Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-13 / 243. szám

6

NÉPÚJSÁG, 1989. október 13., péntek

A hiba az ön

készülékében van

A bíró egyértelműen ellenünk fújt, mondta Bicskei Bertalan a magyar — spanyol után. Őszintén szólva nem tudom, hogy mire gondol a szövetségi kapitány. Ő ugyan a pálya széléről kísérte figyelemmel az eseményeket, én pedig a tv képernyőjén keresztül követtem nyomon a meccs történéseit, de nem hiszem, hogy emiatt ne ugyanazt a mérkőzést láttuk volna.

Megmondom őszintén, én nem találtam különösebb kivetnivalót az angol játékvezető közreműködésében. Persze ő is vétett néhány bakit, de olyat, ami azt eredményezte, hogy nem mi győztünk, olyat nem.

Vegyük csak példának okáért az ibériaiak két gólját. Az elsőnél ügy kisakkozták a helyzetet, ahogyan azt edzésen, a pályán felállított élettelen bábuk ellen szokás. A második találatot megelőzően a mieink szeme már belefáradt a labda követésébe, majd ütemet váltottak a spanyolok, s az adódó ziccert, ha nem is mindjárt elsőre, de harmadjára belőtték. Tehát ez az oldal tiszta.

Ezzel szemben egy szavunk se lehetett volna, ha a szépítő gólunk előtt a bírói sípszó megállítja Bognár Gy-t, aki a felvételek, a lassított visszajátszás tanúsága szerint is lesen kapta az átadást. De talán Kovács érvénytelenített góljára célzott a kapitány, igen ám, de azt még a vak is látta, hogy ennél azrak- ciónál Kiprich akkorát taszított Sanchison, hogy a spanyol úgy elterült, mint a gyalogbéka.

Nem tudom, akkor mit szólt volna Bicskei, ha az első félidőben mondjuk Sanchis a kapu torkában nem marad le egy lépéssel a labdáról, vagy hogy még egy momentumot kiemeljek, Aí/c/ieílegalább olyan jól eltalálja a szabadrúgásnál a labdát, mint az egyenlítő gólunknál Pintér.

Egyszóval a szövetségi kapitány hivatkozhatott volna legalább egy tucat más okra, ami miatt nem sikerült legyőzni a spanyolokat, csak pont nem a játékvezetőre.

Ám úgy hiszem, mi nemes egyszerűséggel annyival is beértük volna, hogy kérem, ma itt tart a magyar labdarúgás, tisztelet a fiúknak, hogy a második félidőben megpróbálták az abszolút lehetetlent — 0-2-ről fordítani —, de ez a spanyol válogatott mégiscsak egy klasszissal jobb a magyar idegenlégió- sokkal megtűzdelt nemzeti tizenegynél.

Talán a hiba ezúttal nem az én készülékemben volt.

(budai)

Ducadam visszatér

Érdekes hírt közölt csütörtökön délelőtt az AFP francia hírügynökség: Helmut Ducadam, a román Steaua Bucuresti volt kapuvédője hároméves kényszerpihenő után visszatért a pályára. Ducadam 1986-ban a BEK-döntó hőse volt, négy liest hárított. s ezzel megnyerte a trófeát a bukaresti katonacsapatnak.

Később különféle híresztelések láttak napvilágot a kapus vállsérülésével kapcsolatban, de tény, hogy a szász-nemzetiségű hálóőr karját csaknem amputálni kellett egy vérömleny miatt.

Ducadam nemrég a másod- osztályú Vagonul Arad kapuját őrizte. Talán mondani sem kell, hogy ismét szinte egyedül segítette csapatát a győzelemhez...

Nyílt levél Gál János novaji tudósítónak

Tudósítását olvastam a sportrovatban, ahol igazságtalanul és sérelmünkre „bicskásoknak” nevezte a tarnaleleszi szurkolókat, illetve azok egy csoportját. Nos, az Ön által tudósított mérkőzésen jómagam is kint voltam több mint kétszáz társammal együtt, és buzdítottuk kedvenc csapatunkat, akik jelenleg jobban szerepelnek a megyei bajnokságban, mint az Önök csapata. Sajnos, az Ön tudósításában csak a mi rágalmazásunk szerepel, az nem, hogy a novaji csapat ezzel a játékmodorával és tudásával inkább a pankrációs VB-n szerepelhetne, mert durvák voltak, akár az a bizonyos „szőrpokróc”. A focihoz vajmi kevés közük volt, sőt egy-két játékosuk azt sem átallotta, hogy ama bizonyos testrészét mutogassa a vendég szurkolóknak. Ezek után az már fel sem tűnt, hogy az az egynéhány novaji szurkoló, aki ittasan a partvonal és a védőkorlát között az én és társaim rokonságát felmenő és lemenő ágon nyomdafestéket nem tűrő módon szidalmazta. Kérdezem én Öntől, ellenkező esetben, Ön punt tanárember mit tett volna?

Nos, a mi szurkolóink sem állták meg szó nélkül, de hogy zsebkés vagy sörösüveg előkerült volna, ezt határozottan visszautasítom)!). Hogy az ott lévő hirdetőtáblába belerúgtak, vagy ráütöttek ez igaz, csakhogy nem akkor, amikor az Ön által felvezetett eset volt, hanem az egyik sikertelen akciónk után, és nem haraggal, hanem némi elkeseredéssel. Egyébként ittas novaji szurkolók a partvonal és a védőkorlát között buzdították csapatukat és „cukkolták ” a vendég szurkolókat. Kérdezemm én — gondolom joggal —, mit kerestek a tiltott területen? Neki lehet, nekünk nem? Talán azért, mert ők novaji- ak voltak? Aztán még egy kis incidens, amiről úgy látszik Ön „lemaradt”. Talán akarattal? Á második félidőben, amikor már látszott, hogy a vendégcsapat elviszi az egyik pontot, egy karszalagos rendező mindenféle rongyos cigánynak elmondott bennünket (miért a cigány talán nem ember?!), és azt mondta, ha nem fejezzük be a buzdítást és a kiabálást, szétveri a pofánkat— szó szerint így, ahogy leírtam. Egy kicsit elgondolkodtam, hogy ez most rendező, vagy provokátor? En azt hiszem, az ilyen embereknek semmi közük a labdarúgáshoz, és főleg nem rendezőként. Hát ilyen dolgok is történtek, tisztelt tanár úr.

Néhány hónappal ezelőtt az egyik szakember „csontzenészeknek ” titulálta csapatunkat. Tette ezt egy olyan ember, aki bundával akarta megmenteni csapatát a kieséstől, most pedig Ön becsmérli a leleszi szurkolókat... Hát ez így nem jogos. Mert nálunk egy a jelmondat: a csapat a szurkolókért, a csapatért a szurkolók — és az ő nevükben írtam Önnek levelet. Úgy érzem (érezzük), hogy ártatlanul nyolc-tíz emberen keresztül próbált bennünket befeketíteni.

Ha igazán sportszerű közönséget és mérkőzést akar látni, nagyon szívesen látjuk a leleszi csapat bármelyik hazai mérkőzésén.

Sallai Ferenc egykori tarnaleleszi labdarúgó, hosszú évek óta az ottani labdarúgócsapat lelkes szurkolója

(Azt egyébként tudósítónk és a szerdai foci visszapillantónk írója sem állította, hogy a kifogásolt magatartás általában véve jellemző lenne a tarnaleleszi szurkolókra. Sőt, ellenkezőleg! Az írás végkicsengése feltételezi, hogy csupán elenyésző kisebbségről van szó. Aszerk.)

Lesz-e

Sportszakszervezet és Szabadidősport Szövetség?

Október 25-én eldől, megalakul-e a Sportszakszervezetek Szövetsége, amelynek létrehozására a Szeged SC tett közzé felhívást május 31-én. A kezdeményezésre többen válaszoltak, s szeptember 7-én egyeztető tárgyalásra is sor került, amelyen megalakult az előkészítő bizottság. Egy munkacsoport pedig az alapszabály- és programtervezet kidolgozását kapta feladatul. Ez a csoport október 10-ig várta a különböző javaslatokat, véleményeket, amelyeket majd október 25-én, az országos értekezleten vitatnak meg az érdeklődők.

