Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-07 / 211. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA XL. évfolyam, 211. szám ÁRA: 1989. szeptember 7., csütörtök 4,30 FORINT NOTESZNAP „...vacsora helyett felhívja a néplapot és őrjöng” (3. oldal) LESZ-E VALAHA MEGEGYEZÉS? „Az elmúlt negyven évben megszokott megkülönbözteté­sekkel le akarunk számolni, kár, hogy a helyükbe lépnek mások.” (4.oldal) MEGSZŰNIK-E A TEHO HEVESEN? „Az utóbbi napokban azonban a városban megjelentek a helyi MDF-szervezet plakátjai..." (8. oldal) ÁLLÍT-E KÉPVISELŐJELÖLTEKET A MOZGALOM? „...továbbra sem kíván párttá alakulni a népfrontmozga­lom” (8.oldal) Pedagógusok átképzése Mi lesz az orosz szakos tanárokkal? „Hiába minden, ebben az évben tanulunk oroszt” — hábor­gott sok ismerős diák az első tanítási nap után. Bár a művelődési miniszter júniusban közzétett rendelete lehetővé teszi az iskolák számára, hogy kötelező nyelvként az orosz mellett mást is oktathat­nak, ennek feltételei azonban jelenleg még nincsenek meg. Rendkívül erős a társadalmi nyomás, amely az alsó- és közép­fokú oktatási intézményekre nehezedik. Nem könnyű ennek meg­felelni, s annak a követelménynek sem, amely az ezredfordulóra az európai idegen nyelveket jól ismerő szakembereket vár az oktatás­tól. Nem árt hangsúlyozni, ahhoz, hogy az Európai Ház tagjává vál­junk, hogy a világkiállítás rendezésében részt vehessünk, nyelvis­meretre van szükség. Minden érv amellett szól te­hát, hogy vállaljuk a buktatókat, s ha még gondokkal küszködve is, próbálkozzunk megfelelni en­nek a kívánalomnak. így véleke­dik dr. Horváth Tamás, a Heves megyei Pedagógiai Intézet igaz­gatója is, akit arról kérdeztünk, hogyan oldják meg a megyében dolgozó orosz tanárok átképzé­sét, mit tesznek azért, hogy pár éven belül az általános- és kö­zépiskolás diákok valóban vá­laszthassanak. Ki fedezi a költségeket? Az elmúlt tanév végén még az a szóbeszéd járta a megyeszék­helyen is, hogy az érintett peda­gógusoknak kell vállalni az át­képzési költségek egy részét. Nem csoda, ha aggódva néztek a jövő elébe, hiszen tudjuk, az orosz tanárok nagy többsége nő, egy vagy több gyermekes család­anya. Már az is nagy áldozat, hogy több éves folyamatos tanu­lásra kényszerülnek, amely lekö­ti a szabad idejüket. S hogy ezért még fizessenek is? Szerencsére mára már bizta­tóbb a helyzet. A Művelődési Közlöny augusztus 15-i számá­ban megjelent 201/1989. sz. MM útmutató központilag is szabályozza az átképzés miként­jét. A tárca lehetővé tette azt is, hogy meglegyen az anyagi fede­zet. Jelenleg ügy néz ki a helyzet — itt Heves megyében is —, hogy a költségek 65 százalékát a me­gyei tanács erre a célra szolgáló keretéből biztosítják, a fennma­radó 35 százalékot pedig a városi vagy községi tanácsok és az isko­lák állják. Ez az összeg elegendő a tanfo­lyamok megszervezésére, a tárgyi és személyi feltételek biztosításá­ra. Azoknak a tanároknak, akik más településre kénytelenek utazni a tanfolyamra, útiköltsé­geit térítik. Az már a munkahe­lyek belátásán múlik, hogy meny­nyire igyekeznek tehermentesí­teni ezeket a dolgozókat. Nyolc tanfolyam — 144 hallgató Dr. Horváth Tamás elmondta, hogy számítva erre a lehetőségre (ami a kötelező orosz oktatás megszüntetését illeti) intézmé­nyük már ez év áprilisában szor­galmazta a nyelvtanfolyamok beindítását. Nem érte váratlanul a kollektívát ez a feladat, s ennek köszönhető, hogy a megyei ta­nács művelődési osztályával és a TIT Heves Megyei Szervezetével együttműködve már most szep­tember 15-től a megye három vá­rosában nyolc nyelvtanfolyamot indítanak, 144 jelentkező részé­re. Ezeket a kurzusokat csak orosz tanárok látogathatják. Hat alap- és két középfokú tanfolya­mot szerveztek angol és német nyelvekből. Akik haladó cso­portba járnak majd, azoknak szintfelmérő vizsgát kellett ten­niük. A rendelkezések lehetővé teszik, hogy 6-700 órás tanulás Évekig is Számítanak a szervezők a képzés folyamatosságára, a kez­dők 240 órás tanfolyamon, a ha­ladók 360 órás kurzuson vesz­nek részt. A tanulás nem ér véget a tanévvel, nyáron is folytatják. Több évre tervezik az átkép­zést, valószínű, hogy lesznek a későbbiekben újabb jelentke­zők, s azokkal is számolni kell, akik jelenleg végzős orosz szakos után megszerezzék a résztvevők a középfokú nyelvvizsgát, s ez­után már részt vehetnek az okta­tó munkában (tehát taníthatnak angolul vagy németül), ám vál­lalniuk kell az egyetemi vagy fő­iskolai képzést az adott szakon. Ez várhatóan három évig tart majd. A pedagógiai intézet által szervezett tanfolyamok minden esetben péntek délutánonként és szombat délelőttönként lesznek. Bár ez a szabad idő bizonyos mértékű feláldozásával jár, de így oldható meg, hogy a kistele­püléseken élők is nehézség nél­kül részt vehessenek, és az iskolai órarendeket se kelljen felbonta­ni. (Jogos óhaj lenne persze, ha az így kieső szombat délelőttökért valamiképpen kárpótolták az ér­dekelteket. Erre azonban nincs lehetőség.) eltarthat hallgatók a főiskolákon és egye­temeken. — Elképzelhető — összegezte végezetül Horváth Tamás —, hogy nem várjuk meg míg az első tanfolyamok véget érnek, ha­nem menet közben is szervezünk újakat. — Megnyugtató, hogy az iskolák s a pedagógusok készsé­gesen együttműködnek velünk. Jámbor Ildikó Nyers Rezső interjúja a Corriere Della Sera-nak Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke szerdán fogadta Sandro Scabellót, a Corriere Della Sera kelet-európai szer­kesztőségének vezetőjét, és interjút adott neki. Az újságíró kérdései­re válaszolva a párt elnöke beszélt a párton belüli vitákról, a mögöttük lévő szellemi áramlatokról. Részletesen kifejtette hazánk kétirányú nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatai fejlesztésének fontos­ságát. A felkészülés jegyében Megalakulta megyei küldöttcsoport az MSZMP októberi kongresszusára Mint ismeretes a párttagság és a szélesebb közvélemény előtt, az utóbbi időszakban megyénk­ben megválasztották a küldötte­ket az MSZMP októberi kong­resszusára. Szerdán délután megalakult a megyei küldöttcso­port, erről kértünk tájékoztatást dr. Semperger Tibortól, az MSZMP Heves Megyei Bizott­ságának szóvivőjétől. Mint elmondta, az eredmé­nyes felkészülés jegyében került sor erre az eseményre. A kül­döttcsoportnak javaslattételi jo­ga van a kongresszusi dokumen­tumokkal, a szervezeti szabály­zat tervezetével, a személyi kér­désekkel, valamint az ügyrend­del kapcsolatban. A negyventa­gú csoport azt szeretné, ha min­den felelős véleményt mérlegel­hetne, s az előkészítő munka so­rán képviselhetne. Ezért kérik, hogy mindenki, akinek mondan­dója, érdemi véleménye van, az juttassa el vagy közvetlenül a kül­döttekhez, vagy azok szóvivői­hez. Abban is határoztak, hogy a megyei pártbizottság a kongresz- szus előkészületeinek időszaká­ban munkatársi ügyeletet tart, hogy ilyenformán is a legszéle­sebb körből beérkezhessenek az elképzelések a csoporthoz. Megválasztották a csoport ve­zetőjét Kiss Sándor személyé­ben. A programtervezettel kap­csolatos vélemények továbbítá­sára Holló Vilmost, a szervezeti szabályzattal kapcsolatos állás­pontok képviseletére dr. Vass Gézát, és a személyi kérdésekkel kapcsolatos nézetek közlésére Farkas Kálmánnét választották meg szóvivőnek. A küldöttcsoport tagjai: Eger­ből Barta Gábor (Cement- és Mészművek Bélapátfalvai Ce­mentgyára), Fejes István (Mező­gép Egri Gyára), Forgács Károly (Épület-karbantartó Szövetke­zet), dr. Gyetvai Gyula (Heves Megyei Tanács Kórház-Rende­lőintézet), Kiss Sándor (MSZMP Heves Megyei Bizott­sága), Kecső János (Égervölgye Mgtsz Andomaktálya), Kopka László (Egri Nyomda), Kürthy Béla (Finomszerelvénygyár), Nagy Attila (Városi Televízió), Pintér László (MSZMP Nagy­községi Bizottsága Recsk), dr. Prokaj János (Mátravidéki Fém­művek), Pruzsinszky Mihály (Mátra Volán egri üzemegysé­ge), Szabó Géza (nyugállomá­nyú ezredes), Szántó Márton (Heves Megyei Állami Építőipa­ri Vállalat), Flaskay Miklós (Szi­lágyi Erzsébet Gimnázium). Gyöngyösről Hiesz György (GATE Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Intézet), Holló Vilmos (Gagarin Hőerőmű Vál­lalat, Visonta), Kármán Csaba (Mátraaljai Szénbányák Thorez Bányaüzem, Visonta), Lipták József (Mátraaljai Szénbányák gépüzem, Petőfibánya), Nádud­vari György (MÁV Kitérőgyár­tó Üzem), dr. Patócs László (MSZMP Gyöngyös Városi Bi­zottsága), Sebők József ( Kossuth Mgtsz, Karácsond), Scháffer Gyula (Mikroelektronikai Vál­lalat), Szabó Gyula (Vak Boty- tyán János Ipari Szakközépisko­la), Hevesről Ari János (Tisza- mente Mgtsz, Pély), Godó Lajos (Petőfi Mgtsz, Tiszanána), Koz­ma György (Lenin Mgtsz, Tár­náméra), Szőke Emil (MSZMP Heves Városi Bizottsága), Hat­vanból Antal István (Qualitál, Apc), Farkas Kálmánná (Bajza József Gimnázium), Pete János (Lenin Mgtsz), Sárosi Károly (MSZMP Nagyközségi Bizottsá­ga, Lőrinci), dr. Szabó Gábor (Városi Tanács Kórháza), Tót- pál Jánosné (MSZMP Hatvan Városi Bizottsága), Füzesabony­ból Berényi László (Tiszamente Mgtsz, Sarud), Blahó István (Mátravidéki Fémművek Füzes­abonyi Gyára), Kalina József (Petőfi Mgtsz), dr. Krisztián Jó­zsef(GATE Kompolti Kutatóin­tézete), Pétervásáráról Végh Ist­ván (MSZMP Pétervásárai Vá­rosi Bizottsága), a megyei ta­nácsról dr. Vass Géza. A megyei küldöttcsoport leg­közelebbi összejövetelét szep­tember 18-án tartja. Katonai attasék megyénkben Kedden délelőtt Tóth Tibor altábornagy, a Magyar Néphad­sereg vezérkari főnökének első helyettese meghívására Egerbe érkeztek a Budapestre akreditált külföldi katonai attasék és fele­ségeik. A vendégek országisme­reti kirándulásaik során idén me­gyénkbe látogattak el. A délelőt­ti órákban Schmidt Rezső, a me­gyei tanács elnöke fogadta őket, s tájékoztatást adott a térség tör­ténelméről, helyzetéről, s min­dennapjairól. Ezt követően megtekintették a város neveze­tességeit, majd délután az Egri Dohánygyárba mentek. Ma a vendégek Szilvásváradra utaz­nak, majd az Egervinnel ismer­kednek meg. Köszöntő a megyei tanácson ■Hl * -< ­|Hf % rf wbUíL ^ FpP Qfe­Galamb „Annyi a fájdalom, Föl­dünk sok tájadon..." — rég volt, mikor ültünk, piros- nyakkendős gyerekek a pat­togó tábortűz körül, és éne­keltük a dalt. A szövegét nem túlzottan éltük át, fel sem fog­tuk a „kavargó Afrika, vir­rasztó Ázsia” baját. A dallam szépsége ragadott meg, a tűz­varázs, béke volt a szívünk­ben. Szabadnak éreztük ma­gunkat. Most, felnőtt fejjel félek. Féltem a galambot, nehogy szárnya szegessék. Mert Eu­rópa jelképe ma sokkal in­kább Picasso Guernica-ja le­hetne, semmint a bizton, ma­gasan szárnyaló fehér madár. Az embernek már nem kell j moziba mennie egy jó kis ! stresszért, horrorért, — elég, ha bekapcsolja a tévéhíradót, j fellapozza az újságokat. A hí­rek, az információk, melyek reánk omlanak, mind riasz­tóbbak. Otthontalan, mene­külő keletnémetek ezrei — se­gítségre várók. Megkínzott, üldözött erdélyi magyarok, a romániai diktátor nyílt, egyértelmű fenyegetése. Az „ezertornyú, arany Prága” eddig békés Vencel-terén tüntetés, gumibotok csatto­gása, magyar televíziósok el­hurcolása. Akik „rózsával mentek”, — börtönbe kerül­tek. A napokban Kassán jár- . tunk, hol csend volt és béke, de nem feledhettük a néhány nappal korábbi eseményeket: kevéske pénzünkből húsz ko­ronát a két magyar fiatal meg­segítésére szántunk. De elég-e, ha a békét aka­rók, a gyerekeiknek biztos jö­vőt teremteni szánók szolidá­risak?! Tartok tőle, a démoni erőkkel szemben vajmi kevés ez. A litvánok, lettek, észtek I elérik-e céljukat? Karabah- ban továbbra is folyik a vé­rengzés, s már ártatlan gyere­kek is áldozatul esnek. A tö­rök-bolgár határon nem szűnnek a zavargások, mér­gesedik a helyzet. Lengyelor­szágban bár „győzött” az el­lenzék, — a nép éhezik, az inf­láció megállíthatatlannak tű­nik. Jugoszláviában már mil­liókban számolnak, Kosovo Poljéban saját szememmel láttam az ijesztő nyomort, szegénységet. És hazánkban? Elégedet­len munkások, kiábrándult parasztok, „kóbor értelmisé­giek”... A választások előtt még sokakban a remény. A borúlátók viszont káosztól tartanak. Ahhoz viszont még pesszimistának sem kell len­ni: ha az ember bemegy a boltba, s több mint száz árut talál az eddiginél is drágáb­ban. Vagy ne ijedjünk meg or­szágunk egy hiteles politikai tévéműsorában elhangzot­taktól, mely szerint, ha így ha­ladunk tovább, Lengyelor­szág sorsára jutunk?! Harminc éve a tábortűz kö- j rül ártatlanul örültünk a bé­kének. Ma fiaink a Fekete \ Lyuk nevet viselő, a tévében is bemutatott klubban vélik I megtalálni a szabadságot. „Annyi a fájdalom, Föl- í dünk sok tájadon...” Hol vagy, merre szállsz fe­hér galamb?! Mikes Márta Eger belvárosában (Fotó: Perl Márton)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom