Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

6 NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 1., péntek Öttusa vb Fábián vezet! Üjabb négy évre Samaranch a NOB elnöke Juan Antonio Samaranch-ot újabb négy esztendőre a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság elnö­kévé választották a Puerto Rico-i San Jüanban, a NOB 95. ülésén. A kínai Csen Liang-ho a negye­dik alelnök, míg az amerikai Ro­bert Helmicket a Végrehajtó Bi­zottság tagjává választották. A 69 esztendős spanyol Juan Antonio Samaranch 1980 óta látja el jelenlegi tisztét, s azt el­lenjelölt nélkül, a NOB-tagok teljes egyetértésével őrizte meg most is újabb négy évre. Kevan Boster, a Végrehajtó Bizottság kanadai tagja így kom­mentálta Samaranch újraválasz­tását: — Szerencsések vagyunk, hogy Samaranch úr újabb négy évre rendelkezésünkre áll — mondta. — Báró Pierre de Cou- bertin óta ő emelte a legmaga­sabb rangra az olimpiai mozgal­mat. Pedig elnökségének első idő­szaka nem kis nehézségekkel kezdődött, hiszen a moszkvai és a Los Angeles-i játékokat is boj­kottok árnyékolták be. Az 1988- as olimpia helyszínének kijelölé­sénél is rengeteg kritika érte a NOB-ot. — Sokan úgy vélték, túl me­rész ötlet Szöulba vinni a játéko­kat, azután ez lett minden idők legnagyobb olimpiája — mondta Samaranch. Ismert, a 167 NOB tagországból 160 képviseltette magát a dél-koreai fővárosban. — Az, hogy 1992-ben Barce­lonában, szülővárosomban én lehetek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, olyan szá­momra, mint egy álom — nyilat­kozta újraválasztása után a spa­nyol sportvezető. —' Eddig 160 tagországunkban jártam, és bár úgy értesültem, hogy újabbak kérik majd felvételüket jövőre Tokióban, a négy év elég lesz ah­hoz, hogy azokba is ellátogassak, ahol eddig még nem voltam. Tegnap két versenyszámot, az úszást és a lövészetet rendezték meg a budapesti öttusa-világbaj­nokságon. A Hajós Alfréd Uszo­dában a rossz idő ellenére szép számú szurkoló látogatott ki. Martinék és Mizséra 8. futamban együtt úszott és mindketten ön­magukat túlteljesítve értek célt. Martinék 1272, Mizsér 1196 pon­tot könyvelhetett el. Az utolsó fu­tam igazi sztárparádét hozott, hi­szen ekkor állt rajtkőre Fábián, Sztarosztyin és az Európa bajnok, a világbajnoki címvédő francia Bouzou. A fordulónál Jagorasvili vezetett, Fábiánra a bolgár Iliev és a szovjet csapat másik tagja Vi- toszlavszki is ráúszott. Fábián a végére elfáradt és így negyedik­ként csapott célba. Az úszást akárcsak a szerdai vívást a szovjet Jagorasvili nyerte, csapatban a britek voltak a leggyorsabbak. Fábián teljesítménye egyébként 1280 pontot ért. Délután foglalták el a Mállá­sokat a világbajnokság résztve­vői. A magyarok közül Martinék 183 kört teljesített, s ezért 1015 pont járt. Fábián várakozáson felül szerepelt ebben a verseny­számban, 190 kört lőtt, s ezért 1120 pontot kapott. A mezőny­ben Mizsérnek sikerült legjob­ban ez a versenyszám, 196 kört ért el, s ez egyben 1210 pontot je­lentett. Mizsér az első három so­rozatban káprázatos teljesít­ményt nyújtott, csak tizes talála­ta volt, az utolsó sorozatban vi­szont becsúszott két kilences és egy nyolcas. Egyéni összetettben: 1. Fábián 3470 pont, 2. Iliev (bolgár) 3413, 3. Jagorasvili (szovjet) 3405...7. Mizsér 3321...12. Mar­tinék 3185. Csapatban: 1.Szov­jetunió 10 043, 2. Magyarország 9976,3. Franciaország 9558 pont. Gyöngyösön első ízben Szüreti-kupa röplabdatorna A Gyöngyösi SE röplabda szakosztálya első ízben hirdette meg a Szüreti-kupa férfi röplabdatornát, amelyet a hét végén rendeznek meg a Vak Bottyán Ipari Szakközépiskolában. A szervezők öt csapa­tot hívtak meg a két napos viadalra, így a házigazdákon túl a Szolnoki Titász, az Esztergomi Mikromed, a Kecskeméti Tűzoltó, a Gödöllői EAC és a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola együttese lép pályá­ra. Szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik a torna, a helyosztókat vasárnap 9-től bonyolítják le, a döntőt pedig 13.30-kor rendezik meg. A sporteseményre a belépés díjtalan. Játékosbizottság a Dózsánál Tizenkét pont—és ami mögötte van A legutóbbi NB I-es labdarú­góidényben „élet és halál” kö­zött lebegett az egykor szebb na­pokat is látott Ü. Dózsa együtte­se. A remek tavaszi hajrának kö­szönhetően végül sikerrel mene­kült el a veszélyzónából a lila-fe­hér gárda. A szebb napok most, az őszi 4 forduló után újra visszaköszön­tek a Megyeri útra. Háromszáz­hatvan percnyi csatározás után a lista élén az Ú. Dózsa áll, négy mérkőzésből 12 ponttal. Száz- százalékos az újpesti csapat, így hát nem csoda, hogy a hét elején tartott elnökségi ülésen a klub­vezetés is dicsérő szavakkal illet­te Varga István vezetőedző tevé­kenységét.- Mi az eddigi diadalát legfőbb oka?— kérdezte a szakembertől az MTI munkatársa. — A múlt év nyarától eltérően egészen másként vágtunk neki az idénynek -mondta Varga István. — Akkor emlékezetes sérülés- és kudarchullám sújtott bennünket, hónapokra padlóra került a csa­pat, csak amolyan „tűzoltómun­kával” sikerült lelket tartani a já­tékosokban. Ezen a nyáron 8-9 előkészületi találkozót iktattam műsorba. Ami a hazai gyakorlást illeti, az tökéletesen sikerült. Szerettem volna 4-5 nyugatné­met II. ligás együttessel is felké­szülési mérkőzéseket, de sajnos ez csak ábránd maradt. Ma ott tartok, hogy egy-egy edzés után képes vagyok megmondani, mi­re leszünk képesek.-Őszintén szólva nem panasz­kodhat, mert Kozma távozása el­lenére is remek erőkből válogat­hat. — Nem is panaszkodom! Öröm: a lecserélttel azonos tu­dású futballistát tudok pályára küldeni. Teljes mértékben felso­rakozott mögém a csapat. Az esetleges feszültségek megelőzé­sére igen jó módszert dolgoztunk ki. Már tavaly is működött a játé­kosbizottságunk, amelynek öt tagja van. A személyi összetétel­re én teszek javaslatot, s azt vagy elfogadják, vagy nem. Jelenleg Herédi, Rudold, Szabó, Katona és Kovácsa bizottság öt tagja. Ha szükséges, jelzem nekik, mi a gond. Az a tapasztalatom, hogy a sok „hegyibeszéd” mérgezi a jó viszonyt edző és futballista kö­zött. Amennyiben viszont a bi­zottság adja tovább észrevételei­met, az mindig eléri a célt.- Kiemelt ellenfél jön soron, jövő héten, szombaton az MTK- VM-et fogadják a Megyeri úton. — Ez számunkra az ősz egyik legnagyobb rangadóje lehet. Szinte kapóra jött, hogy előtte, szerdán a válogatott Észak-íror- szággal játszik vb-selejtezőt. Lesz idő a sorok rendezésére, s egy kis pihenésre is. Megmon­dom őszintén: a kék-fehérek el­leni győzelem kiharcolása felet- ,téb fogós feladat. Verebes József kollégám mindig képes meglepő taktikai megoldásokkal zavart kelteni az ellenfél házatáján. Az elkövetkező napokban megka­pom a kék-fehérek néhány baj­noki találkozójának videofelvé­telét, s azt alaposan tanulmá­nyozni fogom. Sakk Az utolsó lépések Teke Taroltak a zöldértesek Megyeszékhelyünkön ren­dezték meg hat csapat sportolói­nak részvételével az Alkotmány­kupa teketornát. A viadalon az .Egri Zöldért SE tekézői reme­keltek, megnyerve a csapatver­senyt, és elfoglalva az egyéni küzdelmek első három helyét. Az eredmények. A kategória. Csapatverseny: 1. Egri Zöldért SE 2374,2. Petőfibánya 2273 fa. Egyéniben: 1. Nagy Tibor 432, 2. Molnár György 422, 3. Mol­nár Dezső 398 fa (mindháraman E. Zöldért). B kategória. Csa­patverseny: 1. Bélapátfalva Í2247, 2. Finomszerelvénygyár 2222, 3. Gyöngyösi Dózsa 2161, 4. Heves 2058 fa. Egyéniben: 1. Bóta Ervin 408, 2. Herczeg László 402 (mindketten Béla­pátfalva), 3. Berényi János (Gy. Dózsa) 393 fa. Ma délelőtt befejeződik az Eger ’89 nemzetközi sakkver­seny. A nemzetközi mesteri nor­ma teljesítésére esélyesek közül mind a négy sakkozónak (Fette, Chabanon, Németh és Gurevics) tovább élnek reményei. A négy kolacskovszkys a leg­utóbbi fordulóban egymás ellen játszott és mindkét parti pont- osztozkodással végződött, Mé- száros-Kiss és Borsos-Seres pá­Az Apella Ifjúsági Szabadidős Egyesület szeptember lo-től labdarúgó iskolát szervez 9-12 éves gyemekek részére. A foglal­kozásokat szaktanárok vezetik, melyekre az északi sporttelepen kerül sor, hétfőnként és szerdán­rosításban. Az élmezőny állása. FIDE IV. kategória: Kuporoszov (szovjet) 7.5, Fette (NSZK), Chabanon (francia) 6.5-6.5, Né­meth 6 pont. Mészárosnak 5.5, Kissnek 5 pontja van. FIDE III. kategória: Orsó, Gurevics (szov­jet) 8-8, Busch 7.5 pont. Seresés Borsos 5-5 pontos. Ma délelőtt 9 órakor kezdődik az utolsó fordu­ló az Ady kollégium éttermében. ként 13.30-tól 15 óráig. Az ér­deklődök személyesen és telefo: non is jelentkezhetnek a sportte­lepen lévő faházban illetve a 25- 926-os telefonszámon, munka­idő után. Foctsulí Honnan veszik a pénzt az uszodára? — Fontos-e Hajdúszoboszlón edzőtáborozni? — Lehet-e a sportvezetést társadalmi munkában végezni? — Hány felesleges státusz van az Eger SE-ben? — A kapus apósa volt a partjelző? Nyitottfüllel Első ízben jelentkezik a sportoldal hasábjain az a rovat, amelynek a Nyitott füllel címet adtuk. A névválasztás nem véletlen, mivel szán­dékunk szerint minden olyan témát szeretnénk tollhegyre tűzni, amely önöket, olvasókat, sportrajongókat, szurkolókat érdekli. Ezért is kértük, hogy telefonon vagy levélben jelezzék észrevételei­ket, adjanak tippeket, hiszen amíg mi, a sportrovat maroknyi stábja egy-egy hétvégén csak néhány sporteseményre tudunk eljutni, ad­dig önök mindenhol jelen vannak. Ezúton is megköszönjük a kér­déseiket, felvetéseiket, s ahogy ígértük, megpróbáltunk vaiameny- nyi témának utánanézni. Kiss Ágnes egri olvasónk egy levelet juttatott el szerkesztősé­günkbe. Idézünk ennek tartal­mából: „Szomorúan olvasom, hallgatom az új fedett uszodával kapcsolatos mondvacsinált vitá­kat. Véleményem szerint az új lé­tesítménynek a fürdőtelepen van a helye. Ha szét lehetett rombol­ni két, jó forrásokkal rendelkező fürdőt, ha a régi városi fürdőbe csak SZTK-beutalóval lehet be­jutni, ha a tisztasági fürdőt el le­hetett adni a SZOT-nak, akkor ezen a területen helye kell, hogy legyen az új fedett uszodának is. A régi fedett nagyon is jól meg­volt ezen a helyen. Nem értem, hogy a József-forrást miért csak most kezdik megmentendő ér­tékként emlegetni? Szeretném végre azt is megtudni, hogy a grandiózus tervekhez a döntésre hivatott vezetők honnan veszik a pénzt, van-e egyáltalán valami kilátás arra, hogy még ebben az évszázadban legalább egy tanu­szoda megvalósulhasson. Vagy az eddigi vita, tervbemutatás stb. csak porhintés volt a jóhiszemű egri lakosság szemé­be?” A városi tanács elnökhelyette­sétől, Szabó Sándortól megtud­tuk, hogy a korábban kibocsátott téglajegyekből 10 millió forint folyt be erre a célra. A tanácsi költségvetésből 40 milliót tud­nak első lépésként az építkezés­hez adni, míg az Agrobank 3 év alatt 60 millió forint hitelt haj­landó nyújtani. De csak abban az esetben, ha a fedett uszoda épí­tésének teljes pénzügyi bonyolí­tásával a tanács ezt a pénzintéze­tet bízza meg. S hogy mibe kerül ma egy fe­dett uszoda? Bár még nincs jóvá­hagyva sem a helyszín, sem a terv, az nyilvánvaló, hogy az imént felsorolt összeg nem elég. 350 — 400 millió forintra lenne szükség, de hogy ezt honnan és miből teremtik elő a megye és a város elöljárói, azt ma még csak találgatni lehet. Feltehetően a fejlesztési alapból, csakhogy ak­kor másra nemigen futja majd. És tegyük hozzá, hogy ez a pénz csak az uszodára és a hozzá kap­csolódó tanmedencére elegen­dő. Ugyancsak a megyeszékhe­lyen él Székesi László, aki egy kérdéshalmazt juttatott el rova­tunkhoz. Bár kérte, hogy ha le­het, nevét ne közöljük, de úgy érezzük, semmi sem indokolja azt, hogy inkognitóban marad­jon, s ráadásul a nyilvánosság is megköveteli, hogy levelét névvel együtt közöl­jük. Vajon helyes volt-e Hajdúszo­boszlóra, a Mátrába, illetve kül­földre menni az alapozó időszak­ban a labdarúgóknak, a vízilab­dázóknak és a röplabdázóknak? Az Eger SE-t érintő kérdések­re — mivel többet is feltett — Szé­kely József ügyvezető elnökhe­lyettes válaszolt. Mint mondta, a labdarúgók „emberemlékezet óta” Hajdúszoboszlón töltik az alapozó időszak egy részét, mivel ott tökéletesek a felkészülés le­hetőségei (pálya, terem, fürdés). Hogy ez nem csupán az ESE „passziója”, azt bizonyítja, hogy telente egy időpontban Szobosz- lón 10 — 15 futballcsapat edző­táborozik, akik az ország külön­böző részeiről érkeznek ide. A vízilabdázók az NSZK-ban jár­tak, eleget téve egy meghívás­nak. Ez a túra szintén télen volt, s köztudott, hogy ekkor Egerben nem lehet edzeni, az ismert gon­dok miatt. Az útiköltségen kívül más kiadás nem merült fel, illet­ve a jövő hét végi Egervin nem­zetközi kupán ezt a csapatot ven­dégül látják Egerben. A röplab- dázók sehol sem voltak, se kül­földön, se itthon, végig a megye- székhelyen edzettek (kivéve a Duna-kupában való szereplést, amikor Csehszlovákiába, illetve Ausztriába utaztak.) A következő kérdés is a női röplabdacsapathoz kapcsolódik: a CEV-kupában való indulás mennyi pénzbe kerül? Mindez attól függ, hogy sikeresen veszi-e az első akadályt a csapat. Mint korábban megírtuk, november­ben egy olasz együttessel mérkő­zik meg oda-visszavágó alapon az ESE. A hazai mérkőzés meg­rendezése és a kiutazás összesen körülbelül 150 ezer forintot igényel. Hány felesleges státusz van az Eger SE-ben? Erre azt tudjuk felelni, hogy a sportegyesületben heten dolgoz­nak főállásban. Ebből négyen gazdasági és adminisztratív fel­adatokat látnak el, s az ügyveze­tő elnökön és helyettesen kívül van még egy mindenesük, aki a munkaügytől a gépjárműintézé­sig sok mindennel foglalkozik. Az általános vélemény az, hogy ez a létszám se nem sok, se nem kevés. Az ügyvitelhez egy ilyen klubnál ennyi ember kell. Ehhez a témához kapcsolódik az a felvetése is, hogy lehet-e a sportvezetést társadalmi munká­ban, sportszereiéiből végezni? Ebben a kérdésben eltérő ál­láspontra helyezkednek az érin­tettek. Ki igennel, ki nemmel vá­laszol. Szerintünk kisebb klub esetében mindenképpen meg­oldható az, hogy társadalmi munkában lássák el a sportkörrel kapcsolatos feladatokat, ám pél­dául az Eger SE esetében, közel 30 millió forintos évi költségve­tés mellett elképzelhetetlen ez a variáció. Egyvalamit nagyon fontosnak tartunk, hogy bármely esetben is csak a sportszeretet diktálhat... A tardosi edzőtáborban meny­nyire adottak a felkészülés lehe­tőségei? Kovács Jánostól, a megyei ta­nács sport- és ifjúsági osztályá­nak vezetőjétől megtudtuk, hogy ezt a létesítményt mindinkább a szabadidős sport bázisává szeret­nék kialakítani. Két éven belül szeretnék megoldani, hogy té- len-nyáron egyaránt használha­tó lehessen, gondolnak itt első­sorban egy edzőterem megépíté­sére. A nyári hónapokban 100 százalékos a kihasználtsága, ősz­szel és télen viszont jóval keve­sebben veszik igénybe. Ahhoz, hogy első és másodosztályú csa­patok is kedvet kapjanak az itte­ni táborozáshoz, nem elég a csendes környezet, a tiszta leve­gő. Ehhez komoly beruházás kellene, amire nincs kilátás. A tardosi bázis egyébként nem önfenntartó, elkel az állami támogatás is. Az egri kispályás csapatokból helyes volna-e egy nagypályás, amatőr együttest verbuválni, s azt versenyszerűen szerepeltetni? Az Apella Ifjúsági Szabadidős Egyesület labdarúgócsapata a körzeti bajnokságban lép pályá­ra. Kimondottan amatőrökről van szó, akik szinte kivétel nélkül játszanak a városi bajnokságban is. Végezetül Székesi László fel­veti annak lehetőségét, hogy egy szétszedhető üvegházhoz hason­lóan be lehetne-e fedni a meglévő sportuszodát. Az ön által javasolt megoldás nem kis vitát kavarna. Úgy hisz- szük, hogy mivel nincs másik uszoda, ami tehermentesítené a munkálatok idejére a sportuszo­dát, hónapokra, sőt lehet, hogy több mint egy évre teljesen meg­bénulna az egri úszó- és vízilab­dasport, nem is beszélve az úszásoktatásról. Az ötlet jó, csakhogy szerintünk egyelőre — s elsősorban nem a pénzhiány miatt — kivitelezhetetlen. A gondolattal akkor lehetne talán foglalkozni, ha majd valamikor megvalósul az új fedett uszoda. Akkor ugyanis már nem lehet el­odázni a századelőn épült, mára eléggé megroggyant nyitott fel­újítását. Baranyi János Lőrinciben ad­ta postára levelét. Mint írja, meg­nézte a Heréd — Petőfibánya körzeti labdarúgó-mérkőzést, s amit ott tapasztalt, az több mint felháborító. Szerinte jogtalanul ítélt a bíró 11-est a herédieknek, ugyanakkor a másik oldalon nem adott meg egy jogos bünte­tőt. A játékvezetői hármas provokálta ki a botrányt, ami miatt félbe is szakadt a talál­kozó. Azt is felettébb furcsállja, hogy az egyik partjelző a petőfi- bányai kapus apósa volt... Ennek a hírnek mi sem akar­tunk hinni, de a bányászegyüttes edzője, Pásztor István igazolta a feltevést. Azon a meccsen való­ban Kollár Miklós, az azóta már Gyöngyösre igazolt Rozmaring Péter apósa volt az egyik partjel­ző. Ám erről az edző is csak a mérkőzést követően szerzett tu­domást. A kérdés csupán az, hogy ezt tudták-e azok, akik ki­jelölték ennek a találkozónak a „fekete ruhásait”? A sors finto­ra, hogy a félbeszakadt mérkő­zéssel kapcsolatban a Gyöngyös Városi Labdarúgó-szövetség tel­jes mértékben a hazaiakat ma­rasztalta el, és a találkozó két pontját a Petőfibánya javára írta. Több telefont is kaptunk Gyöngyösről, hogy a hétközi MNK-mérkőzés miért kezdődött jóval korábban a propagált kez­dési időpontnál? A választ Aliné Mező Máriá­tól, a GYSE ügyvezető elnökétől kaptuk meg. Őt is meglepte, hogy a Budapestről érkezett já­tékvezető négy perccel korábban fújt a sípjába. Meggyőző magya­rázatot ő sem talált erre, hiszen sok szurkoló épp a kezdésre „esik be” a sporttelepre. Bár ez esetben nem sok mindenről ma­radtak le a nézők, de mi lett vol­na, ha ez alatt a rövidke idő alatt született volna a továbbjutást el­döntő gól? Úgy hisszük, a publi­kumot minden esetben meg kell tisztelni a pontos kezdéssel. A terjedelmi korlátok miatt néhány kérdésre most nem tud­tunk válaszolni. Ám úgy tervezzük, hogy péntekenként jelentke­zünk a Nyitott füllel című rovatunkkal, s ha némi késéssel is, de minden témára visszatérünk. Ne feledjék! Kedden kilenctől délig hívhatnak bennünket a 13-644-es egri telefonon, és levélben is eljuttathatják hozzánk azo­kat a kérdéseket, amire kíváncsiak. A borítékra kérjük, írják rá: Nyitott füllel. , Budai Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom