Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-11 / 214. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 214. szám ÁRA: 1989. szeptember 11., hétfő 4,30 FORINT OSTROM AZ OSTROMBAN Ki adta el a lelkét a szériái terrorizmusnak? (2. oldal) NEMCSAK BESZÉLNEK AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉGRŐL „Van aki az átlagos 412,5 ezer forintnál kevesebbet vagy többet kap” — mondják az Universal Szerviz Ipari Szövetkezetnél (3. oldal) DISZKÓ - DE MENNYIÉRT? A Tavernában csak egy dolog változott: a belépőjegy' előbb 60-ra, majd KO forintra... (5. oldal) HÁROM ÉV ALATT 37 MILLIÓS GYARAPODÁS Ma: iskolai étteremavatás Recsken ^ oldal) Medgyessy Péter pozsonyi tárgyalásai Nem a feszültség növelését szolgálták Bodony és Erk közös „cipőben” Az önállósodás első lépései. Hétköznapi pillanatkép az erki „üzletháznál" A bős-nagymarosi vízlépcső- rendszer építésével kapcsolatos változatlan csehszlovák és magyar álláspontról tanúskodik az a tény is, hogy Medgyessy Péter magyar miniszterelnök-helyettes szombati pozsonyi tárgyalásairól nem adtak ki közös közleményt, hanem mindkét fél kü- lön-külön fogalmazta meg véleményét. Az alábbiakban az MTI közli a pozsonyi megbeszélésekről szóló magyar kommünikét: A július 20-i magyar-csehszlovák kormányfői találkozón elhatározottaknak megfelelően miniszterelnök-helyettesi konzultációkat tartottak szombaton Pozsonyban. Azokon a bősnagymarosi vízlépcsőrendszer Carlos Andrés Pérez, Venezuela Köztársasági elnöke — aki az Elnöki Tanács meghívására tartózkodott hazánkban — szombaton fogadta Baranyai Tibort, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyik vezetőjét. Carlos András Pérez külön kérte magyar vendéglátóit, hogy talál- kozhassék az itteni szociáldemokrata párt képviselőjével, a venezuelai elnök ugyanis egyben a Szocialista Internacionálé alel- nöke, s hazájában a politikai élet vezető pártja, a Demokratikus Akció is szociáldemokrata. Az MTI értesülései szerint Baranyai Tibor tájékoztatta a magas rangú vendéget a magyar szociáldemokrata párt helyzetéről. Szólt arról, hogy pártja felvételét, pontosabban korábbi jogaiba való visszahelyezését kérte a Szocialista Internacionáléban. Pérez elnök e kérelem támogatáépítésével és a dunakiliti mederáttöltés előkészítésének felfüggesztésével összefüggő kérdéseket vitattak meg. A magyar fél tájékozódott a Duna medrének kilátásba helyezett csehszlovákiai áttöltésével kapcsolatos elgondolásokról. A csehszlovák küldöttséget Pavel Hrivnák, a csehszlovák szövetségi kormány miniszterelnök-helyettese, szlovák miniszterelnök, a magyar delegációt Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes vezette. A magyar küldöttségnek tagja volt Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár, a bősnagymarosi vízlépcsőrendszer (Folytatás a 2. oldalon) sáról biztosította vendégét. A megbeszélésen szó esett az adósságválság megoldásának lehetőségeiről is. A találkozó végén Baranyai Tibor — az elnök kérésének eleget téve — a Demokratikus Akció pártot meghívta az MSZDP novemberi kongresszusára. A nap folyamán a Venezuelai Köztársaság elnökének jelenlétében — Venezuela magyarországi nagykövetének rezidenciáján — aláírták azt a magyar venezuelai alumíniumegyezményt, amelyet egy ottani magáncég és a Magyar Alumínium Tröszt kötött egymással. Carlos Andrés Pérez, a Venezuelai Köztársaság elnöke — aki a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívására érkezett Magyarországra — hivatalos látogatását befejezve szombaton elutazott Budapestről. Az idő nem forog visszafelé, csupán kiforrottá az egykori kisközségi önnállóság létjogosultságát azután, hogy az erőltetett „faluházasságok” nem mindenütt váltak be. A székhelyközségtől való elválás úttörője Hevesben Petőfibánya volt, ahol a lakosság egyértelmű döntéssel nyilvánította ki az önállóságra való törekvését. Azóta saját tanácsa irányítja a helybeli ügyeket, s a múlté már a Lőrinci nagyközséghez igazodó kötődés. A lakosság akarata alapján újabb két településen hozta meg az elhatározást a népszavazás: Bodony és Erk a saját útját kívánja járni a jövőben... Ahol számolják, hányat „alszanak” még Erken június 24-én a lakosság 96,74 százaléka voksolt a Tarna- örstől történő „elszakadás” mellett. Nagy elszántságot tükröz ez az arány abban a kisközségben, ahol mindössze 900 lelket számlálnak. Az azóta történteket Csintalan Györgyné elöljáró és Horváth Jánosné HNF-aktivista összegezte a napokban. Mint elmondották: a helybeliek szinte egy emberként kérdeznek rá az elöljáróság tagjaira, hogy mi újság van már az önállóság ügyében. Érezni, hogy mindenki számolja a napokat, mint az ünnepet megelőző idő múlását, hányat alszanak még január 1-jéig. Ekkorra várják az Élnöki Tanács döntését, miután a megyei tanács, illetve a végrehajtó bizottság jóváhagyólag és támogató véleménnyel továbbította a lakosság határozott óhaját. Az elöljáróság július 4-én ülésezett, s első lépésként azt kérte a közös tanácstól: járuljon hozzá az alsó tagozatos iskola és az óvoda szeptemberi önállósodásához, hogy ne januárban kelljen átszervezni mindent. Számukra érthetetlen módon a tanács elutasította a kérést, az augusztus 30-i testületi határozat szerint minden csak akkor téma, ha meglesz az önállóságról szóló „passzus”... így — ilyen merev hozzáállást tapasztalva — részletesebb önállósodási kérdéseket már nem is próbáltak felvetni az erkiek, az anyagiak elosztásáról nem is szólva. Pedig elképzeléseik lennének, mint sorolják, hiszen egy sor feltétel már adott az új élet kezdéséhez: van tanácsháza (’’megőrizték az emberek...”), iskolaépület, óvoda, klubkönyvtár. Saját orvosa, védőnője, állatorvosa van a falunak, amelyben — mint az elválást sürgető indokokból kiderül — a közös tanács csaknem tizenöt esztendei működése alatt „anyagi és erkölcsi hátrányban” éltek a helybeliek. Példaként említik, hogy jó 13 évig különösebb falufejlesztés nem történt, az elöljáróság megléte óta egy óvodai csoporttal, s a Jókai utca kövezésével gyarapodtak. De mit ígér a jövő? Az erkiek tervei szerint társadalmi tanácselnök vezetésével, vb-titkár, gazdasági-igazgatási szakember és adminisztrátor foglalkozna a falu ügyeivel, s 13 tanácstag képviselné a lakosságot,, akik szeretnék, ha minél előbb rendbe tennék az utakat, járdákat, létrehoznának egy idősek napközi otthonát, s az iskolások hazatelepítésével igazi szülőfalut teremtenének a fiataloknak, akik immár magukénak érezhetnék a községet... Szimbolikus tanácsház-felújítás A várakozás napjaiban „pót- cselekvésnek” tűnik, de inkább szimbolikus az egykori tanácsháza felújítása Bodonyban. Az alig több, mint ezer lakosú községben ezzel a 250 ezer forint értékű „komfortosítással” mintegy jelezni kívánják a helybeliek, hogy nemsokára itt székel majd a faluvezetés. A 750 éves település — mint mondják büszkén — ismét önállóvá válik, igaz kisebb rangban, mint egykoron, a századfordulón, amikor nagyközségnek titulálták lakhelyüket a bodonyi emberek. Április 22-én zajlott le a mátrai faluban az a népszavazás, amely döntött a Párádtól való elválásról. Az erről szóló okiratok (Foltyatás a 2. oldalon) Alumíniumegyezmény Venezuelával Carlos András Pérez elutazott hazánkból Nemzetközi sporthétvége Egerben Ide gólt lőni? Védekezik a Mladost... (Fotó: Szántó György) Újra a Zágráb a kupagyőztes A hét végén az öreg egri nyitott uszoda adott otthont a hagyományos Egervin-kupa vízilabda tornának, amely ezúttal a jugoszláv bajnok Mladost Zagreb, a nyugatnémet Duisburg és a holland Delft-Koudijs révén nemzetközi jelleget is kapott. A küzdelmeket két csoportban bonyolították le, s tegnap a helyosztókat kísérhette nyomon a közönség. A szombati csoportmérkőzések. „A”-csoport: Eger SE-BVSC 9-9 (4-2,1-2, 1-3, 3-2) ESE: Lipovics — Nagy 1, ÁNCSÁN 2, Tóth P. 1, Lőrincz, Tóth K. 1, MADARASI 3, Kelemen, Simon 1. Edző: Gyulavári Zoltán. Gól emberelőnyből: 12/4, ill. 11/6. Négyméteresből: 0/0, ill. 1/1. A pénteki, az újpestiekkel szemben elért döntetlen után mindenki azt várta, hogy az egriek könnyedén elbánnak a BVSC-vel. Nos, nem ez következett be. A vasutas gárda minduntalan vezetést szerzett, s az egriek csak üggyel-bajjal tudtak egyenlíteni. A csapat motorjának ezúttal Madarasi Attila bizonyult, aki góljai mellett szinte a hátára vette a pályát, fáradhatatlanul küzdött. Az utolsó játékrészben a BVSC állt jobban, de Ancsán szép egyéni akcióból lefaragott a hátrányból. Az egyenlítő gólt Madarasi szerezte meg. Zágráb- U. Dózsa 13-12 (2-1, 4-3, 4-3, 3-4) Góllövők: Filipovics 3, Vez- jak 3, Miskulin 3, Bukics 1, Mila- novics 1, Eijavecz 1, Damjanics 1, illetve Bene 4, Dala 2, Varga 2, Vincze 2, Nitsovits 1, Benedek 1. Egyenlő erők, végig élvezetes csatáját hozta a találkozó. Az utolsó játékrész elején már négy góllal is megugrott a jugoszláv bajnok, ám ekkor kiengedtek és a jól hajrázó fővárosiak sokat lefaragtak hátrányukból. Végeredményben a szervezettebben játszó zágrábiak megérdemelten nyertek. (Folytatás a 6. oldalon) Vogel duplázott Teljes csehszlovák sikerrel zárult a 25 ezer dollár összpénzdí- jazású HungarHotels Challenger férfi teniszverseny. Egerben, a népkerti teniszcentrumban megrendezett két csillagos tornán Richard Vogel először az egyes döntőben diadalmaskodott az esélyesebbnek tartott Libor Pimek felett, majd három órával később honfitársának, Stankovichnak az oldalán megnyerték a páros finálét is. Vogel élete eddigi legnagyobb sikerét érte el ezen a viadalon, hiszen sohasem nyert még Challenger versenyt. A huszonöt éves ostra- vai születésű fiatalember tavaly még csak a világranglista 191. helyén állt, ám már biztos, hogy most, az Egerben kapott 30 ATP ponttal „becsúszik” a 100-150. hely valamelyikére. A döntő első játszmájában a sérüléséből felépült, négy éve a világranglista