Dr. Borbély Attilát, a SZOT Sportosztályának vezetőjét arról kérdezte az MTI munkatársa, hányán küldték el észrevételeiket, megalakul-e két hét múlva a Sportszakszervezet.

— Arról még korai beszélni, hogy létrejön-e a Sportszakszervezet. Ha a szegedi országos értekezleten meglesz a kellő létszám, akkor a tanácskozás alakuló közgyűléssé válhat. Ez azt jelenti, hogy addig létre kell jönnie két-három tagszervezetnek. Eddig a Szeged SC és a hódmezővásárhelyi Metripond jelentkezett. Az NB I-ben játszó 70 labdarúgó is jelezte, hogy szívesen tömörülne szakszervezetbe. De kérdés, az értekezletig meg- alakítják-e szervezetüket.

— Más sportág képviselőit nem foglalkoztatja ez a lehetőség?

— A vívók megalakították a VÉSZ-t, azaz a Vívók Érdekké- piseleti Szervezetét, de nem léptek tovább. Az indulásnál több érdeklődő is volt, akik azonban azóta nem jelentkeztek. Talán várakozó állásponton vannak, mert még nem látják a szakszövetségek és a szakszervezet jövőjét. Még van két hét, azalatt változhat a helyzet.

— A SZOT nemcsak a sportszakszervezet létrehozását segíti, hanem az Országos Szabadidő- sport Szövetség megalakítását is szorgalmazza. Ezen a téren hogy haladnak az előkészületek?

— A májusban közzétett felhívásra több mint 30 ezer szándéknyilatkozat érkezett. Ez azt jelenti, hogy egyénileg vagy közösségekben ennyien tevékenykednének egy ilyen szervezetben. Jelentkeztek egyesületek, lakótelepi sportegyesületek és vállalatok is. Csak néhányat sorolnék fel: a Majév SC, az Erzsébeti Asztalitenisz Társaság, az Újpesti Gépelemgyár vagy a Tiszai Vegyi Kombinát lövészklub- és szabadidő-szakosztálya. Október 20-ig várjuk a jelentkezéseket, majd 24-én összeül a Társadalmi Sporttanácsadó Testület, és megtárgyalja a szövetség alapszabály-tervezetét és programját.

— Ezek szerint a Szabadidő- sport Szövetség létrehozása sokkal nagyobb tömegeket mozgatott meg!

— Valóban, ezt a többezres jelentkezési szám is bizonyítja. Azonban ahhoz, hogy meg is valósuljon a terv, más feltételek is kellenek. Mindenekelőtt pénz. S hogy az anyagiakat előteremtsük, „Egészség-edzettség,, sportsorsjegy kiadását tervezzük. Várjuk a vállalatok, szervezetek jelentkezését, akik az egészséges Magyarország érdekében támogatnák egy ilyen szövetség működését — fejezte be Borbély Attila.

Serdülő-labdarúgás

A megyei serdülő labdarúgóbajnokság legutóbbi fordulójának eredményei. Keleti csoport: Novaj

— Eger SE III. 4-2, Tarnalelesz — Poroszló 6-0, Heves — Füzesabony 10-0, Recsk — Bélapátfalva 1-9,EgerSE II. —Kompolt 5-2. A Sírok — Erdőtelek mérkőzés elmaradt, mivel a vendégegyüttes nem érkezett meg. Nyugati csoport: Tarnaörs — Apc 1-1, Petőfi- bánya — Nagyréde 10-0, Selyp — Gyöngyöshalász 4-0, Domoszló

— Gyöngyösi SE I. 0-20 (!), Hatvani KVSC-Deko — Gyöngyösi SE II. 15-0^!).

Zsebre vághatnak-e 3500 forintot a játékvezetők? — Hogyan vállalhatott felelősséget az új uszodáért a nyugdíjba vonult tanácselnök? — A Sike család Milánóba készül? — Mi újság Búza nyugatnémet szerződése körül?

Nyitott füllel

Nagy János erdőtelki tudósítónk a kiscsapatok védelmében emelte fel a kagylót saját, csapata példáját említve. Mint elmondta, a legutóbbi hazai bajnoki mérkőzésük után 3.500 forintot kellett leszurkolniuk a játékvezetőknek, bírói díj gyanánt. Ha ez a továbbiakban is így megy, hamarosan lakatot tehetnek az erdőtelki sporttelep öltözőjére, s attól tartanak, mások is hasonlóan járnak. Várkonyi Ferenctől a Megyei Labdarúgó Szövetség főtitkárhelyettesétől megtudhattuk, hogy a tetemes summa oka az lehet, hogy más megyéből érkezett síposok vezették azt a találkozót. Négy megye játékvezetői testületével tartanak úgynevezett „cserekapcsolatot”, s úgy látszik, ezúttal a kelleténél kissé mesz- szebbről érkeztek a feketeruhások. Bár kéréssel fordultak a Borsod, Nógrád, Szolnok és Pest megyei kollégáikhoz, hogy lehetőleg minél közelebbről küldjék a bírókat, ennek ellenére előfordulhat, hogy olykor-olykor ezt nem tudják figyelembe venni. A kijelölés egyébként szezon előtt történik, s ha a laposabb pénz- tárcájú sportkörök kéréssel fordulnak a szövetséghez, úgy csak a szűkebb hazánkbéli játékvezetőket küldik az összecsapásokra. Puhl Sándor, a megyei játékvezető bizottság elnöke szerint szakmai szempontból mindenképpen szükség van a „friss vérre”, s ez egy évek óta jól bevált gyakorlat. Áz érem másik oldala, hogy a semlegesség tekintetében sem mindegy, ki ítélkezik. Például egy Erdőtelek-Tarnaörs szomszédvár rangadón magasba szökhetnek az indulatok, s ha egy idegen vezeti a 90 percet, logikus, hogy a

pártoskodás vádja

az esetben alaptalan. Azt is hozzátette, hogy a rajt előtt mindenkinek el kell döntenie, vállalja-e az adott osztályban való szereplést, annak minden anyagi vonzatúval együtt. Egyben figyelmeztette az erdőtelkieket, hogy a jövőben jobban ügyeljenek a rendre, mivel náluk a szokásosnál is több a renitenskedő. Ha magatartásukon nem változtatnak, előbb-utóbb nem akad olyan balek, aki testi épségét kockáztatva, vállalná ott a bíráskodást.

Varga Béla egri olvasónk a mostanában oly gyakran terítéken lévő egri fedett uszodával kapcsolatban kíváncsiskodott. A kérdéseket

dr. Varjú Vilmosnak Eger Város Tanácsának nemrégiben nyugalmazott elnökének címezte. Äz furdalta az oldalát, vajon hogyan vállalhatott személyes felelősséget az új létesítmény felépítéséért a korábbi funkcionárius, hiszen kijelentését követően hamarosan nyugdíjba vonult. S,

ha már kérdez, azt is szeretné tudni, vajon ez utóbbinak volt-e köze a régi fedett gyors lerobbantásához? Miért kellett a törmeléket Makiárra szállítani, holott Eger néhány elhanyagolt utcáját feltölthették volna vele? Dr. Varjú Vilmos válaszát azzal kezdte, hogy a tisztelt érdeklődő valószínűleg félreértés áldozata lehet. Ő ugyanis az új uszoda felépítéséért nem vállalt személyes garanciát, csupán annak helyéért. Az akkori vitáról tudósító újságíró, Homa János vélhetőleg félreértette mondatát, s ebből fakad a

téves tájékoztatás.

