Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-08 / 212. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 8., péntek HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. A bőr fonalszerű függeléke a szőr. Legkorábban jele­nik meg az ember fejlődése során a fejbőrt borító haj. Ez a legsűrűbb, becslések szerint négyzetcentiméte­renként százhúsz. A hajszálak általában kettő-négy évig élnek. Színük a kéregállomány sejtjeiben levő festékanyagtól, a melanintól ered. A szín a fajták meny- nyisége szerint a szőkétől egészen a hollófeketéig változik. A hajszál kémiai összetétele változó. Ebből az orvosok, élettankutatók sokféle elváltozásra kö­vetkeztetnek. Mai összeállításunk elsősorban a haj­ról, annak tulajdonságait feltáró néhány újabb ered­ményről számol be. Mennyi gyógyszer, kábítószer jutott a szervezetbe? — Diagnosztika bizonyos beteg­ségek felismerésében A hajszálak „vallatása” Habár napjainkban nagyon érzékeny eljárások vannak a szervezetbe jutott elemek­nek, vegyi anyagoknak a ki­mutatására, a kutatók mégis úgy vélik, hogy ezek tömény­ségének földerítésében a hajdiagnosztikának is meg­van a maga szerepe. Egyes gyógyszerek a hajszálban fel- dósuinak, s ott két-három hónapon át csaknem válto­zatlan töménységben fordul­nak elő, így a hajszál vegye- iemzésével biztonsággal megállapítható, hogy meny- nyi gyógyszer, illetve kábító­szer jutott a szervezetbe. Sőt, minthogy bizonyos ve- gyületek nem egyenletesen osz­lanak el a hajszál hosszában, jó megközelítéssel még az is megál­lapítható, hogy mikor jutott a ve­gyi anyag a szervezetbe. A haj­diagnosztikának nagy szerepet tulajdonítanak az orvosok bizo­nyos betegségek felismerésében és a kezelés hatásosságának elle­nőrzésében is. Megfigyelték, hogy a húgyhólyag rostos elfaju­lásában szenvedő gyermekek hajszálában ötszörié több nátri­um és mindössze tizedannyi kal­cium van, mint az egészséges gyermekekében. E két elem nyo­mon követésével tehát elég biz­tosan felismerhető az említett betegség. Minthogy a hajban rendesen háromszor-négyszer több nátri­um van, mint kálium, ha a nátri­um töménysége a káliumnál ki­sebb lesz, az arra mutat, hogy az ember zsíremésztési és -felszívó­dási betegségben szenved. E be­tegség gyógyulása során fokoza­tosan áll helyre a hajban a nátri­umnak és a káliumnak az egész­séges emberre jellemző aránya, s ha ezt rendszeresen mérik, meg­ítélhető belőle, hogy a beteg a gyógyulásnak éppen melyik sza­kaszában van. Amikor pedig egy enzim örökletes hiánya miatt zavar tá­mad a fenil-alanin nevű amino- sav anyagcseréjében, s a fenilke- tonuriának nevezett betegség jön létre, ezt a haj vizsgálatakor ab­ból ismerhetik fel, hogy a hajszá­lakban sokkal kevesebb kalcium fordul elő, mint rendesen. Értelmi fogyatékosság Sok kísérletet végeztek annak földerítésére is, hogy milyen ösz- szefüggés van a hajban föllelhető nyomelemek töménysége és az értelmi, valamint a tanulási ké­pesség között. Vizsgálati ered­mények azt tanúsították, hogy a jó tanulmányi eredményű egye­temi hallgatók hajában sokkal több a cink és a réz, ugyanakkor kevesebb jód, ólom és kadmium található, mint a rossz előmene- telű hallgatókéban. Kanadai ku­tatók egy kísérletsorozatban ti­zennégy elem hajbeli töménysé­gének a megmérésével 98 száza­lékos pontossággal tudtak kü­lönbséget tenni az érett, az értel­mes és a tanulási zavarban szen­vedő gyermekek között. A haj vizsgálata azt is feltárta, hogy ha a visszamaradott gyermekeket lélektanilag és étrendileg kezel­ték, s ennek következtében ha­juknak a nyomelemtartalma csaknem rendessé vált, az értel­mi, tanulási képességük is szá­mottevően javult. Megállapították, hogy a ski­zofréniában szenvedők hajában megcsappan a kadmium és a mangán, s megnövekszik az ólom és a vas mennyisége. Külö­nösen a csökkent mangántarta­lom méltó a figyelemre, mert ez arra utal, hogy e betegség man- gán-kloridos kezelésének igenis van létjogosultsága. A hajszálak vegyelemzése — az elmondottak szerint — sokfaj­ta betegségre, ártalomra felhív­hatja az orvos figyelmét. Hang­súlyoznunk kell azonban, hogy ez az eljárás önmagában nem elegendő a pontos bajmegállapí­táshoz, nem teszi fölöslegessé a vér-, a vizelet- és az egyéb vizsgá­latokat, hanem kiegészíti azokat, s így sokban hozzájárul ahhoz, hogy bizonyos betegségeket ide­jekorán felismerjenek, s gyógyí­tásukat mielőbb elkezdjék az or­vosok. Ami erősen a hajdiagnosztika mellett szól, az a felismerés, hogy bizonyos nyomelemek a hajszá­lakban akár tízszer nagyobb tö­ménységben is föllelhetők, mint a vérben vagy a vizeletben. Ám nem hallgatható el a hajdiag­nosztika néhány gyenge pontja sem: egyfelől a fej különböző ré­szein nőtt hajszálakban nem egy­forma a nyomelemek töménysé­ge, másfelől az idő múlásával az elemek koncentrációja módosul. A cukorbaj nyomában A hajdiagnosztikával foglalko­zók szerint a legtöbb ártalomra a hajszálak cinktartalmából követ­keztethetnek a szakemberek. Ha a hajban az átlagosnál sokkal több cink van, ez egy nálunk elő nem forduló, ám a fejlődő orszá­gok fehéijehiányosan táplálkozó gyermekei körében gyakori — kwashiorkor nevű — betegségre mutat. Az is megesik, és erre ná­lunk is van példa, hogy némely ember cinkben szegény étrenden él, s emiatt a hajszálaiban is meg­csappan ennek az elemnek a mennyisége. Súlyos cinkhiány esetén fokozott mértékben hullik a haj, visszamarad a növekedés, késleltetődik a nemi érés, és káro­sodik az ízérzés. Mihelyt a cinkhi­ányos étrendet kiegészítik cink­kel, az ízérzés nyomban helyreáll, s a haj újranő. Érdekes, új terület a hajdiag­nosztikában a szervezet cukor- anyagcseréje és a haj krómtartal­ma közötti kapcsolatnak a vizs­gálata. A kutatók arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a cu­korbaj fiatalkori formájában szenvedőknek nemcsak a véré­ben, hanem a hajában is keve­sebb lesz a króm. E betegség öregkori válfajában ellenben a haj, krómtartalma nem tér el a rendestől. A szakemberek sze­rint ez is bizonyíték arra, hogy a cukorbaj két változatának más és más oka van. Az eszkimók és a szívbetegségek Angol orvosok egy apró észak-grönlandi településen arra a kérdésre keresik a választ, hogy miért nem szenvednek az eszki­mók szív- és érbetegségekben, noha igen zsírosán táplálkoznak. Dán orvosok már eddig is megál­lapították, hogy a sarkkörtől 600 kilométerre északra fekvő Ingd- lorssnitnevű település 150 eszki­mó lakosának a vérében rendkí­vül kevés a koleszterin, jóllehet, igen sok bálna- és fókazsírt fo­gyasztanak. A szívkoszorús erek megbetegedése és a szívinfarktus a grönlandiak között ismeretlen. A kutatók lehetségesnek tartják, hogy a sarkvidéki állatok húsa és zsírja olyan anyagot is tartalmaz, amely előmozdítja a zsírok gyors lebontását, és megakadályozza a koleszterinszint emelkedését. Örökölhető biológiai tényezők­kel ugyanis nem függhet össze az, hogy e betegségek a grönlan­diakat elkerülik, mert megállapí­tották: a Dániában élő eszkimók koleszterinszintje az ottani táp­lálkozás mellett semmiben sem tér el a dániaiakétól. A tömény szerves anyagok vizet vonnak el Mérgezés - bőrön át Az ivóvízben gyakori szerves szennyezőknek a hatását első­sorban abból a szempontból vizsgálják, hogy lenyelve károsít­ják-e az emberi szervezetet, el­lenben kevéssé törődnek azok­kal a veszélyekkel, amelyek ak­kor fenyegetik az embert, ha ezek az anyagok a bőrén át is a szervezetébe jutnak. A bostoni környezetvédelmi hatóság egy kutatócsoportja most kísérlete­ket végzett, hogy megállapítsa, mennyi szerves szennyezés jut az emberi szervezetbe akkor, ha a kísérleti személy a toluollal, etil­benzollal, illetőleg sztirollal szennyezett vizet lenyeli, s meny­nyi a bőrén keresztül, ha úszik, zuhanyozik, fürdik. Az eredmény meglepő módon azt mutatta, hogy az úszó ember­be a szerves szennyezőknek 83- 91 százaléka a bőrön át hatol be, mégpedig — furcsa módon — an­nál nagyobb, minél kisebb a szennyezők töménysége a víz­ben. Ennek az az oka, hogy a tö­ményebb szerves anyagok a bőr­ből vizet vonnak el, s ezzel csök­kentik annak porózusságát. A fürdőző és a vizet ivó gyerekek­nek a szervezetébe — a szennye­ző fajtájától és töménységétől függően — a szennyezőnek 29- 46 százaléka jutott bele a bőrön át, míg a felnőttek bőrében ez az adat 50-75 százalék. Ezek az ér­tékek részben modellezésen ala­pulnak, s a valósnál valószínűleg kisebbek. Programbörze Kiállítások, tárlatok Az Egri Ifjúsági Házban látható a vármúzeum játék­gyűjteménye. Ennek fő része Fa­ragó József egri fényképész ha­gyatékából származik. Elsősor­ban polgári jellegű játékok a múlt század utolsó harmadától napjainkig, különlegesen értékes egyedi készítésű tárgyak is szere­pelnek itt, például az a zenélő ba­ba, amely a millenniumi kiállítá­son is szerepelt. — A Bródy Sán­dor Megyei Könyvtár aulájában Címereink címmel nézhetnek meg egy tárlatot. — Finn szőtte­sekből és régi fényképekből mu­A hét vége időjárása Heves megye területén ezen a hétvégén nem várható zavarta­lan napsütés. Szombaton több­ször megnövekszik a felhőzet, tartós, egész napos eső ugyan nem valószínű, de záporok több­felé kialakulnak majd. Vasárnap felhős és napos időszakok gyak­ran váltják egymást, főleg a dél­előtti órákban további záporokra lehet számítani. A hajnali órák­ban párásság, helyenként köd valószínű. A legalacsonyabb haj­nali hőmérsékletek 10, 14 fok között alakulnak. A kora délutá­ni órákra szombaton 18, 20 fok­ig, vasárnap 20,23 fokig emelke­dik a hőmérséklet Heves megye térségében. A jövő hét időjárása A hét első felében változóan felhős lesz az ég megyénk terüle­tén, még gyenge zápor kialakul­hat. A szél csak átmenetileg élénkül meg. A hét második fe­lében több lesz a napsütés és a hőmérséklet fokozatosan emel­kedik. A kora délutáni órákra eleinte 20 fok körül, majd 20,25 fok között melegszik fel a levegő. tat be egy csokorra valót a pori Satakunta Múzeum gyűjtemé­nyéből az egri vármúzeumban szeptember 20-ig nyitva tartó időszaki kiállítás. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Szombaton délelőtt 10, illetve 12 órakor dzsesszbalett-tanfo- lyam indul kezdők és haladók ré­szére a Megyei Művelődési Köz­pontban. Ugyanitt szintén hol­nap délelőtt 9 órától a 102-es te­remben folytatódik az ifjúsági közössé gvezető-kéflző tanfo­lyam. Az MMK szervezte azt a programot is, amelynek kereté­A helyi kultúrpolitika — na­gyon helyesen — augusztusban, Szent István, az alkotmány, a ke­nyér ünnepe táján áttételesen is gondol a népre, s ilyenkor ha- gyományszerűen megjelennek a népi mesterek művei, hogy fi­gyelmeztessenek: ebben a roha­nó, változó korban is, amikor formák és tartalmak tűnnek el, borulnak árnyékba, netán fel­edésbe, még mindig vannak, in­kább a falusi világ lassabban mozgó-mozduló keretei között olyanok, akik a népi öltözékeket nem felejtik, a díszítőelemeket újraköltik, eltervezik, megvaló­sítják azokat a ruhaféleségeket, amik ma is hordhatók, ma is — nemesen egyszerű vonalaikkal, egészséges anyagaikkal — a szépséget, az életet, a derűt szol­gálják. Figyelemfelhívó írásunkban nem térhetünk ki minden rész­letre, csak említhetjük: Eiben ben holnap délután 4 órakor az ecsédi, vasárnap ugyanebben az időpontban a mikófalvi népi együttes műsorát láthatják az ér­deklődők az egri Dobó téren. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Mosolyjelvényt készíthetnek mindazok, akik részt vesznek az Egri Ifjúsági Ház Játszótér elne­vezésű programsorozatán, szombaton délelőtt fél 11-től. Az intézmény előtti „barkácsdél- előtt” irányítói: Tóth Gyulánéés Erőss Beáta. — Tiniklubot tarta­nak ma délután 5 órakor a Ma­gyar Néphadsereg egri helyőrsé­gi klubjában. Imréné tervei alapján többen dolgoznak (Zagyva Béláné, Orosz Ferencné), Izer Istvánná maga tervezi és kivitelezi ízléses dolgait, Hajnal Lászlóné, Kopa Lajosné tervez, Nosza Imréné és Búzás Imréné, Fehér Jánosné megvalósítja azt, amit ruhában praktikusnak és művészetnek is lehet nevezni. Szontághné De­meter Ágnes nyakékei, Kiss Qű- báné alkotásai, vagy éppen Keszthelyi Jánosné aratójelenete a népi öltözetű figurákkal a te­remtő fantázia jelzései is. For­gács Antalné nevét is fel kell je­gyeznünk. Varga Gyula faragott botja, Kovács András csengője, kula­csa, Lassú Imre fazekai, Lanther Gyula fakanalai tetszetős fogó­dzót kínálnak a népművészet iránt érdeklődőknek, hogy a csu­hából készült hintázó lányokat, Sipos Nikoletta szellemességét ki ne feledjük ebből a sorból. •JU «T» Népművészet az MMK kisgalériájában A repülés hőskora — bélyegeken Ma ünnepélyes ke­retek között nyit­ják meg a 62. bé­lyegnapi országos kiállítást. Az éven­ként ismétlődő esemény mindig hoz valami újat, az idén 218 ke­retben különleges témák lesznek láthatók: táviratfeladási lapok az első világháborúból, Ausztrália és Óceánia felfedezése, automa­tabélyegek az egész világból. Be­mutatják azokat a postabélyege­ket, amelyeket illetékbélyegként ragasztottak fel hivatalos iratok­ra a szombathelyi MÁV-igazga- tóság területén. Külföldiek is részt vesznek a programon, így csehszlovák filatelisták is. Az NSZK-beli anyag a magyar bé­lyeg előtti levelek érdekes válto­zatait mutatja be. A nem gyűjtő látogatók is gyönyörködhetnek majd a téma szerinti összeállítá­sokban, olimpiák, labdarúgó-vi­lágbajnokságok elevenednek meg a bélyegeken. Lesz gyűjte­mény, amely felidézi a repülés hőskorát Bleriot-tól 1935-ig. A kiállítás megtekinthető szeptem­ber 17-ig a szövetség székházá­ban (Vörösmarty utca 65. sz.). Gyalog és két keréken A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor természetjáró-szakosz­tálya szombatra kerékpárostúrát hirdet a Zagyva partjához. Uta­zás Egerből Hatvanig vonattal, onnan biciklivel. A 86 kilométe­res táv során a résztvevők Imre Éva vezetésével a következő helységeket keresik fel: Hatvan — Jászfelsőszentgyörgy — Zagy­va-part — Jászberény — Jásza­páti — Heves — Dormánd — Makiár — Eger. Indulás 6.45- kor az egri vasútállomásról. Ugyancsak ez a szakosztály vasárnapra a gyalogolni vágyók­nak szervez programot a Bükk- be. A 17 kilométeres útvonalon Nemes Gyula kalauzolásával a jelentkezők az alábbi állomáso­kat érintik majd: Mónosbél — Hársastető — Gilitka-kápolna — Antónia-lak — Ágazattető — Gubakút — Berva. Filmpremiere h Chatran, vörösessárga cica, a színes japán film róla szól, kiskorától felnőtt koráig. Beszámol találkozásairól, kalandjairól. A megható történethez a háttér a csodálatos szépségű Hokkaido. A produkciót az egri Prizma mozi vetíti, pénteken és vasárnap délután 3-kor — or­szágos premierként. Az egri Vörös Csillag moziban látható film, amelynek címe Robot­zsaru, 2000-ben játszódik, amikor már csak az erőszak megnyilvánu­lásairól számolhatnak be a televízióban. Háború van mindenütt. Nemcsak a frontokon, de odahaza is. Detroitban soha nem látott mé­reteket öltött a bűnözés, amely ellen egy robotzsaru is támadásba in­dul...

Next

/
Oldalképek
Tartalom