előkelő 21. helyén tanyázó Pimek ellenállhatatlanul teniszezett, úgy tűnt, hogy Vogel fáradt, nem tud összpontosítani az ütésekre, sorra a pályán kívül haltak el a labdái. Persze az is lehet, hogy túlságosan is tartott klubtársától, ám menet Vogel fordítani tudott... közben rájött, hogy mégis van keresnivalója. (Folytatás a 6. oldalon) ! A régió peremén Nagyok voltak a rosta lyukai. Vagy mi voltunk kicsik a j megmérettetéskor, s óhatat- ’s lanul kipotyogtunk a csírázta- \ tásra szánt magvak közül, i Hogy érthetőbb legyek: a kö- ' zelmúlt egyik kormányszóvi- ' vői tájékoztatóján hangzott el ; a hír, miszerint a Miniszterta- ! nács foglalkozik egy észak- ■ magyarországi regionális fejlesztési koncepcióval, amely ; < elsősorban — s talán kizáró- j lag — Borsod, Nógrád és Sza- ’ bolcs-Szatmár megyében ki- ; alakult „hátrányos helyzetű , térségi” problémák csökkentését szorgalmazná. Mint mondották: modell értékű I koncepcióról van szó, amely esetleg adaptálható lenne az ország más, hasonló adottságú vidékeire is. Végtelenül szimpatikus és hasznos a kormány elképzelése, amelynek j célja a területfejlesztési és foglalkoztatási alap hatéko- ! nyabb felhasználása, a köz- i I hasznú munkaalkalmak megteremtése, illetve a vállalkozások élénkítése, valamint a felszabaduló munkaerő gyors átképzése a térségben. Mindezek vonzatában 1990 és 1992 között 12-13 ezer, a további években 8-9 ezer új munkahely létesítése a feladat. A három megyében, amelyek közül kettővel határos szűkebb hazánk, s emberi, gazdasági szálak kötődtek } szorosra az elmúlt évtizedek j alatt. Vegyük csak példaként 1 a Borsodnádasdra, Ózdra át- í járó kohászokat, a miskolci ; I üzemek hevesi dolgozóit, aki- j két éppúgy érint majd a gazdasági szerkezetváltás munkaerőmozgása, mint az ottani társaikat. S akik — főként a \ mai munkahelyi bizonytalan- i ságok miatt — szívesen dolgoznának itthon, lakóhelyi környezetben. Csakhogy a ; koncepció határai szigorúak, • szinte a megye gyepűjével együtt sérthetetlenek. Pedig a gazdasági gondok — ezek kö- ! zött főként a foglalkoztatási lehetőségek hiánya — nem ismernek „modell értékű” ha- társávokat: Észak-Hevesben, Pétervására térségében éppoly égető gond a munkaerő elhelyezése, foglalkoztatása,, mint a „régióban”. A térség országgyűlési képviselője, Barta Alajos számtalanszor felhívta már erre az anomáliára a figyelmet, de úgy tűnik: a peremkerületek megmaradnak a „külvárosi” szinten. No, jüt azért valami Hevesnek is — tudtuk meg —, de ez ; csupán áttételes értékű: „...a , koncepció tervezi egy regio- j jnális pénzintézet létrehozá- i sát, valamint egy munkaerő- : átképző központ szervezését, j ezek feltétlenül enyhíthetik a Hevest érintő gazdasági, fog- ; i lalkoztatási gondokat”. A ■ szándék, el kell ismerni, jó . akaratú, de nem számol azzal, hogy ennek a kis megyének nincs anyagi lehetősége, hogy csatlakozzék a leendő regionális pénzintézethez, avagy ' lefizesse az átképzés költsé- : geit. Marad tehát a juss azoknak a szomszédváraknak, amelyek az ország vezetésének támogatását élvezik. Ez , esetben a régióban! Ami pedig a peremkerületeket érinti — hiszen nemcsak Hevesről van szó —, keressenek egy másik, a nagyságukhoz és gondjaikhoz „passzo1Ó”r°Stát- Szilvás István