Egyébként ő ma is arra voksolna, hogy a régi helyén emelkedjen a jövő úszó, vízilabdázó „paradicsoma”. Arról is szólt, ogy még tanácselnökként amellett kardoskodott, hogy inkább a Bárány-uszodát renoválják, melyre télre sátortetőt lehetne húzni. Ez jóval kevesebb összeget emésztett volna fel, s az induláshoz szükséges forintok előteremtésére is nagyobb esélyt látott. A második kérdésre térve elmondta, hogy a robbantás és az ő nyugdíjba vonulása között véletlenszerű az egybeesés. Ő március elején betöltötte 60. életévét, s 45 esztendei szolgálat után úgy gondolta, ennyi éppen elegendő volt. Bár próbálták marasztalni, ő úgy vélte, hogy a csúcson kell búcsúzni. Mostanában oly'gya- kori, hogy akit 4-5 évvel ezelőtt még ünnepeltek, ma már a vádak kereszttüzében áll. Nem szerette volna azt megélni, hogy a fejét követeljék. Kétségtelen, hogy a robbantás „országosának” utolsó napjaira esett. Ezt a miskolci műszaki egyetem statikai tanszékének szakértői véleményét figyelembe véve döntötték el. Igazából ez a vízmű vállalat érdeke volt, hiszen ők arra hivatkoztak, hogy veszteségük forrása a használhatatlan fedett uszoda fenntartása. Ők szorgalmazták a mielőbbi bontást, de mint a város minden épületéért, így az egykori uszodáért is felelősséggel tartozott a városi tanács. Hogy miért szállították Makiárra a törmeléket? Néhány egri utca ezzel való feltöltésé egy a képtelen ötletek közül. Az embemagyságú betontömbök alkalmatlanok lettek volna erre. Mondandóját azzal zárta, hogy a helyválasztás körüli viták miatt már eddig is több tízmillió forint veszett kárba, s a további huza-vona növelheti a költségeket.

Szabó Sándor egri lakos minket is meglepett, amikor azzal állt elő, hogy tudomása szerint dr. Sike József, az ESE egykori vízipólósa, valamint felesége, Gazdag Zsuzsa, aki az NB I-es röplabdacsapat tagja, hamarosan az olaszországi Milánóban folytatják pályafutásukat. A hírt előbb

kacsának véltük,

ám kiderült, mégis csak van alapja. Dr. Sike József, aki jelenleg az Egervin jogtanácsosa, meglepődött olvasónk jólértesültségén, s elmondta, hogy valóban folynak tárgyalások. Ezek azonban any- nyira gyerekcipőben járnak még, hogy cseppet sem biztos külföldre távozásuk legalábbis az idén. Feleségét, a milánói Telcom vezetői szemelték ki, ám a szerződtetés körül egyelőre túl sok az akadály. A Magyar Röplabda Szövetség szabályzata szerint csak azok kereshetik ebből a sportból a határokon kívül kenyerüket, akik legalább százszoros válogatottak, illetve betöltötték 30. életévüket. Nos, Zsuzsa egyik kritériumnak sem felel meg. Ahhoz, hogy az alku létrejöhessen, előbb a „rázós” engedélyre lenne szükség. Ezután ülhetne le csak a két klub tárgyalni. Ő magáról annyit árult el, hogy egy olasz menedzser egyelőre keresi számára a csapatot. Utánpótláskorúként volt ifjúsági és junior válogatott, s köztudottan több százszor szállt vízbe OB I-es vízilabda mérkőzésen. A kérdés az, hogy ez odakint mire elegendő. Féléves kihagyását nem tartja pótolhatatlannak, az előbb felsoroltakkal ellen tétben talán ez lesz a legkönnyebb.

Mint arról már korábban beszámoltunk, Búza Gábor, aki jelenleg is az Eger SE I.osztályú pólóscsapatát erősíti, az NSZK- beli Esslingenbe készül. Az utóbbi hetekben csend veszi körül a játékost, s Molnár Gézáé gri vízilabda rajongó kérésére rákérdeztünk, vajon mi újság a profi szerződés körül? A balkezes játékos csak annyit árult el, hogy egyelőre adminisztratív akadályai vannak annak, hogy új csapatát erősíthesse. November 1-jén valószínűleg pont kerül az ügy végére, s akkor bővebb tájékoztatást adhat.

Kakukk Zsolt felsőtárkányi fiatalember szintén a vízilabdával kapcsolatban keresett meg bennünket, igaz kívánsága egészen más természetű volt. Ugyanis azt kérte tőlünk, hogy a Világ-kupán szerepelt spanyol válogatott összeállítását adjuk meg számára, keresztnevekkel együtt. Nos, ez utóbbival ugyan nem szolgálhatunk, s ráadásul csak az Európa-bajnokságon részt vett katalánok névsorával rendelkezünk. Talán megbocsátja nekünk, hogy igénye szerinti archívumunk nincs, de azért reméljük, így sem adunk szomor- kodásra okot. A bonni EB-n Toni Esteller szövetségi kapitány legénysége az alábbi összeállításban játszott a magyar válogatott ellen: Rolan-Estiarte, A.Go- mez, Valis, Rodriguez, Sans, S. Gomez, Oca, Neira, Garcia.

Molnár Zsolt

Megyei kézilabda-bajnokság

a Hatvan

A megyei kézilabda-bajnokság legutóbbi fordulójában meglepetésnek számít, hogy a jól rajtoló Gyöngyösi SE csak döntetlent tudott elérni az Egri Forgácsoló ellen. Egyébként pontveszteség nélkül már csak a Füzesabony férfigárdája áll. Elvesztette veretlenségét a HKVSC női csapata, ám ennek ellenére továbbra is listavezető.

Az eredmények. Nők: Egri TK — HKVSC20-16 (8-7)

Ld.: Garamvölgyi és Török 5-5, ill. Palócz 6.

A vendégek az első félidőben többször is megszerezték a vezetést, mégis hazai előnnyel fordultak a csapatok. A szünet után a főiskolások 6 góllal elhúztak, és a hatvaniak már csak csökkenteni tudták hátrányukat.

Gyöngyösi SE — Gyöngyösi Főiskola 30-15 (15-7)

Ld.: Tóth és Szűcs 7-7, ill. Juhász 10.

A jobb játékerőt képviselő házigazdák győzelméhez nem férhetett kétség.

Gyöngyösi SE — Heves 18-18(9-11)

Ld.: Szűcs 6, Major 5.

Nagy iramban kezdtek a hevesiek, és az első játékrész egyértelműen az övék volt. Ezt követően azonban felülkerekedett a GYSE, de hajrája csak a döntetlenhez volt elegendő.

Férfiak: E. Forgácsoló — Gyöngyösi SE 19-19 (12-12)

Ld.: Hopka 6, ill. Sellei 8, Lengyel 5.

Végig változatos, jó iramú mérkőzésen az eddig pontveszteség nélküli GYSE és a pont nélküli Forgácsoló igazságosan megosztozott a bajnoki pontokon.

Gyöngyösi Főiskola — Egri TK 29- 29 (13-18)

Ld.: Balogh 8, Szabó 7, Kiss 6, ill. Molnár és Kuli 7-7, Szilágyi 5.

A két főiskola látványos csatájában a vendégek közelebb álltak a győzelemhez.

HKVSC Generálcoop — E. Finom- mechanika 24-33 (10-16)

Ld.: Kaszás 9, Koszora 5, ill. Bóta 11, Varga 7.

Az egriek ilyen arányban is megérdemelten hozták el a pontokat Flatvanból.

Gyöngyössolymos — H. Zalka SE 9-20(4-7)

Ld.: Kalmár 8.

Neumann DSK — Füzesabony 14-30 (4-15)

Ld.: Homonnai 6, ill. Lipták 14, Csa- nálosi és Molnár 6-6.

Gyöngyösi Főiskola — Gyöngyössolymos 28-25 (17-13)

Ld.: Balogh 7, Somodi és Körmendi 5-5, ill. Kovács 10, Nyilas 5.

A találkozó megérdemelt hazai sikert hozott.

Egri TK - H. Zalka SE 14-14 (9-7) Ld.: Molnár 6, Szilágyi 5, ill. Rácz 6. A gyöngyösiek az utolsó percben hétméterest és ziccert is hibáztak.

*

A megyei kézilabda-bajnokságban ma a következő férfimérkőzésekre kerül sor: Neumann DSK — E. Forgácsoló 15, H. Zalka SE — Gyöngyösi Főiskola 15, Egri TK — Füzesabony 15.30.