Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-12 / 215. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 12., kedd KALEIDOSZKÓP 5. Elmarad a soros jégkorszak? Kutatók ezreit foglalkoztatja világszerte az a tudományos kér­dés, amelynek első közelítésre semmiféle gyakorlati jelentősége I sincs a mai ember számára: a jég­korszakok keletkezése, és ennek okai. A kérdés megválaszolása azonban olyan tényekre világít­hat rá, amelyekből igen fontos következtetéseket lehet levonni a jelen, de még inkább a belátha­tó jövő időjárására és éghajlatá- I ra. I Az elmúlt másfél-kétmillió évben a Föld éghajlata lényege- j sen hidegebb volt a mainál. Igazi i jégkorszak uralkodott (nem elő- I szőr a 4,5 milliárd éves földtörté­net során), mindkét sarkvidékre kiterjedt, az alacsonyabb széles­ségekig is lehűzódó jégsapka bo­ntotta. E hosszú idő alatt egy-egy hidegebb szakasz (ún. glaciális | korszak) körülbelül százezer évig tartott, s köztük tíz-húsze­zer évig elnyúló enyhébb fázisok i (interglaciálisok) nyomai ismer- | netők fel. Ma is egy ilyen, körül- ■ belül tízezer éve kezdődött eny- ! he szakasz végefelé tartunk. A jégkorszakok keletkezésé- ; nek magyarázatára szinte meg­számlálhatatlan elképzelés szü­letett. Közülük a legnagyobb ; karriert valószínűleg az futotta be, amely csillagászati alapon, a Föld pályaelemeinek bizonyos megváltozásával magyarázta az í éghajlat drasztikus változásait. Ennek az elképzelésnek egy Crol nevű skót volt az első hirdetője még a múlt század derekán, idő­vel azonban mind a neve, mind az elmélete feledésbe merült. Századunk harmincas éveiben lényegében hasonló alapon egy j jugoszláv meteorológus, Milutin Milankovic dolgozott ki egy el- j méletet. (Ne feledkezzünk el ró- ! la, hogy elképzeléseit egy honfi- i társunk, a festőből, majd jogász­ból lett autodidakta tudós, Ba- í csák György fejlesztette tovább, i aki 85 éves korában védte meg e tárgyban akadémiai disszertáci- , óját. Sajnos, ahogy ez lenni szo- - kott, a külföld igen kevéssé mél- ' tányolta munkáját, s az elméletet ; mindmáig csak Milankovic-mo- j deliként emlegetik.) Évszakok és a búgócsiga Az elmélet alapját három jól : elkülönülő időciklus képezi, i Közismert, hogy az évszakok váltakozása amiatt következik be, hogy a Föld tengelye nem merőleges a Föld Nap körüli ke­ringési síkjára. Az egyenlítő 23,5 fokos szöget zár be e síkkal (ek­liptika), s ezt a szöget keringése során mindvégig megtartja, azaz az Északi sark mindig a Sarkcsil­lag felé néz. Nem így volt ez azonban például tízezer éve. A Föld tengelye ugyanis — legjob­ban talán egy búgócsiga forgás közbeni imbolygásához tudnánk hasonlítani — „billeg”, a forgás- tengelyének képzeletbeli meg­hosszabbítása kört ír le. Ez a mozgás a precesszió; s az időcik­lus, amely alatt ez a kör kirajzo­lódik, 19-23 000 évig tart. Változik ugyanakkor az egyenlítőnek az ekliptikával be­zárt szöge is, mégpedig körülbe­lül 41 000 éves ciklusonként, 21,8 és 24,4 fok közt. Ez a szög jelenleg éppen csökken, s követ­kezménye az, hogy az évszakok közti különbségek kissé mérsék­lődnek a korábbiakhoz képest. A Milankovic-elmélet harma­dik összetevője, hogy változik a földpálya alakja, mégpedig dur­ván 100 000 évenként az ellipszisalak kissé megnyúlik, majd ismét visszatér a közel kör formához. Amikor a pálya csak­nem kör alakú, az év minden napján egészében ugyanennyi hőt kap a Naptól a Föld. Ha az ellipszis megnyúlik, az összessé­gében bevett hőmennyiség ugyan nem változik, de az elosz­lása igen. Napközeiben több, naptávolban kevesebb a felvett hő. Milankovic elméletét, amely végül is e pályaelemek lassú, együttes érvényesülésére tá­maszkodott, a legkülönfélébb érvekkel igyekeztek cáfolni. Mellette