Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-09 / 213. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA XL. évfolyam, 213. szám ÁRA: 1989. szeptember 9., szombat 5,30 FORINT A „FEKETE ARANY”-MEZŐKRŐL ..... viszonylag magas költséggel termeljük az olajat.” (3. oldal) ÉBRESZTŐ, ELVTÁRSAK! „A mai formájában sok az ellenérzés az MSZMP-vel szemben, s nem is lehet mindig védeni a jelenlegi hadállásokat.” (3. oldal) TIPPET ADOK! TIPPET VESZÜNK? „A választást megnyeri, ha tippadőja Sárhegyi.” (5. oldal) ARANYBÁNYÁT TALÁLT, KOLDUSKÉNT HALT MEG „Estére a kis rög ügy csillogott, mint a tigris szeme...” (7. oldal) Az Országgyűlés őszi ülésszaka előtt Tanácskozott a megyei képviselőcsoport A képviselők dr. Hegyi Ernő tájékoztatóját hallgatják (Fotó: Perl Márton) Kovács András elnök vezetésével pénteken ülést tartott Egerben az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja. A napirenden egymást követték azok az előteijesztések, amelyek törvényjavaslati szinten a Parlament szeptember 26-án kezdődő ülésszakára kerülnek. A képviselők elsőként meghallgatták dr. Hegyi Ernőnek, a Belügyminisztérium csoportfőnökének tájékoztatóját a ki- és bevándorlásról, valamint az útlevélről és a kiutazásokról szóló törvényjavaslatról, amelyben egyértelmű megállapítást nyer: a jogállamiság megteremtésének fontos részeként kell kezelni ezeket az emberi jogi témákat. Mint elhangzott, az alapvető állampolgári jogok közé kell tartoznia, hogy lehetőség nyíljék a kivándorlásra, a hazatelepülésre, illetve az útlevél birtoklására. Ezért a törvény- javaslat igyekezett úgy rendelkezni, hogy a lehető legkisebbre szűkítsék az ezekből való kizárás feltételeit. Az utazási könnyítésekre csupán egyetlen példát emelt ki a szakember: 1988-ban 3 millió 600 ezer útlevélkérelmet adtak be az állampolgárok, s mindössze hétezer esetben hangzott el az elutasító állásfoglalás. A vitában résztvevő Árvái Lász- lóné, Kovács András, Barcsik János, Zsidei Istvánná és Barta Alajos mellett szót kért az MDF megyei képviselője, Sándor András is, aki egyebek között a külföldön élő magyarok áttele- pülése, hazatérése könnyítését szorgalmazta. A Büntető Törvénykönyv, valamint a bűntetőeljárásjogi törvényjavaslat újdonságaira és változásaira dr. Moldoványi György, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese hívta fel a képviselők figyelmét, akik közül többen — Árvái Lász- lóné, Puskás Sándor, Zsidei Istvánná, Barta Alajos — az államellenes cselekmények megítéléséről, az őrizetbevétel időtartamának behatárolásáról és más ügyészségi, bírósági intézkedés foganatosításáról kívántak bővebben tájékozódni. Az MDF megyei képviselője ezúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy necsak a kortárs nemzetközi törvényhozási gyakorlatot vegyék figyelembe a jogalkotáskor, hanem a hazai jogtörténeti hagyományokat is. Javasolta a vizsgálóbírói intézmény, illetve az évadéki rendszer visszaállítását. A tanácskozás további részében — amelyben részt vett Halasi Márton, az Országgyűlés Hivatalának képviselője is dr. Puskás Sándor, az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke adott tájékoztatást az Állami Szám vevőszék létrehozásáról szóló törvényjavaslatról. Az MSZMP regionális biztonság- politikai kezdeményezése A Magyar Szocialista Munkáspárt a szomszédos országok kapcsolatainak fejlesztése, illetve az európai biztonság és együttműködés elmélyítése érdekében azt javasolja a kormánynak, hogy egyoldalú magyar intézkedésként hozzon létre támadófegyverzetektől részlegesen mentes 50 kilométeres „biztonsági, bizalomerősítő és együttműködési” övezetet a jugoszláv, illetve az osztrák határ mentén — jelentette be Nyers Rezső, az MSZMP elnöke pénteken a Központi Bizottság székházában megrendezett nemzetközi sajtótájékoztatón. A javaslat ismertetése után Nyers Rezső kérdésekre válaszolt. A Magyar Rádió tudósítója arról érdeklődött: tervezik-e hasonló övezetek kialakítását Magyarország más határszakaszain, például Csehszlovákia felé, ahonnan egyébként nyugtalanító hírek érkeznek a Duna tervezett elterelésével kapcsolatban. A pártelnök véleménye szerint a javaslat katonai vonatkozásai nem ültethetők át a VSZ- tagállárnok gyakorlatába. Egyéb részeit azonban érdemes a kapcsolatok fejlesztésénél tanulmányozni. Ami a kérdésben foglalt bizalomanomáliákat illeti, Nyers Rezső válasza: „Nem állítom, hogy néhány kelet-európai ország között nincs bizalmi probléma, de ezeket más módon kell megoldani”. Hasonló gon- (Folytatás a 2. oldalon) Budapestre érkezett a venezuelai elnök Carlos Andrés Pérez, a Venezuelai Köztársaság elnöke — a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívására — pénteken hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. A politikus rövid itt-tartózkodása során megbeszélést folytat vendéglátójával, valamint a kormány és az MSZMP vezető tisztségviselőivel. Elutazott Magyarországról az angolai elnök Jósé Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köztársaság és az MPLA-Munkapárt elnöke hivatalos baráti látogatását befejezve, pénteken elutazott Magyarországról. Egervin-kupa ’89 Pólósfesztivál a megye- székhelyen Tegnap az öreg egri uszodában elkezdődtek az Egervin-kupa nemzetközi víziiabdatorna küzdelmei. A rendezők meghívását ezúttal nyolc — köztük három külföldi — csapat fogadta el. Tegnap már bemutatkoztak az egy üttesek a közönségnek, amely ma és holnap is figyelemmel kísérheti az izgalmasnak ígérkező csatározásokat. (Fotó: Szántó György) Ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Tájékoztató a kongresszusi előkészületek tapasztalatairól Pénteken délután ülésezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága. Az elnöklő Kürtösi Károly titkár köszöntötte a megjelenteket — köztük Tóth Istvánt, az MSZMP KB politikai munkatársát —, majd elsőnek a megyei pártbizottság első titkára, Kiss Sándor tájékoztatta a testület tagjait a szeptember elsején megtartott központi bizottsági ülésen elhangzottakról. Ezt követően a jelenlévők meghallgatták azt az ismertetőt, amelyet Juhász Lajos, a megyei pártbizottság titkára terjesztett elő a küldöttválasztás és a kongresszusi felkészülés tapasztalatairól. A megyei pártbizottság, amint azt Juhász Lajos megemlítette, június 29-i ülésén fogalmazta meg álláspontját az októberi kongresszusra történő felkészülés legfontosabb tennivalóiról. Akkor a testület tagjai abban egyeztek meg, hogy szerepük elsődlegesen koordináló, javaslat- tevő, ezt a munkát segítő tegyen. Ennek érdekében az akkori ülésen héttagú munkabizottságot hoztak létre, amelynek legfőbb feladata az volt, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a kongresszusi előkészületeket. Juhász Lajos összegzése szerint már most megállapítható, hogy megyénkben kellően érvényesültek és érvényesülnek a Központi Bizottság június 23 — 24-i ülésén hozott határozatainak elvei. Sokszínűség volt a jellemző szűkebb hazánkban is a küldöttválasztásoknál, s végig tapasztalható volt az öntevékeny párttagok segítőkészsége, a választások demokratikus jellege. A már említett június 29-i, megyei pártbizottsági állásfoglalás azt is kimondta, hogy e folyamatban a városi jogú pártbizottságok saját maguk alakítják ki a küldöttek megválasztásának rendjét, ütemét, módját, továbbá arra is kiteijedt a testület tagjainak figyelme, hogy konzultációkat folytassanak a különböző térségek vezetőivel, s legfőképpen a különböző fórumokon — jelölőgyűléseken, választásokon — való részvételükkel segítsék a minél nagyobb aktivitást. Lévén, hogy a küldöttválasztások már befejeződtek, néhány igen érdekes és figyelemre méltó tartalmi jellegű következtetésre is juthatunk — hangoztatta a megyei pártbizottság titkára. Eszerint a városi jogú testületek önállóan, igen nagy határozottsággal végezték munkájukat. Az is tény, hogy a küldöttek jelölésénél tulajdonképpen minden párttag véleményére számítottak, és elképzelésük kifejtésére lehetőséget is biztosítottak. Hogy azután miképpen éltek ezzel a szervezethez tartozók, már eltérők a tapasztalatok. Hatvanban például platformok alapján igyekeztek voksolni azokra a személyekre, akik októberben a területen lévő MSZMP-tagságot az országos fórumon képviselik. Ugyancsak megfigyelhető volt, hogy a reformkorok kellőképpen éltek jelöltállítási jogukkal, ez volt jellemző Hevesen, Gyöngyösön és (Folytatás a 2. oldalon) Előadás a jogállamiságról Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter Hevesen Dr. Kulcsár Kálmán előadását tartja (Fotó: Gál Gábor) Az MSZMP Heves Városi Bizottságának meghívására tegnap Hevesre látogatott dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter. A minisztert délelőtt — az MSZMP városi bizottságának székházában — Szőke Emil első titkár fogadta, s tájékoztatta őt Heves és vonzáskörzetének gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életéről, valamint az országban zajló közéleti változások helyi megítéléséről. Ezt követően dr. Kulcsár Kálmán látogatást tett a városi bíróságon, ahol dr. Kutasi István városi bíró osztotta meg a tárca vezetőjével a helyi igazságügyi és joggyakorlat tapasztalatait. A délelőtti program községi látogatással folytatódott: dr. Kulcsár Kálmán ellátogatott szülőfalujába, Erdőtelekre, ahol Oszlánczi István tanácselnök és a község vezetői voltak a házigazdák. A miniszter délután az MSZMP Heves Városi Bizottságának nagytermében Út a jogállamiság felé címmel tartott előadást a megjelenteknek. Bevezetőjében a jogállamiság fogalmát és rövid történetét tekintetteát, majd szólt arról, hogy többek között Kelet-Európában ez a jogrend nem alakulhatott ki. A jogállamiság lényege — mondta — olyan alapelveken nyugszik, amely az állam és az állampolgár viszonyát az emberi és állampolgárijogok alapján fogja fel. Ezeket a szabályokat nemcsak deklarálja, de érvényesíti is; s emellett az állam tevékenységét korlátozza. így például működik a hatalom megosztásának elve; a többpártrendszer, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom autonómiája, az államhatalmi szerveken belüli egyensúly, valamint a központi és a lokális, regionális hatalom megosztása. Mindezt biztosítani kell, s ennek formája az alkotmány, a jogszabályok és a kontroll rendszere. Magyarországon tudvalévőén ezek a felsorolt feltételek nem voltak jelen. Most azonban azért merült fel ilyen nagy erővel a jog- államiság igénye, mert a modernizációhoz — ez a megkésett országok legalapvetőbb és legsürgősebb feladata — szükség van a politikai berendezkedés megújítására is. Ennek mintáját a nyugati fejlett tőkés országok adhatják, ám a modell nem vehető át egy az egyben. Ennek oka,'hogy a.modernizáció két szakaszban hajtható végre. Az első szakasz még eltűri a tekintélyelven nyugvó uralmat — erre példa Japán vagy Dél-Korea —, ám a második szakaszban az energiák felszabadításához elengedhetetlen a változtatás. Ugyanis a társadalmat nem lehet szétszabdalni, a kreativitást, a szellemiséget nem lehet szabályozni, például a tűrés, tiltás, támogatás alapján. Ha a társadalom kinövi az első szakaszt (nálunk ez megtörtént a hatvanas évek második felében), az addigi módszerek nem vihetnek előre. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta, hogy éppen ebben az időszakban növekedett a rés kelet és nyugat között. A modernizáció ma — mondotta — másképp megy végbe, mint akár ötven évvel ezelőtt is. Ma ugyanis egy egységes világ- rendszerhez kell csatlakoznunk, ez nem puszta „átvételt” jelent, hanem azt, hogy saját szellemi és anyagi termékeinkkel beépülünk az egységes világrendbe, és éppen ezzel segítjük elő saját magunk fejlődését is. A jogállam építéséről szólva Kulcsár Kálmán kiemelte, hogy a menetrend nálunk a következő lehet: a játékszabályok meghatározása, szabad választások, új (Folytatás a 2. oldalon)
