzik más országokra, így az NDK-ra is. Ha Magyarorszá­gon visszaesés következne be, az máshol is kedvezőtlenül hatna — állapította meg. Vogel szerint a német szociáldemokrácia azért is megkülönböztetett figyelmet szentel ezeknek a változások­nak, mivel a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején az SPD indította el az NSZK új keleti po­litikáját, és ez — a helsinki folya­mat közvetítésével — ösztönző hatást gyakorolt a reformokra. Az SPD elnöke megállapítot­ta: Magyarországon messzire ju­tottak a reformfolyamatban. Szólt a hamarosan összeülő Or­szággyűlés előtt álló feladatokról — a demokratikus intézmény- rendszer megteremtésének, a szabad választások előkészítésé­nek az időszerűségéről. Kiemel­te a kormányzó párt belső átala­kulásának jelentőségét; mint mondta, a magyar volt az első olyan kommunista párt, amely — kongresszusi döntéssel — le­mondott hatalmi igényeiről és feladta marxista — leninista ala­pállását. Vogel nagy elismeréssel szólt erről, és — kérdésre vála­szolva — megjegyezte: nemrég még ő maga sem hitte volna, hogy ez megtörténhet, így most már igen óvatosnak kell lennie, ha arról kérdezik, kizárhatók-e további lépések az MSZP részé­ről egyfajta „godesbergi típusú” változás irányába. (A Német Szociáldemokrata Párt emléke­zetes godesbergi kongresszusán adta fel osztályjellegét, és alakí­totta ki mai, szociáldemokrata thaiföldi miniszterelnök-helyet­tes fogadta. A magyar küldöttség az érke­zés után Pattaya városába uta­zott. Medgyessy Péter megtekin­tette Thaiföld egyik kiemelt be­ruházási területét, az úgyneve­zett keleti tengerparti fejlesztési övezetet. Megismerkedett az ot­Ausztriában ismét az érdeklő­dés homlokterébe került a Luco- na-ügy, az igazságszolgáltatási és a politikai botránynak ez a külö­nös elegye, amely az utóbbi ti­zenkét évben már sokszor kavar­ta fel a közvéleményt és a közéle­tet egyaránt. Most attól vált a saj­tó első számú témájává, hogy fő­szereplője, Udo Proksch 55 éves üzletember másfél éves külföldi rejtőzködés után újra Bécsben és rács mögött, vizsgálati fogságban van. Ki is ez a férfiú? Képzettsége szerint mezőgazdász, aki azon­ban nem maradt meg szakmájá­nál, hanem egyebek között volt már sikeres és divatos formater­vező, gyáros, majd a nagy bécsi luxuscukrászda, a Demel üzlet­vezetője. Nemcsak sokoldalúsá­gáról, kiapadhatatlan vállalkozó kedvéről ismert, hanem a bécsi előkelő társasági körök kedven­ceként, irigyelt „életművész­ként” is, aki kitűnő személyi, sőt baráti kapcsolatokat tartott fenn a társadalmi elittel, s ezeket jól tudta kamatoztatni is. Cukrász­dájában működött például a „Club — 45” nevű társaskör, tag­jai között a szocialista párt szá­mos élvonalbeli politikusával, akik ugyancsak bizalmukba fo­gadták őt. Udo Proksch azonban igazán országos — ámbár kétes értékű — hírnévre csak a Lucona-ügy szellemiségű néppárti vonásait.) A magyar politikai változások közül Vogel azt is fontosnak tar­totta kiemelni, hogy az ország közeledett és tovább közeledik az európai intézményekhez — az Európa-tanácshoz, az Európai Közösségekhez. A gazdasági helyzettel kap­csolatban a Budapestre Varsóból érkezett Vogelben, mint mon­dotta, olyan benyomás alakult ki, hogy Magyarországon lénye­gesen jobbak a feltételek, és így a politikai reformok sikerét illető­en a gazdaság állapota nem jelent olyan kiemelkedő kockázati té­nyezőt, mint Lengyelországban. Hans-Jochen Vogel külön ki­tért az NDK-ból érkezett mene­kültek ügyére. Köszönetét fejez­te ki Magyarországnak azért, hogy humánus szemlélettel ke­zelte a kérdést, és lehetővé tette az érintettek NSZK-ba utazását. Azzal kapcsolatban, hogy fel­vehető-e a Magyar Szocialista Párt a Szocialista Intemacioná- léba, Vogel emlékeztetett arra: általános szabály szerint egy-egy országból csak egyetlen párt lehet a tagja a szövetségnek. Van ugyan néhány kivétel, így Olasz­ország, Izrael és Japán esetében, de ilyenkor annak a pártnak, amelyik már tagja a Szocialista Intemacionálénak, hozzá kellett járulnia a másik párt felvételé­hez. Márpedig a Magyarországi Szociáldemokrata Párt régtől fogva tagja volt és ma is tagja a Szocialista Intemacionálénak. E tagságát azzal sem vesztette el, hogy évtizedekig nem működhe­tett Magyarországon — fejtegette Vogel. Szerinte a Szocintem leg­utóbbi, stockholmi közgyűlésén az MSZDP esetében nem új tag­felvétel történt, hanem a tagságot erősítették meg. így hát az MSZP Szocintem-tagságának megszer­zése bonyolult folyamat lesz — összegezte az SPD vezetője. Le­szögezte azonban, hogy ez ko­rántsem lehet akadálya a szociál­demokrata pártok és a MSzP kö­zötti párbeszédnek. tani gázfeldolgozó művek és a petrolkémiai komplexum tevé­kenységével, üzletmenetével. Medgyessy Péter thaiföldi lá­togatása ma Bangkokban folyta­tódik. A tárgyalások középpont­jában hazánk és Thaiföld gazda­sági kapcsolatai továbbfejleszté­sének kérdései állnak. révén tett szert. Ez 1977 január­jában kezdődött, amikor „néva­dója” , a panamai zászló alatt közlekedő Lucona teherhajó az Indiai-óceánon eltűnt. Egy olaszországi kikötőből Hong­kong felé tartott, fedélzetén olyan rakománnyal, amelyet elő­zőleg Proksch „uránfeldolgozó berendezésként” több mint két­százmillió schilling értékre bizto­sított egy nagy bécsi pénzintézet­nél. A hajó személyzetének hat tagja utóbb azt jelentette, hogy járművük váratlan robbanás kö­vetkeztében percek alatt elsül­lyedt, és vele hullámsírba merült hat társuk is. Pár hónappal ké­sőbb Prokschék benyújtották igényüket a mesés összegű kárté­rítésre, de kifizetését a biztosító- társaság megtagadta, s így közöt­tük azóta sem befejezett polgári pereskedés kezdődött. A cég a per első szakaszában magánnyomozást szervezett an­nak a feltevésének igazolására, hogy a Lucona rakománya való­jában nem drága ipari berende­zés, hanem csak annak álcázott, szinte értéktelen ócskavastömeg volt, a hajó hat ember életébe ke­rült felrobbantását és elsüllyesz­tését pedig másokkal együtt Proksch szervezte meg. A bizto­sító detektívjének feljelentése alapján 1983-ban büntetőeljárás indult meg Proksch és Daimler nevű, nyugatnémet állampolgár­A Liberális Intemacionálé Magyarországról A kelet-európai országokban végbemenő demokratizálási fo­lyamat támogatása, a pluraliz­mus fejlődésének elősegítése mellett foglalt állást a Liberális Intemacionálé szombaton Pá­rizsban véget ért háromnapos ta­nácskozása. Az értekezleten meghívottként részt vett és az e témáról folytatott vitában szót kapott több magyar ellenzéki párt, politikai csoport képviselő­je. A tanácskozás szombaton egyébként határozatban ítélte el a román vezetés politikáját, amely súlyosan sérti az emberi és a nemzetiségi jogokat. A Liberális Intemacionálé ta­nácskozásán a meghívott magyar vendégeken kívül lengyel és ju­goszláv politikai pártok, csopor­tok képviselői is részt vettek. Hat halott Repülőgép-robbanás a földön Súlyos szerencsétlenség tör­tént csütörtökön a szovjet hadse­reg egyik kaukázusi repülőterén. Hat ember meghalt, két gép telje­sen kiégett. Felszálláshoz készült egy Szu — 24-es bombázó, s a kifutópá­lyán teljes sebességgel belerohant a betonpályán álló An — 12-es csapatszállító gépbe. A bombázó navigátorának a legutolsó pilla­natban sikerült katapultálnia, de a gépparancsnoknak már nem maradt erre ideje. Ő a gépben pusztult el. Az An — 12-est éppen üzem­anyaggal töltötte fel négy repülős és egy tiszt. Amikor a bombázó belerohant a csapatszállítóba, mindkét gép teljesen fel volt már töltve üzemanyaggal, így a rop­pant erejű robbanás lángba borí­totta mindkét gépet. A feltölté­sen dolgozó öt ember a lángok között veszett. A helyszínre érkező mentőa­lakulatoknak, tűzoltóegységek­nek sikerült megakadályozniuk" az újabb, még nagyobb robba­nást, amely amiatt fenyegetett, hogy a lángok vészesen közeled­tek az üzemanyagot szállító nagy teherautóhoz. Sikerült biztonsá­gos helyre eltávolítani a közel­ben várakozó többi repülőgépet is. A súlyos szerencsétlenség kö­rülményeinek tisztázására bi­zottságot hozott létre a honvé­delmi minisztérium. ságú üzlettársa ellen, súlyos biz­tosítási csalás és gyilkosság gya­nújával. ,A vizsgálatok azonban igencsak vontatottan és erélyte­lenül folytak: Proksch az évek alatt csupán kétszer került né­hány napra őrizetbe, 1988 elején pedig társával együtt külföldre tudott menekülni. Időközben a nyilvánosság előtt fellépett egy „önkéntes Proksch-vadász” is: Hans Prette- rebner osztrák újságíró. Vaskos könyvet írt a Lucona-ügyről, s az eddig több mint kétszázezer pél­dányban elfogyott mű lényegé­ben az említett gyanút igyekezett alátámasztani. A „slágerkönyv” szerzője a Lucona elsüllyedésé­nek és az ügy hátterének azt a hi­vatalos változatát, amelyet ta­valy már vádiratba is foglaltak, további részletekkel, külföldi or­szágokba nyúló és tucatnyi rejté­lyes halálesethez kapcsolódó szállal gyarapította. Maga a hi­vatalos változat is rémregénybe illik, korántsem biztos azonban, hogy megfelel a valóságnak. Az osztrák hatóságok vádja legfel­jebb közvetett bizonyítékokra támaszkodik, amelyek alapján Prokschékat aligha lehet elítélni. Korábban az illetékesek gyakran ezzel is magyarázták a nyomozás és a vádemelés hosszadalmassá­gát. Egyes vélemények szerint a Lucona-ügyben voltaképpen a Dietmar Keller, az NDK kul­turális minisztériumi államtitká­ra szerint az NDK-ban a vezetés az ország minden állampolgárá­val minden kérdésről kész párbe­szédet kezdeni, seza hajlandóság azokra is vonatkozik, akik ma­gukat ellenzékinek tartják. Megállapította, hogy az NDK-ban mindig is voltak és a jövőben is lesznek reformok az NSZEP KB Politikai Bizottságá­nak szellemében. Ez a kérdés az elkövetkező hónapokban a fi­gyelem gyújtópontjába kerül. Keller az NDK tisztségviselői közül a nyugati tömegtájékozta­tásban először válaszolt olyan kérdésre, amely az Erich Honec- kernek, az NDK párt- és állami vezetőjének állítólagos lemon­Moldvában megalakult és szombaton megkezdte alapító kongresszusát a Moldvai Dolgo­zók Szövetsége, amely a más köz­társaságok hasonló nevű szerve­zeteihez hasonlóan elsősorban az orosz ajkúakat tömöríti. A moldvai népfront egyik vezetője élesen bírálta az új szervezetet. Az MTI moszkvai tudósítójával folytatott telefonbeszélgetésben arról is beszámolt, hogy egy hét­tel ezelőtt, a szovjet alkotmány napján Kisinyovban tüntetők ösz- szecsaptak a kivezényelt rend­őrökkel, katonákkal. A MDSZ fő célként a dolgo­zói közösségek tanácsainak egyesítését jelölte meg. Érdek- védelemről, a szovjet társadalom politikai és gazdasági reformjá­nak megvalósításában az SZKP- val való együttműködésről, a jogállamiság megteremtéséről, a demokratizálás és a nyilvánosság további kiterjesztéséről szól a politikai célokat megfogalmazó dokumentum. A kongresszus síkraszáll a népi küldöttek taná­csainak teljhatalmáért, azért, hogy az átalakítás politikáját a vállalatok igazi önállóságának megvalósításával gyorsítsák fel. Szorgalmazzák az állampolgá­rok tényleges társadalmi egyen­lőségét, függetlenül az illetők nemzeti hovatartozásától, lakhe­lyétől. Követelik, hogy demok­ratikusan oldják meg a nemzeti kultúrák újjászületésének és fej­lesztésének problémáit. kormánykoalíciót alkotó két leg­nagyobb osztrák párt, a szocia­lista és a néppárt „helyettesek út­ján háborúskodik egymással” , minthogy az érdekelt biztosítóin­tézetet a néppárthoz, Prokscht pedig több szocialista vezetőhöz fűzik szoros szálak. Az ügy „po­litikai ága” akkor terebélyese­dett ki, amikor a vállalkozó tava­lyi szökése után a parlament vizsgálatot indított a büntetőel­járás elhúzódásáért való politikai felelősség tisztázására, mond­ván, hogy ez az ügy büntetőjogi kimenetelétől függetlenül is fon­tos. Különbizottsága többek kö­zött megállapította, hogy két magas rangú szocialista politi­kus, Kari Blecha volt belügymi­niszter és Leopold Gratz volt képviselőházi elnök — az utóbbi még bécsi polgármesterként, majd külügyminiszterként — hi­bás magatartásukkal és intézke­déseikkel némelykor Proksch- nak kedveztek, és lassították az ügy menetét. Emiatt mindkettő­jük kénytelen volt lemondani ál­lami tisztségéről. A parlamenti vizsgálat olyan drámának tűnt, amely főszerep­lője nélkül játszódik le. Udo Prokschnak közben sikerült ügyesen bujkálnia különféle tá­voli — állítólag ázsiai és amerikai — országokban, és végül is saját magát buktatta le, amikor októ­ber elején, Hongkongból Lon­dási szándékával kapcsolatos hí­reszteléseket firtatta. Az ZDF-tévében és a De­utschlandfunk rádióállomás ál­tal is sugárzott válaszában Diet­mar Keller kijelentette: ”Erich Honecker lemondásáról Erich Honeckernek teljesen egyedül kell döntenie. Ehhez szükséges, hogy összeüljön a Központi Bi­zottság. Egyáltalán nem ismere­tes előttem, hogy terveznek-e KB-ülést, vagy már össze is hív­ták a Központi Bizottságot. Ha a KB-tagok többségének az a véle­ménye, hogy helyesek és szüksé­gesek a káderváltozások, akkor teljesen megszokott dolog a poli­tika világában, hogy ennek meg­felelő döntéseket hozzanak.” (MTI) Céljuk az erőszak és a türel­metlenség minden formájának felszámolása. Nicolae Costin, a moldvai népfront egyik vezetője az MTI tudósítójának leplezetlen ellen­szenvvel beszélt az új szervezet­ről, hangoztatva, hogy annak sem a dolgozókhoz, sem az át­alakítás politikájához nincsen semmi köze. Szerinte az össz- szövetségi (értsd: moszkvai) irá­nyítású vállalatok, szervezetek igazgatóinak szövetsége a szer­vezet. Costin a baltikumi népf­rontmozgalmak vezetőihez ha­sonlóan úgy vélekedett: az új szervezet vezetői nem békéinek meg azzal a ténnyel, hogy az át­alakítás politikájának következ­tében megnőtt az egyes köztár­saságok önállósága, erősödött az igazi szuverenitás iránti igényük. Szerinte a szervezet nem a köz­társaságok érdekeiből indul ki. Nicolae Costin megragadta az alkalmat, s röviden tájékoztatott egy olyan eseményről is, amely­ről korábban a szovjet sajtó nem tudósított. Mint elmondta, októ­ber 7-én — az alkotmány napján — Kisinyov központjában a népfront tüntetést szervezett, s ennek résztvevői bírálták a brezsnyevi alkotmányt, az SZKP politikai monopolhelyzetét, és politikai pluralizmust sürgettek. A tüntetők összecsaptak a rend- fenntartó erőkkel, sokan megse­besültek, és nyolc személyt őri­zetbe vettek. donon át az NSZK-ba igyekez­ve, repülőgépen Bécsbe érke­zett. Noha hamis útlevéllel uta­zott, és előzőleg külsejét szinte a felismerhetetlenségig megvál­toztatta, gyanús jelek alapján mégis kiszűrték őt az utasok kö­zül, és letartóztatták. Nyilatko­zatai szerint hamarosan magától is jelentkezett wlna az osztrák hatóságoknál, hogy „feltárja az egészen más igazságot” , aminek alapján „zúzdába lehet küldeni Pretterebner könyvét”. Ügyét az illetékes bécsi bíró­ságon várhatólag januárban kez­dik tárgyalni, s arra számítanak, hogy a per legalább egy évig tart. A bécsi üzletember bebörtön­zése után a Lucona-ügy politikai vonatkozásai is felelevenedtek. Az osztrák ellenzék azonnal szorgalmaznrkezdte, hogy a par­lamenti Lucona-bizottság — mi­vel most már Proksch is kihall­gatható — újítsa fel munkáját. A kormányon lévő két párt viszont egyetért abban, hogy erre az igazságszolgáltatás elfogulatlan ítélkezése érdekében csak a bíró­sági per lebonyolítása után ke­rülhet sor. Udo Proksch hazatérésével mindenesetre a Lucona-ügyben fordulat történt, új fejezet kez­dődött. És valószínű, hogy nem ez lesz az utolsó, a politkrimi alighanem még sokáig folytató­dik. Sebestyén Tibor Gazdasági tárgyalások Medgyessy Péter Thaiföldén Lucona-ügy Fejezetek egy osztrák poHtkrimiből Ellentétes érdekek ütköznek Elégedetlenség Moldvában

Next

/
Oldalképek
Tartalom