Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-12 / 215. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 215. szám ÁRA: 1989. szeptember 12., kedd 4,30 FORINT „HÁLA MAGYARORSZÁGNAK» „... a hatóságok és a/ állampolgárok szinte hihetetlen türel­met és megértést tanúsítottak." (2. oldal) SZTÁLIN, DIMITROV ÉS A LIPCSEI PER „Az emlékezés olyan, mint a liszteszsák, mindig van még benne valami.” (3. oldal) ROMÁN ATOMFEGYVER? «... egy elmaradott ország számára pedig a feladat remény­telen.” (S. oldal) CROSSBAR-TANÁCSKOZÁS PÁRÁDON A tanácsi vezetés és a Miskolci Távközlési Igazgatóság szakembergárdája keresi a megoldás lehetőségét. (8. oldal) Ma összeül az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága szeptember 12-ére, keddre összehívta a Központi Bizottság ülését. A testület javasolja, hogy a Központi Bizottság hallgasson meg tájékoz­tatót a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, vitassa meg a kongresszusi beszámoló téziseit, a párt programnyilatkozatáról és alapszabályáról szóló előteijesztést, valamint a kongresszussal össze­függő szervezeti kérdéseket. A Központi Bizottság napirendjére kerül a világgazdasági nyi­tással és az Európa-politikával összefüggő MSZMP stratégia, az 1989. évi gazdasági folyamatokról szóló tájékoztató, továbbá a gaz­daságpolitika 1990. évi programjának irányelveire vonatkozó javas­lat. A testület kialakítja álláspontját a szövetkezeti mozgalomról. Távozóban hazánkból az NDK-s menekültek Megnyílt előttük a határ A német kocsisor a sorompó felnyitására vár A kormány döntésének meg­felelően hétfőn 0.00 órakor élet­be lépett az az intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy a Magyaror­szágon tartózkodó és hazatérni nem kívánó NDK-állampolgá- rok távozzanak bármely befoga­dó országba. Hegyeshalomnál és Sopron­nál már az első órák rendkívül mozgalmasak voltak. A hegyes­halmi közúti határátkelő helyen az óriási parkoló már éjfél előtt megtelt menekülőkkel, akik előtt pontosan éjfélkor megnyílt a határ. Hajnalban sokszázan lépték át a határvonalat Ausztria irányába. Az átkelés gyors volt. A magyar határőrök mindössze a személyazonosságot igazoló okmányokat ellenőrizték. Oszt­rák oldalon alaposabb volt a kontroll, de azután autóbuszok­kal, személygépkocsikkal hala­déktalanul gondoskodtak a to- vábbutaztatásról. Bár a forgalom mérete a he­gyeshalmit és a sopronit nem érte el, de a többi magyar-osztrák át­kelőhelyen, így Rábafüzesnél, Búcsúnál és Kőszegnél is már éj­féltájban feltűntek a menekülők első csoportjai. A Budapest-Győr-Hegyesha- lom útvonalon közlekedő Liszt Ferenc Eurocity' nemzetközi gyorsvonat hétfőn mentesítő já­rattal indult, s azon ugyancsak NDK-ból érkezettek utaztak közvetlenül az NSZK-ba. A vo­natra Győrött és Hegyeshalom­nál is szép számmal szálltak fel azok, akik nem gépkocsival ér­keztek a helyszínre. Az osztrák államvasutak két, 12-12 kocsiból álló szerelvénye is átlépte Hegyeshalomnál a ha­tárt és még hétfőn hajnalban megérkezett a zánkai vasútállo­másra, valamint Budapestre. Ezek a szerelvények a a menekü­lők további népes csoportjait szállítják el. Az NSZK-ból autó­buszok érkeznek és tartanak a menekülttáborok felé. Hétfőn a reggeli órákban a Magyar Vöröskereszt illetékesei arról tájékoztatták az MTl-t, hogy a csillebérci és zánkai me­nekülttáborokban nyugodt a lég­kör, az NDK-beli állampolgárok jó hangulatban készülődnek a tá­borok és Magyarország elhagyá­sára. A Vöröskereszt helyi képvise­lői Horn Gyula külügyminiszter vasárnap esti bejelentése után azonnal tájékoztatták az NDK- beli állampolgárokat a kormány döntéséről. Még az este folya­mán elmondották nekik, hogy nyugodtan készüljenek fel az út­ra, amíg a táborokban marad­nak, a Magyar Vöröskereszt gondoskodik ellátásukról. Azt is közölték, hogy a MÁV mentesí­tő vonatokat indít a határállomá­sok felé, s az osztrák vöröske­reszt is autóbuszokat küld az uta­zás megkönnyítésére. Autóju­kat, személyes poggyászukat és értékeiket magukkal vihetik. A csillebérci tábor mintegy 2500 lakója közül a reggeli órák­ban 800-900-an indultak útnak. A táborokat az autóval rendelke­zők hagyták el elsőként, a többi­ek a Vöröskereszt segítségével kisebb csoportokban, turnusok­ban indulnak el a MÁV pályaud­varai felé. A vöröskeresztesek arra is felhívták a bejelentést megünneplők figyelmét, hogy it­tasan kocsival ne induljanak út­nak. A MÁV-tól kapott tájékozta­tás szerint 9 mentesítő szerel­vény áll rendelkezésre az NDK- állampolgárok elutaztatására. A vonatok egy része a Balaton északi partján, a többi a Keleti pályaudvaron tartózkodik, kö­zülük kettőt az osztrák vasutak küldtek . AZ NDK-beli csopor­tok megérkezése, regisztrálása és elhelyezkedése után folyamato­san indítják a vonatokat a pálya­udvarokról a határok felé. Közvetlenül éjfél után befu­tottak az első NDK-s gépkocsik a kőszegi és a búcsúi határátkelő­höz, ahol kora délelőttig mintegy négyszáz NDK-állampolgár hagyta el az országot. A vártnál lényegesen kevesebben érkeztek a vas megyei határállomáshoz, ahonnan az azonosítás után nyomban továbbutazhattak. Ko­ra délelőttig egyetlen más állam­polgárságú személy sem akarta kihasználni az NDK-soknak fel­kínált távozási lehetőséget. Kilencvennyolc „ifjú gólya” a nappali tagozaton, 122 levelezős és 158 kí­sérleti jellegű levelezős hallgató kezdi meg tanulmányait Gyöngyösön — Új könyvtárral gazdagodott az intézet — Munkára, új utak keresésére ser­kentenek _ _ Vállalkozó tipusu vállalatgazdasági üzemmérnökök lesznek Dr. Magda Sándor igazgató ünnepi beszédét mondja Nyilvános ünnepi tanácsülés­sel egybekötött tanévnyitót tar­tottak hétfőn délelőtt Gyöngyö­sön, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem- Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Intézetében. Ä feldíszített aulában köszöntötték a tanárokat, az új elsőéves hall­gatókat. Az eseményen részt vett Szokodi Ferenc, Heves Megye Tanácsának elnökhelyettese, dr. Lőkös László, a GATE rektor­helyettese, valamint dr. Bíró Fe­renc, az egyetem Társadalomtu­dományi Karának dékánja is. Ünnepi beszédében dr. Mag­da Sándor kandidátus, az üzem­mérnöki intézet igazgatója emlé­keztetett arra, hogy az 1989 — 1990-es tanév 98 nappali tago­zatos, 122 levelezős, valamint kí­sérleti jelleggel 158 levelező ta­gozatos hallgató oktatása kezdő­dik meg. Kiemelte, hogy a nyári programok között legfontosabb feladatuknak tartották a ma még újnak tekinthető, de máris meg­újítás alatt levő tantervi prog­ramból adódó személyi és tárgyi feltételek magas színvonalú megteremtését. Hangoztatta, hogy ennek részeként, az egyete­mi igényeket kielégítő képzés szolgálatában nyitják meg új könyvtárukat. Meleg szavakkal köszöntötte a nyugállományba vonult dr. Somodi Miklós főisko­lai docenst, aki több évtizedes oktató-nevelő munkájával segí­tette a jövő agrárértelmiségének nevelését. Bejelentette, hogy július 1-jé- től dr. Deme Pál egyetemi ad­junktusi, Törcsvári Zso/í egyete­mi tanársegédi besorolásba ke­rült. Az egyetem rektora, dr. Szabó Béla tanszékvezetői meg­bízatását további öt évre, míg dr. Dráviczki Imre és dr. Kohári Ist­ván tanszékvezetői megbízatását további három évre meghosszab­bította. Címzetes egyetemi ta­nárrá nevezték ki a gödöllői sta­tisztikai tanszékre, valamint a gyöngyösi intézet üzem- és mun­kaszervezési tanszékére dr. Tóth Tibor kandidátust, a MÜSZI Részvénytársaság vezérigazga­tóját. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elkövetkező időszakban a társadalomtudományi kar, il­letve az intézet vezetése a koráb­biakhoz hasonlóan minden esz­közzel segíti majd a tudományos fokozattal rendelkezők körének bővítését. Csak a jól felkészült, idegen nyelveket beszélő taná­rok előtt nyílik meg a lehetőség a hazai és a külföldi kongresszuso­kon való részvételre. Ezután az elsőéves hallgatók­hoz szólt. Rámutatott, hogy ab­ban az időszakban választották a mezőgazdasági pályát, amikor a más népgazdasági ágakhoz ha­sonlóan ez a korábbi sikerágazat is komoly nehézségekkel küzd. Az agrár-felsőoktatás képzési szerkezetén belül a vállalatgaz­dasági üzemmérnök- és mérnök­képzés hivatott a mezőgazdasági üzemek vállalatgazdasági szak­emberigényének biztosítására. ők lesznek a közgazdasági szemlélettel rendelkező egyének, akik magas biológiai, matemati­kai és számítástechnikai ismere­tek mellett megszerzik mindazon ismereteket, amelyek hozzájá­rulhatnak ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság a mennyiségi szemléletből a minőség szemléle­tébe kerüljön. Ugyanakkor ez az ágazat minden időszakban ver­senyképes lehessen Európában és a világpiacon. Ez az a terület, ahol a legnagyobb az igény felső­fokú szakemberek iránt. A jelen és a jövő mezőgazdasága minden bizonnyal korlátlan felvevője lesz a korszerű ismeretekkel ren­delkező vállalkozó típusú válla­latgazdasági üzem- és agrármér­nököknek. Végezetül a kísérleti jellegű levelezőképzésben részt- vevőkhöz szólt. Aláhúzta, hogy az intézet vezetése ezt a képzési formát több éve szerette volna már megvalósítani. Ezért folya­matosan is készültek rá. Az eb­ben résztvevők olyan munka­körben tevékenykednek, ahol az üzemmérnöki diploma minden­képpen megkövetelendő. Az év­folyam fele a termelésből jött szakember, 30 — 35 százaléka pedig olyan közgazdasági mun­kakörben dolgozik, amelyhez szintén fontos a diploma meg­szerzése. Az ünnepi beszéd után jutal­mak átadására került sor. A tan­évnyitó a Szózat hangjaival ért véget. Mentusz Károly A széksorokban a „gólyák” (Fotó: Perl Márton) Megkezdődött a repaszezon Start előtt megyénk cukorgyárai Hétfőn, az új szezon nyitánya­ként a Mátravidéki Cukorgyárak körzetében hozzáláttak a répa betakarításához. Egyelőre főleg Szolnok és Bács-Kiskun me­gyékben szorgoskodnak jobban a földeken, másutt inkább még a kedvezőbb időre várnak. A cu­korrépa ugyanis még nem a legé­desebb, a napsütéses időjárás gazdagítaná jobban a termény béltartalmát. Ha a „vénasszo­nyok nyara” kedvezne, szeptem­ber második felében, főleg pedig októberben lényegesen cukro­sabb szállítmányok érkezhetné­nek Hatvanba és Selypre. Ám — amennyiben semmi rossz nem jön közbe — az előbbi gyárban e hét végén, míg az utóbbiban a következőnek az elején minden­képpen megkezdik a feldolgo­zást. Mindkét üzemben — már hagyományosan — termelési próbák előzik meg a tulajdon­képpeni munkát, üresen is „meg­járatják” a gépsorokat, hogy a beérkezett küldeményekkel aka­dálytalanul elbánhassanak. Mint Vrabecz Mátyás vállalati igazgatótól megtudtuk: az eddigi becslések szerint 550 — 560 ezer tonna cukorrépa átvételére van kilátásuk az új kampányban. Bíznak azonban abban, hogy vé­gül is ennél nagyobb mennyiség­ből kell majd cukrot készíteniük az elkövetkezendő hetekben, hónapokban. Nyugtalanul Fortyogó közéletünk nem hagyja a kisebb emberi kö­zösségeket sem érintetlenül. Nap mint nap keletkeznek olyan feszültségek, amelyek szinte kibékíthetetlen ellen­téteket teremtenek a családi, baráti körben vagy a munka­helyeken. Nem mintha az­előtt nem lettek volna ezek jelen, de belefértek minden­napjaiba, nem zúzták szét az élet kereteit. Mostanság vi­szont egyre többször találko­zom olyan perlekedéssel, I amely látszólag nagy kérdé­sek miatt tör ki, valójában j pedig emberi életek megol­datlanságát tükrözi. A múltkoriban egy baráti j társaságban voltam tanúja egy ilyen esetnek: a különbö- j ző politikai szervezetek ; programjain kezdődött a vi- [ ta. Hamarosan kikötött az j egyik feleség annál a kardi­nális kérdésnél; hogy vajon ki képviseli az asszonyok ér­dekeit közülük, mert ha vala­melyik zászlajára tűzi a csa­ládanyaság lehetőségét, ak­kor ő bizony azonnal azt a szerveződést (pártot, fóru­mot, szövetséget, frontot stb.) választja. Hamarosan elmérgesedett a polémia, mert nem szólt másról ez a látszólag elvi fejtegetés, mint arról: miként szeretné beren­dezni házasságát. Komoly csetepaté alakult ki, amely­hez ki-ki vérmérséklete, fel- készültsége szerint csatlako­zott. A gyors változás, társadal­munk átrendeződése nem hagy lehetőséget arra, hogy a béke szigetét varázsolja bárki maga köré. A hírek már nem valamilyen különleges, távo­li politikai életből jönnek, hanem mindennapjainkat tükrözik. A menekültek nem libanoni táborokban szenve­dik végig a számkivetettsé- j get, az adósságválság Da- moklesz-kardja már fejünkre szakadt, a szervezett alvilág már nemcsak Chicago életét nehezíti meg, s folytathat- ■ nánk a sort. S míg az elmúlt évtizedekben a többség élete végül is viszonylag nyugodt mederben folydogált, addig most szembe kell nézni az újabb és újabb kihívásokkal. Ilyen körülmények között viszont állandóan színt kell vallani, már az is vélemény­nek számít, ha valaki távol­tartja magát, s bizalmatlanul figyeli a fejleményeket. S ez a szokatlan kényszer nyugta­lanságot szül, amely fenekes­tül felkavarja a hétköznapi életet is. Ráadásul nincs biz­tos eligazító pont, olyan el­mélet, amely látszólag vagy valóságosan választ adhatna az embereket foglalkoztató legfontosabb kérdésekre. Hogy mi adhat egy kevés esélyt ebben a felfordult vi­lágban? Csakis az, ha mind kevesebb felesleges konflik­tust hurcolunk magunkkal, minél több apró napi sérel­met próbálunk tisztázni, nam hagyjuk elmérgesedni a se­beket. Mert különben ha nyugtalanul látunk dolgaink elrendezéséhez, akkor bi- Z0nv könnyen összekevered­hetnek egyéni problémáink a nemzeti sorskérdesCJíM- családi gondjaink társadalmi feszültségekkel. S akkor bi­zony valóban nehezen (vagy egyáltalán nem) találunk megoldást. Gábor László

Next

/
Oldalképek
Tartalom