azért volt nehéz érvelni, mert akkor még nem álltak ren­delkezésre pontos adatok arról, hogyan húzódott előre és vissza a jégtakaró az elmúlt 1 millió év­ben. Az áttörés a hetvenes években következett be a planktoni (lebe­gő) életmódot folytató parányi élőlények, a foraminiferák héjá­nak vizsgálatával, amelyeket a tengeri fúrások nyomán nyert kőzetmintákból szedtek ki. Az egyes rétegek korának megálla­pításában viszont a tengeraljzat kőzeteinek mágneses vizsgálata nyújtott segítséget. Ezek után az egyes rétegek foraminiferáit, mint valami hőmérőt lehetett fel­használni, s belőlük megállapíta­ni, hogy keletkezésük idején mi­lyen éghajlat uralkodott a Föl­dön. A kutatómunka eredménye­ként rövidesen félmillió évre visz- szamenően álltak rendelkezésre adatok. És ekkor jött a meglepe­tés. Az elemzésekből kiderült, hogy az elmúlt néhány százezer évben a jégtakaró három ciklus szerint nyomult előre és húzó­dott vissza; mégpedig 10 000,41 000 és 21 000 évenként. Ez pe­dig szinte pontosan megfelel a Milankovic-elmélet ciklusainak. Még nagyobb meglepetést oko­zott, hogy közülük is a 100 000 éves ciklus volt a meghatározó, holott a csillagászati hatások kö­zül éppen a Nap-besugárzás in­gadozásának kellett volna a legy- gyengébb következményekkel járnia. Időközben megkezdődött a jégtakarókban máig megőrző­dött ősi levegőbuborékok össze­tételének vizsgálata. Kiderült például, hogy 20 000 éve a legu­tolsó jeges időszak leghidegebb szakaszában sokkal kevesebb széndioxid volt a légkörben, mint a szokásos. Kb. 16 000 éve, amikor a jégtakaró olvadásnak indult, a széndioxid-tartalom emelkedni kezdett, majd elérte az ipari korszak előtti szintet. Mi ennek a változásnak az oka? Biológiai szivattyú Az óceánvíz felszíne közelé­ben élő mikroszkopikus lények, mint valami szivattyú, kivonják a széndioxidot a levegőből, és a tengeraljzatra ülepítik. A szén­atomoknak is megvannak a kü­lönböző változataik. A plankto- nikus élőlények a könnyebb szénizotópot építik be a héjukba. A nehezebb szénizotópokat „kedvelik” viszont a mélyebb vi­zekben élő foraminiferák. így a két héj típus izotópvizsgálatával eldönthető, mennyi széndioxid volt a légkörben az egyes múlt­beli időszakokban. A vizsgálatok pedig ismét meglepő eredményt hoztak. A szénizotópos elemzés nyomán is kirajzolódtak a Mi- lankovic-ciklusok. Végül is úgy tűnik, hogy a Föld pályaelemei­nek változása után megváltozik a földi éghajlat, így a jégtakaró ki- teijedése is. A csillagászati válto­zások tehát valamiképpen mű­ködésbe hozzák ezt a „biológiai szivattyút”, amely néha növeli, máskor csökkenti a hatásukat. A széndioxid viszont módosítja a Milankovic-modellben leírt vál­tozásokat. Ennek különleges jelentősége van ma, amikor — mint köztu­dott — az emberi tevékenység miatti fokozott széndioxid-kibo­csátás miatt nő az üvegházhatás, azaz melegszik a Föld éghajlata. Ugyancsak nagy változásokat okozhat a fentiekben vázolt fo­lyamatokban az, hogy az ózonré­teg vékonyodása következtében elpusztulhat a tengeri plankton­állomány egy része, s ez csök­kentheti a „biológiai szivattyú” hatékonyságát. Ezáltal még több széndioxid lesz a légkörben, még jobban melegszik az éghajlat. Úgy tűnik, a soron következő jégkorszak egyszerűen elmarad? Németh Géza Érdekességek a nagyvilágból VIETNAMI ÚSZÓ SZÁLLODA Luxus igényeket is kielégítő úszó szálloda közeledik a folyón Ho Si Minh város felé. A belvárosi partszakaszon hirdeti lehorgonyozva az ország új, nyitott politikai arculatát. A hagyományos keleti stílusje­gyeket viselő „úszó csoda” Ausztráliában készült. AZ ELSŐ ALPESI NAPAUTÓS EURÓPA-BAJNOKSÁG A korábban síversenyző, Conradin Cathomen most napenergiával hajtott verseny kocsijával tör az elsőségre a svájci Disentis és Laax kö­zött. A résztvevőknek az EB-címért St. Moritzig kellett autózniuk. KOSÁRLABDA­MÉRKŐZÉS AZ ARGENTIN ELNÖK RÉSZVÉTELÉVEL Carlos Menem argentin elnök vi­dáman néz fel „óriás termetű” csa­pattársára, Jorge Gonzalez-re egy jótékony célú kosárlabda-mérkő­zés előtt. Az argentin válogatott 105-102 arányban győzte le a vi­lágsztárokból álló ellenfelét. A ta­lálkozó bevételét a szegények meg­segítésére fordítják. (Népújság telefotó — MTI) Román atomfegyver? A közelmúltban elhangzott hivatalos román nyilatkozatot vi­lágszerte úgy értelmezték, hogy Románia képes atomfegyvert előállítani. A bejelentésnek ért­hetően nagy visszhangja volt. A szakemberek véleménye viszont egyértelműen az, hogy e román kijelentés minden alapot nélkü­löz. Különbséget kell tenni a kor­szerű” jelenleg hadrendben álló, valamint a legprimitívebb, réges- rég elavult fegyverek között. (Az utóbbira példa a hirosimai bom­ba.) Egy hadsereg csak korszerű fegyvert rendszeresíthet, a pri­mitív változatok legfeljebb zsa­rolásra, terrorista célokra alkal­masak. A korszerű nukleáris fegyve­rek nélkülözhetetlen anyagai a plutónium, az erősen dúsított (úgynevezett fegyver minőségű) urán és a tricium. A plutónium a természetben nem fordul elő, előállítása atom­reaktorokban történik. Fegyver­hez alkalmas plutóniumot speci­ális reaktorban, különleges — az erőművi reaktorokétól eltérő — üzemviteli körülmények között lehet gyártani. A plutóniumot a reaktorból kiemelt fűtőelemek­ből egy rendkívül komplex üzemben — az újrafeldolgozó műben — lehet kinyerni. Romá­niának nem állanak rendelkezé­sére az említett létesítmények, sőt ezeket saját erőből nem is lenne képes létrehozni. A fegy­ver minőségű uránt urándúsító­műben állítják elő; itt a bomba számára megfelelő urán-235-öt elválasztják a 140-szer nagyobb koncentrációjú urán-238-tól. Az USA-ban, majd a Szovjetuni­óban, Angliában, Franciaor­szágban és Kínában felépített, úgynevezett gázdiffúziós dúsítok több négyzetkilométer területet elfoglaló, óriási villamosenergia és vízfogyasztású gyártelepek. Az USA 25 ezer ember többéves munkájával építette fel a maga üzemét. A román műszaki szín­vonal csillagászati távolságra van attól, amit az urándúsítás megkí­vánna. A triciumot is atomreak­torban történő besugárzással le­het előállítani, igen költséges el­járással. Az alapanyagok az atomha­talmaktól legális úton nem sze­rezhetők be. A csempészés, illet­ve lopás lehetőségét már több­ször felvetették (egyes arab álla­mok, Izrael és néhány más állam kapcsán is). De magának a fegy­vernek az előállításához is olyan fejlett technológiai (fémkohá­szati, robbanóanyag-technikai, elektronikai, számítástechnikai, stb.) ismeretek szükségesek, hogy az atomhatalmakon kívül ezeknek csak néhány iparilag fejlett ország van birtokában. Korszerű nukleáris fegyver előállítása tehát sokéves fejlesz­tőmunkát igényel egy iparilag fejlett ország számára is, egy el­maradottabb ország számára pe­dig a feladat reménytelen. A lehető legprimitívebb fegy­ver talán elérhető távolságban lehetne Románia számára, bár ehhez is sokszáz, magasan kvali­fikált szakember többévi mun­kája és igen jelentős anyagi for­rások kellenének. Az ilyen kivi­tel azonban sok szempontból balesetveszélyes. (Pl. megvan a véletlen robbanás lehetősége, szemben a korszerű fegyverek-, kel, amelyeknél ez kizárt.) A ro­mán atomfegyver tehát inkább egy elképzelt gazdasági, techni­kai, politikai nagyságot szimbo­lizáló propagandafegyver. Dr. Makra Zsigmond Humor — Remélem a felesége meg fog­ja érteni, hogy önnek éjszakai szol­gálatot is kell teljesítenie — mond­ják a személyzeti osztályon, amikor felveszik az üzemi őrség új tagját. — Tessék a szolgálati fegyvere... — Arra nincs szükségem. Öz­vegy vagyok... *** A börtönben az egyik fogoly ki­teszi a cella falára felesége nagymé­retű képét. — Ennyire szereti őt? — kérdezi a börtönőr. — Nem, hanem amikor ráné­zek, nem tűnik olyan hosszúnak az a négyévi rabság... *** — Drágám, hogy tetszik az új kalapom? — Nagyon jól választottál, ami­kor felveszed egyáltalán nem lehet látni az arcodat. *** Milliomos lehettem volna, ha nem csináltam volna egy apró hibát — mondja a börtönben az egyik fo­goly a másiknak. — És milyen hibát csináltál? — kérdezi a cellatárs. — Az én ezreseim két millimé­terrel szélesebbre sikerültek, mint a hivatalos bankjegyek... *** — Nem kellemetlen neked, hogy a lányod gyereket szült, még mielőtt megvolt az esküvő? — Miért lenne kellemetlen? Hi­szen az a gyerek nem tudhatta, mi­kor lesz az esküvő! *** — Nem tudnál kölcsönadni egy százast? — És mikor adod meg? — Ne haragudj, elsőnek én kér­deztem! *** — Kisfiam, a papa valamit bar­kácsol a pincéban. Éredj, nézd meg mit csinál, hogy tudjam, milyen or­vost kell majd hívni hozzá! *** — Legyen szíves kinyitni a bő­röndjét — mondják a vámnál. — De hiszen nincs is bőrön­döm! — Az mindegy, a szabály az sza­bály! *** Az elhagyott sötét utcában egy rossz külsejű fiatalember megállít egy idősebb járókelőt. — Bocsánat, nem tudja véletle­nül hány óra van? — Tíz óra múlt öt perccel. — Köszönöm. De kérem, adja ide az óráját, nehogy elfelejtsem! *** — Én a thaiföldi lányokat szere­tem a legjobban — mondja egy amerikai a barátjának. . — Miért? — Mert nagyon bájosak, de azért is, mert amikor velük vagyok, kellemes érzést okoz, hogy aktívan támogatom a fejlődő országokat. *** — Mi az, mégis itthon a leg­jobb? — kérdezi a feleség a hajnal­ban hazatántortó férjtől. — Ilyenkor már csak ez az egy hely van nyitva — válaszolja a férj. *** — Állítólag a szomszédasszony visszajött a férjéhez. — Igen, igaz. Már nem tudta nézni, milyen jól boldogul a férje nélküle. *** A nő vizsgálgatja magát a tükör­ben és felsóhajt: — Negyvenéves koromban olyan karcsú voltam, mint a nád­szál, és most a harmincas éveimben egyszerre elkezdtem hízni. f HEVES MEG MUNKAÜGYI ....................... » Ma»« allasajanlatai: AMFÓRA ÜVÉRT: Eger, Cifrakapu tér 24. Árukiszállító férfi munkaerőt keres felvételre. Jelentkezni lehet a fenti címen a lerakat vezetőnél. PARK SZÁLLÓ: Eger, Klapka u. 8. Azonnali belépéssel felvesz felszolgálót, mosómestert, szoba­lányt és mosogatót. Jelentkezni lehet a fenti címen a munkaügyi osztályon Dr.Nyerges Józsefnénál. COOPSPED HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI SZÁLLÍTÁSI KÖZÖS VÁLLALAT: Eger, Vécsey völgy u. 97. Felvételt hirdet autószerelői munkakör betöltésére. EGRI VASÖNTÖDE: Eger, Nemecz J. u. 11. Öntödei betanított munkást keres felvételre, három műszakos munkarendbe. MÁV KITÉRŐGYÁRTÓ ÜZEM: Gyöngyös, Gyár u. 1. Széntüzelésű kazánhoz fűtőket alkalmaz, három műszakos mun­karendbe. KOSZIG MÁTRA GÁZBETONGYÁR: Halmajugra Felvételt hirdet lakatos, csőszerelő, marós, targoncavezető, minő­ségi ellenőr, valamint betanított munkás munkakörökben. Jelent­kezni lehet a fenti címen a munkaügyi vezetőnél. HEVES VÁROS TANÁCSA EGYESÍTETT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYE: Heves, Fő út 63. Szakképzettséggel rendelkező fűtőt keres felvételre, széntüzelésű kazánhoz. MÁTRAVIDÉKI FÉMMÜVEK SIROKI GYÁRA: Sírok Felvesz 18. életévüket betöltött női munkaerőket három műsza­kos betanított munkás munkakörbe. Kereseti lehetőség a betanu­lási idő után 7.000-9.000 Ft. A jelentkezőknek meghatározott út­vonalon munkásszállítást biztosítanak. Jelentkezni és érdeklődni lehet a fenti címen a munkaügyi osztályon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom